Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-07 / 105. szám

A testvériség szellemében Rohamosan változik a vi­lág. Mindennapjaink történel­mévé vált a szégyenletes gyar­mati rendszer teljes felszámo­lása. Másfél évtized alatt új színfoltok jelentek meg glóbu­szunkon, Latin-Amerikától az indonéziai szigetvilágig, Gháná­tól Burmáig egymilliárd-négy- százmillió, évszázadokig rabszíj­ra fűzött és bilincsbe vert em­ber vált szabaddá, harminc- nyolc kiszipolyozott és kiéhez­tetett ország lépett a szuverén államok sorába, s került kor­mánypálca az egykor elnyomott nemzetek fiainak kezébe. Űj korszakunknak győzelme ez a sötétség felett, a másfajta világrendet meghatározó és an­nak fejlődésére döntő befolyást gyakoroló szocialista vilagtabor sikereinek hatásara formálódik a Föld. De azért vigyázzra int az árny, s őrködésre a kiharcolt jogok, mert a felemelkedés út­jára lepett nepek még csak íz­lelgetik szabadsagukat, de ezzel még nem teremtették meg igazi önállóságukat. Ehhez az akarat es szív, a lelkesedés és tenni- akarás mellett szaktudás, mű­szaki műveltség, sok-sok áldo­zat, és baráti önzetlenség is szükséges. Ki vállalja mindezt? E nemzetek istápolójának hatal­mas országa. . . Hallod az éter hullámain, hogy kenyérgyár épült Kabulban, vízierömű Szá­robiban, aszfalt- és betongyá­rak Afganisztán egyes városai­ban. .. Olvasod, hogy a Szov­jetunió 480 miliió dollár hitelt nyújt Afganisztánnak, hogy ez­zel a szükséges külföldi pénz­ügyi eszközeinek hetven száza­lékát fedezze, s mégis vitatko­zol. .. Lekicsinylőén bólintsz, mert Moszkvában még láttál faházat, nem kaptál napszem­üveget, s magyarázatot kérsz arra, miért nem magasabb már Kit nésvtatálatos loitónyerö most a szovjet ember életszín­vonala, mint az amerikaié... Az ember űrrepülését világgá kür­tőitek a rádiók és az újságok, de vajon arról tudsz-e, hogy szovjet szakemberek nyújtanak gazdasági és műszaki segítséget a hatalmas indiai Bhilai Vas­mű építéséhez, mely szinte egy csapásra megváltoztatja majd a hatalmas ország gazdasági struktúráját?! Olvashattál arról is, hogy ukrán, grúz, orosz em­berek dolgozták ki az indiai kormány kérésére az ásvány­olaj-, gáz-, szén- stb. kutatás tervezetét. Hatalmas szovjet gyárt­mányú gépek törnek utat Cey­lon járhatatlan dzsungeleiben. e nép fiai segítenek a Malva- tu-Oja folyón épülő vízierőmű tervezésében, s a testvéri ösz- szefogással épülő kohómű ad „vért” Ceylon iparának. Pnom- Peuhban kambodzsai gyereke­ket gyógyítanak a Szovjetunió által ajándékozott kórházban és egészségügyi intézményekben, a ..kincsország” segítségével vál­tozik dúsan termő mezővé a sivatag, hisz az aszuáni gát el­ső szakaszának megépülésével 800 ezer hektár földet öntöz­hetnek Egyiptomban. Szíriában és Egyiptomban ezenkívül negy­ven üzem építését segíti a Szovjetunió. Jemeni, nepáli, szudáni diá­kok tanulnak a moszkvai, le- ningrádi, kievi egyetemeken és főiskolákon. . . Burmának Cseh­szlovákia, Lengyelország és a Szovjetunió építi meg mezőgaz­dasági gépiparát, öntöző létesít­ményeit és feldolgozó üzemeit... Irakban gép-, vegyi-, élelmi- szer- és könnyűipari gyárak nő­nek ki a földből szovjet támo­gatással, ők segítenek utak ter­vezésében, a geológiai kutatá­sokban. Indonézia széniparának, színesfém-kohászatának és épí- töanyagiparának fejlesztéséhez, villanytelepek építéséhez nyúj­tanak segítséget és útépítési be­rendezéseket szállítanak. Az atomero békés f elhasználása ban is együttműködik a szovjet ál­lam Indonéziával és kiképezi a megfelelő' szakembereket is.. Folytassuk a sort? Bizo­nyítsuk, hogy még mivel segí­ti a Szovjetunió a felszabadult országokat? Felesleges. Milliár- dokra rúg. s felbecsülhetetlen az az erkölcsi támogatás, me­lyet Fidel Castro, dr. Sukarno, Sekou Thouré, Nehru, Krumah meleg szavakkal ismertek el.. Bizonyítson helyettük D. Berli­ner amerikai professzor, aki „A szovjet gazdasági segély” című, New Yorkban 1958-ban megjelent könyvében rámutat arra, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok 1953—57 kö­zött 16 elmaradott országgal kötöttek hitelegyezményt, 1,6 milliárd dollárt fordítottak ezen országok nemzetgazdaságainak fejlesztésére. De pillantsunk a jö­vőbe. Mit látunk?... Láva­ként forr a gyarmati világ. . Teljes összeomlása elkerülhetet­len! S mipt a Moszkvai Érte­kezlet Nyilakozata hangsúlyoz­za: „történelmi jelentőségét te­kintve — a szocialista világ- rendszer megalakulása óta, a legfontosabb jelenség”. S ebből következik, hogy holnap újabb népek lépnek a szabadok ha­dába, akik kinyújtják kezüket, segítséget kérnek. Kitől? A szocialista világtábortól, a Szovjetuniótól. S adnak, mert e nemzetek természetéből adó­dik az önzetlenség és rendsze­rükből az igazságosság és a né­pek közti testvériség. . . így vágnak ösvényt a járha­tatlan dzsungelekben szovjet gépek a népek örömére, épül­nek gyárak, kórházak, iskolák, vízierőművek a Szovjetunió tá­mogatásával a gyarmatokon, s tárják fel a föld méhét geoló­gusok Keleten és Délen. .. Se­gítenek, hogy mindenütt Ember legyen az ember. FARKAS KÁLMÁN f crtttyák fí( ap jíh'a Virágcsokor helyett \1 ama. Még nem tudtuk, mit jelent élni, ölég nem bomlott ki értelmünk, mikor ajkunkat elhagyta az első szó: mama. Nehezen formált szavakkal,, öntudatlanul. j feléje fordultunk, mint növény a Nap felé. Ö adta nekünk i az életet, ő hozott értünk mérhetetlen áldozatokat, már szü­letésünk előtt. S ő kísér el az élet sokszor göröngyös útjain, ő segít át a bajokon, az ő tekintete dicsér és marasztal el életünk pályáján. Emberi szó nem képes kifejezni, mit tesznek az anyák gyermekükért. Nemcsak életet, hitet is adnaK a további út-' hoz, anyai bíztatást. S a gyönge karoknál nincs erősebb, mi­kor meg kell védeni a gyermekét. Hányszor előfordul, hogy másoktól ütleget, rossz szót kapunk, és édesanyánk az egyet­len, aki kitart mellettünk, aki ránk néz és felemel, aki, újra , és újra teremt bennünket, emberré formálja az embert... vajon létezik-e olyan gyermek, aki csak egy szikra-, lát is viszonozni tudja az anyai szeretetnek? Aligha van ilyen. Nem is lehet, mert az anyák nyújtanak számunkra, azt egyszerűen nem lehet viszonozni. Élünk, dolgozunk, — miután felnőttünk — új állomások kerülnek utunkba, em­berek százaival osztjuk meg örömeinke't, bánatainkat, ön­magunkat. Családot alapítunk, nekünk is lesznek gyerekeink,, s előfordul, hogy kevés jut az édesanyáknak. Ezért is örök és teljesíthetetlen óhajuk az anyáknak, hogy a gyerekek maradjanak mindig gyermekek, maradjanak mindig mellet- tűk. De ez nem lehetséges. Az élet törvényei felnőtté vara- t zsolják a serdülőt, — s a szülői szív nagy bánatára, s egy- > ben örömére is, — lassan, és sokszor észrevétlenül, kirepül­nek a családi fészekből... JJe van-e emberileg mentségünk arra, hogy az anyák 1 nélkülözzék szeretetünket? Van-e a valóságban olyan elfoglalt „gyerek”, akinek nincs annyi ideje, hogy tö­rődjék az élet delén túljutott szülőkkel? Nem adhat erre mentséget semmi és senki. S ma, az idei Anyák Napján, mikor megelevenedik előttünk ezer és ezer virágcsokor, ajándékcsomag, örömkönny, elégedett anyai arc, nem fe­ledkezhetünk meg a megíratlan dísztáviratokról, az elma­radt felköszöntőkről, a néma anyai arcokról sem. Néma in­telem mindenki számára ez, s felszólítás. Felhatalmazás ar­ra, hogy családi és társadalmi környezetében, a nap minden órájában, munkálkodjon azon is, hogy sem az Anyák Nap­ján, sem máskor, ne maradjon hűtlenül, elhagyott édesanya.. Ez nemcsak a gyermekek, ez az édesapák, az egész társada­lom közös ügye, kötelessége. K iknek is nyújthanánk át először virágcsokrunkat gon- i dolatban, mint azoknak, akikről megfeledkeztek a., gyerekek, akik íátyolos szemmel idézik az első szót; mama, s akik nem kaptak sem ajándékot, sem szíves szót. A másik csokrot pedig azoknak, akik kaptak, akiknél havonta kopog­tat a postás a pénzes csekkel, de e gyermeki segités mégis hiányos, mert sokszor jobban esne néhány kedves szó, né­hány szívből fakadó gyermeki kérdés, látogatás, mindenféle ajándékcsomagnál, pénznél. Végül a harmadik csokor azo­kat illeti, akik elégedettek, akik maguk mellett érzik gyere- kük szerető szivét, még akkor is, ha kilométerek, nagy tá- “ volságok választják el őket tőlük. Érezzék, ők és valameny- ’ nyj édesanya, a közösség, a mi társadalmunk szerető ottlétét, együttérzését is, a mi egyre kiteljesedő világunk napsugarát, mely mindenkor tisztelettel igyekszik adózni az édesanyák­nak, az élet, a béke, az emberség megszemélyesítőinek... (P. g.) Adatok a klerikális reakció megyei történetéhez „...egyelőre nem »xenvedek vitaminhiányban..." Nyíregyházán A 17. játékhéten két szerencsés nyíregyházi fogadó ért el a Lot­tón négy találatot. Nyereményük egyenként 73 657 forint. A nagy összeget az LA 228 439-es és a D. I 291 925-ös szelvény tulajdonosai nyerték. A szerencsés nyertesek május 10-én veszik át a nyere­ményösszeget a nyíregyházi Totó- Lottó kirendeltségen. Hármas névadó ünnepség; .\ytrbo<gdányban Tegnap, szombaton este szokat­lan ünnepség kezdődött az ün­nepi díszbe öltöztetett Nyírbog- uányi Kőolajipari Vállalat üzemi művelődési házában. Az üzemi KISZ-szervezet patronálásával névadót tartottak három újszü­lött tiszteletére. A három üzemi munkáscsalád: Gyurecskó András, Gégény Bar­na, Diszházi András és legifjabb utódai, a keresztszülők és a szép számmal megjelent gyári mun­kások részvételével megtartott ünnepséget Lakatos József ta­nácstitkár, anyakönyvvezető sza­vai nyitották meg, majd a ke­resztszülök ünnepélyes fogadalma következett. A munkatársi és baráti kör­nyezetben megtartott ünnepség a késő esti árakban fejeződött be. (4) A kizsákmányoló uralko­dó osztály papi tagjai éppen olyan henye és erkölcstelen életmódot folytattak, éppúgy ál­doztak a léha mulatozásnak, dologtaian semmittevésnek, mint a világi urak. Ebbe enged bepillantást a nyírbátori minorita rendház naplója, amelyből minden kom­mentár nélkül álljanak itt a részletek. 1931. I. 6. Hazíőnök lassan meg­kezdte a borfejtést. 1200 liter nem nagy munkát ad. I. 12. Ma öltük le a negyedik és ötödik hízót. Lehetett a ket­tő 350 kilogramm. II. 6. A hetivásáron egy hízott süldőt adtunk el, s a fehér te­henet, mely belső hibát kapott. Helyette veres tehenet vettünk, amely talán még e hónapban borjut hoz. II. 19. A hetivásáron hat da­rab malacot adtunk el 117 pen­gőért. A kismalacot elég jól megfizetik. IV. 5. Húsvét vasarnap. Elég kellemes idő, de borulásra haj­lamos. A templomban igen so­kan voltak. A fehér koca hat malacot fialt. IV. 6. Húsvét hétfő. A baz családtagjai Baner Pál csend- örszázadosnál ebédeltek. IX. 19. Odeschalchy herceg, fia és édesanyja, azonkívül Káilay államtitkár kíséretében megtekintette a házfőnök ma­gyarázó kalauzolása mellett templomunkat. IX. 25. Piricséról párbér, 31 mázsa rozs beszállítva. XI. 13. Nagyhegyen szüret volt, termett 25 hl újbor. XII. 31. Szilveszter napja. Es­te hat órakor hálaadó istentisz­telet volt, utána este fél kilenc órai kezdettel a tisztikaszinó­ban tisztibál volt, amelyen mindannyian résztvettünk s itt történt meg az, hogy két rend­tag megfeledkezve reverendájá­ról, nem tudva ellentállni pezs­gő vérüknek, ők is a táncolok közé álltak és reggel három óráig roptak a táncot. 1932. 1.1. A vasvári uradalomból beszállították az uradalommal kötött szerződés alapján a já­randóságot: 6 köbméter tűzifát és hat mázsa búzát Nyírgyulaj- ból beküldtek 140 kilogramm szemeskukoricát, 290 kilogramm rozsot, mint párbért. A rozs olyan gyenge volt hogy őrlés­nél nem akarták belőle a vá­mot kivenni. I. 6. Botár rendtárs elment hazakat szentelni a kántorral együtt. Kevés helyen voltak. Erősödik a szegénység és nyo­mor. Este 8-kor a rendház a nyírbátori vezetőemberek, hiva­talfőnökök tiszteletére disznóto­ros vacsorát adott. Jelen vol­tak a rendház tagjain kívül még húszán. Ugyanezen a na­pon ünnepeltük Botár Boldizsár nevenapját. 111. 1. Este 8 órakor vendé­gek voltak tüdős vacsorán, éj­félig víg kedélyben elszórakoz­tunk. Egyhangúan múlik az idő. III. 27. A húsvéti ünnepek al­kalmából a vasvári gróf Zsi- linszky-uradalom és Góth Lász­ló földbirtokos egy-egy szép bárányt küldött a rendháznak X. 1. Megkezdtük az októberi ájtatosságokat. A házfőnök és Botár atya vállalkoztak felvált­va a rózsafüzér imádkozásra Heizer hivatkozva más egyéb elfoglaltságra — kaszinói kár­tyázás — közre nem működött. 1933. II. 5. Heizer Szilárd rendtárs ünnepelte pappászentelésének 25 éves emléknapját. Rewg*l 10 ..ivó. uniuípi uiiisv. voít. íviise után egy órakor díszebéd volt Heizer rendtársunk tiszteletére harminchét terítékkel. A fel­szolgálást katonák végezték. Olyan jól érezték magukat a vendégek, hogy tizenöten még vacsorára maradtak. Á hónap többi napjai egyszerű falusi szórakozással teltek el. VI. 23. A rendfőnök által tar­tott gyűlés tárgya az új re­form elfogadása volt. A végle­ges döntést a többi házak el­határozásaitól varjuk, mert a régi, jó, kipróbált rendtagok nem akarnak az uniformisba öltözött franciszkánusz szélhá­mos társaság csapatába tartozni: akik csak a reformot lármáz­zak, de semmit sem teremtenek, a más rendházak zsírján élnék, 1934. VI. 4. Heizer Szilard hazfó­nök lett. 1935. VI. 20. Vasárnapon az Egye­sült Keresztyén Gazdasági Part zászlóbontó gyűlést tartott a sportpályán délután fél négy­kor. Beszéltek: vitéz Mákray Lajos országgyűlési képviselő, Kóródy Katona János ország- gyűlési képviselő, Zichy Móricz báró, Vékey János máriapócsi földbirtokos és gróf Dessewffy János földbirtokos. A szónokok a gyűlés után látogatást tettek a rendházban. A gyűlést meg­nyitotta és bezárta páter Zocz- dovits Imre rendtársunk. 4

Next

/
Thumbnails
Contents