Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-16 / 88. szám
Az Asztalitenisz Világbajnokság színhelye a térti csapatverseny döntők alatt... az új pekingi sportpalotában. (MTI Külföldi Képszolgálat). ÖNKISZOLGÁLÓ MOSODÁK PRÁGÁBAN. A prágai nők Már régen megszokták az önkiszolgáló mosodákat. A mosodákban elhelyezett kis „Moretta” márkájú gépek 75 perc alatt végzik el a mosást, öblítést és a ruha kifacsarását. , 4 nagy kallói járás szerződéses termeléséről __ A vállalati ellenőrzésről __ A beruházásokról — A tisztasági mozgalomról és más kérdésekről tanácskozott a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló után több fontos kérdést tárgyalt napirendjén. A végrehajtó bizottság elemezte a nagykállói járás elmúlt évi szerződéses árutermelésének eredményeit, tájékozódott a járás idei szerződéskötési feladatainak állásáról, s felhívta a járási vezetők figyelmét, hogy most, amikor a szervezeti kérdések lényegében megoldást nyernek, minden erővel segítsék a termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és háztáji gazdaságok árutermelési és húsáru értékesítési szerződéskötéseinek gazdasági és politikai megalapozását, Népművelés, m Az őszi-téli népművelési munka — az ismert nehézségek ellenére — eredményes volt. ősztől tavaszig a népművelés dolgozói, aktívái 5249 ismeretterjesztő előadást tartottak, s ezeken az előadásokon több, mint háromszáz- ezer volt a látogatók száma. Különösen a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok körében növekedett meg az érdeklődés a legkülönfélébb ismeretterjesztő előadások iránt. A végrehajtó bizottság felhívta a művelődési osztályt, hogy eddigi munkájuk további méhogy ez a járás is elfoglalja korábban megszerzett méltó helyét a megyében. A pénzügyi ellenőrzések 1960. második félévi tapasztalatai azt mutatják, hogy vannak eredmények ezen a téren, azonban következetesebben kell a megyei és járási ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokért a felelösség- revonást eszközölni. A megye beruházásainak a hároméves terv, és annak utolsó évi eredményeit tudomásul véve, a végrehajtó bizottság behatóan foglalkozott a tanácsi vállalatok és intézmények 1951. évi tervfeladataivál, különösképpen az építkezések helyzetével. Felhívta a terv és a többi érdekelt osztályt a fokozottabb ellenőrzésre. iíemlék védelem lyitése mellett fordítson különös gondot a munkás- és parasztakadémiák szervezésére, s találja meg a módot, hogy szükség szerint kihelyezett mezőgazdasági technikumi osztályokat szervezzenek a községekben. Ismét megindítják a ,, Az elmúlt évben már kibontakozott „tisztasági mozgalmat” az egészségügyi szervek a tanácsokkal, termelőszövetkezetekkel, ipari- és mezőgazdasági üzemekkel, egyéb intézményekkel karöltve ismét megindítják. A hivatalos kimutatás szerint megyénkben 641 műemlék vág}' műemléki ellegű építmény és egyéb létesítmény van. Szabolcs- Szatmár az alföldi megyék közül leggazdagabb műemlékekben. Ez a tény is felhívjá a figyelmet műemlékeink fokozottabb megóvására. Fokozottabb tcS világosító munkával kell biztosítani — mondja ki a vb batározota — a községekben. termelőszövetkezetek kezelésében lévő műemlékek védelmét. ...........i : ■ ' . .' - *>: s lehetővé tenni, nog> ■* műemlék-épületeket olyan célra használják, amelynek következtében azok állaga ne rosszabbodjon. 1957 óta államunk négymillió forintot fordított megyénk műemlékeinek helyreállítására, s az Idén és a következő éviben is nagyobb összegeket áldoz erre a célra. A vb, elhatározta, hogy különbizottságot alakít, amely — a szatmáresekeihez hasonlóan — lehetőséget teremt arra, hogy Ti- szacsécsén, Tiszabercelen, Matol- cson megyénk nagy szülötteinek szülőházában múzeumokat létesítsen. tisztasági mozijaimat" Végül foglalkozott a végrehajtó. bizottság a mezőgazdasági bemutató üzemek jelentőségével, és ennek alapján járásonként kije-1 lölte az erre a célra 'megfelelő termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat. . .. Adatok a klerikális reakció megyei történetéhez Engedd meg nekünk, hogy ... a püspököket megkövezhessük“ Az egvház államiságunk kezdetétől egyet jelentett a kizsákmányolással. Nem véletlen, hiszen a papok olyan ideológiának hivatalos képviselői és terjesztői, amelynek fő funkciója a kizsákmányolás szentesítése, az . csztályeinyo- más segítése. . Ugyanakkor az egyháznak nemcsak ilyen szellemi kapcsolata van az uralkodó osztályokkal, hanem maga is világi hatalomnak számít. A magyarországi egyházak egész történelmünk folyamán vezető elitjei voltak a kizsákmányoló, uralkodó osztályoknak. Ezt egyébként a papok sohasem tagadták, hanem éppen ellenkezőleg, hivatalosan elismerték. .Isteni rendeltetésnek magyarázták hatalmi helyzetüket.: IX. Pius pápa 1864-ben tette közzé a Quanta Cűra kezdetű enciklikáját és az, ehhez csatolt Syllabust. Eg utóbbiban felsorolja azokat az eretnekségeket, amelyek egyházi átok alá ' estiek. A 24. cikkely ezt mondja ki: „Ki kell közösíteni az egyházból azokat, akik így szólnak: az egyháznak semmiféle természetes szerzési és birtoklási' jóga nincs”. A 27. cikkely is igen tanulságos: „Ki kell közösíteni az egyházból azokat, akik így szólnak: az egyház felszentelt papjait és a római pápát teljesen ki kell zárni a világi dolgokat illető minden vezetési és birtoklási jogból”. E cikkelyekhez nem szükséges bővebb kommentár. A pápa világosan összefoglalta és csalhatatlan isteni törvénnyé nyivánítot- ta a régi hagyományt: az egyháznak, a papoknak istentől kapott joguk van a kizsákmányoláshoz, a birtökszerzéshez, a birtokláshoz. Mondanunk sem kell, hogy hasonló elvi álláspontot képviselt Magyarországon valamennyi protestáns egyház is. A I. pálmát azonban nem lehet elvitatni attól a katolikus egyháztól, amelyik a magyar dolgozó nép legősibb kizsákmányolója volt mindaddig, amíg erre módja volt. Államalapításunk. haladó jellegű törekvés volt. Mindenekelőtt a német hódítók elleni védekezés tette szükségessé a törzsi különállás és széttagoltság megszüntetését, az erők egybe- fogását. Ugyanakkor a , kialakult uralkodó osztálynak ideológiai támaszra volt szüksége és erre a legalkalmasabbnak a keresztyén egyház mutatkozott. A törzsfők nagyobbik része nem is bánta a nyugati papok 973 utáni beözön- lését, hiszen azok széliében hosz- szában hirdették a kizsákmányolásba való alázatos beletörődés krisztusi követelményét. Egykorú krónika feljegyzett egy történetet Gellért püspökről, akit kézimalommal őrölő lány énekszava riasztott fel álmából. „A jámbor püspök könnyekre faíkadt és így szólt: Boldog a szolgaságra vetett ember, aki vidáman, zúgolódás nélkül végzi a rá kirótt szolgai munkát”, — tudósát bennünket az írás. A hazánkba érkezett papok, az alapított klástromok, szerzetek, püspökségek hatalmas birtokot kaptak. VtegyeuUüeu szintén tekintélyes vagyona volt az egyháznak. Az árpádházi királyok korában Szabolcsban a legnagyobb birtokos a szabolcsi földvár köré tömörülő királyi várbirtok volt. Utána a legrégibb és leghatalmasabb kegyúr az egri egyház. E birtoktest Oszlár (Tisza- eszlár) és Tímár központtal terjeszkedett. Ezt a birtokot az egri egyház még István királytól kapta — az utódok egymással versengve gyarapították a papok vagyonát. Az egyház feudális földbirtokhatalma egészen a felszabadulásig töretlen volt. 1945-ben az egri főkáptalannak még 40 000 holdja, a jászóvári prépostöágnak 12 ezer holdja volt Szabolcsban. Ha ehhez hozzátesszük a plébániák sokszáz holdját, jókora birodalmat tesz ki az a földmeny- nyiség, amelyen a papok voltak a mindenható földi istenek. A papi birtokokon éppenolyan kizsákmányolás folyt, mint a világi uradalmakban. A helyzet egyáltalán nem hasonlított semmilyen földi mennyországhoz, amelyben a krisztusi szeretet, felebaráti könyörület érvényesült volna. Éppen fordítva: minden egyházi uradalom földi pokol volt a jobbágy, a cseléd számára, Államalapításunk első időszakának lázadásai, felkelései, amelyek például a Vata féle felkelésiben elsősorban a német befolyás ellen irányultak, nem véletlenül voltak egyházellenesek is. Nem romantikus hajlamból követelték vissza a felkelők a régi pogány időket. A tömegekre nehezedő terhek fő haszonélvezője éppen az egyház volt és ezért követelte Vata a felkelők nevében : „engedjék az egész népet pogány szokás szerint élni, a püspököket és papokat megölni, a templomokat lerombolni, a keresztyén vallást nem felvenni”. A felikelők, amelyben a főszerepet a tiszántúli pásztorok játszották, el is törölték a tizedet és adót, megölték a kezükbe kerülő papokat, püspököket. Az utolsó pogány lázadás szervezői és résztvevői, akiknek Vata fia, János volt a vezérük, már nem is tiltakoztak a világi hatalom, az állami egységes szervezet, a királyság ellen, kizárólag az egyházi kizsákmányolás felszámolásét követelték a fehérvári törvénynapon. így foglalja össze a felkelők követeléseit a Képes Krónika: „Engedd meg nekünk, hogy apáink szokása szerint po- gányul éljünk, a püspököket megkövezhessük, a papokat kibelezhessük, a deákokat megfojthassuk, a tizedszedőket felakaszthassuk, a templomokat lerombolhassuk, a harangokat összezúzhassuk. ..” Szóval nem a keresztyén istennel volt bajuk a felkelőknek, hanem az isten földi képviselőivel, az élősködő papokkal. A megszilárdult ősz- tályrend legnagyobb haszonélvezője az egyház volt! Részesült a dézsmával a királyi birtok jövedelméből, a világi nagybirtokok jövedelméből s mindez többlet volt saját birtokainak hasznán felül. Ugyanakkor az egyház úgy is megpróbálta növelni a vagyonát, hogy a tizedet pénzre váltotta át, bekapcsolódott az uzsoraügyletekbe. 50—80 százalékos uzsorakamatot szedett a zálogügyleteknél! A királyok az állami jövedelmeket idegen, főleg zsidó és izmaelita kereskedőknek adták ki bérbe — mint a sóértékesitést, pénzverést stb. E jövedelmekre is szemet vetett az egyház és 1232-ben az érsek a királyt és az egész országot kiátkozta, mert e jövedelmek bérlői még mindig az idegen kereskedők voltak. 1233-ban II. András király a beregi egyezmény. során esküvel kötelezte magát arra a pápának, hogy izmaelita többé nem kaphatja meg a királyi jövedelem bérletét és hogy az egyház kárpótlást kap a sóértékesités előbbi bérleti rendszere miatt elmaradt jövedelmei fejében. Mondani sem kell, hogy az egész akciót a „kereszténység védelme” jelszava alatt bonyolította le az egyház és ugyanakkor magasra szította az idegengyűlölet kárhozatos lángját. Érthető ezek után, hogy romáén megmozdulás, amely a feudalizmus időszakában a feudalizmus ellen irányult, szükségképpen szembe került az eg„; fiá&tfV4 is, a legfőbb haszonélvezővel, 'Ki-' zsákmányolóval. Engels írja a „Német' parasztháború” című munkájában- „...Az egyház a 'fehnállq feudális rend legáltalánosább osg-efnalalója és szentesítő je volt: ;Vifá-‘ gos tehát, hogy ezáltal a fétída-' lizmus elleni minden általánosan megfogalmazott támadásnak elsősorban az egyház ellen kellett irányulnia s valamennyi forradalmi irányú társadalmi ,és politikai tannak egyszersmind és túlnyomóan vallási eretnekségnek kellett lennie”. Emlékezetes a magyar történelemből az: 143’7. évi nagy magyar—román paraszt- felkelés, amelyet elsősorban', a kíméletlen és mérhetetlen főpapi, kapzsiság robbantott ki. Zsigmond • császár 1433-ban rossz pénzZéí árasztotta el áz országot. Lépes erdélyi püspök ezalatt nem szedett tizedet, mintegy három évig, csak a pénz javulás után. - De akkor visszamenőleg és kamatos túl követelte, méghozzá pénzben! Ez kibírhatatlan terhet jelentett — a jobbágyság megmozdult. A nyírsegiien Márton jobbágy vezette a felkelőket. Nagy eredményt nem értek el, mert összefogott ellenük a szabolcsi-szatmári nemesség és Nyírbátor közelében szétverte őket. A vezetőket kivégezték, kegyetlenül megkínozták a résztvevőket. , A mozgalom a huszitizmustól vette át a jelszavait, amelyek között ilyenek szerepeltek: „a pápai kiváltságokat nem kell figyelembe venni..„nem kell tisztelni a szenteket és ereklyéket, mert azokat kapzsiságból találták ki” — „a papoknak is marhát, kell örizntök, mint más embereknek” — „A világi javak körül buzgói- kodé egyháziak az ördög eszközei”. A Dózsa vezette nagy magyar parasztháborúnak is erős egyházellenes éle volt s nem véletlen, hogy amikor Dózsa Györgyöt izzó vastrónon kínozták, - a krvégzés alatt a papok háiaadé misét tartottak. Soltész m->- • 4
