Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1961-04-30 / 100. szám
Gondolatok a munka ünnepén trim Markovié» Mikló», aa MSZMP megyei bizottságának osztály vezető je Plakát a Tanácsköztársaság idejéből. Bory Zsolt Májusi harmat II a mindenki JL JL De jó volna Szeretné a Sok sok évig Szépet Élni Ila mindenki Ragyogni mint örülne a A májusi jónak Harmat Akkor lenne Minden népek Igazán a Fogjatok már Május össze Mindörökrá Szépek és jók Legeslegszebb Soha meg nem Hónap! Halnak! oi imuikáyűnztálij uia jálua 11 unkahösök, egyszerű dolgo- zó emberek dicséretét írjuk fel május elsején. Ünnepeljük az embert, aki gondolataival. eszméivel világot formál, s a gondolatokból fakadó tettekkel az emberiség javát alakítja. A munka az élet alapja, a dolgozó ember a társadalom alapja. Amint az ember munkával világot formál, úgy formál embert a munkás élet, a közügyekért való fáradozás. A munka ünnepe a társadalmi munkások ünnepe is akik szabadidőben végzik áldozatos munkájukat, embertársaik javára. . Szép alkalom az ünnep napja, hogy gondolatban mérleget állítsunk annak a nagyszerű munkának is, amelyet meglehetősen összegezetlenül, de annál igazabb szívvel Végeztek ezrek és tízezrek megyénkben is szabad tizenhat esztendőnk során. Nem lehet biztos ez a mérleg, éppen azért, mert biztos feljegyzéseink nincsenek. Ki tartott számon minden téglát, amit ellenszolgáltatás nélkül helyeztek épületfalba, minden előadást, amit kerékpáros társadalmi munkás tartott távoli tanyán, vagy vitát, ahol közügyben döntöttek? De ha arra gondolunk, hogy hány öntevékeny csoport él megyénkben, vagy csak a múlt évben hány ismeretterjesztés hangzott el, képet nyerünk arról, hogy ez a mérleg igen súlyos serpenyőt tart az idő mérlegkarjával szemben. tatisztika. Manapság mind- inkább érdekessé válik az emberek szemében ez a régen unalmasnak tartott számszerű, egyszerű beszámoló. Tükör ez, s mint minden tükör, megmutatja a belenéző arcát. Nézzünk bele mi is. Háromszázezer ember hallgatott az elmúlt évben több mint ötezer ismeretterjesztő előadást. A megyei filmtárból több mint 1600 alkalommal kölcsönöztek ki kisfilmet. 251 tanfolyam működött, 259 szakkör, összesen több mint 10 ezer résztvevővel. Kilencszáznál több művészeti csoportban 16 618 önkéntes kul- túrmunkás! Több mint 350 könyvtárnak közel hatvannégy- ezej* olvasója van! Ez évben a dolgozók esti és levelező általános iskolai tagozatán 3200 fel- nőtt tanul. — S mindez csupáa a mi megyénkben. Azt hiszem, a kép világos. Valami folyik nálunk, ami nagy tömegeket foglalkoztat, aminek hatalmas számai ellenére még érzik a kezdetisége is, amelyet összefoglalóan úgy hívunk: kulturális forradalom. S nem lenne közelítően sem teljes a kép vázlata, ha figyelmen kívül hagynánk az iskolákat, ahol ugyancsak sok a társadalmi munaa, s a nevelés jellege is sokban függ az önkéntes munkavállalástól, — a klubok munkáját, a múzeumokat segítő önkéntes munkát, a zenei rendezvényeket, a megyei irodalmi, képzőművészeti törekvéseket, és még sok, fel nem sorolt tevékenységet. Mindez a megyénkben, - s csupán egyetlen pillantást vessünk a múltba, — ahol ka»- három évtizeddel előbb majdnem annyi csecsemő halt meg, mint amennyi életben maradt, a nyomor, az elmaradottság, a műveletlenség következtében. U izony, súlyos a mérleg serpenyője, kincsek terhelik, ha felállítjuk ezt a mérleget. És még csak a társaciai- mi munkát súlyoztuk itt. az oktatás „hivatalos” részét, a közművelés nem társadalmi munkában végzett igen huszos munkáját még nem is említettük. E cikk terjedelmében lehetetlen is lenne még csak gondolatszikrákat is felvetni, teljességre való törekvés igényével. De azért mégis, a statisztika eszközével jegyezzük fel, hogy ez évben máj: 119 továbbképző iskola működik, amelynek mása azelőtt nem volt, hiszen nyolc általánosra épül. (Akárcsak a mai gimnázium.) 156 mozi, és 224 társadalmi mozi várja a közönséget esténként. És írni kellene a szociális, egészségügyi munkáról is, amelynek ugyancsak számtalan tagja van. aki önként, ellenszolgáltatás nélkül dolgozik. És Írni kellene ennek a munkának a „hivatalos” részéről, amelyhez szív, áldozat és lelkesedés kell. És most már nézzünk előre. Látjuk megyénket, látjuk munkánk eredményét, ha csak körvonalakban is. Körvonalakban bontakozik jövendő munkánk formája is. Nem új út vár ránk, de szelesebb út. öntő átalakulást hoztunk létre közös akarattal, közös munkával. Megyénkben a szocialista ipar mellett megteremtettük a nagyüzemi mező- gazdaságot. A termelés forradalmi változása gyors fejlődést követel az emberek tudatában, műveltségében, szakértelmében is. Mindebből ezerféle munka megvalósításának igénye következik. Ifjúságunk nevelésében loico- zottan érvényesíteni kell a jövő reális megismerését, a szocialista iskola megvalósításával. Ez csak a társadalom egészével születhetik meg. Az ifjúsági szervezetek központi feladata legyen a közösségi nevelés. A dolgozó emberek tízezreinek tovább kell bővíteni az olyan lehetőségeket, ahol világnézetük, gondolkodásmódjuk, műveltségük, szakismeretük elmélyülhet, magasabb szintekre emelkedhet. Nagyobb tartalommal kell megtölteni a művelődési intézmények életét Bővíteni és érdekesebbé tenni az ismeretterjesztési előadások körét, hogy ne csak sokan, hanem valamennyi dolgozó ember vegyen részt az önművelés valamilyen formájában. Éppen ezért gondosabban vigyázzunk könyvtárainkra községeinkben. Elhelyezésük, könyvállományuk megfelelő legyen az olvasótáboi ; fényeinek, növekedésének. A községi művelődési házakat io- kozatcsan át keli adni a termelőszövetkezeteknek, hogy azok még inkább a közvetlen szórakozási, művelődési lehetőségeket biztosítsák. Otthonosabbá kell tenni a művelődési házakat, klubokat. Feltérképezni a megyét a színházi előadásokkal történő ellátottság szempontjából, s ahol ritkán, vagy sosem történik hivatásos társulatok látogatása, biztosítani kell jó öntevékeny együttesek szereplesét. Bővíteni a hangversenyek, a zenei nevelés, a kórusok szamát. Több kiállítást rendezni a községekben, kisebb faivakoan is. És mindenek előtt minél több dolgozó embert meguyei- ni a továbbtanulásnak, az Iskolának. Vázlatos ez is, bármelyik pontjáról oldalakat kellene írni, hogy teljesebb legyen. \ munka ünnepén méltó, ■í®' hogy az eddig végzett ea a jövőben végzendő munaa tükrében értékeljük megyénk társadalmi munkásainak erőfeszítését. Méltó, hogy büszkeséggel, örömmel szóljunk róluk, akiknek a hatalmas munka ellenszolgáltatásaként egyetlen igényük, hogy munkájuk a társadalom hasznára váljon. Amikor eredményeinkről szóltam, amikor a jövő feladatait — bár csak elnagyolt vonalakban — említettem, tulajdonképpen róluk Írtam. » ■ i i £e==== i ==== » s 1889-ben, a II. Internacionálé első, alakuló kongresszusán, a francia küldöttek javaslatára határozatot hoztak, hogy 1890. május 1-én nemzetközi munkásünnepséget rendeznek. A kongresszus határozata így szólt: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig olymódon, hogy egy- idejűleg minden országban és minden városban egy megbatározott napon a munkások követelik a hivatalos szervektől (hatóságoktól) a napi 8 órai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását. Tekintettel arra a tényre, hogy az Amerikai Munkásszövetség 1888. decemberében St. Louis-ban megtartott kongresszusa már elhatározta egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május l-én, ezt az időpontot fogadjuk cl a nemzetközi tüntetés napjául. A különböző nemzetek munkásai a saját országuk körülményeinek megfelelő módon szervezzék meg a tüntetést.»» 1390 óta — immár 71 éve — minden esztendőben megünnepli a világ munkássága május l-ét. A magyarországi munkásmozgalom történetének emlékei között felejthetetlenek a május elsejei harci megmozdulások és ünnepek. A magyarországi munkások már 1890. május l-én is együtt ünnepeltek a többi országok proletárjaival. A Népszava 1890. januárjától na~ ponként köajUte az emlékeztető felhívást: „Munkások, elvtársak! Tartsátok figyelemben az 1890. évi május elsejét! Gondoljatok folyton a nyolc órai munkaidő kivívására!” A tervezett nagyarányú felvonulást a rendőrség nem engedélyezte, így a tömegek kisebb csoportokban vonultak a városligetbe. A felvonulók között tüntetett 800 nő és lány is. Budapesten addig soha nem látott hatalmas tömeg mozdult meg, több mint hatvanezer résztvevővel. Az Aréna előtti téren megtartott gyűlésen felolvasták a pétervári munkások üdvözlő táviratát is. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1890. decemberében — anélkül, hogy erre nemzetközi határozat lett volna — minden évre munkásünneppé nyilvánította május elsejét. A század végén a május elsejék nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is hatalmas harci eseményekké váltak. A békéscsabai, orosházi agrárproletár és munkás tüntetések ellen csendőröket és katonákat vezényeltek ki és e május elsejék lobogóit mártírok vére festette pirosra. A század elején már Ady Endre is forró szívvel köszöntötte a magyar munkásság májusát: Szabadtéri ünnepség, nCeabúI Baktalórántházán A járási kulturális seregszemle bemutatóját három helyen rendezik meg a baktalórántházi járásban: a járási székhelyen, Vaján és Ofehértón. Szervezési és elhelyezési nehézségek miatt nem lehet egy helyen tartani, így .wtu láthatják együtt a járás legjobD művészeti csoportjait, viszont előnye lesz az, hogy nem csak a székhelyen szolgálnak ma nívós kultúrműsorral, hanem három községben is. Ha nem is sikerült elsejére ten- j ni a járási bemutatót, gondolod- } tak színvonalas előadásról. Az | ünnepély után a sok sikert aratott, rohodi népiténc-csoport aj baktalórántházi irodalmi színpad- ! dal együtt szerepel. A táncosok : műsora külön is körülbelül egy órát tesz ki; ezt még a színpad tagjai változatos irodalmi mű- , sorral egészítik ki. t ó
