Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-06 / 79. szám
23 napi többlelfizetés, kongresszusi vándorzászló, új vállalások ai Építőanyagipari Vállalatnál Az április 4-ét megelőző napokban sok öröm érte az Építőanyagipari Vállalat dolgozóit. Elnyerték és átvették a városi párt- bizottság és a szakszervezet kongresszusi versenyzászlaját. A vállalat vezetősége többezer forint jutalmat osztott ki a versenyben élenjáró dolgozóknak. Ezt követően két napig tartott az 1960 évi jó munkával elért közel télmillió forint nyereség- részesedés kiosztása a vállalat üzemeiben. Nyíregyházán a be- tonüzemben tartottak nyereségosztó ünnepséget. A dolgozóknak 23 napi fizetéssel egyenlő nyereségrészesedést osztottak ki. Ti- szavasváriban, Tiszabercelen, Fehérgyarmaton és Vásárosnamény- ban, a téglagyárak dolgozóinak ünnepségén a nyereségosztáskor a verseny továbbfolytatására, új sikerek elérésére, az 1961 évi terv túlteljesítésére tettek ígéretet. fi párizsi Notre Dame és Beszterce ostroma Nagycserkeszeo A „Kincses Könyvek” iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. Nagycserkeszen minden tanácsi dolgozó és több brigádvezető is előjegyezte a sorozatot. Hasonlóképpen történt ez Kálmánhá- zán is, s még több szabolcsi községben. A nagycserkeszi brigádvezető ma már Viktor Hugo: „A párizsi Notre Dame” című regényét és Mikszáth „Beszterce ostroma" c. művét olvassa. A Pesti emberek lO-i előadása cím árud A József Attila Művelődési Ház vezetősége közli a színház- látogató közönséggel, hogy az eredetileg április 10-re hirdetett Mesterházi Lajos darabjának, a Pesti emberek-nek az előadása, közbejött akadályok miatt későbbi időpontban lesz. A Vörös- marty-bérlet továbbra is érvényben marad. Az előadás későbbi időpontjáról a közönség időben értesítést kap. SZEMBE A SZÉLLEL ri ágas mezei út. Kétfelöl nagynövésű, sóhajtva-nyúj- tózkodva kelő akácsor; baloldalt élni igyekvő búzavetés, jobbról tárcsával puhított őszi szántás: a nyírmadai állami gazdaság Zöldtanya melletti határrész. Fent elkésett hideg leheletű, haragosszürke felhők pöffeszked- nek, s idelent csattogva rázza a szél az esőmentes ponyvát. És a hó megint esni kezd. De szemmel látni, hogy most se tart soká, mert amerröl a jellegek özöne jön, némely helyeken kéklik az ég. A nem sokáig élt, hamvadó ki- [ esi tűz parazsa mellett csak a két lány áll már: Nagy Borbála és Varga Margit. Reményeiket, terveiket színesítik, csereberélik halk szóval, lányos szemvillanásokkal. S a jérfiak arrább húzódva készülődnek az ebéd utáni füstöléshez. István után Balogh Imre. Vizs- nyicki Mihály munkagépén Stál Gábor áll. A két lány kapával igyekszik, hogy a forgóban földet tegyenek a nem eléggé takart gumókra. Figyelmes dolguk végzésével tökéletesebb a munka. Mikor visszaérnek a gépek — a csaknem kilométer hosszú táblán —, ismét kiürül egy csomó láda. Aztán máris mennek tovább, szembe a széllel: negyven ember helyett is elvégezni a napi burgonyavetést. üzemüket összeszűkítik, aka- ratukat teremtési vágy fűti. Mert, ha végképp behúzza farkát a máris legyőzött tél, a kisütő nap megnézi maga alatt a 'földet. Asztalos Bálint. Ami jó9 s amin gyorsan segíteni kell MHS szervezetek tapasztalataiból A közelmúltban mélyrehatóan megvizsgálta a két megyei brigád a csengeti és a fehérgyarmati járás MHS-munkáját. A megyei elnökség elé terjesztett jelentések számos hasznos tapasztalatot sűrítettek. A csengeri járásban a honvédelmi körök foglalkozásain nemcsak a tematika szerinti kérdéseket beszélik meg, hanem időt szentelnek az időszerű nemzetközi eseményeknek Is. Szamosangyaloson, Csengerújfa- lun, Urán, Csegöldön lő-—20 perces tájékoztatóval frissítik a foglalkozások témakörét, gondoskodnak a kör hallgatóinak sokoldalú tájékozottságáról. Porcsalmán a kör-vezető az MHS-vezetők lapját is felhasználja a nevelés céljaira, főleg a fiatalok nevelését szolgáló írásokat vitatják meg egy- sgy alkalommal. A fehérgyarmati járásban általános tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetek többségé támogatja az MHS alapszer- vezetek munkáját, Tiszacsécsén és iviagosiigeteh ne- iyiséget juttattak az MHS alapszervezetnek. Egyes körök a gyakorlati foglalkozásokat igen jól oldják meg. Tiszabecsén és Tisza- kóródon a gyakorlati foglalkozásokat versenyszerűen rendezik meg, a honvédelmi alapismereti körnél a tananyagok 50—60 százalékát már átvették. A fehér- gyarmati járási elnökség jó Kapcsolatot tart a járási pártbizottsággal, a pártbizottság rendszeresen beszámoltatja a járási elnököt. A jó tapasztalatok mellett kevésbé jók is vannak, melyek sürgős kiküszöbölésre várnak. Mindkét járásra jellemző, hogy élég szűkkörű a honvédelmi tömegmunka, a nevelő és felvilágosító munkát jószerrel a honvédelmi körök hallgatói körében végzik, holott állandó feladatuk az egész község dolgozóival megismertetni a honvédelem célját és értelmét. A szemléltető agitáció eszközeit nem használják fel eléggé, az alapszervezetekben alig található faliújság, híradó, sőt a gyarmati járásban a megyei elnökség által kiküldött képsorozat sem jutott el az alapszervezetekhez. Hiányos a kollektív munka is, a csahold, kérsemjéni, panyo- lai alapszervezetben egyedül az elnök végzi a munkát, a megválasztás óta nem tartottak vezetőségi ülést, sem taggyűlést. Nagyobb hiányosság a csengeri járásban van, ahol például a nők bevonására komoly lehetőségeit vannak, — Gacsályban tíz nő jelentkező is van, — de nem foglalkoznak velük érdemben. A bizalmi hálózatot sem hozták létre, mindez hátráltatja a tagok tájékoztatását, az egész nevelési munkát, a tagdíjfizetést. Végül is a két járás felülvizsgálása hasznos hozzájárulás, hogy megjavuljon a honvédelmi tömegmunka, a hibákat orvosolják és a többi járások is tanuljanak belőlük. A mosógépek számának rohamos emelkedésével megnőtt a szintetikus mosószerek kereslete. A hazai ipar az ezekhez szükséges alapanyagot külföldről szerezte be s ez aránytalanul növelte a termelési költségeket. Ezért Péten egy évi 3 ezer tonna teljesítményű zsíralkoholgyár építésébe kezdtek, s az új gyár egyes fontos üzemegységei megkezdték a próbaüzemelést. Az üzemet a Nagynyomású Kísérleti Intézet szabadalma s a Vegyipari Tervező Intézet tervei alapján építik. Az új gyárban már készen áll az egyik fontos egység, a desztillációs üzemrész. (MTI Foto — Bajkor. J. felv.) — Van az, hogy elhagyja farkát a tél. Ez a mostani idő is olyan. — Vigyázhatna jobban magára. Március vége felé járunk. Hányadika is van ma? — Huszonnyolc. — Ebbe még nem szólhatunk bele. — De vajon meddig nem? Olyan dolgokat csinálnak már, hogy megáll rajta az ember esze. — Hát a mi dolgunkat hogy’ csinálják... ott bent? — Mór melyiket? — A nyereségrészesedést. Múlt' évről. Háromszáznyolcvanezer j forint tiszta nyereségről hallót- j cam. — Ha tényleg jár, megkapjuk. De csak akkor... j A z acsarkodó szél mohó ön-1 ** zéssel kapja el a beszédet és röpíti tovább a ritkuló hóeséssel. — Én azt mondom, ne töltsük tovább az időt — tapos a ledobott cigarettavégre Kantuly István. Három gumikerekű gép egyszerre búg fel. A munkagépkezelők pedig felhajtják a ponyva egyik szélét és megmarkolják az aranyalma-vetőburgonyával telt ládákat. Teletöltögetik a munkagépek „hasát”, aztán már le sem szállnak a lépcsőszerű deszkáról. A búgás ropogva megerősödik. Indulnak. Egyenesen arra. amerröl a haragosszürke fellegeket hozza a vesztét érző csípős szél. Elöl Kapin Ferenc traktoros, Utána Varga László, Kantuly A legkisebbiek fiú, feledve korábbi duzzogását, suttogva mondta ki: — Akkor hát... a mérnök úrnak... Elhallgatott, de kis idő múlva ismét megszólalt: — Akkor hát meg kell halnia? — Meg — felelte a mérnök. — Hogy mások életben maradhassanak. A mérnök visszafelé az alsó szinten vezette a fiúkat. Keskeny járdákon mentek le a háromszögű folyosóra, s három vagy négy ajtó előtt haladtak el. A fiúkat elkábította a rengeteg élmény s mindnyájan hallgattak. S spongyaszerü sötétzöld futószőnyeggel bevont folyosó üresen és csendesen pihent a lámpák fényében. Kívülről a legkisebb nesz sém szivárgott be ide. ötven—hatvan lépést mehettek, azután a mérnök megállt s rámutatott egy ajtóra, mely a többinél nagyobb volt. — Itt a Marax — mondta s mindkét kezével megnyomta az egymás fölött levő két kilincset. Beléptek a helyiségbe. Fényben úszó, kör alakú kabin volt. A falakat, mint az önműködő távbeszélőközpont tábláit, elborították a kapcsolók és dugók ezrei s a mennyezettől a padlóig elfoglaltak minden helyet. Porcelán fejeik hosszú sorokban villogtak a sakktáblaszerű mezőkben. Helyenként az elosztótáblák . szét voltak nyitva, mint az ajtók s belül a rubipfényben izzó lámpák világában a vezetékek egész szövevénye so- tétlett. A kabin kellős közepén egy pultszeru asztal haladt körbe, belül akkora kerek nyílással, hogy két személy elfért benne. A kört egy helyen keskeny átjárás szakította meg'. Az egész pultot nagyon sötét, borostyán színű üveges massza borította, mely a mennyezet alatti kerek cső fényében zöldesen fluoreszkált. Körös-körül kilenc fekete cső állt ki a padlóból s az asztal felé hajló kúpos végük fehér képernyőt tartott. Itt is csend volt, de egészen másféle, mint a folyosókon, mert ezen áthatott az áramok finom zümmögése. — Árpit eddig láttatok — mondta a mérnök —, az összes ellenőrzőkészülékeknek, a gépeknek és berendezéseknek az a feladata, hogy minden előre látott helyzetben szolgáljanak nekünk. De számolnunk kell azzal is, hogy felmerülhetnek váratlan helyzetek s az egész expedíció sorsa attól függ, hogy milyen gyorsan tudunk az ilyen eseteken úrrá lenni. Nos, ezt a célt szolgálja a MARAX. Ez a szó rövidítés. Teljes értelme: MAchina Ra- tiocinatriX. Amit itt körben láttok, ezek a relék, vagyis összekötő berendezések. Ez a pult a középen a vezérlőállomás. Ezen át közöljük a Maraxszal a feladatokat. A megoldásokat a képernyőről olvassuk le. A fiúk még mindig kis csoportba verődve álltak az ajtó közelében s arcokról látszott, hogy nem értik, a villamosvezetékeknek ez a szörnyen bonyolult hálózata mi módon ríientheti meg az expedíciót az ismeretlen veszedelmektől. — Szívesen mondanék még nektek egyet-mást a Maraxról — jegyezte meg a mérnök — de csakugyan nincs időm. — De mit csinál ez tulajdonképpen? — Azt nehéz volna néhány szóval elmagyarázni. A Marax egy— nos, a legegyszerűbben egy igen sokoldalú számológépnek lehetne nevezni. A fiúk arcán csodálkozás tükröződött. Egyesek egymásra néztek, de senki sem szólt. — Akkor hát megyünk — jelentette ki a mérnök. ------ Talán máskor majd többet megtudtok... Már az ajtó felé indultak, amikor egyszerre idegen hang hallatszott: — Mérnök kartárs... egy pillanatra. Hátranéztek. Két párhuzamos elosztótáblát láttak, melyek tetejüktől az aljukig a kábelek mozaikjával borítva valami különös ajtóhoz hasonlítottak. E két tábla között egy embert pillantottak meg. — A professzor úr itt van? — csodálkozott Soltyk. — Nem tudtam, nem zavartam volna... — Ugyan, ugyan, nagyon örülök, önnek most bizottsági ülése van, nemde? Én szívesen helyettesítem s beszélek vendégeinknek a Maraxról. A kis csoportból örvendező moraj hallatszott. A mérnök egy lépést előre lépett. — Nagyon hálás volnék, de... Ide hallgassatok — fordult a fiúkhoz — rendkívüli alkalom ez számotokra, mert Csandraszekár professzor egyikre a Marax megalkotóinak. Csak aztán egyikötök se próbáljon elbújni, hogy velünk repülhessen. Már tizenegy iskolai kirándulás volt itt s néhányszor át kellett kutatnunk az egész űrhajót, hogy megtaláljuk a potyautas-jelölteket... (Folyiatiuk.i FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 36.
