Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-07 / 105. szám
NÖVELJÜK AZ ISMERETTERJESZTŐ MUNKA HATÉKONYSÁGÁT CSELÉNYI L GÁBOR: á> Fiúk, indulunk! Fiúk indulunk! Elnémul a csengő elszáll a dalunk gyors gyors ez az út szétfoszlik az emlék fiúk Indulunk! fiúk indulunk! már távolodó színfolt csak a múlt már-már elveszti szemünk az Iskola termét fiúk! fiúk indulunk! sudár diadalmas Rakéta vagyunk a szívünk hajt tovaszólít a Holnap — fiúk repülünk! fiúk repülünk! gyors gyors ez az út a múlt tovatűnt szavaink a jövő ütemén zakatolnak vajúdva ezer diadalmasan ifjú igét s a Kor útrakész Gagarinjaként meghódítjuk hej a százszínű Holdat az életet... behajózzuk a messzi Jövőt leigázzuk a féktelen ifjú Erőt s leoldjuk a háború-szült gravitációkat! repülünk fiúk szilajon szabadon föl föl föl az égbe szívünk szava von — fiúk indulunk! fiúk indulunk! már néma a csengő elszáll a dalunk fiatal sereg ifjú Rakéta vagyunk — hajrá, diadalra! mi győzni fogunk! Félévszázados fennállását ünnepli a kisvárdai Bessenyei Gyürggy Gimnázium Az 1958-3$ közgyűlés óla a Természettudományos Ismeret- terjesztő Társulat munkája megyénkben is komoly fejlődést Megyénkben a dogozók minden rétegénél megnövekedett a tudásvágy és politikai érdeklődés, fokozódott az értelmiség társadalmi aktivitása is. A megyei elnökség, s a társulat tagsága következetesen harcolt azért, hogy emelje az ismeret- terjesztő munka Ideológiai és szakmai színvonalát. E törekvések eredménye számokban is mutatkozik. 1858-ban 650, 1959- ben 1088 és 1960-ban 2026 volt az előadások száma. A megye adottságainak megfelelően lényeges változás történt az előadások területi elhelyezésében is. 1958 előtt az előadásoknak kb. 50%-át tartották falun, ezzel szemben 1960- ban az előadások 77,6%-a már falun hangzott el. Véleményem szerint a társulat munkájában egyik legpozitívabb tény az, hogy helyesen felismerték a mezőgazdaság szocialista átszervezésének döntő szerepét a megye életében és ennek megfeleA szakmai jellegű előadások mellett olyan ismeretterjesztő anyagot is felhasználtak előadóink, amellyel segíteni kívánták a parasztság általános műveltségének fejlesztését, világnézetének formálását, s ezen keresztül fokozni kívántak politikai aktivitásukat. Szerintem igen népszerű és bevált forma a tsz-vezetők és tagok akadémiája, amely komplex előadássorozattal szolgálja a szak- és átalános műveltség emelését. Ügy vélem, hogy a jövőben sokkal több helyen kell tsz. akadémiát indítani. E téren követendő példa a csengeri járás, ahol 25 tsz-ben folyt eredményesen ilyen rendszerű ismeretterjesztő munka, önmagáért beszél az a tény is, hogy mar 1060-ban több, mint 400 előadást tartottak előadóink tsz községekben és új termelőszövetkezetekben, amit közel 20 ezer dolgozó hallgatott meg. A megye mezőgazdasági jellegének megfelelően szükségképpen a falusi ismeretterjesztés került előtérbe. Ugyanakkor a megye kevés számú ipari üzemeire is fokozottabb gondot kell fordítanunk. A munkások közötti ismeretterjesztésben bár a társulat ért el eredményeket, (az előző években 50—60 üzemi előadás volt évenkint, s ez 1960- ban mintegy 200-ra emelkedett) de ezek még korántsem kielé- gítőek. Előadóink kellő arányban foglalkoztak természettudományi, politikai, közgazdasági, üzemszervezési, jogi témákkal. Nem kielégítő a munkások között végzett műszaki ismeret- terjesztés. Jellemző erre az a tény, hogy 1960-ban a társulat mindössze 41 műszaki előadást tartott A műszaki szakosztály kislétszámú, sürgősen napirendre kell tűzni e szakosztály megerősítését. Megyénk mű- •zaki értelmiségi dolgozóinak sokkal aktívabb bekapcsolódását várjuk az ismeretterjesztő munkába. Ezt az is indokolja, hogy a mezőgazdaság gépesitémutat. Az előrehaladást nagymértékben elősegítette a szocialista építés meggyorsulása, pártunk helyes politikája, művelődéspolitikája. lóén ismeretterjesztéssel, valamint a szakosztályi tagok közvetlen szervező és agitációs munkájával hatékony részesei voltak annak a harcnak, amelynek eredményeként megyénk termelőszövetkezeti megye lett. A tématervek összeállításánál abból indultak ki, helyesen, hogy a megye egyese területein milyen fokon áll az átszervezés. Ahol az átszervezés befejeződött, ott a megerősítést helyezték előtérbe. — Igen sok előadás hangzott el annak érdekében, hogy tsz-parasztságunk rátérjen a korszerű termelésre, a mind nagyobb méretű belterjességre, új kuítúMk meghonosítására, gépi és vegyi eszközök használatára. Hasznosak voltak a közösségi életről, a tagság jogairól, kötelességeiről, a vezetés módszereiről, a tervkészítés és üzemszervezés problémáiról elhangzott előadások is. A falusi ismeretterjesztés során számos jó kezdeményezéssel is találkozunk. Ezek közül szeretném kiemelni az agrár szakosztály és a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya által szervezett baromfitenyésztési tanfolyam (tsz. baromfitenyésztők részére) pozitív hatását. Vagy a gyakorlati bemutatók (gépi, gyümölcsfakezelési, metszési stb.) eredményeit. Igen jól sikerült az elmúlt évben pl. a nagyhalászi gyümölcstermelési nap, amelynek keretében: előadás, metszési bemutató, különbözően kezelt gyümölcsösök meglátogatása, tapasztalatcsere, majd filmvetítés és vita adta a programot. Kár, hogy a Társulat ilyent keveset szervezett. A jövőben járási TIT szerveinknek e helyes kezdeményezésekre nagyobb gondot kell fordítani, s minden adott lehetőséget felhasznáni a falusi ismeretterjesztés kiszélesítésére. sével mindinkább előtérbe kerül a mezőgazdasági műszaki propaganda is. A Társulat elnökségének még szorosabbá kel] tenni kapcsolatát a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, s a megerősített műszaki szakosztály segítségével a jövőben az alkalomszerű előadások helyett a munkásakadémiák szervezését célszerű előtérbe állítani. Általában üzemeink párt- és gazdasági vezetői aktívan bekapcsolódnak az előadások propagálásába, szervezésébe, de néhány üzemből olyan tapasztalatunk is van, hogy erre kevés gondot fordítanak. — Bár az előadások időpontja jóciore rögzített, a szervezéshez mégiscsak az előadás napján kezdenek hozzá. így sok esetben kevés a hallgatóság, hiányos az érdeklődés. Bővült a hálózat Nagyot léptünk előre a járási szervezetek kiépítésével. Segítségükkel sokoldalúbbá vált az ismeretterjesztés, gazdagodtak formái é« fokozódott hatékonysága. E szervek létrehozásával előadóink közelebb kerültek a területhez, jobban figyelembe veszik a helyi igényeket, s tevékenységük ma már sokkal differenciáltabb. Több járásban a klubestéket is felhasználják ismeretterjesztő tevékenységre. Sok helyen rendszeressé vált a televíziós ismeretterjesztő filmek utáni vita, s a különböző témájú szakfilmek megbeszélése. Megyénk majdnem minden járása több országjáró kirándulást szervezett. Ez újabb tömegeknek, főleg fiataloknak az ismeretterjesztésbe való bekapcsolódását eredményezte. A járásokban dolgozó előadók (különösen a nyíregyházi, csengeri, vásárosnaményi és kisvár- dai) több helyi témát dolgoztak fel. Ez komoly érdeklődést váltott kj a hallgatóság körében. Kár, hogy az előadások elkészítését nem követi rendszeres szakcsoporti megbeszélés, vita. Ez a hiányosság a megyei szakosztályoknál is érezhető. A társulat megyei elnökségének sokkal több segítséget kell nyújtani a járási szakcsoportok, megyei szakosztályok rendszeres, tartalmas belső szakosztályi munkájához. Differenciáltabban ! Ügy vélem, hogy szervezeteinknek tovább kell jutni a differenciálásban is. Ma még nem számolhatunk be arról, hogy pl. a nők és az ifjúság körében sikerült kiszélesíteni és rendszeressé tenni ismeretterjesztő tevékenységünket. Helyes lenne, ha az elnökség a megyei Nőtanácsai és KISZ-bizottsággai közösen olyan előadássorozatot dolgozna ki, amely sokoldalúan elősegítené a nők és az ifjúság világnézeti nevelését szak- és általános műveltségük állandó növelését. Mindent el kell követnünk, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot fordítsunk a tsz-ben dolgozó nők, s a munkás-fiatalok fejlődésére. A küldött-közgyűlések tapasztalatai A járási es megyei küldött- közgyűlések tapasztalatai azt igazolják, hogy a Társulat előadóinak túnyomó többsége lát ja és becsületesen dolgozik legfontosabb célkitűzéseinkért. A felszólalók kifejezésre juttatták, hogy tevékenységükkel a jövőben sokkal aktívabban kívánják segíteni a szocialista építés gyakorlatát, a soron lévő ideológiai és politikai feladatok megoldását. Feladataink meghatározásánál többen aláhúzták a beszámoló azon gondolatát, hogy „a tudományos ismeretterjesztés segítse a népi nemzeti egység megszilárdítását, az egység szocialista tartalmának elmélyítését, a dolgozók tudatának szocialista átformálása útján. Az altalános műveltség színvonalának további és gyorsabb emeléMájus 13-án ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a kisvár- dai Bessenyei György Gimnázium. Ez alkalomból több rendezvényt tartanak. Május 12-én ifjúsági sportnap, a munkás-, paraszt- és középiskolás fiatalok találkozója lesz. Este dr. Szilágyi Béláné „Kukorica Jancsi” című zenés, táncos, darabját adja elő az intézet tasét a marxizmus-leninizmus világnézete alapján.” A küldöttértekezletek résztvevői határozottan reagáltak arra a tényre, hogy megyénkben a természettudományos ismeret- terjesztésre a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani. Alapvető feladatunknak tartják előadóink, hogy segítsék az egységes és korszerű természettudományos világkép kialakításával az idealista és vallásos néPártunk művelődéspolitikai irányelveinek következetes végrehajtása még több munkát, nagyobb lendületet követel meg a társulat tagjaitól is. Megyénk minden becsületes értelmiségi dolgozója tudja, hogy szocialista építésünk meggyorsításáért, dolgozó népünk felemeléséért küzdeni a legszebb cél, s a legnemesebb hivatás. Még több kommunista és becsületes pártonkívüli értelmiségre van szükség a társulat további erősítésére, az ismeretnulóifjúsága. Masnap, 13-án reggel az iskola most búcsúzó és öregdiákjainak ballagására kerül sor. Utána a jubiláris ünnepséget tartják meg, Bessenyei-emlék- tábla leleplezésével. Délután 4 órakor kezdődik ezer középiskolás fiú és leány tornabemutatója. Este nyolc órától bál, a vendégek és öregdiákok számára. Ezzel zárul az ünnepségsorozat. zetek leküzdését, megyénk dolgozói dialektikus, materialista világnézetének megalapozását. Kifejezésre juttatták azt a helyes álláspontot, hogy továbbra is nagy gondot kell fordítani a nacionalizmus különböző formáinak, a revizionizmusnak és a kispolgári erkölcs maradványainak leküzdésére, a tudatos szocialista hazafiság, a proletár- internacionalizmus és a szocialista erkölcs kialakítására. terjesztő munka hatékonyságának növelésére. A feltételek adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel, amit pártunk helyes és következetes politikája teremtett számunkra, s ezzel nagymértékben meggyorsíthatjuk megyénkben is a kulturális forradalom széleskörű kibontakozását és sikeres végrehajtását. Horváth Gabriella, az MSZMP M. B. művelődési felelőse. Meqnőtt a tudásvágy Bevált formák, új kezdeményezések Többet segíthetne a műszaki értelm<s6e Feladataink évről- évre növekednek
