Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-09 / 106. szám

firos szívek, rózsák és áttörő nyakkendők

I -tt-irrrikrl avatlak a ayíregyháxi VI. »».iskolában

Nagy izgalom és felkészülés előzte meg az úttörőavatási ünnepséget a nyíregyházi VI. sz. általános iskolában, amit vasárnap délután tartottak meg. Kedvezett az időjárás, kiderült az ég is délutánra. Négy órára az ünnepidbe öltözött pajtások és szülők betöltötték az iskola udvarát. Megérkezett a katonazenekar is.

Orosz Ferencné, az iskola igazgatója köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Köszöntötte az édesanyákat. A pajtások szívükből fakadó beszéddel verssel és nótával kedveskedtek az Anyák Napja műsorában. Virágokat és piros sziveket adtak át csókok özönével a meghatódottságtól csillogó szemű anyáknak.

Büszkén nézték a pajtások a 114-es Zrínyi^ Hona úttörőcsapat

zászlóit. Mintegy ötven másodikos és hatvan ötödikes kapta meg az igazolványt és a kék és piros nyakkendőket. Egy honvédtiszt avatta fel őket. Úttörőhöz méltóan viselkedtek a pajtások és a jó tanulásra, példás viselkedésre, az úttörő törvények betartására tettek fogadalmat. A szülői munka-, közösség rajzászlót készített és adományozott a felavatott pajti- soknak.

A zenekar indulókat játszott. Az úttörők énekkara szerepelt és sok pajtás szavalt. Csupa öröm és boldogság ragyogott az arcokon.

A pajtások büszkén viselték az úttörő nyakkendőt, amikor elhagyták a számukra feledhetetlen emlékű avatás színhelyét.

Kárpitozott bútorok tisztítását is rállalja a Patvolat

a

A Nyíregyházi Patyolat Válla lat a lakosság igényeit figyelem- bevéve megszervezte a kárpitozott bútorok tisztítását. A tisztítást házhoz hívásra a lakásokban végzik. Akinek ilyen igénye van. azt jelentse be a 10—48 telefon- számon, ahol a rendelési felveszik.

A Patyolat felvevő üzleteiben nyakkendőtisztítást is vállalnak A vállalat Gorkij téri felvevő üzletében gyorsmosást vállalnak. Minden szerdán lehet leadni a szennyest, és csütörtökön vasalásra alkalmas állapotban kapja j vissza a megrendelő. Négy kilő ruha gyorsmosását 6,60-ért végzi ‘ a vállalat.

test, 91 szarvasmarhát és 60 mázsa baromfit értékesítenek.

— Már csaknem sikerült teljesen rendszeresítenünk a havi elölegosztásokat. Még az hiányzik, hogy jobban kihasználjuk a lehetőségeket. A tagság igyekszik is, mert látja a gyarapodó eredményeket. Nekünk, vezetőknek pedig az a leglényegesebb feladatunk, hogy jó irányba tereljük ezt az igyekezetei — mondja a vezető könyvelő.

a*

Egy másik asztalnál Molnár A. István elnököt és Madácsi József főagronómust találom összehajolva. Előttük jegyzetfüzet. Min susmorognak vajon?

— Az állatállományt írom össze pontosan — magyarázza a vékony, szemüveges elnök. — Mert úgy vagyunk már vele. hogy... gyakran változódik. Ha lefelé, az azonnali pénzt, ha felfelé, további gyarapodást jelent — nevet hamari rögtönzésén. — Na mondjad csak, Jóska.

S a főagronómus sorolja: 39 tehén; fejős 27. Növendék üsző, melyekből összelre tehén lesz: 64. Borjú: 25; hízó marha: 41; bika, szerződéses növendék: 15. Kettő nagyökör, 11 tinónövendék, szerződésre. Ugyanilyen, hét üszőnövendék; Sertés: 47

koca, 42 vemhes kocasüldő, 97 hízóba állítható süldő, 94 hízó. Juh: anya: 278, idei bárány: 285, ürü- és jerketokjó: 259. A tagokhoz nevelésre kiadva: háromezer csirke.

— Ennyi?

— Egyelőre.

— Na de, akkor én máris megyek ki a tanyaközpontba. Tíz órára értekezleten kell lennem.

+

Adám Viktortól az elnök maga veszi át a gyeplőt. A két pirospej kanca könnyedén trappok i

Elhagyva a falut, átérve a vasúton, jobb oldalról nagy csapat férfi, nő vegyesen, dohányt ültetnek. Mielőtt kérdezhetnék erről valamit, az elnök maga indítja el a beszédet, amely szerint nagy szorgalommal van a tagság.

—- Ez csak egy része a mezőn dolgozóknak. Mások másfelé vannak. A répával egyelőre végeztünk. Kapáljuk a napraforgót, korai burgonyát. Mindenütt ott vagyunk, ahol arra szükség van — rázza belőle a szekér a szavakat.

A tanyaközpontba érve, dehogy lehet egy kézen megszámolni az új falu-tetejű istállókat, ho- dályokat, alacsony kecceseket. De az építkezés most is több helyütt folyik. Amott az építőbrigád kőművesei, előrébb az ácsok dolgoznak; az egyik új istállóba szerelik a villanyt.

— ... Mert úgy vagyunk mi, elvtárs, — beszél az elnök akkor is, amikor széliünk le a szekérről, — hogy kell a ruha, lábbeli, szerszám, gép... Könyv, ceruza az iskolásoknak... Az ipari munkások az ilyesmit adják. Meg küldik az áramot, szenet, fa-, vasféléket. Mi meg azt adjuk, amikkel foglalkozunk. Amiket mi termelünk. Hiszen egymásért vagyunk. így boldogulunk, ahogy igyekszünk egymás javára.

S a következő percben az építő emberekkel beszélget. Én pedig azon tűnődöm mellette, hogy nem igen hallottam még ilyen tömören, egyetlen szóban kimondani minden hatalmunk alapját, így; egymásért;

Asztalgs Bálint

Petneházán építik

s rövidesén befejezik a képen látható strandfürdőt és öltözőt.

A tarpai hegytetőn

Másfélezer beívelt 2400 tonna kő a havi termelés

— Vigyáááz!... Robbantáshoz felkészülni!...

A tarpai hegytetőn állt a figyelő s kiáltását visszaverték a sziklafalak. Lent a bányában elhallgatott. a kőtörőgép zakatolása, a munkások védett helyre rakták a szerszámokat, s elindultak a bányától távolabb lévő bányaházba. — Vidáman beszélgetlek, s amikor a házba értek, ott elővették elemózsiás ta- risznyájukat, hogy harapjanak

egy kicsit a szalonnából, kényéiből, aztán jóízűt igyanak a kupa vízből.

A bányában ez alatt lezárták a kaput, biztonsági őrt állítottak az utakra s kitűzték a piros zászlót, mely a veszélyre figyelmezteti

azt, aki a község felől érkezik. Ifjú Gazsu Ferenc és Bálint jelentették Tóth Pál bányavezetőnek. hogy a fúrással és betöltéssel végeztek, kezdődhet a töltet élesítése, aztán a robbantás.

Nem robban a htiazadik .. .

Tóth Pál bányavezető egyben robbantómester is. Harminc éve dolgozik már kőbányában, ebből 15 éve Tarpán. Ismeri a százéves bányát, a rialit kőzetet. Tudja, hogy mennyi kőanyagot rejteget még gyomrában a tarpai nagy hegy. Nagy rutinja van a robbantásban. Vizsgázott mestere ennek. Most is nagy hozzáértéssel végezte el az élesítést. Aztán a gyújtózsinórhoz érintette égő cigarettáját és sietett ő is a fedezékbe, ott az órát figyelte, majd az egymást követő robbanásokat számolta.

— Egy... kettő... nyolc... tizennyolc... tizenkilenc... — számolta s kicsit ideges lett, mert a húszaié; egyenesen a gepbe hull a zúzásra kerülő kö. Emberek munkáját könnyítettük meg és takarítottuk meg. Sokkal többet tudunk teljesíteni. Áprilisban 1500 tonna volt a tervünk, májusban 2400 tonnát teljesítettünk, hogy körzetünkben ne álljanak, hanem i jól haladjanak tervük teljesít*- l sével az útépítő brigádok.

Dicséletükre elmondjuk, hogy példás bányarendet tapasztaltunk és, hogy jó munkát végeznek a Közúti Üzemi Vállalat kőbányászai a tarpai hegytetőn.

O. A.

dik robbanást nem hallotta.- Ilyenkor, csak szakember közelítheti meg a bányát. Várt még az előírt ideig, aztán elindult a bányába. A többiek tudták, hogy a bányavezetőt nem kell félteniük, hozzáértően intézi el a huszadik robbantást.

Nem sok idő telt el, mikor a bányavezető visszatért s közölte, hogy rossz volt a gyutacs. Aztán eldördült a huszadik robbanás is. Elől a bányavezető felment a peremre s nézte, hogy milyen hatalmas üreget vájt a sziklafalba a robbantás. Por és füst szállt a magasba. Mikor tiszta lett a levegő, a bányavezető engedélyt adott a munka folytatásához.

Az emeletes iskolát augusztus 20-ra vállalták befejezni s átadni az építőipari munkások.

(Fotó: Márton*

Gépek könnyítik n munkát

A brigádok mentek dolgukat végezni. Kiss Elemérék a kőfejtéshez, egy másik brigád a sínfektetéshez, Molnárék a zúzógéphez és a két fúrós az új robbantások előkészítéséhez. Újra zakatolni kezdett a két kőzúzógép. A bányakapun teherautók jöttek üresen és nem sokára vitték a követ az útépítéshez, a Fehér- gyarmat—nábrádi útszakaszra.

A hegy teraszáról mutatta s magyarázta a bányavezető:

— Egy hónapja még komisz volt itt a munka. A kifejtett követ talicskával szállították a brigádok a zúzógéphez, kézzel rakták az etetődobba, s kézzel továbbították a zúzott anyagot. Itt járt Pápai elvtárs, vállalatunk igazgatója, műszaki szakemberekkel, s tanulmányozták a munkaszervezést. Sokat tanultam tőlük. Megbeszéltük az intézkedéseket, hogy a munka megkönnyítését és a termelékenység növelését hogyan oldjuk meg. Egy-kettőre elvégeztük az átszervezést. Három napon belül kiküldték a központból a csilléket, meg egy 25 méteres futószalagot. Most már csillébe rakjuk a kibányászott követ, úgy kerül a futószalaghoz s az nyújtja nyakát a kőzúzógépek föEredményes esztendőt zárt a Megyei Moziüzemi Vállalat

A Megyei Moziüzemi Vállalat dolgozói a közelmúlt napokban tartották termelési tanácskozásukat, és kiosztották a jutalmakat, melyeket az elmúlt év eredményes, jó munkája tett lehetővé.

A Film főigazgatóság értékelése szerint a megyei moziüzemi vállalatok között megyénk vállalata a második helyen végzett. Merőnkben 1960-ban hat százalékkal több mozielóadást tartottak, mint az előző évben. A vállalat munkája a múlt évben a tervezett 13 millió 322 ezer forinttal szemben 14 millió 589 . ezer forintot eredményezett, ebből tiszta nyereség: 759 ezer forint.

A jó munka alapján a vállalat 182 dolgozója között 66 ezer 300 forintot osztottak szét.

EGYMÁSÉRT

Pillanatképek a% ópályi Kossuth Téenzböl

Tágas udvar.

A kávás, gémes kút mellett virágállvány-féle, cölöpökre szegezett hosszú deszka, léc. Tu- sinszki János erre rakja fel a tejeskannákat, amiket Ádam Viktor adogat le a szekérről.

t~ Mennyi volt, Viktor?

— Pontosan kilencvennyolc liter.

— Nem valami sok. Több is lehetne ennyi tehén után. Bár a tucatnyi borjúnak se elég pár liter.

— Lehetne... Az idén jobban rámegyünk az ilyesmire. Bartha kihajtott?

— Ki.

— Na ne félj, a jó legelő hamarosan meg fog látszani a teheneken. Csak a leendő abrakkal, takarmánnyal kell szerivel bánnunk. Akkor nem lesz baj a télen, a jövő tavasszal.

★

„Ópályi Kossuth Mg. Termelőszövetkezet’’ — mutatja a takaros tábla.

Az udvari vadgesztenye árnyéka nagyon nyújtódzik meg a reggelben; nyolc óra sincs. De vannak emberek benn az irodában, kihallatszik hangos beszédük.

— Antal Ferenc, vezető könyvelő — mondja bemutatkozásként az egyik asztalnál ülő középkorú férfi. S rövid beszélgetésünk alatt szinte felvázolja a háromezerkétszáz holdas közös gazdaság pénzügyi állapotát.

így hamarosan megtudom, hogy ebben az évben a növény- termelésből 2 millió 69 ezer, az állattenyésztésből egymillió 450 ezer forint bevételre számítanak. Eddig leadtak 25 darab söremarhát 125 és félezer, 51 darab sertést 100 800 forint értékben. Tervük szerint ebben az esztendőben 320 hízott ser*