Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-19 / 90. szám
Kuba népe utolsó esepp véréig védelmezni fogja szabadságát Folytatás az 1. oldalról.) országok a kubai nép segítségére sietnek. Nem tudjuk —■ állapította meg a továbbiakban az ügyvivő; — hogy az amerikai fegyveres erők részéről történt-e most nyílt betörés Kubába. De bárhogy legyen is, az amerikaiak nem arathatnak győzelmet. Castro forradalmi kormánya a felfegyverzett kubai nép teljes támogatását élvezi. Kuba népe utolsó csepp véréig védelmezni fogja szabadságát, hazáját és forradalmi vívmányait. Stolik Novigrod rámutatott, hogy a latin-amerikai országok népei harcot indítanak a kubai néppel való szolidaritás jegyében. A tudósítók között szétosztottak egy nyilatkozatot, amely leleplezi a külföldi hírügynökségeknek azt a kísérletét, amelynek célja; eltitkolni^ az Egyesült Államok szerepét Kuba bűnös bombázásának megszervezésében. NEW YORK: Lazaro Cardenas, Mexikó egykori elnöke repülőgépen Kubába utazott, hogy a kubai forradalom oldalán harcoljon az Egyesült Államokból és Guatemalából Kubára tört zsoldosok ellen. A Prensa Latina hírügynökség közleménye szerint Cardenas kijelentette: nemcsak híve, hanem védelmezője is a kubai forradalomnak és ezért harcolni fog Fidel Castro oldalán. A szovjet kormány nyilatkozata a Kubában történt fegyveres betörésről MOSZKVA, (TASZSZ): A szovjet kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja, hogy a Kuba elleni támadás nyílt kihívás a szabadságszerető népekkel szemben, veszélyes provokáció a béke ellen a Karibi-tenger térségében. A szovjet kormány kijelenti, hogy a Szovjetunió és a többi békeszerető ország nem hagyja cserben a kubai népet és megad neki minden szükséges segítséget és támogatást hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott igazságos harcában. A szovjet kormány — mondja a nyilatkozat — ebben a felelősségteljes pillanatban az egyetemes béke fenntartása érdekében felhívással fordul az EgyeFokosódó hevességgel folynak a harcok Angolában »Szüntelenül érkeznek u portugál csapaterősítése U A TASZSZ és a nyugati hír- ügynökségek jelentései szerint Angolában egyre nagyobb méreteket ölt az afrikai lakosság és a portugál gyarmati hadsereg harca. Az AFP lisszaboni jelentése szerint Luandától, a gyarmat fővárosától 180 kilométerre délre heves harcok folynak. Pangó Aluquem városában a gyarmati csapatok nagy veszteségeket szenvedtek és visszavonultak a városból. A portugál hadvezetöség csak repülőgépek bevetésével tudta megállítani az afrikaiak támadását. Közép-Angolában Silva és Silva Porta városában szintén heves zavargás tört ki. A gyarmati hatóságok attól tartanak, hogy a nyugtalanság a gyarmat egész központi részét hatalmába keríti. Észak-Angolában többszáz fegyveres afrikai megtámadta Benta városában a portugál járőrt, Zu- kunga községben pedig felgyújtották a portugál telepesek házait. Az AFP közlése szerint a Canda-hegységben, San Salvador és Maquela Do Zombo között a portugál légierők széleskörű „tisztogató” hadműveletekbe kezdtek. A Salazar-rendszer egyre újabb katonai erősítéseket és fegyverszállítmányokat indít Angolába. Portugália déli körzeteiből a TASZSZ szerint a napokban huszonötezer katonát hajóznak be angolai rendeltetéssel. Szüntelenül működik a Lisszabon—Luanda légihíd is. Több pilóta már További esők Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, több helyen esők és zivatarok. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 16—20 fok között. A NYÍREGYHÁZI RADIO MŰSORA Keletmagyarországi Krónika. “-Magyar nóták, csárdások. — Fiatotok fóruma. — Örök szép melódiák. sült Államok kormányához, tegyen lépéseket a Kuba elleni agresszió megszüntetésére. A szovjet kormány nyilatkozatában kifejezi azt a reményét, hogy az Egyesült Államok megérti: a Kuba elleni agresszió veszélyezteti magának az Egyesült Államok lakosságának a békés életét is. A szovjet kormány követeli, hogy az ENSZ közgyűlése haladéktalanul vizsgálja meg az Egyesült Államok agresszív cselekményeinek kérdését, minthogy az Egyesült Államok készítette elő és robbantotta ki a fegyveres intervenciót Kuba ellen. A szovjet kormány felhívással fordult az ENSZ valamennyi tagállamához, hogy tegyenek meg mindent a Kuba elleni agresszív cselekmények haladéktalan megszüntetéséért, mert e cselekmények folytatása a legkomolyabb következményekkel járhat az egyetemes békére nézve. A szovjet kormány kijelenti, hogy „fenntartja magának a jogot, hogyha nem vetnek véget a kubai nép ügyeibe való fegyveres beavatkozásnak — más országokkal karöltve — minden intézkedést megtegyen a Kubai Köztársaság megsegítésére”. „Mi minden szükséges segítséget megadunk a kubai népnek és kormányának" Hruscsov levele Kennedyhes MOSZKVA, (MTI): Moszkvában kedden a kora délutáni órákban tették közé annak a levélnek a szövegét, amelyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke intézett Kennedy elnökhöz április 18-án. A levél szövege a következő: Elnök úr! Üzenetemmel abban a nyugtalanító órában fordulok Önhöz, amely a világ békéje szempontjából veszéllyel teljes. Kuba ellen megkezdődött a fegyveres agresszió. Senki előtt nem titok, hogy a Kubába behatolt fegyveres bandákat az Egyesült Államokban készítették elő, látták el és fegyverezték fel. Azok a repülőgépek, amelyek a kubai városokat bombázzák, az Egyesült Államok birtokában vannak, a bombákat, amelyeket ledobnak, az amerikai kormány szállítja. Mindez nálunk, a Szovjetunióban érthető módon kiváltja a szovjet kormány és a szovjet nép felháborodását. Nem olyan régen, amikor képviselőink útján kicseréltük véleményünket; arról beszéltünk ö- nel, hogy mindkét fél kölcsönösen erőfeszítéseket tesz, amelyek országaink kapcsolatainak javítására, a háború veszélyének megakadályozására irányulnak. Az ön minap adott nyilatkozata, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem vesz részt Kuba elleni katonai akciókban, azt a benyomást keltette, hogy az Egyesült Államok vezető körei tisztában vannak vele, milyen következményekkel járhat az általános békére és magára az Egyesült Államokra nézve a Kuba elleni agresszió. Hogy értsük akkor azt, amit az Egyesült Államok a valóságban cselekszik, hiszen már ténnyé vált a Kuba elleni támadás? Ma még nem késő, még elkerülhető a jóvátehetetlen. Ai Egyesült Államok kormánya még megakadályozhatja, hogy a háború lángja, amelyet az Intervenciósok Kubában fellobbantottak olyan tűzvésszé váljék, amelyet már nem lehet megfékezni. Azzal a nyomatékos felhívással fordulok most Önhöz, elnök űr, hogy vessen véget a Kuba elleni agressziónak. A haditechnika és a világ politikai helyzete ma olyan, hogy minden úgynevezett „kis háború” láncreakciót válthat ki a világ minden részén. Ami a Szovjetuniót illeti, állás- foglalásunk nem lehet kétséges: mi minden szükséges segítséget megadunk a kubai népnek és kormányának, hogy visszaverje a Kuba elleni fegyveres támadást. Őszintén érdekeltek vagyunk a nemzetközi feszültség enyhítésében, de ha mások a feszültség növelésére törekszenek, teljes mértékben megfelelő választ adunk nekik. Általában aligha lehetséges oly módon intézni az ügyeket, hogy a világ egyik részén rendbehozzák a helyzetet, kioltják a tüzet, s ugyanakkor máshol új tüzet gyújtanak. Remélem, hogy az Egyesült Államok kormánya figyelembe veszi ezeket az elgondolásokat amelyeket az az egyetlen törekvés diktál, hogy ne engedjünk meg olyan lépéseket, amelyek a világot háborús katasztrófába sodorhatják. N. SZ. HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 47. A tulajdonos rettentő rosszul fizette embereit, de azért mindig bőven volt munkása, mert főként tudóba jós nyomorultak dolgoztak nála, akik kétségbesve keresték a gyógyulást s mivel a gyáros ingyen adta nekik a „csodaszert”, engedtek a csalóka remény kísértésének s bíztak benne, hogy a drága gyógyszertől visszanyerik egészségüket. Mondanom sem kell, a gyógyszer értéktelen volt, ez azonban egyáltalán nem zavarta a tulajdonost, mert egy-egy elhalt munkása helyébe könnyen talált akár öt újat. Szüleimnek, különösen apámnak, nem nagyon tetszettek nagyapám elbeszélései. Emlékszem, hogyan gyötörtem egyszer édesanyámat mindenféle kérdésekkel, kü- lönsen, hogy mi az a „sztrájktörő” és a „mimilomos”. Ez utóbbit nem tudta megmondani, tehát mikor apám hazajött, tőle kérdeztem meg. kérdezte. — Mimilomos? Kitől hallottad ezt? — Nagyapámtól. — Az biztosan milliomos lesz! Apám haragudott. Bosszúsan mondtanyámnak, hogy nagyapának jobban meg kell gondolnia, mit meséljen el nekem. „Nem akarom, hogy megmérgezze a fiú lelkét ezekkel a sötét emlékekkel!” — kiáltotta s már indult is felfelé, de anyám le tudta csillapítani bosszúságát, s nem is csak ez egy alkalommal. Amíg nagyapám élt, apám mindig hajlandó volt feltételezni, hogy ő keltegeti fel bennem a legvadabb gondolatokat. Egyszer például elhatároztam, hogy megmászom az Elbrusz-csúcsot s egy hétig szájamtól vontam el a falatot, hogy élelmiszerkészletet gyűjtsék az útra. Máskor pedig, amikor apámat meglátogattam a repülőtéren, elcseréltem egy jókora idegen esőernyőt s igyekeztem elbújni egy repülőgépben, hogy aztán a rögtönzött ejtőernyővel kiugorjak, amikor éppen házunk fölött repülünk el. Csak egészen véletlenül tudtam meg, hogy nagyapámnak egyszer meg is kell hallnia. Ez akkor történt, mikor egy alkalommal kihallgattam szüleim beszélgetését. Nem hittem el, inkább naivitásukon mosolyogva szaladtam fel nagyapámhoz. Még mindig óriási volt és erős, de mikor üdvözlésül feldobott a mennyezetig, észrevettem, hogy arca fájdalmasan megvo- naglik. Ez nekem is annyira fájt, hogy elelnöke. sírtam magam, de nem mondta miért, bár sokáig faggatott. Aztán megbetegedett és ágynak esett Jött a tavasz, a kertben naponta új csodákat fedeztem fel, de nagyapámnak már csak az ablakon volt szabad kinéznie, ahová odatolták régi nagy karosszékét. Egyszer, mikor a padlásra vezető lépcsőn, futottam felfelé, hogy megláthassam, meghallottam, hogy erős torokhangon énekel. Ez az ének egészen más volt, mint amelyeket otthon vagy az iskolában hallottam, feledhetetlenül súlyos valami nagy fájdalomból fakadó, óriási sérelmet felpanaszló dal volt, sírt belőle a kimondhatatlan sóvárgás a világ után, amelyet nem szabad szeretni. Ezt a dalt addig sohasem hallottam tőle. Bár jól tudtam angolul, nem értettem meg a különös mondatokat, csalt a refrénben ismétlődtek meg a szavak a vén folyóról és a rajta úszó bárkákról. Ahogy a recsegő lépcsőn felfelé mentem, a dal egyre lázasabban hangzott. Sokáig álltam az ajtó előtt, aztán összeszorult szívvel, halkan visszamentem. Nagyapám három nap múlva meghalt. A következő években, most már iskolatársaimmal együtt mívelt őrültségeim módszeresebbekké váltak, de azért egy cseppet sem voltak kevésbé nyaktölfőek. Apám nemegyszer mondta, hogy pokolbeli jellemem van, amihez anyám nevetve tette hozá: „afrikai pokolbeli”. Ezzel aztán — mellesleg szólva — minden rendben is volt, mert mindketten nagyon szerettek, igaz, hogy nem egyformán: mindegyikiát a maga módján. Elég jó tanuló voltam, de nem tanultam egyenletesen. Amikor megtudtam, hogy egy hajóskapitánynak jól kell tudnia a matematikát és a csillagászatot, néhány hét alatt e tárgyakból én lettem az első, de mikor később a földrajz igézett meg, az előbbi tantárgyakat egyszerűen^ a sutba dobtam. Tizenhét éves koromban még kevésbé tudtam, mint bármikor, hogy mi akarok lenni, s úgy vaktában beiratlcöztatii a pjatyigorszki repülőfőiskola konstruktőri szakára. (Folytatjuk.) hetven órája pihenő nélkül munkába áll — jelenti a AFP. Az Üj-Kína jelentése szerint a portugál kormány elrendelte, hogy gyorsan mozgó rendőrszázadokat kell létrehozni az anyaországban az angolai felszabadító mozgalom elfojtására. A kormány tizenegymillió escudót (körülbelül háromszázhatvanezer dollár) irányzót elő erre a célra.
