Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-09 / 106. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ára 50 fillér 1961. MÁJUS 9, KEDD Kedveső as időjárás A Győzelem Napja Egyetlen nap, egyetlen dátum 1945. május 9, s mégis örökre bevonult az emberiség történetébe. Ezen a napon némították el a világra szabadult fencva- dat. Utolsót vonaglott, az emberek fellélegeztek. Nem borult hát láng- és füsttengerbe a világ, nem lett az enyészet martaléka az emberiség többévezredes kulturális kincse. Kialudt az örökké füstölgő balál- gyárak kéménye is, milliók kezéről esett le a bilincs. I)c amíg idáig eljutottunk, amíg öldöklő küzdelemben sikerült kiverni a fasizmus fenevadjának méregfogait, addig nagyon-nagyon megszenvedett a világ, és különösképpen egy nép. A második világháború tengernyi nyomort zúdított népünkre is, száz és százezer ma- gyárt hajszoltak a halálba, igazságtalan, tőlünk távolálló célokért, ezer sebtől vérzett országunk, és Európa nagyrésze, bomba robbant a Csendes, az Atlanti óceán, a Földközi tenger vizein, a forró Afrika földjén, Ázsiában ... De a Ieg- sajgóbb seb egy békés ország népeit érte, a Szovjetunió népeit. Orvul, váratlanul és elsöprő erővel a Szovjetuniói érte az első csapás. És csoda történt. Csoda, melyhez hasonlóra csak a felszabadult, igazságukban meggyőződött népek képesek, akik mindennél jobban szeretik szülőföldjüket, hazájukat. Fegyvert fogott a tajgák népe, a szibériai paraszt, a kamcsatkai halász, minden épkézláb ember. Csak igy született meg a győzelem! Mindenki a maga posztján katona volt, harcosa a végző győzelemnek. Nemcsak a fegyverek, az eszmék diadala is volt ez akkor, 1945. május 9-cn. Az igazság, az emberség győzedelmeskedett az igazságtalanság, az embertelenség társadalma felett. S ma, a győzelem évfordulóján lehetetlen nem gondolni a mára, a holnapra. A múlt háború lángja arcunkra rajzolja a jelen nagy kérdőjelét: ránksza- kadhal-e még egy világégés? Nemcsak ma. és nemcsak néhány ember teszi fel önmagának a kérdést, s a választ a ma rezdüléseiben keresi. És a ma rezdülései, — a fenyegető szikrák előbukkanása ellenére is — biztatóak. Nemcsak elmélet és ábránd, hogy a háború ma már nem elkerülhetetlen, hanem egyre inkább megfogható, érzékelhető valóság. Jelenünk törvénye. Mi alkottuk meg ezt a törvényt, a mi társadalmunk, a mi világunk, amely halálos ellensége a háborúnak, a pusztításnak és szenvedélyes, harcos híve az életnek, a békés napoknak. Van erőnk, — józan és békeszerető embereknek, — itt a mi hajlékunkban és a Föld túlsó féltekén. Van távolságokat legyőző és rejtett célokat megsemmisítő korszerű fegyverünk, de van valami, ami talán még ezeknél is hatásosabb; van hitünk, bizodalmunk a mában és a jövőben, a békés életben. Van jogalapunk és erős akaratunk is megacélozni hi- 1 tünket és megvalósítani elkép- 5 zeléseinket. P. G. • Az elmúlt héten lehullott csa- adék — ha nem is volt minden erületen bőséges — igen kedve- ő hatással volt a mezőgazdasá- növénytermelésre. Az elvetett magvak gyorsabban csírázhatnak, megkeményedett talajok megmunkálása könnyebbé vált, a óldellő növények szépen iejlő- ésnek indultak. A megyei tanács mezőgazdaági osztályának jelentése szent az elmúlt hét végéig — enyésző mennyiséget kivéve — enyegében befejezést nyert a aurgonya és napraforgó vetése. kukorica túlnyomó többségét z elmúlt héten vetették el; az sszes terület hatvan százalékán ették földbe a magot. A kukori- vetését, de különösen a silókukoricáét szükséges nagyobb lemben végezni, hogy a növé- yek fejlődésével, a tenyészidő Nyíregyházi délután a mesel munkákra A megyei (uiiúcs jelentésié a földekről alakulásával ne legyenek problémák. Az eknúlt héten általánossá vált a növényápolás; munkák végzése is a termelőszövetkezetekben. A gabonavetésekben 55 ezer holdon végezték el az acato- lást. A burgonya fogasolása 24 ezer holdon, az első kapálás hétezer holdon történt meg. A napraforgóból hatezer hold részesült első kapálásban. A korábban vetett kukoricát tízezer holdon fogasolták meg. A rizstermelő tsz-ek a területnek több mint a felén elvetették a rizst és párhuzamosan végezték a rizsföldek elárasztását A kertészetben egy-két nap alatt befejezik a sziromhullás utáni permetezést a gyümölcstermelők, a csemegeszőlő-fajtáknál végeztek az első permetezéssel, a borszőlőknél most kezdődött meg ez a munka. (Hammel J. felv.) Megalakult is az ipari tanulóit Tegnap Nyíregyházán megalakult a KISZ megyei bizottsága mellett működő 15 tagú ipari tanulók megyei tanácsa. A KISZ bizottságon tartották alakuló ülésüket. Résztvesznek benne a megyei tanács ipari osztálya, az MTH iskola, a K1SZÖV és a MÉSZÖV képviselői is. Diczkó József elvtárs, a KISZ megyei bizottságának szervező Egyszerűbb gazdasági együttműködést és önálló közös vállalkozást hozhatnak létre a szövetkezetek Kendelet a termelőssiivetkesetek termelési kapcsolatairól A városok, nagyobb községek ermelőszövetkezetei az utóbbi őben számos esetben fogtak ösz- e közös gazdasági feladatok egoldására. Együttes erővel már bb olyan nagyméretű baromíi- zemet, sertéshizlaldát hoztak létre, amelyet önállóan nem tudtak volna felépíteni, üzemeltetni, így viszont gazdaságosan működtetnek. A termelőszövetkezetek között szórványosan eddig is kialakult termelési kapcsolatokat a földművelésügyi miniszter most rendeletben szabályozta. Milyen területeken lehetséges a termelési kapcsolat? A szövetkezetek közötti terme- si kapcsolat a következő terü- etekre terjedhet ki: a főüzemága- von belüli bizonyos konkrét í'él- datok megoldása (baromfikelte- ;és és nevelés, szarvasmarha- és rtéshizlalás, szőlőtelepítés, stb.); elléküzemági tevékenység (sza- orítóanyag-termesztés, tógazda- g, méhészet, stb.); gazdasági covács-, bognár, lakatos, stb.); űhely létesítése és üzemeltetése; pítőanyag kitermelése és készi- se; építőipari munkák; feldol- ozó üzem (tej kezelő, zöldségszá- tó, daráló, stb.) létrehozása és enntartása; háziipar; egyes köz- rdekű feladatok (nádkltermelés, útfúrás, kertépítés, földmunkák, stb.) ellátása és végül gazdasági, kulturális, vagy szociális rendeltetésű létesítmények (öntözötclep, kultúrház, napközi otthon, stb.) építése és használata. A termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolatnak két formája lehet: egyszerűbb gazdasági együttműködés, vagy önálló közös vállalkozás. A termelés megalapozásához szükséges álló- és forgóeszközöknek legalább felét mindkét esetben a résztvevő termelőszövetkezetnek saját erejükből kell biztosítaniuk; ennek kiegészítésére beruházási hitelt igényelhetnek. A vállal kosás önálló jogi ssemély Az egyszerűbb gazdasági együtt- űködés létrehozása akkor célerű, ha a közös tevékenység em igényel költségesebb eszkö- iket és különösebb szakértelmet, etve ha a közös üzem nem klán meg önálló szervezeti formát. Az egyszerűbb gazdasági «együttműködéssel létrehozott gaz- jdasági eredmény (termény, állat, «épület, stb.) a résztvevő szővet- «kezetek közös tulajdonába kerül, ugyanolyan arány szerint megosztva, mint ahogyan a szövetkezetek az együttműködéshez hozzájárultak. A termelőszövetkezetek önálló közös vállalkozásának létesítése általában akkor Indokolt, ha a gazdasági tevékenységhez szükséges nagyobb szervezettség, költségesebb eszközök és a fokozott szakértelem az erőlj egyesítésével biztosítható és a vállalkozás népgazdasági szempontból is jelentős. A vállalkozás önálló jogi személy; szervei: az igazgatótanács, az igazgatóság és az ellenőrző bizottság. A jövedelem felhasanálásánnk módja A rendelet kimondja, hogy a vállalkozás elszámoló egységként gazdálkodik, saját bevételeiből tartja fenn magát, majd intézkedik a jövedelem felhasználásának módjáról. Ezek szerint az esedékes kötelezettségek teljesítése és a termelési költségek levonása után fennmaradó jövedelem 40 százalékát a vállalkozás fejlesztésére fordítják, 10 százalékot a beruházási alaphoz csatolnak, 50 százalékot pedig a résztvevő termelőszövetkezetek kapnak meg nyereségrészesedésként. Az első években azonban lehetőség van arra is, hogy a tiszta jövedelmet teljes egészében a vállalkozás fejlesztésére használják fel. A termelési kapcsolatokról szóló rendelettel egyidőben a földművelésügyi miniszter újabb rendeletben szabályozta a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét és termelvényei- nek értékesítési módját. ülést tartott megyei tanácsa titkára tartott tájékoztatót a megalakított tanács feladatairól. Megbeszélték az iparitanulókép- zésbén, a tanulók nevelésében- lévő problémákat és azokat 3 feladatokat, amelyekben az ipari tanulók megyei tanácsának segítő munkájára számít a KISZ. Többek között elhatározták, bogy a most időszerű feladatokból elsősorban a szakmunkásvizsgákat* a fiatalok viselkedésének javítását és az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomba való bevonásukat fogják szorgalmazni. A továbbiakban az új ipari tanulóki és a régiek KISZ-szervezetbe való felvételét és a tanulók jogainak, kötelességeinek teljesítéséé fogja segíteni a tanács. Az ipari tanulók megyei tanácsa elnökéül Orosz Szilárdét, aa MTH iskola megyei igazgatóját választották. Augusztus régén rendezik meg az első országos szántóversenyt A KISZ Központi Bizottság», a MEBOS2 elnöksége, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a földművelésügyi miniszter közös felhívást adott ki a szántási versenyek szervezéséről. A felhívás .szerint a szántási versenyeken egyaránt reszt vehetnek az állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövetkezetekben dolgozó traktorosok. Az üzemi válogatóversenyek alapján a különböző állami és termelőszövetkezeti gazdaságokban dolgozó traktorosok járási versenyeken mérik össze tudásukat. E járási versenyeket lehetőleg már az őszi takarmánykeverékek tarlóján májusban, illetve júniusban megtartják, ahol erre lehetőség nincs, ott augusztus 10-ig gabonatarlón rendezik meg a járási versenyt. A megyei versenyeket augusztus 20-án tartják meg, az országos versenyt pedig augusztus utolsó vasárnapján rendezik. A harminc évesnél fiatalabb traktorosok az idősebbekkel együtt indulhatnak a versenyeken, de a legjobb helyezést elérő ifjú traktoros, ha az első hat közé kerül, külön oklevelet és jutalmat kap. A szántóversenyek feltételei a Mezőgazdasági Technika című folyóirat 5. száma részletesen Ismerteti.
