Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-09 / 106. szám

Tizenhat éve szabadult fel Németország a fasiszta uralom alól és Brezsnyev elvtársak üdvözlete Moszkva, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke forró üdvözlettel köszön­tötték a Német Demokratikus Köztársaság lakosságát abból az alkalomból, hogy 16 éve szaba­dultfel a fasizmus igája alól. A Német Demokratikus Köztár­saság vezetőinek küldött üzenetük­ben Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev rámutat, hogy az NDK dolgozói Németország Szocialista Egységpártja vezetésével számottevő sikereket értek el gazdasági, kulturális és tudo­mányos téren, valamint a la­kosság életszínvonalának emelésében. A szovjet nép — hangoztatja az üzenet — magasra értékeli az NDK erőfeszítéseit a német bé­keszerződés megkötésért vívott harcban. „Szilárd meggyőződésünk — hangsúlyozza az üzent, — hogy a békeszerződés megkötéséért és Nyugat-Berlin szabad vá­rossá nyilvánításáért folyta­tott egységharcunk rövid időn belül pozitív eredményre vezet.” A Német Demokratikus Köz­társaság vezetői Nyikita Hrus- csovhoz és Leonyid Brezsnyevhez intézett válaszlevelükben a német dolgozók mély hálaérzetét tolmá­csolják azért a testvéri segít­ségért, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és a szovjet nép nyúj­tott nekik az előttük álló hatal­mas feladatok megoldásához. Az elmúlt 16 év alatt — mutat rá a válaszlevél. — az NDK lakossága lerakta a szocializmus alapjait és a szocialista tábor más népei­vel együtt hozzájárult a szo­cialista világrendszer meg­szilárdításához. Az NDK dolgozói fontos sze­repet töltenek tje a béke megőr­zésében és a • német militariz- müsnak a" megfékezésében. amely semmibeyéve a történelemtől ka­pott leckét, újabb, az eddigieknél is szörnyűbb katasztrófába akar­ja sodorni a népet. Berlin: A német nép felszaba­dulásának 16. évfordulója előtt tartották meg Odera — Frank­Fogadás Jerevánban Hruscsov részvételével Jereván, (TASZSZ): Az Ör­mény Kommunista Párt Közpon­ti Bizottsága, az örmény Köz­társaság Legfelső Tanácsa elnök­sége és az örmény Minisztarta- nécs vasárnap fogadást adott az Örmény Kommunista Párt és a köztársaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Nyiki­ta Hruscsov, az' SZKP Központi Bizottságának első titkára, a szovjet Minisztertanács elnö­ke, résztvettek továbbá az ör- rhény párt és kormány ve­zetői, a forradalmi harcokban részt vett veteráh bolsevikok, újí­tók, mezőgazdasági élmunkások, tudósok, az irodalom, a művészet képviselői, a szovjet hadsereg tábornokai és tisztjei. fúrt és a folyt; túlsó partján fek­vő lengyel város — Slubice la­kóinak hagyományos találkozóját az Odera hidján. A német-lengyel barátságot jelképező nagygyűlésen Németország Szocialista Egység­pártja Odera-Frankfurt-i szerve­zetének első titkára és a Lengyel Egyesült Munkáspárt slubiceí szervezetének első titkára mon­dott beszédét. Mindkét szónok hangsúlyozta, hogy országaik dol­gozói minden erejükkel küzdeni fognak a békéért és a szocializ­mus győzelméért. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete a Román Munkáspárt Központi Bizottságához MOSZKVA, (TASZSZ): A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözletét intézett a Román Munkáspárt Központi Bizottságához a párt fennállásának 40. évfordulója al­kalmából. Az üdvözlet hangsúlyozza, hogy a Román Munkáspárt kivívta a nép teljes bizalmát. Vezetése alatt a Román Népköztársaság számottevő sikereket ért el a szocializmus anyagi technikai alap-, jának létrehozásában, a kulturális forradalom megvalósításában, a dolgozók életszínvonalának emelésében. A Román Munkáspárt szorosan együttműködve a többi kom­munista párttal, következetesen küzd a marxista-leninista tanok tisz­taságáért, a jelenkori revízionizmus, dogmatizmus és szektánsság ellen. Az 1960-ás moszkvai értekezlet által elfogadott okmá­nyokra támaszkodva a Román Munkáspárt jelentősen hozzájárul a szocialista tábor és a világ kommunista és munkásmozgalmának további egységesítéséhez és megszilárdításához Eszak-Bngolában már csaknem minden falut felégettek 20 OOO afrikait {gyilkoltak meg a portugál gyarmatosítók London, (MTI): A portugál gyarmatosítók „a íelperzselt föld” taktikáját alkalmazzák Észak- Angolában, hogy leverjék azt a fegyveres harcot, amelyet az an­golai felkelők a portugál gyar­mati uralom ellen vívnak. A TASZSZ bő kivonatokat közöl a londoni Observer leopoldvillei kü­löntudósító jának megdöbbentő adatokat tartalmazó angolai hely­zetjelentéséből. Az angol laptu­dósító idézi az angolai ellenállási mozgalom egy résztvevőjének részletes nyilatkozatát. E szarint a portugál gyarmati hatósá­gok irtóhadjárata következté­ben Észak-Angolában szinte már egyetlen ép falu sem ta­lálható: valamennyit feléget­ték a portugálok. A harcba vetett portugál légi- egységek gyújtóbombákkal is tá­madnak ‘falvakra, sőt erdőket bo­rítanák lángba, ahol felkelőket sejtenek. Mint az Observer hang­súlyozza. a portugál gyarmatosítók 20 ezer afrikait gyilkoltak meg Angolában és a bennszülöt­tek ezreit vetették gyűjtőtá- , borokba. > Harmincezer főre becsülik azok számát, akik Angolából a szom­szédos Kongóba menekültek. Egy portugál tiszt kereken kijelentet­te: a gyarmati hatóságok akár minden afrikait halomra gyilkol­nak, hogy „megmentsék” Ango­lát. Azt, hogy ez nem puszta kér­kedés, bizonyítja a portugál ka­tonaság kegyetlenkedése. Sanga községben például a benyomuló portugál katonák géppuskatüzet zúdítottak a falu békés lako­saira. Tumba községben 300 embert mészároltak le. Tomboldc községben minden felnőttet agyonlőttek. Jellemző a részben portugálok lakta angolai városokban kiala­kult helyzetre: a portugál telepe­sek legcsekélyebb vádja elegendő ahhoz hogy bármelyik afrikait a helyszínen meglíncseljék. Luanda: Mint AFP-tudositas közli a portugál hazafiak vasár­nap több támadást hajtottak vég­re, köztük Carmona és Cangola térségében. Az angolai hazafiak ezenkívül felgyújtottak égy régi repülőgéphangárt és levegőbe1 -íö* pítettek több kisebb hidat;!'*« k - - 7 áj* Hűvösebb idői ^ ír •> S.XiPf33t Várható időjárás kedd estig: felhőátvonulások, több helyen futó esővel, néhány helyen ziva­tarral. Mérsékelt, időnként élénk északnyugati szél. Várható leg­magasabb nappali hőmérséklet kedden 14—18 fok között. A nyíregyházi radio MŰSORA Keletniagyarországi Krónika. Baráti népek dalaiból. — Nép­művelés — népművészet. — Nép- dal csokor. — Építők között. '—* Operett indulók. Dicsőséges harcok tanúi A Román Kommunista Párt hureuiru emlékeztető bukaresti helyek és házak Ha a inai Bukarestet. a, hatalmas szocialista átalaku­lások városát keresztül-kasul járjuk, a régebbi házakon aranyíeliratos emléktáblákat láthatunk. Sok ilyen hely jelzi azoknak a dicsőséges harcok­nak az emlékét, melyeket a ro­mániai munkásosztály vívott ki­próbált pártunk vezetésével a tőkés kizsákmányolás megszün­tetéséért, az elnyomástól és ki­zsákmányolástól mentes új élet megteremtéséért. Ilyen emléktáblával találkoz­hatunk a Strada Academiei 35— 37 szám alatti háznál, a ,,Ro- marta” jelenlegi épülettömbje mögött. A szerény emléktábla arra emlékeztet, hogy 1921 má­jus 8-án, ebben az épületben, a „Socialismul” című lap régi székhazában kezdődtek el a Ro­mán Kommunista Párt megala­pítás! kongresszusának munká­latai. Azt az időpontot megelő­zően az elnyomott dolgozók már hosszú ideje arra vágytak, hogy olyan vezetőjük legyen, amely szíwel-lélekkel a nép érdekeit szolgálja, amely a minden el­nyomástól és kizsákmányolástól mentes új élet felé vezetheti az ország népét. Ez a törekvés vált valóra 40 esztendővel eze­lőtt. A romániai munkásosztály újtípusú pártjának létrehozása 1921 májusában fordulópontot jelentett a romániai néptömegek forradalmi harcainak történeté­ben. A dolgozó nép ezzel szi­lárd vezérkart kapott alapvető érdekeinek megvédésére, jobb életének kialakításáért folytatott harcaiban. A Román Kommunista Pártnál, fennállásának első napjaitól kezdve szembe kellett szállnia az uralmon lévő ki­zsákmányoló osztályok veszett' dühével és kegyetlen elnyomá­sával, amely 1924-ben a pártot illegalitásba taszította, de en­nek ellenére szilárdan és hősie­sen folytatta a harcot a dolgo­zók szabadságáért és boldogabb életéért. Az illegális pártsajtó igen je­lentős szerepet játszott a tekin­tetben, hogy a kizsákmányolás és az elnyomás elleni harcra mozgósította a dolgozó tömege­ket. A házat, amelyben a Ro­mán Kommunista Párt Közpon­ti Vezetőségének sajtóorgánu­mát, a „Scinteia” című lapot kinyomtatták 1932 júliusa és szeptembere között a bukaresti Lenin rajonban láthatjuk, a Strada Ecoului 29 száma alatt. ... A Román Kommunista Párt egyik titkos találkozóhe­lyén, a Csillagvizsgáló Intézet közelében lévő Mitropolitu! Grigore utca 69. szám alatti házában tartották meg 1932 március 20-án Gheorgbe Gheor- ghiu-Dej elvtárs vezetésével a vasúti munkások országos ér­tekezletét, amely döntő pillana­tot jelentett a munkásosztály 1933 januári- és februári har­cainak megszervezésében, ... Ha a Calea Grivitei nevű úton megyünk a „Grivita Rosie” (Vörös Grivica) vasúti műhelyek felé, több olyan hely­re is eljutunk, amely a Román Kommunista Párt harcaira em­lékeztet. Ezek a helyek felidé­zik azt a hősiességet, amely­nek a Román Kommunista Párt által vezetett vasúti munkások az 1933-as esztendőben tanú jelét adták. A népi demokratikus rendszer éveiben a „Grivita Rosie” vasúti műhelyek udva­rában, pontosan azon a helyen, ahol a hősi harcok végbemen­tek, emléktáblát helyeztek el azoknak a tiszteletére, afiik Vö­rös Grivicánál 1933. február 16-án életüket áldozták a har­cokban. .. . A vasgárdista-fasiszta dik­tatúra éveiben és a bűnös szov­jetellenes háború időszakában, a legkegyetlenebb terror ellenére a kommunisták röpiratokkal, brosúrákkal és más eszközök­kel fáradhatatlan felvilágosító munkát végeztek a tömegek so­raiban, a fasizmus elleni harc­ra mozgósították őket. A Do- robanti tér közelében, a Flo- reasca városrész felé vezető Ca­lea Dorobantilor nevű- útból nyílik jobbra a Scoala Floreas- ca nevű utca. Ennek az utcá­nak a 34. száma alatti házában nyomtattak ki annakidején a legteljesebb illegalitásban a „Rominia Libera” című lapot. A „Rominia Libera” című lap mellett röpiratokat, brosúrákat és más pártpropaganda anyagot nyomtattak ki. A ház mögött, mintegy 10 méterre attól léte­sítettek annakidején egy olyan titkos helyet, ahova a nyomdát elrejtették, amikor a sziguran- ca, azaz a titkosrendőrség utá­na nyomozott. ... A fővárosban számta­lan hely emlékeztet az 1944. augusztus 23-i népi fegyveres felkelésre, amelynek kezdemé­nyezője és szervezője a Román Kommunista Párt volt. Az 1944. augusztus 23-i fegyveres népi felkelés az Antonescu-féle kor­mány tagjainak letartóztatásá­val vette kezdetét. A hazafias erők, miután letartóztatták az Antonescu-féle kormány tagjai­nak legnagyobb részét, augusz­tus 23-ának éjjelén őket a Pa­lotából a pártnak a Vatra Lu- minoasa nevű városrészben, a Costache Burca utca 27. szám alatti titkos házába vitték. A Román Kommunista Párt felhívására válaszolva a mun­kások fegyvert ragadtak, fegy­veres hazafias csoportokat ala­kítottak és a párt vezetésével •' a dolgozó nép oldalára átment hadsereg alakulataival együtt augusztus 23-án megkezdték a főváros legjelentősebb német objektumainak a lefegyverzését és elfoglalását. Miután foglyul-■ ejtették a Filipescu és a Ben*-* parte parkok épületeiben lévő csapatokat, a hazafias erők a román hadsereg egységeivel karöltve megkezdték a támadási a német légi parancsnokság,, - len. Ez a régi Ilfov-megye pre-J. íekturá jának épületében 1 és/.- kelte be magát, amely a ;hfífé-<i'‘ risták egyik legjelentősebb jektuma volt. Az épület meg volt erősítve és automata fegy­verekkel rendelkező német \isz-' tek és altisztek védték. Az épű- # letet harcokban foglalták • H: ugyanúgy mint a PrinciaiirszáL -, ló, a Grand Hotel az Ambasa- dor-szálló épületeit és más épü­leteket. Az Ilíov utca 6. szama alatti épületen, amelyben jelén- " leg Bukarest-Tartomány Taná­csa működik, a harcok emléké^ re táblát helyeztek el. A Román Kommunista Párt történetét idéző helyek a ró-; mániái munkásosztályt, a dol­gozó népet a párt dicsőséges múltjára emlékeztetik. Amikor a dolgozók, a fiatalok ezeket a helyeket, ezeket az épületeket meglátogatják és megismerik, szívük hazafias büszkeseggéi lesz felé, mély szeretetet és há­lát éreznek a kommunisták hő­sies pártja iránt. Alexandra Cebuc egye­temi tan., Bukarest Vá- " . rostörléneti Múzeumánn' fömúzeológusa. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents