Kelet-Magyarország, 1961. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1961-04-25 / 95. szám

Ssa bo Ics-Szatmár megyei Kiszov. híradó Áz eredményekről és feladatokról Interjú a KISZÖV elnökevci Czimbalmoe István elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke válaszolt e kisipari szövetkezetek munká­jával kapcsolatos kérdésekre. 1. Milyen eredményeket ériek el ktsz-eink 1961 első negyedében? — Megyei szinten ktsz-eink nem teljesítették a negyedévi tervet. Csak az építőipari ktsz-ek érték el a száz százalékot. A leg­jobban lemaradó iparágak: a ve­gyesipar és a textilruházati ipar. A lemaradásnak legdöntőbb oka a javító és szolgáltató tevékeny­ség fokozására vonatkozó tervek nem teljesítése, továbbá a textil­iparban az anyagprobléma. Az előbbi ok olyan, amiről ktsz-eink vezetői tehetnek, az utóbbi vi­szont országos jellegű, amivel kapcsolatban mór ebben a ne­gyedévben kielégítően fog intéz­kedni felettes szervünk. 2. Melyek a soronlévd legfon- tosabb feladatok? — Mindenekelőtt az elsőne­gyedévi mulasztások pótlására kell mozgósítaniok ktsz-eink po­litikai és gazdasági vezetőinek. Meg kell érteni ok, hogy milyen nagy szükség van a lakosság szá ■ mára végzendő javító és szolgál­tató munka fokozásának. Ezt kö­veteli most tőlünk az országos és megyei érdek. Ne hanyagolják el ezt a feladatot, végezzenek jobb propaganda munkát, hogy a ja­vítási, szolgáltatási tervet telje­síthessék. Továbbá fontos feladat a termelékenységre vonatkozó intézkedési tervek végrehajtása. E téren is lemaradás volt az első negyedévben. Ipari szinten mintegy 5 százalékos volt ez a lemaradás Ha végrehajtják az intézkedési tervet, azzal egyben biztosítják, hogy a szövetkezeti dolgozók 1961-ben az előző évi­nél több keresethez jutnak. Mi nagy erőfeszítéselvet teszünk a termelékenység növeléséért, nagy­arányú gépesítést hajtunk végne. j Az önköltség csökkentése terén i elsősorban az anyagokkal való takarékosságra, a gazdaságosabb fuvaroztatásra, és a reprezentá­ció csökkentésére kell vigyázni. ! Exportkötelezettségeink teljesíté­sére is felhívom különösen a vas­ipari ktez-ek figyelmét. 3. Milyen lehetőség van a ktsz-ek és létszámuk fejleszté- sére? — Idei tervünkben elsősorban a szövetkezetek megerősítése sze­repel, továbbá az, hogy meglévő ktsz-eink vidékeken fiókboltokat nyissanak. Ez évben már három fodrászüzemet nyitottunk. Több helyen létesítünk cipész ktsz-fió­kot és munkafelvevő helyet.. | Mindenütt van lehetőség létszám- | növelésre, ahol a lakosság igé­nye azt indokolja, de csak la­kossági munkára lehet felvenni I és kizárólag kisiparosokat. KTSz-ek a lakosság szolgálatában Szabolcs-Szatmár megye 53 ktsz-ében közel négyezer ember dolgozik. Munkájukkal hozzájárulnak a megye la­kossága növekvő igényeinek jobb kielégítéséhez. Tevékeny­ségükkel kiegészítik a gyáripart. A helyi adottságok és igé­nyek figyelembevételével termelnek. Fontos közszükségleti cikkeket gyártanak és javító-szolgáltató tevékenységet vé­geznek. Megyénk ktsz-cinek 1961-ben 250 millió forintos tervet kell teljesíteni. Gyártmányaik közül csak a legfotosabba- kat említjük meg: 120 tonna keritéssodronyfonat, 45 mil­lió forintot meghaladó textilruházati munka. 242 ezer pár bőrcipő, 16 millió forintot meghaladó értékű szobabútor1 s egyebek között kétmillió forint értékű exportgép és 95 ezer pár exportcipő. Ebben aiz évben a cipész ktsz-ek tervében «zerepel nyolcezer pár cipőfejelés, és 3000 pár talpalás. A Képgyár­tóipar mintegy hétmillió forint értékű munkát végez, a> vas- és fémtömegcikkipari ktsz-ek egymillió forint értékűt, a faipari ktsz-ek négymillió forint értékűt, a vegyesipari ktsz-ek pedig 16 millió forint értékűt. Építőipari ktsz-eink mintegy ötmilliós tervet teljesítenek, amiből a lakosságnak végzendő építés és tatarozás 1,5 millió forint. Többtermeiés: 1,6 millió forint MérlegzárA közgyűlés volt a Mándokí Vegves KTSz-ben Az elmúlt pénteken tartották meg a mérlegzáró és nyereség­osztó közgyűlést a Mándoki Ve­gyes KTSz-ben. A meghívott ven­dégek között volt Czimbalmos István elvtárs, a KISZÖV elnö­ke, továbbá a KSZKBI, a mán- doki tanács és a járási bank kép­viselője is. Tóth Lajos elnök örömmel szá­molt be arról, hogy szövetkeze­tük az I960, évi tervet 107,4 szá­zalékra teljesítette, 1,6 millió fo­rinttal többet termelt, mint az előző évben. A termelékenység, mintegy hat százalékkal növeke­dett. Beszámolója bírálta a hibá­kat, felhívta a figyelmet a mun­ka jobb megszervezésére, a mun­kafegyelemre és az anyagtakaré­kosságra. A főkönyvelő, az MSZB és az ellenőrző bizottság elnökének be­számolója után mintegy húsz hozzászóló volt. Önkritikusan vá­laszoltak a bírálatra, s azt kér­ték, hogy a szövetkezeti vezetés tegyen tervszerűbb, határozottabb Takarékoskodjunk jobban! üftklSZ takarékossági utasításából rnélyt köteles kijelölni, akinek a Az OKISZ vezetősége, a KISZÖV és a ktsz-ek vezetői szá­mos határozatot hoztak abból a célból, hogy a kormány takaré­kossági rendelkezésében szereplő szolgálja a 6/1961. számú OKISZ | elnöki utasítás is, mely a ktsz-ek gazdálkodásában érvényesítendő takarékossági intézkedésekről szól. Az utasítás foglalkozik az ( anyaggazdálkodasl takarékossági j feladatokkal. Ebben a szakaszban | az áll, hogy a szövetkezet elnö- | ke a termeléshez szükséges anya- | gok utalványozására jogos sze­ft munkaverseny legjobbjai Élcuk és hasznos verseny folyik a kisipari szövetkezetekben a termelékenység növeléséért, az önköltségcsökkentésért, takaré­kosságért, s a vállalási határidők lerövidítéséért. A versenyben a Nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSz, az Építőipari KTSz, a Textilruházati KTSz és a Vegyes- szerelő KTSz járnak az élen, a városban működök között. — A Nyíregyházi Építőipari KTSz 1960 második félévben megyei szin­ten második volt. A Tcxtilruhá- í zati KTSz bárom hónap alatt 128 ezer forint értékű ruhaanyagot takarított meg. A Vegyes-szerelő KTSz-ben több mint tíz jelentős újítás született a versenyben. Több kísz-ünk párosversenyben van. A nyíregyházi cipészek az Egri Cipész KTSz-el versenyeznek, a fodrászok pedig a Debreceni Fod­rász KTSz-el. Az építőipari ktsz-ek megyei szinten versenyben van­nak Hajdú-Bihar és Szolnok me­gye építőipari szövetkezeteivel. A vidéki ktsz-ek közül Záhony, Kisvárda és Mátészalka cipész ktsz-ci versenyben vannak egy­mással. A legutóbbi értékelés szerint a mátészalkaiak vezetnek. „A megye kiváló kisipari szö­vetkezete” címert folyó versenyt a Vcncsellői Cipész Ktsz nyerte meg. A vándorzászlót és a pénz­jutalmat ünnepségen adta át a KISZÖV a szövetkezet dolgozói­nak. nevet az üzemben, raktárban ki kell függesztem. A munkához csak a szükséges anyagmennyi­ségeket szabad utalványozni. A gyártás után a részleg elszámol­ni tartozik, s a megmaradt anya­got a raktárba vissza kell szál­lítani. Az utasítás előírja továbbá a takarékosságot a munkadíjaaás területén. Gondoskodni kell arról, hogy csak olyan munkadíj ke­rüljön kifizetésre, amely mögött a munkadíj összegének megfelelő termelés áll. Ezt a szövetkezet vezetője tartozik ellenőrizni. Felhívjuk a szövetkezetek ve­zetőinek figyelmét a rendelkezés­nek azon részére, mely előírja, hogy költségnemenként negyedévi bontásban készítsenek tervet, aminek teljesítését a főkönyvelő kísérje figyelemmel, s a negyed­évi mérlegbeszámolóban a fel­használást értékelje. Ugyancsak felhívjuk a figyelmet a repre­zentációs költségek csökkentésé­re vonatkozó utasítások betartá­sára. Jól működnek a A KISZÖV-BEN a közelmúlt­ban összevont műszaki köri ér­tekezletet tartottak. Szakady Géza gépészmérnök, a műszaki körök megyei titkára jó ered­ményekről számolt be. A fi­gyelmet a termelékenység nö­velését és az önköltségcsökken­tést segítő jobb munkaszerve­zésre, korszerű technológia be­vezetésére és fokozottabb gépe­sítésre irányították a műszaki körök. Jakub Károly, a Faipari Mű­szaki Kör elnöke elmondta az értekezleten, hogy fél év alatt tizennégy ktsz-ben szerveztek tapasztalatcserét, segítséget ad­tak a munkaszervezéshez és a gyártástechnológia ésszerűsíté­séhez. A nagykállói ktsz-nek nyújtott műszaki segítség ered ményeképpen három hóna alatt 72-ről 96 százalékra nőve kedett a tervtaljesítés. AZ C .»FEHÉRTÓI VEGYE: KTSZ műszaki dolgozói Üjpe: ten az Asztalos Ktsz-ben vol­célkituteseket megvalósítsák. Ezt I ÍHW BÁCSI így szólítják Véber Jenő: Manuohu,., tiaklalórantházán és szerte a. megyében. Már S0 éves, de még dolgozik: bádogos mun­kát végez. O javította ki a. bakialörántházi kórház tetőzetét, s tavaly templomtornyot is javító tt. A közgyűlés utáni ünnepségen feleségével együtt — akit hatvanéves korában vett el — nagyon jól érezte magát. Azt mondta, hogy ő a hosszú élet titkának a vidámságot tartja. Az ünnepségen nemcsak hogy elhegedülte kedvenc nótáját, hanem utána a fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel táncolt is! és büntesse meg a pazarlókat, fe­gyelmezetleneket. Erre egyéb­ként Vadász József elvtárs, a községi tanács képviselője is fel­hívta a vezetőség figyelmét. Czimbalmos elvtárs - hozzászólás sának fő mondanivalója az volt, hogy az 1961. évi nagyobb terv teljesítése a szövetkezet vezetői­től magasabhszintű vezetést igé- nyel, továbbá, hogy jobb együtt­működésre van szükség a veze­tőség és a ktsz tagsága között. JcUvttU'ÍH intéxkedétifk a f»(*s-cfeben o termelékenység növelésére Eddig mintegy harminc ktsz- ben végezték el a normafelülvizs­gálatot és vezettek be új normá­kat. Feltárták a veszteségidőket és intézkedtek ezek megszünte­tése érdekében. Javaslatokat tet­tek a munkamódszerek megjaví­tására, a gépek gazdaságosabb ki­használására. A Rakamazi Cipész KTSz-ben ésszerűsítették a gyártást, rövidí- dítették a gyártmányok átfutási idejét, továbbá három darab gé­pet helyeztek üzembe, amivel mintegy 6 százalékkal növelhetik műszaki körök tak tapasztalatcserén, aminek hasznát veszik az Erzsébet-há- ló bútorok gyártásánál. Jakus- ka Pál, a Bőripari Műszaki Kör elnöke beszámolt arról, hogy a vencsellői ktsz-ben a szalag- rendszerű gyártás bevezetéséről tartottak tapasztalatcsere-érte­kezletet. Kiss Béla, a Vasipari Műszaki Kör elnöke elmondta, hogy segítséget nyújtottak a .ehérgyarmati, kisvárdai és a termelékenységet. A Fehérgyar­mati Asztalos KTSz-ben bevezet­ték a szalagrendszert, maró- és csiszológépet állítottak üzembe, ami a termelékenység 5 százalé­kos növeléséhez vezet. A Fehérgyarmati Fém- és Fa­ipari KTSz-ben műszaki fej­lesztéssel és munkaszervezési­üzemszervezési intézkedések­kel 12 százalékkal növelik a termelékenységet. A veszteségidő csökkentése a Nyírbátori Asztalos KTSz-ben a termelékenységet 7 százalékkal emelte. Két gép beállítása továb­bi 5 százalékos termelékenység­emelést biztosít. A Nyíregyházi Asztalosipari KTSz a gépek ka­pacitásának jobb kihasználásával 5 százalékkal növeli a termelé­kenységet. A Vencsellői Asztalos KTSz-ben a gépek jobb elhelye­zésével 3 százalékkal csökkentik a veszteségidőt. A Kisvárdai Ci­pész KTSz elnöke Szegeden és Pé­csett volt tapasztalatcserén s új munka- és üzemszervezést kíván végrehajtani az egyes célgépek beállításával egyide­jűleg, aminek alapján a ter­melékenység 8 százalékos nö­velésére számítanak. A Nagykállói Cipész KTSz-ben tervbe vették egy talpátvarrógép és egy stancológép beszerzését, melynek a termelésbe való állí­tásával a termelékenység 13—14 százalékkal növelhető. A Kisvár­dai Textilruházati KTSz-ben vég­rehajtott gépesítés és normakar- bantártás január 1-től 14 százalé­kos termelékenység-növelést ered­ményezett. A Nyírbátori Szabó KTSz-ben teljesen gépesítették a lábhajtású varrógépeket, bevezet­ték a szalagrendszerű gyártást, amivel a termelékenység 5 szá­zalékkal növekszik. A Mátészal­kai Vegyes KTSz-ben a KISZÖV mellett működő munka- és üzem­szervezési bizottság javaslatai alapján munkaátszervezést vé­geztek, szalagosították a terme­lést, ami 6 százalékos termelé­kenység-emelkedést biztosít. ^ I R E K ayíregyházi vegyes-szerelő ktsz-nek a gépesítés terén. Czigány Ernő, a Textil Műszaki Kör elnöke és Dienes László, xz Építőipari Műszaki Kör elnö­ke is jó eredményekről számal­ak be. REKLTYÉS LÁSZLÓ, az KISZ műszaki főosztályának küldötte hozzászólásában meg- íapította, hogy a műszaki kö­ble jó úton hajadnak és tevé- ’.enységük alapján a termelé­kenység növelésében szép ered­ményekre lehet számítani. PÉNTEKEN NYÍREGYHÁZÁN, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban a KISZÖV értekezletet tart a ktsz-ek gazdasági, műsza­ki és politikai vezetőivel. Az 1961 első negyedévi munkát ér­tékelik és a további feladatokat beszélik meg. ÜDÜLÉSI HÍR: a KSZKBI 1961-ben 376 kisipari szövetkeze­ti dolgozónak ad beutalót Nosz- valyra, Hajdúszoboszlóra, Hévíz­re, Visegrádra és a balatoni üdü­lőikbe. Ezenkívül tizennégy csa­ládos üdülési beutaló, húsz ipari tanuló üdültetése és húsz gyen* meküdülőjegy áll rendelkezésre. BALESET VOLT a Nagykál­lói Épületszerelő- és Karbantar­tó KTSz-ben. Tóth Kálmán jobb hüvelykujját összeroncsolta a vé­dőfelszerelés nélkül működő gya­lugép, úgyhogy ujjának egyik ízét leamputálták. A szövetkezeteit előzetesen két esetben figyelmez­tették, hogy védőfelszerelés nél­kül nem üzemeltethetik a gépet. A balesetért felelős személye^ ellen eljárás indult. 4

Next

/
Thumbnails
Contents