Kelet-Magyarország, 1961. május (21. évfolyam, 101-125. szám)

1961-05-30 / 124. szám

Két és félszeresére emelkedett a Lábatlani Cement- és Mészmű termelése XVHI. ÉVFOLYAM, 134 szám Ára 50 fillér 1961. MÁJUS 30, KEDD Valami elkezdődött.. Valami elkezdődött Szabolcs­ban, valami, ami már nagyon hiányzott. Fővárosi és megyei írók, költők mutatkoztak be Nyíregyházán. De ez a bemu­tatkozás már nemcsak a szoká­sos könyvnapi esemény volt... Három ismert és szeretett fő­városi író érkezett megyénkbe: Mesterházi Lajos, Váci Mihály megyénk szülötte és egy fiatal munkásíró, Fülöp János. Szom­baton mutatkoztak be szemé­lyesen is Nyíregyházán, ahol meghitt órákat töltöttek a nyír­egyházi közönséggel. A közös beszélgetés magvas és szellemes fordulatai, az együtt töltött órák melege után még egy bemutatkozásra is sor került. Szabolcsi írók, szabolcsi költők mutatkoztak be a sza­bolcsi közönségnek, s mind az írók, mind a közönség felejthe­tetlen élménye lett ez a bemu­tatkozás. Rohan az élet ebben a me­gyében is. Rohan a már közös tulajdonú földeken, a gyara­podó üzemekben, s rohan az emberek szívében is. A régi Szabolcs leveti sötét ruháját, egyre divatosabb, fiatalosabb lesz. S ahogy a gazdasági élet. a jobblét kiterebélyesedik, az alkotó művészet Is megszületik, hogy ezt a változást ábrázolja, még jobban sürgesse. Előkerül­nek a megye mélyéből a rejtett és nyers kincsek, hogy a nyil­vánosság a maga kezemunkájá- val kicsiszolja és használja őket. Ügy éreztük, szombaton va­lami elkezdődött. Ígéret hang­zott el. melynek teljesítését az igények is megkövetelik. Meg­követelik, hogy Szabolcsnak is felnőjön a tehetséges és maga­biztos alkotó nemzedéke, mai Móricza, Krúdyja. Bessenyeije, s ezek a maiak találják is meg a módját annak, hogy munkáik eljussanak társaik fülébe, eszébe és szívébe. A bemutatkozás sikerült. Nem­csak a fővárosi írók kerültek közelebb a szabolcsiakhoz, ha­nem a „hazaiak” is hangosan, félre nem érthetően bejelentet­ték: mi is itt vagyunk, dolgozni akarunk, segítsetek! Segítsetek a. szeretetetekkei, megértésetek­kel. hogy mi is jobban tudjunk nektek segíteni! Hogy ez a segítség meglesz, azt bizonyítja ez a szombati talál­kozás is. A fővárosi „idősebbek” is segítő kezet nyújtottak a sza­bolcsi ..fiataiabbak”-nak, de a helyi közönség is olyan meleg szeretettel fogadta őket, ami már maga is sok reményre Jo­gosít: lesz Szabolcsnak megint irodalma, méghozzá mai, har­cos. eleven. Igény már ez évek óta, de hát előbb meg kellett teremteni a szükséges feltételeket: szocia­lista mezőgazdaságot, szocia­lista akarást. S a mindennapi kemény harcban születő megyei irodalomnak most már meg kell adni a helyét. Verseik, no­velláik. színdarabjaik és regé­nyeik dörömbölnek a megye aj­taján, s biztosan akad olyan is közöttünk, amely az ország kapuján is belép. Ez pedig a szabolcsiak jogos büszkesége lesz... gy. i. gy. A tervezettnél tízezer holddal több napraforgót vetettünk — Befejeződött a rizsvetés — Növényápolásban első helyen áll a nyíregyházi járás Jelentés az időszerű mezőgazdasági munkákról A megyei tanács mezőgazda-] sági osztályáról kapott tájékozta­tás alapján az alábbiakat közöl-1 Néhány vizes terület kivételével befejeződött a vetés Most indultak a községekben a határszemlék, ahol megállapítják a tavaszi vetések mennyiségét, minőségét és az őszi kalászosok állapotát, a takarmánybetakarítás ütemét, tehát felmérik, hogy mit is végeztek eddig a növényterme­lés terén. A legutóbbi jelentések szerint a napraforgó vetési tervét 122 százalékra teljesítették a ter­melőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok, ami 10 000 hold tervenfelüíi vetést jelent. A dohányültetés közel áll a befeje­zéshez. Burgonyából teljesítettük a tervet, kukoricából van még némi lemaradás. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya javasol ja, hogy a határszemlék során talált parlag, víznyomásos terüle­teket kukbricával, illetve silóku­koricával vessék be. A megye területén az eddigi legnagyobb rizsvetés történt az idén. Az itteni tájon viszonylag fiatal kultúrnövényből 1869 hol­dat vetettek, aminek az árasztása is megtörtént. Sürgős a cukorrépa egyelésének befejezése Elhanyagolt, gyomos cukorré­pával csak elvétve találkozni; a gondos ápolásra vall, hogy az egyelés a területnek kétharmadán már megtörtént. Ez a korábbi évekhez viszonyítva előrehaladást jelent, azonban a répa fejlettsé­ge megkívánja, hogy a jó termés biztosításához mielőbb elvégez zék az egyelést. A burgonya fo­gasolás utáni kapálása a vetett területnek mintegy 60 százalé­kán történt meg, tízezer holdon már az első töltögetést is elvé­gezték. A napraforgó és a kukorica ka­pálása megyeszerle jó ütemben indult, ezt az ütemet azonban a gépek és a lókapák maradékta­lan munkábaállításával, nem utolsó sorban a családtagok be­vonásával tovább kell fokozni. A növényápolásban eddig legdi­cséretesebb munkát a nyíregyhá­zi járásban végezték, különösen a járás Tisza-kornyéki részén. Azért is dicséretes ez a munsa, mert első évben dolgoznak ter­melőszövetkezetben. Megkezdődött a szirom Imi Sás« is lón’ harmadik permetezés A gyümölcsösökben a gondu: tavaszi munka után általába: idejében végezték mindenütt a soronkövetkező permetezéseket. Egyes helyeken már megkezdték a sziromhullás utáni harmadik permetezést. A szőlőkben a múlt hét folyamán erős ütemben vé­gezték az első permetezést és ka­pálást. A Lábatlani Cement- és Mészművek tizemöovítésére 72S mil­lió forintot fordítanak. Ez év áprilisában üzembe helyezték a 75 méter hosszú I. sz. klinkerégető forgókcmencét, amely­nek napi termelése 390 tonna. Próbaüzemelés alatt áll a VII. sz. cementörlő golyósmalom, amely 30 tonna cementet ter­mel óránként. A beruházás során épített egyik nyersmaiom már termel, a másik szerelés alatt áll. Jól haladnak a ha­talmas új csomagoló és 35 méter magas silók építésével is. Közvetlen a Duna-parton építik a vízmüvet, amely az Üze­men kívül ellátja vízzel a lakótelepet, a községet, a Komá­rom megyei Vas- és Betonipari Vállalatot, valamint az Eternit-művek lakótelepét is. A rekonstrukció befejezésével a Cement- és Mészművek termelése, a beruházások megkez­déséhez viszonyítva, közel háromszorosára emelkedik. — Távlati kép a Lábatlani Cement- és Mészművekről. (MTI Foto — Mező Sándor felv.) Hatalmas tábortűz, ünnepi csapatgyűlések Nyíregyházán A csengerf úttörők kapták meg a KISZ KB vörös zászlaját Szmpompás Jelionulás, ünnepségek megyeszerte a gyermeknapon és a» úttörő mozgalom IS. születésnap fán Kora reggel esőre ébredt a me­gye sok községe, de aztán kisütött a Nap és ragyogó idő köszöntöt­te a Nemzetközi Gyermeknapot, amely ebben az évben egybeesett a magyar úttörőmozgalom fennál­lásának 15 éves jubileumával. A kicsiny iskolások, a kisdobosok és az úttörő pajtások már hetek­kel ezelőtt készültek e nagy nap megünneplésére. Megrendezték a községi és járási kiállításokat, összegyűjtötték az úttörőmozga­lom másfél évtizedes történelmé­nek legszebb emlékeit. Szabolcs- Szatmár megye 374 úttörő csapa­tának tagjai lázas szorgalommal igyekeztek azon, hogy ezt a má­jusvég) vasárnapot örökké felejt­hetetlenné tegyék, mind a pajtá­sok mind a szülök, s az ünnepsé­geken megjelent felnőttek számá­ra. Felejthetetlen ünnep Sóstón Nagykállóban, Csengerben, Ti- szalökön, Kisvárdán, Oroson, Dombrádon, Tiszadobon, Nyírbá­torban és Mátészalkán is szín- pompás ünnepségek kezdődtek már a reggeli órákban. Az ünnep­ségek programjának fő része a Magyar Úttörő Szövetség megala­kulásának 15. évfordulójára való megemlékezés volt, ugyanakkor mindenütt megemlékeztek a Nemzetközi Gyermeknapról. Nyír­egyházán a sóstói gyermeküdülő­ben rendeztek egész napos ün­nepséget, ahol az ünnepi beszé­det Szedlák András, a megyei gyermekvédőotthon igazgatója tartotta. Filmvetítés és bábelő­adás követte ezt a műsort. Meg­ható volt az egykori állami gon­dozottak közül érettségi vizsgát tettek találkozója, amelyen Hor­váth Miklós, a megyei tanács vb művelődési osztályának vezetője mondott beszédet. Közös fagylal­tozás, közös ebéd volt ezután, az­tán újra filmvetítés következett. A gyerekek mesét hallottak élő­szóban és hanglemezről, majd a Kis-stadionban került sor atlé­tikai versenyekre és tréfás játé­kokra. Élménybeszámolók, az ököritófülpösi gyermekotthon tánccsoportjának „Fergeteges”-e, népi táncok követték egymást aztán a városi nőtanács osztott ajándékokat a gyermekeknek. Ké­ső délután szalonnasütéssel és tábortűzzel zárták a nap ünnep­ségeit Sóstón a gyermekek. Az egész megye a gyermekeket ünnepelte Nagykállóban az úttörők és kis­pajtások, s az új KISZ tagok avatása nyitotta meg az ünnepi nap műsorát. Jelen voltak a szü­lők is s az úttörők és kisdobosok piros és kék nyakkendőit a meg­hívott munkásőrök kötötték meg. A szülői munkaközösség zászlót ajándékozott az úttörő csapatnak, majd este került sor a tábortűz­re és a kulturális műsorra. Oro­son a búcsúzó nyolcadikosok megkapták a KISZ tagsági könyvet, a községi KISZ titkár előtt letették a KISZ fogadalmat. Tiszadobon a község és a tanya­világ gyermekei együtt ünnepel­tek; a szülői munkaközösség itt is megajándékozta a gyermeke­ket. Külön ünnepséget rendeztek a gyermekotthon lakói. Tiszalö- kön színpompás felvonulást lát­hatott a község népe. Az első osztályos kislányok fehérpettyes kék szoknyában, búzavirág ko­szorúkkal vonultak fel, míg egy másik csoport fehérpettyes pi­ros labdákkal menetelt énekelve, daljólva. Mintegy nyolcszáz gyer­mek adott és nézett egész napos műsort. A gyermekeknek a könyvhét alkalmával könyveket is vettek a felnőttek. Szép ünnepi napja volt ez sokszáz apróságnak, úttörőnek. Zászlóátadás Csengerben A csengeri általános iskolások reggel meghallgatták a rádióból Komócsin Zoltán elvtársnak, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának ünnepi köszöntőjét, ezután 21 őrsvezető számolt be az őrsök tizenöt vállalásának tel­jesítéséről, amit a tizenötéves ju­bileum alkalmával tettek. A csa­patvezető beszéde után került sor a kisdobosok, úttörők, és KISZ tagok avatására. Később Berecz András, a KISZ Központi Bizott­ságának munkatársa átadta a me­gye legjobb úttörőcsapaténak a KISZ K. B. vörösselyem zászla­ját, amelyre a különböző társa­dalmi szervek képviselői kötöt­tek szalagokat. A csengeri úttö­rők szép kiállítást is rendeztek gyűjteményeikből, felszereléseik­ből, a szovjet és román pajtások­kal való levelezésük anyagából, majd sportműsor és tábortűz zár­ta az estét. Tábortűz a megyeszékhelyen Nyíregyházán is ünnepi csapat­gyűléseket rendeztek az úttörők. A nap fénypontját az esti, Sza­muely téri hatalmas tábortűz je­lentette. A tábortűz körül szép műsorszámok hangzottak el. Mintegy 5-6 ezer ember volt szemtanúja ennek a felemelő aktusnak. Gyermekek, felnőttek nézték együtt a szinpompás mű­sort, később a Magyar Honvé­delmi Sportszövetségnek a gyere­kek számára rendezett káprázatos tűzijátékát. Ilyen volt az elmúlt vasárnap meg> eszelte. Gyermekeink vidá­man nagy-nagy örömmel töltöt­ték el ezt a napot, s emlékeztek a magyar pionir mozgalom meg­születésének másfél évtizedes útjára. (üjl jük az időszerű mezőgazdasági munkálatokról.

Next

/
Thumbnails
Contents