Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)
1961-05-07 / 105. szám
Konzervgyár épül Nyíregyházán (feéytatág ae L oldalról.) hízható vetőmagok, sok egyéb termelési anyag és eszköz, palán- lanevelő ablakok és műtrágya, istállótrágya, védekezőszerek szolgáltatására. Gyáraink jól képzett mezőgazdasági szakemberek útján, termelési tanácsadással sietnek a termelőszövetkezetek segítségére. Ilyenformán a legszorosabb egység alakul ki a konzervgyár és az őt ellátó mezőgazdasági üzemek között. Alaprető feladatunk tehát á mezőgazdasági bázis megteremtése Mar folyó évben kísérleti termelést folytattunk a megyében. Igen jó hozzáállást tapasztaltunk mind az .irányító tanácsi mező- gazdasági igazgatási szerveknél, mind pedig maguknál a termelő- szövetkezeteknél. Ahhoz azonban, hogy a gyár egy-két éven belül teljes kapacitással üzemelni tudjon, még sok e téren a teendő. A gyárnak már az első években csak a zöldségfélékhez 6640 kát. hold terület szükséges a nyersanyag-ellátáshoz. Ezúton kérem a megye termelőszövetkezeteinek tagságát és szakembereit, vegyék ki minél nagyobb arányban ebből a munkából részüket. Szervezzünk különböző megbeszéléseket, szakmai értekezleteket, ahol az ország legkiválóbb gyakorlati szakemberei mondják el növényeink termelésének legfőbb agrotechnikai és egyéb szükséges ismereteit. Megszervezzük a munkában résztvenni kívánó termelőszövetkezetek vezetőinek tapasztalatcsere-látogatását más gyárak körzetének termelőszövetkezeteivel. * Főleg kérem azokat a szövetkezeteket, amelyek már ez évben is, szerződéses termeltetést vállaltak a konzerviparral szemben, hogy tapasztalataikról tájékoztassák a többi termelőszövetkezeteket. Másik legnagyobb gondunit. a meginduló gyár szakember-ellátása Ma mar a konzervgyártás komoly aiapismeretekkel és nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek sorát követeli meg. Szakmunkásainkat most már a tíz éve működő, egy budapesti és egy nagykőrösi iparostanuló iskolánkon képezzük ki. A közép vezetőinket, művezetőinket, üzemvezetőinket az Élelmiszeripari Technikum konzervipari tagozatán tanítjuk. Ilyen intézetünk Budapesten és Szegeden van. A felsőbbszintű vezetők, a gyáregységvezető mérnökök képzése az egyetemeken folyik. Hogy a feladat nagyságát szemléltessem, a nyíregyházi gyárnak a legközelebbi években mintegy 20 különböző egyeiemi végzettségű mérnökre és közgazdászra lesz szüksége, kb. 30—40 technikusra és közel 100—120 fő vizsgázott konzervipari szakmunkásra, — közel ugyanennyi egyéb (vasipari, faipari, szerelő stb.) szakmunkásra. A feladat tehát nagy és azt igényli, hogy tervszerűen, azonnal fogjunk hozzá a megoldáshoz. Tekintettel a magasabb képzettségű dolgozók oktatási idejének tartamára és a vezetéshez szükséges hosszabb gyakorlat megszerzésére, a gyár felsőbb vezetőit kezdetben más konzervgyárakból kell —. hogy úgymondjam — importálnunk. Előre is kérem, hogy ezeket az elvtársakat fogadják szeretettel a megyében, mert hisz igen nehéz úttörő munkát kell végezniök. Legtöbbjük máris önként jelentkezett a feladat megoldására, otthagyják megszokott munkahelyüket, hogy az ipar vezetésének segítségére legyenek a fejlesztési program végrehajtásában. Szeretném ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy ismertessem és érzékeltessem a megye dolgozói előtt, mennyire szívügyüknek tekintik az ipar dolgozói ezt a feladatot. Az iparág egyik legjobb üzemének, a Nagykőrösi Konzervgyárnak dolgozói a most kiosztott élüzem-kitüiitetések ünnepén nyilváros kollektív vállalást tettek arra, bogy a nyíregyházi új konzervgyár vezető kádereinek zömét ez a gyár biztosítja. Természetesen ez csak átmeneti jellegű lehet, még ha számolunk is azzal, hogy egyik-másik idevezényelt ember Nyíregyházán meghonosodik, zömükben azonban vissza kívánnak majd térni eredeti üzemükbe, lakóhelyükre. Éppen ezért, arra kérem a megye ifjúságát, hogy akik a konzerviparban látják jövőjüket, pálya- választásuk alkalmával olyan közép-, illetve felsőiskolai oktatást válasszanak, amelyen a létesítendő konzervgyár igényeinek megfelelő ismereteket szereznek. Kiváló tanulóknál az ipar ösztöndíjas szerződéseket hajlandó kötni annak érdekében, hogy a jó képességű fiatalok oktatását anyagilag is elősegítse. Rövidesen konkrét pályázati felhívást fogunk közzétenni a megyében ennek a munkának beindítására. Különös súllyal a szakmunkás-szükséglet biztosításával kell íoglalkoznunk mert ez még átmenetileg sem oldható meg idegen területekről származó emberekkel, ezeket szinte teljes egészében a megye lakosságából kell biztosítani. Ahogy említettem, a szakmunkás- képzést az iparostanuló iskolák adják. Rövidesen megjelennek majd a konzervipar szervező brigádjai, akik erre az oktatásra toborozni fognak. A nagykőrösi iparostanuló iskolában kollégiumi ellátást biztosítunk jól felszerelt intézetünkben és a Nagykőrösi Konzervgyárban pedig a megfelelő elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit teremtjük meg, ahonnan három cv után mint szakmunkások kerülnek ki. Kérem a megye általános iskoláinak vezetőit, legyenek segítségünkre abban, hogy a legkiválóbb tanulók közül minél többen jelentkezzenek majd erre az oktatási lehetőségre. — Kérem a középiskolák vezetőit, tanulóiknak minél nagyobb számban javasolják, hogy jelentkezzenek a konzervipar egyéves műszaki tanuló képzésére, akik érettségi bizonyítványuk birtokában . egyéves szakmái oktatás után szakmunkás oklevelet kapnak. A felsőbb vezetőknél is igényelt üzemi gyakorlat és élettapasztalat megszerzése a szakmunkás gárdában nem oldható meg kizárólag fiatalokkal. Tervezzük, hogy idősebb — 40 éves korhatárig — más szak- képzettséggel bíró, vagy szakképzettséggel egyáltalán nem rendelkező dolgozókat elvisszük már működő konzervgyárainkba, részükre munkásszállást, ellátást biztosítunk. Itt rendes bérért dolgoznának és esti tanfolyamon elsajátítanák a technikai minimumot, hogy ennek alapján a nyíregyházi üzemben szakmunkásként dolgozhassanak. Ez a fájta oktatás a nyíregyházi konzervgyárban dolgozni kívánó lakatos, szerelő, gépész és egyéb hasonló szakmájú munkásoknál is szükséges, hiszen a speciális konzerv- gépeket, a konzervgyártás technológiáját, az iparban nem elhanyagolható egészségügyi követelményeket meg kell ismerniök, meg kell szokniok. Azt hiszem, e két fő kérdés összevetéséből is látható, hogy a gyár megtervezése és megépítése mellett milyen nagy szervező munkát kell aránylag rövid idő alatt elvégeznünk, pedig ezek mellett még nagyon sok megoldandó teendő áll előttünk. Az elmondottakkal azt akartam elérni, hogy a konzervgyár létesítésének problémáit a megye dolgozóinak figyelmébe ajánljam. Nem akarom eltúlozni a konzervgyár létesítésének jelentőségét, de ha tekintetbe vesszük, hogy a nyíregyházi konzervgyár a megyében csak az első konzervipari üzem lesz, mert a konzervipar előtt álló fejlesztési program további üzemek létrehozását kívánja — a megye mezőgazdasági arculata és adottságai is igényelik további üzemek telepítésének tervbevételét. A konzervgyár létesítése szinte kiegészítése a mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni legfontosabb teendőknek. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés megteremtése, a termelési eredmények fokozása és a megtermelt áru gyors és biztos, a népgazdaság érdekeivel egyező értékesítése, mind azt bizonyítják, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a konzervipar megteremtése egy népgazdaságilag fontos, és egyben a megye anyagi felvirágoztatásának is igen fontos kérdése. Kovács László, az Élelmezésügyi Minisztérium Konzervipari Igazgatóságának vezetője. Egy hónappal a határidő előtt elké»%ül Nyíregyháxán n Sxabotcs utcai hérháx — OKTATÓ ELVTÁRSI Ezt a munkát is elvégeztük — szakítja meg immár másodszor is a' Szász Jánossal folytatott beszélgetés fonalát őri Zoltán épületburkoló tanuló. Aztán jönnek a többiek: Németh István, egy pelyhedzo bajuszú vajai legény, no meg Be- rencsi Miklós, aki ibrányból jelentkezett ipari tanulónak. Szász János szakoktató ilyenkor abbahagyja a beszélgetést és „eligazítja” a gyerekeket. Ő- maga ad újabb munkát neki, vagy elküldi őket Kis Kálmánhoz, a csoportvezetői ü khöz. — A CSOPORTVEZETŐ IS ugyanolyan másodéves épületburkoló tanuló, mint a többi — fordít egyet a szón Szász elvtárs. — A tanulmányi előmenetelben, a komolyságban és a minőségi munkában azonban vezet. A társai választották meg csoportvezetőnek. Beszélgetés közben végigjárjuk a Szabolcs utcában épülő 24 lakásos bérház alsó szintjét. Több a tanuló, mint a szakmunkás. — Persze a kőművesek már elvégezRz Maisé helyezett élre tér tervem Jelül 5 e%er téglát gyárt a vásárobnaményi téglagyár 1960-ban is folyt a verseny a megyei épitoanyagipari vállalat négy téglagyára között. A vásá- rosnaményi telep vezetője, Varga lstvánné kicsit szégyenkezve mondja, hogy az éves verseny értékelésekor utolsó helyen szerepelt Vásárosnamény. Vidáman mondta továbbá, hogy ebben az évben nem lesznek utolsók: élre tör a vásárosna- ményi téglagyár S ezt az 1961 évi versenyvállalásra, meg a kezdeti sikerekre alapozva mondta. A téglagyár dolgozói: Izsák Gyula bányászbrigádja, Bartha József behordó brigádja s a nyerstéglagyártó és a téglaégető brigádok valamennyien versenyeznek, hogy minden nap túlteljesítsék tervüket. Tudják, hogy pontozásos verseny folyik a négy téglagyár: Tiszavasvári, Tiszabercel Fehérgyarmat és Vásárosnamény között. A terv egy százalékos túlteljesítése öt jó pontot jelent, a termelékenységi terv 1 százalékos túlteljesítése szintén 5 pontót, de minden százalék lemaradás 8 pontot vesz el. Ugyanígy pontozzák a selejtcsökkentést és a minőséget is. Vargáné büszke rá, hogy a téglák 90 százaléka első- osztályú, s a követelmény 88 százalék. A versenyben a vállalat vezetősége az első helyezettnek 6 ezer forint jutalmat tűzött ki, a másodiknak négyezret, a harmadiknak kétezret. A pénzt majd az évi munkaértékelése után osztják ki, de a versenyt havonta értékelik. A dolgozók ez ideig túlteljesítik Vállalásukat. Minden nap átlagosan 5 ezer téglát gyártanak a terven felül. Május 4-án például ez volt a verseny táblára kiírva: nyerstéglagyártási tervteíjesités 115 százalék, téglaégetési tervteljesítés 160 százalék. Nem lehetetlen dolog, hogy a vásárosnaményi téglagyár, a régi és sokszor utolsó az élre kerül! ték a munka oroszlánrészét: a falak felhúzását, az ajtók-ablakok beállítását, a külső és belső vakolást és pénteken befejezték a külső műkő-lábazat felrakását, így az'építkezés nagyrészén már akadálytalanul dolgozhatnak a jövő szakmunkásai.- A MOZAIKLAPOK ÉS A KÍSÉRŐLÁBAZAT elhelyezésé- nek már csak egyötöde van hátra — magyarázza Szász János. A konyhák csempézésével a negyedik szekció kivételével elkészültünk- Hétfőn megkezdjük a 24 darab fürdőkád beépítését is. Május 30.-ára pedig befejezzük a» összes épületburkolási munkál. A parkettázó tanulók Goreties Károly szakoktató irányításával dolgoznak. A vakpadlókat már minden szabóban lerakták és a 48 darab falbaépített szekrény aljának parkettázását is befejezték. Hétfőn hozzálátnak a szobák parkettázásához is..- KÉT HÉT MÚLVA A PARKETTÁZÁSSAL IS VÉGZÜNK, csupán a gyalulás marad még hátra — jelenti ki határozottan a szakoktató. A szobafestőkkel úgy dolgozunk együtt, hogy egyik se hátráltassa a másikat.- A jövő héten a kőművesek megkezdik a homlokzati részek kőporos dörzsölését — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Názon József technikus. — Ezt a munkát az építkezés kezdetétől itt dolgozó Jávor István brigádja egy hét alatt befejezi. Hátra van még a lépcsők műkőburkolása, a kerítés megépítése. A szobafestők is megkezdték a munkát még csütörtökön, a kályhások is beépítik az 56 cserépkályhát a jövő hét végére. KÉT HÓNAPJA IS ALIG MÜLT MÉG, hogy egy termelési tanácskozáson vállalták a Szabolcs utcai bérház építésén dolgozó munkások: egy hónappal a határidő előtt átadják rendeltetésének az épületet. A vállalt határidő június harminc. S aki csak röpke két órát időzik az ott dolgozó emberek között, meggyőződhet arról, hogy a szavak mögött nagyszerű, hétköznapi tettek is húzódnak. Egy vállalás teljesítésének eredményéként egy hónappal a határidő előtt elkészül a képen is látható bérház Nyíregyházán. s
