Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-09 / 106. szám

Kétmilliós forgalom fotócikkekből Eredte 800— 850 ^émyképoaógépot adnak el Nyíregyházán Az utóbbi években az egyik legkeresettebb ajándékcikk a fényképezőgép. Tavaszi és nyári hónapokban különösen kedvelt szórakozás ifjaknak és idősebbek­nek egyaránt a fényképezés. Ki­rándulások idején, nyáron az üdülőhelyeken alig találunk olyan nyaralót, akinek a nyakában ne esüngene egy fényképezőgép. Diá­tok, felnőttek egyaránt nagy lel­kesedéssel és sokan művészi kész­séggel fotografálnak. Nyíregyházán 300—350 fényké­pezőgépet vásárolnak az OFO- TÉRT-tól. Különösen nagy a ke­letjük a Pajtás és Fotóbox kisgé­peknek. Olcsók és jók 160—260 — Ft-os árban kerültek forgalomba. Különösen a nyári hónapokban a legkeresettebb és legolcsóbb ajándékcikk, mert az ötös bizo­nyítványnál legtöbb esetben ese­dékes a diákoknak a fényképező­gép. A részletvósárlós — nagy előny Van forgalmuk a drágább gé- jZorkij C, mely egyszerűbb meg- peknek is. Különösen kedvelt a 'oldású, egyik legmegbízhatóbb Tűzvédelemre késs.., 39 önkéntes tnzolto csapat nevezett a baktalóráotházi járási tűzoltóversenyre szovjet gyártmányú fényképező­gép. Váza egy darabból sajtolt, zárt alumíniumövezetű készülék. A szép formájú gépbe beépített tükrös távmérő együttműködik az objektív élesre állításával. Sorolhatnánk még néhány már­kás gépet pl: Precisa II., a Szme- na IV és még sok külföldi gyárt­mányt. Az amatőr fényképezésben ér­demes megfigyelni a falu előre­törését. Egyre-másra alakulnak a tszek-ben a foto-szakkörök, me­lyeknek munkáját a járási és községi kultúrotthonok segítik. Előre viszi az amatőr fényképe­zés népszerűségét az a lehetőség is, hogy a gépek részletre vásá­rolhatók. Az amatőr-fényképészek szá­ma évről-évre emelkedik, amit bizonyít az is, hogy a nyíregyházi OFOTÉRT szaküzletben az el­múlt évben közel 2 milliót for­galmaztak fényképészeti cikkek­Forgalmas napja volt vasárnap Baktalorántházanak: itt került le­bonyolításra a hagyományos já­rási tüzoltóverseny. Erre a ver­senyre 39 községi önkéntes férfi, leány, és úttörő túzőltócsapat ne­vezett be, s mozdony, kocsi, lajt és kismotoríecskendővel bizonyí­tották be, hogy készek gyorsan, hibátlanul a tűzoltásra. Mar régen készültek községeik­ben a csapatok erre a versenyre, ahol elméleti és gyakorlati vizs­gát tettek, mert az elmélet és gyakorlat összpontozása alapján értékelték versenyeredményeiket. A csapatok reggel 9-kor felso­rakoztak, s meghallgatták a já­rási tanács igazgatási osztályveze­tőjének üdvözlő szavait, majd kezdetét vette az izgalmas ver­seny. X járási versenyen, melynek főcélja a dolgozók felkészítése volt a mezőgazdasági termények tűzvédelmére és a megelőzési munkára, csupán két csapat nem jelent meg a benevezettek közül. Helyes lenne, ha az illetékes ta­nácselnökök intézkednének, hogy a jövőben minden benevezett csa­patuk jelenjék meg a versenye­ken. A kocsifecskendő-szerelés férfi csapatainak versenyén a roho- diak győztek, a fiúk közül a ma- gyiak, a nők közül pedig a nyír- kércsiek. A 400 perc/literes kis- motorfecskendövel a Nyírmadai Állami Gazdaság csapata győzött, a lajt-férfiverseny győztesei a nyírtétiek, a fiúk közül pedig az elsők a petneháziak lettek. Idén máshol is sor kerül még járási tűzoltóversenyekre. A já­rási versenyeket majd megyei, or­szágrészi és országos versenyék követik, s reméljük, a szabolcsi csapatok majd itt is ki tesznek ma­gukért. bői. Néhány szó a nyári divafszemüvegeWről Látogatásunk során az OFO­TÉRT fővárosi ízléssel berende­zett üzletében megtekintettük a tavaszi kosztümök és nyári ru­hákhoz tartozó divat-szemüvege­ket is. Fantasztikus formájú és kivitelű szemüveget láttunk. A technika valóságos csodái. Az a gondolat vetődött fel ben­nünk, hogy a divathölgyek talán űrhajózásra készülnek és ezért van szükség ezekre a csodálatos szemüvegekre. Nikkelezett, dupla keretes, neodin üvegből készült szemüvegek, de van itt Plexi- neodines üveggel ellátott cseh és NDK gyártmányú napszemüveg is. Jöhet a legforróbb kánikula, az OFOTÉRT felkészült minden eshetőségre. (Farkas Pál) ffÁJirúny.: ftf( \*irejgyiiúzi kultúrái unkátok Tasárimpfa T- Hol késnek ezek a lányok? — hallatszott egy mérges hang vasárnap délben a Sztálin téren. Kis csoport állt a Széchenyi utca sarkán és figyelték, hogy mikor tűnik fel a sárga autóbusz. Randevú volt ez is, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság találko­zott a Népművészéti és Háziipari Szövetkezet táncosaival. Beszél­tünk a tömött kocsiba, ahol a lá­nyok mellett már a nyíregyházi helyőrség színjátszó együttese is ott szorongott. A vidám nótaszó sok kiváncsi embert vonzott a busz köré. Felbőgött a motor és már a sóstói úton jártunk. Irány: Nagy­halász! — Nézzétek, mennyien várnak! — kiáltott fel az egyik lány a kocsiban. Virágeaokros fogadtatás A kultúrház előtt mintegy nyolcvan ember sereglett össze. A vörös nyakkendős úttörők vi- rágcsokörral kedveskedtek a szín­játszóknak és a táncosoknak. Volt még idő a műsorkezdésig, így a közeli kenderkikészítő gyárba mentek át a vendégek. Az udvar tele emberekkel. Lekerültek a buszról a harmonikák, még egy dobot is szereztek a fiatalok és Turbomotor os óceán járó bajót neveztek el Jurij Gag áriá­ról a Szovjetunióban. Az óceánjára a Herszon Hajógyárban készül. A képen a ,Jurij Gagarin” hajó. (Rádiókép—MTI Külföldi Képszolgálat) megkezdődött, — talán előlegként — a tánc. Az idősebbek mérgesen néztek ki a tarka forgatagra. — Ilyen zajban még nyugodtan hallgatni sem lehet a magyar— jugoszláv meccset — hallottuk az egyiktől. — Ejnye apja, ne rontsd el a lányod jókedvét, néz milyen szé­pen táncol azzal a katonával — csitította a bácsit felesége. Este ott láttuk őket a kultúr- házban. Bár alig bírtunk befura­kodni, mivel annyian voltak, hogy még a gondnok lakásából is ki kellett hozni a székeket, hogy le­üljünk valahova. Münor, tánc, jókedv — Ott van a délutáni táncosod — lökte oldalba futballdrukker ismerősünk leányát. — Milyen szépen táncol; de legalább most nem közvetítenek meccset. A két és fél órás műsor fény- { pontja talán a bűvész volt. Az óra mutatója kíméletlenül ! haladt. A vasárnapból szinte ész- i revétlenül ugrottunk át a hét- | főbe. Már vége volt a műsornak, i de a vendéglátók még nem akar- I iák elereszteni az együttest. A j reggelig tartó bálban a nyíregy- ! házi lányok fél kettőig ropták a ' táncot — volt is lábfájás vissza- , felé a kocsiban. Ismét felbőgött a motor, irány i Nyíregyháza. A hálás közönség < kitódult a bejárathoz. Az induló kocsiba a szél még besodort egy- j hangot a sok közül: viszontlá­i tásra! (kovácsi) 15 éves sakkba! nők Kína, országos sakkbajnokságát a 15 éves Hu Dzsung- hua nyerte. A képen: az ifjú bajnok a Liaonig-tartomány- beli versenyzőtársával, Meng Li-kuo-val játszik. (MTI Külföldi Képszolgálat) Munka után művelődnek, szóraKoznaK a íivadariak Tivadar maroknyi község a vá- sárosnaményi járásban. Ide bi­zony ritkán jut el egy-egy szín­darab, vagy színjátszocsoport. A község fiataljai úgy segítenek ma­gukon, hogy munka után, estén­ként gyűlnek össze az iskolában, s kultúrműsort próbálgatnak. Na- gyobbára lányok, de igei? nagy szeretettel és lelkesedéssel ropják j a népi táncot. A községi tanács elnöke, Szarka Károly maga is tevékenyen segíti a lányokat; tan- góharmonikával a nyakában ő szolgáltatja a zenét. A tivadari kultúrcsoportról még azt is el kell mondani, hogy a járási kul­turális bemutatókon elért ered­L'ít menyek alapján járási viszony- j latban jó hírt vívtak ki maguk­nak. Jegyzetfüzetből Mi a más ? Hetek óta írják az újságok, magyarázza a rádió, hogy tör­tént, mint történt és mutatta a televízió a világszenzációs hős ünneplését. De közben a tavaszi eső (épp a legjobbkor) megér­kezett ide a mi nyíri világunk­ba s az egyik szamosmenti szö­vetkezeti jalu hosszú istállójá­nak ajtajában látszatra igen kö­zömbösen hallgatja a cserepes eresz csörgését két hatvan kö­rüli férfiú. Azért csak látszat­ra. mert az egyik olyan hangon szólal meg, mintha tenger gond­ban lenne. — Mégis csuda dolog. Any- nyira felrepülni. — Nem fel, hanem körül. — Körül... Hm. Körül.., Kend is azt mondja. — Azt. — Pedig... nem egyszer mondta . .. lapos a világ. — Beszél az ember. De most már hiszem mint... az élete­met. — Hogy gömbölyű? — Mint egy alma. — Az már más. Akkor én is... — Mi a más? — Hogy kend még csak most jutott idáig. De én régebb óta... azt is szentül hittem, hogy szovjet ember repüli előbb kö­rül. — Még se mondta eddig. — Há-á-át csak nem beszél ki mindent az ember! De amíg mindennyit mégis kibeszélnek, majdnem addig tart, míg Gagarin megtette örök időkre fennmaradó dicsőséges űrutazását. Vásárlás egy mai községben Se a legkisebb, se a legna­gyobb község a megyében, de csudafényes, pontos, tiszta, áru­val zsúfolt önkiszolgáló fűszer, élelmiszer, háztartási vegyes botija beillene akár a főváros szívébe is. A kerek arcú, hegyesen öltö­zött menyecske (mert látszik, hogy az, na) belép a simafesté­sű ajtón s ahogy adja a szíves­mosolygós köszönést, máris ve­szi az egyik füles kosarat. Az­tán itt is megáll, ott is meg­áll, rakja a kosárba a magave­szi árut. És néha mozog csak­nem kicsattanós szája, mintha számokat rágna. A pénztárhoz kerülve, míg a félig kopasz, szemüveges keres­kedő-pénztáros egymás alá írja a vásárolt dolgok árát, az asszonyka kinyit egy takaros börbukszát, s a pénztár üveglap­jára a jóval többől kiszámol belőle pontosan huszonhét forint kilencven fillért. Nem többet, nem kevesebbet. — Huszonhét-kilencven — mondja a télig kopasz össze­adást művelete után és blokkol. — Annyi. Jónapot kivártok! — feleli határozottan a menyecs­ke és máris billen a szoknyája. A L Nézés és asszonyt csicsergés Csakis egy házaspár megy így egymás mellett. És ezek nem tegnap esküdtek, de nem is tiz éve, amiből csaknem pontosan lehet következtetni életkorukra. Öltözetük kifogástalan. Kartölt- ve mennek megyeszékhelyünk legüzleticsehb utcáján. Hanem a férfi szinte már percek óta erősen néz előre. Olyan egye­nesen, mint a résen bekukkantó napsugár csíkja. Persze? Az a diákos fiatal nősze­mély ott... Tagadhatatlanul szépívű lábszára, nádszálhajlé- kony dereka, telt... De bizony, a kartadó asszonyka sem szem nélkül való! — No nézd csak, Lajoskám — csicsereg a hangja oly hirtelen, és annyi színben, mint búzave­tésből felröppent pacsirtáé. — Jó. hogy eszembe jut. Ott ni, a másik oldalon... a gyerekkon­fekció kirakatában láttam pár napja egy cuki tavaszi ruhács­kát. Gyere, apuskám, nézd meg te is a kicsi Lajkónknak. Az aranyosnak, aki szakasztott olyan... A rés bezárul, a férfinézés nem kalandozik, amitől még szorosabb a karöltés. S átjutva a túloldalra, a kirakati üvegen keresztül most már mindketten egyet néznek. ab. 4

Next

/
Thumbnails
Contents