Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-12 / 60. szám

Ä demecseri munkásokra lehet számítani O* Hjj O* Ugye ráismersz? A szőlőcukor képlete. De ha meg­kérdezik, melyik nyírségi gyár­ban állítják elé, zavarba jönnél... Dicséred a Csemege édesség-kü­lönlegességeit, a világhíres sze­rencsi csokikat, s hálás vagy a C vitamint -tartalmazó gyógysze­rekért, a Dextroz pasztilláért, de talán nem is gondolsz arra, hogy ezek egy részét, s alapanyagait szűkebb hazádban Szabolcsban, Demecserben készítik... . Keményítő, szörp, burgonyacu­kor, Dextroz pasztilla vagy ép­pen gyógyszer-alapanyagokat va­rázsolnak a burgonyából a gépek és az ügyes mun­káskezek, az táj a 424-es ma­sinák tovább utaztatják a bu­dapesti, a Csemege, a Szerencsi Csokoládégyárakba, az Egyesült Gyógyszer és Tápszer Gyár cí­mére. Itt aztán bonbon megy- gyet, Fradi csokit, Zsuzsit, dra­zsét, szaloncukrot, vagy éppen gyógyszert készítenek belőle... 1960. karácsonya előtt volt a legtöbb munkájuk. Vizsgázott a pártszervezet, a gyár és munkás­sága: kötelesség tudásból. Nagy volt a tét Tavaly az első félévben alap­anyag miatt kiesett hárommillió forint pótlása forgott kockán, melyet csaknem három hónap alatt teljesítettek. A kommunis­ták a taggyűlésen beszélték meg a teendőket. Csadek András, Bi- lecz Károly, Makiári Sándor, H. Nagy József pártvezetőeégi tagok, brigádvezetők és társaik jó mun­kát végeztek. Az asztalos és a csőszerelő brigád is kitett ma­gáért... Novemberben mégis szo­morú hír futott végig a gyár­ban. Leégett a transzformátor földkábele, s így az energia ellá­tás ötven százalékra csökkent, s csak fele kapacitással tudott ter­melni a gyár... A cukor és cso­koládégyárak pedig várták az alapanyagot. Minden idő drága! ezreket jelentett. Egymás után j érkeztek az újabb burgonya sze­relvények is. Egyszerre nyolc- 1 száz vagon várt feldolgozásra... j Gyors cselekvésre volt szükség. 1 Hajnal József a kommunista anyagbeszerző leleményessége se­gített. Pesten kerített kábelt, s a Csadek brigád hajnaltól más­nap éjjelig elvégezte a szerelést! * újból teljes étvággyal fogyaszt­hatták a nyersanyagot a gépek... Évtizedes csúcs volt a napi huszonöt vagon bur­gonya feldolgozása. Most a három keményítőgyári feldolgozó brigád: Baráz Péter, Kantár Miklós és Tamás Péter vezetésével verseny­ben ezt is megdöntötték, s nem 1 volt ritka amikor 30—32 vagon­nal „tüntettek” el a gépekben... A szörp és cukorgyári részleg dolgozói is fokozták a tempót. A szokásosnál 20—30 mázsa cukor­ral és szörppel termeltek többet ebben az időszakban. A megha­tározott hatvanöt vagonos tervü­ket 77-re teljesítették, amire még nem volt példa... Dicséretére válik a Demecseri Burgonyakeményítő Gyár 1 dolgo­zóinak, hogy 1960 december lft-ra már teljesítették az éves, tervet, s a további 12 nap alatt még hárommillió forint értékű ter­méket gyártottak. így 107,1 szá­zalékkal zárták az esztendőit, mely azt mutatja, hogy szívvel lélekkel dolgoztak, példát mutat­tak a kommunisták, s , követte őket szinte valamennyi párton- kívüli. A pártszervezet mindig időben, s a legfontosabb problé­mák megoldására irányította á figyelmet. Nem volt olyan nap. amikor ne értékelte volna logar­léccel Mérföld! elvtárs, hol is tar­tanak a termelékenységgel az ön­költséggel, a tervele teljesítésével. A legnehezebb posztokon álltak helyt a párttagok. Küzdöttek azért, hogy a mutatókat túlszár­nyalják... így tudták biztosítaná, hogy az 1960-ra tervezett egy fő­re eső 216 800 forintos termelési értékkel szemben 25? 200 forin­tot értek el, amelynek nyomán 16,3 százalékkal emelkedett a termelékenység. S nagyon lénye­ges: a tervtúlteljesítést csaknem kizárólag a termelékenység növe­kedéséből biztosították! Az idei esztendő újabb, nagyobb feladatok elé ál­lítja a gyár dolgozóit. 1961-ben 492 vagon keményítő értéket kell termelniük a terv szerint, mely 3200 vagon burgonya feldolgozá­sát teszi szükségessé. A múlt évi­hez viszonyítva további 2,5 száza­lékkal kell az üzemi költségszin­teket csökkenteni. Ennek megva­lósítása érdekében már munká­hoz látott a pártszervezet, tag­gyűlésen, röpgyűléseken ismer­tették a tervet a dolgozókkal, s voltak üzemi tanácskozások is üzemrészenként. A munkások megértették a feladatot. Ezt mu­tatja az is, hogy rnunkaverseny keretében a tervezetten felül még 0,3 százalékkal kívánják csök­kenteni az önköltségekéi. Nem titok az sem, hogy a terv túl­szárnyalására törekednek, s ezt j túlnyomórészt újból a termeié-! kenység további növelésével akar­ják elérni. Most a tavaszi idény­ben 33 vagonnal több keményítőt kívánnak termelni, mint ameny- nyit előírtak. Ez azonban csak i akkor teljesíthető, ha a mező-1 gazdasági üzemek is segítenek a^ 1 ellátásban... Mert az üzemi munká­sok megmutatták, hogy rá­juk mindig, a legnehezebb időben is lehet számítani. S ha hírt közöl a rádió és az új­ság arról, hogy husvétra vágj' ka­rácsonyra ennyivel és ennyivel több cukrot és csokoládét kap a kereskedelem, jusson eszünkbe, hogy ehhez az alapanyagot itt j termelik a Nyírség cukorvárában. I Demecserben a szorgos munkás- ! kezek... Farkas Kálmán. Televíziót vásárolt Televíziót vásárolt a nyírbogdányí Rákóczi Tsz. A ké­szülék próbája sikerült, így rövidesen már a szövetkezet tagjai gyönyörködhetnek műsorában. I ffen, én most felszólalok, *■ a széles nyilvánossághoz fordulok, napjaink eme fontos kérdésében. A felszólalásról 'Kívánok felszólalni, mert elkel a háznál, illetve gyűléseken, ankétokon és főleg szemináriu­mokon egy-két jó tipp. Elvégre a tapasztalatátadás e téren is jttagy horderejű szerény néze­tem szerint. Mindjárt elöljáróban azzal kezdem, hogy röviden értéke­lem az eddig ismert módszere­ket, amelyek számos helyen jól akiimatizálódta k, amelyek ér­dekében — hogy úgy mondjam *— nem kell pitizni meghonosí­tásukért. Egyes mondatok, mondatrészek és szavak kettő­zése, sőt három-, vagy négysze- rezése például már szinte klasszikusan hangzik egy-egy felszólaló ajkairól: „Csatlako­zom Gyömbér Ede hulladék- megtakarítási javaslatához. Megtakarítási javaslatához. Ja­vaslatához.” Másik módszer: »Nem akarom ismételni Retek Tódor korszakalkotó munkás­ságát egy Anopheles szúnyog- faj kitenyésztésével kapcsolat­ban. Rövid leszek, csak új szempontokat vetek fel.” De el- ismétli, sőt helyenként csodá­közkinccsé teszünk ezek közül. Igen megnyerte tetszésemet az a felszólalási stílus, amelyik a súlyos nehézveretű mondatok feloldására törekszik különböző könnyed, úgyszólván semmit­mondó kifejezések közbeiktatá­sával. Egy ilyen variáció: „Köz­ségünkben — ugyebár — a ser­téshizlalási szerződés — nem tudom, a kartársak miként vé­lekednek róla — én minden­esetre boncolgatom a dolgot — merthogy ne mondjak egyebet — ugyanis tudni kell, szak­társaim, elvtársaim... így to­vább a tökéletes feloldásig. A lényeg: a szerződéskötés hely­zete ködfoltonként lebeg vala- ' hol a Tejúton, miközben a szfé­rák zenéje hallatszik. Egy má­Hangrerseny t«H a színházban L'seményszámba megy az évente megismétlődő hang- verseny, amelyet a nyíregyházi zeneiskola tanári kara tart, mintegy összegezéséül az iskola képességeinek. S minden évben el kell mondani, amit most is: nyugodt, bis- tos fejlődés útján halad az iskola és a vele testvér szimfo­nikus zenekar. Ez a zenekar a József Attila Művelődési Háe központi zenekara, de magvas ereje a zeneiskola. Együttes fellépésük a péntek esti hangversenyen ezért teljesen indo­kolt és természetes. Qtraky Tibor kapta a legnagyobb tapsot: méltán. Straky ihletett művész, zongorajátéka megcsillog­tatta fölényes tudását, nagy átélését. Musszorgszkij Debussy és Bartók műveket játszott. Szép kulturáltsággal énekelt Aginé Bocskay Ibolya Glinka müveiből. A koncertek közül méltán váltott ki nagy elismerést Beethoven F-dur románca, Marssó József szépen és kristálytisztán csengő hegedűjáté­káért, a zenekar nagy teljesítményéért. De az esten a kon­certek közül a legjobb felkészülést Mozart A-dur klarinét­versenyének bemutatása illusztrálta. A klarinétverseny első és harmadik tételét játszották. Vodkái János igen szép klarinétjátéka, a zenekar összefj-ott, pontos munkája e ne­héz mű teljes élvezetét nyújtotta. Hasonlóképpen színvona­las volt Mozar G-dur fuvolaversenyének első és harmadik tétele — ugyancsak erőpróba, — amelyet Csősz Sándorné adott elő meglepően magas nívón, a zeneltar kíséretével. Erdős Ildikó Beethoven C-dur zongoraversenyével ismét be­bizonyította, hogy nagyon tehetséges. A zenekar itt kissé erőtlen volt. Hatásos, biztos játékkal adta elő Penyaska Lászlóné és Szálkay Andrásné Mozart D-dur négykezes szonátáját. Mendelssohn zongoranégyesében Sebessy Geönczy Judit zongorajátéka volt kiemelkedő. Kevésbé sikerült Schubert D-dur szonátájának előadása. 1/ ikár Sándor, a zenekar vezetője igyekezett a müvei ' eredeti, stílus és hangulatbeli hűségű tolmácsolást biztosítani. A koncertek általában megmutatták, s különö­sen a klarinétverseny, hogy ez a fáradság nem hiábavaló, s még további szintekre emelheti a zenekart. Emlékezve n debreceniek nemrégen történt zenei estjére, meg kell álla­pítanunk, hogy ez az est sikerültebb volt. A művésztanárok szereplése nemcsak megnyugtató, hanem örömteljes képet is nyújt, hogy a nyíregyházi zeneiskola jóképességű művé­szekkel rendelkezik Az est hosszú munkának az eredménye: de megérte. Aminek még külön örültünk az, hogy igen sok gyermek vett részt a hangversenyen, és ezt csak a szünetben lehetett észrevenni. Ez arra mutat, hogy nagy érdeklődéssel hall­gatták a zenét. Viszont nem örültünk, hogy a műsorban egyetlen magyar szerző egyetlen műve szerepelt. Meg kell még mondanunk, hogy a hangversenyzongorának gyönyörű hangja van. s hogy a zenei esteken jobb lenne, ha a nagy hangelnyelő zsinórpadlást elzárnák a színpad felett. Tobbezer árucikk, olcsó bútorok, mosógépe«, tavaszi kabátok, c<pók a Bizományi frakázban Sok száz vásárló keresi fel na­ponta Nyíregyházán a Széchenyi utca 1. szám alatti Bizományi Áruházat, ahol több ezer árucikk, másfélmilliós árukészlet várja a vásárlókat. Budapestről és külön­böző helyekről érkezik ide áru, havonta 5—700 ezer forintot for­galmaznak. Különösen a nemrég kibővült bútorosztály igen láto­gatott, sik típus: meglátja más szemé­ben a szálltát, de a magáéban a gerendát sem: „Káposzta Ale- nyus barátunk azt mondta, hogy el vannak maradva a ta­vaszi munkákkal. Ez, elvtár­saim, súlyos hiba! Miért van­nak elmaradva? Mert még nin­csenek kijavítva a munkagépek. Ezeket bizony meg kell csinyál- ni, a rézangyalát nekie! Ná­lunk ilyen mulasztás nem for­dult elő. Tavaly igen, meg le­het, jövőre is, de most nem. Mert igaz, hogy nem vetettünk még egy mákszemet sem, de miért, elvtársak? Azért mert nincsen mákunk. A tervben szerepel, meg a magtárt könyv­ben is, de a valóságban nincs meg a mák. Miért, elvtársak? Még ki nem derített okok miatt. Ez objektív tényező, elv­társak. Ezzel pedig számot kell vetnünk.” A jóból is megárt a sok, hát még ebből... Ezért pontot teszek a végére azzal, hogy liöszönöm a szíves türel­met. Csak ennyit akartam mondani. Tessék? Hogy fordít­va? Ja, az egészen más káposz­ta... (Z a) hetenként tiztonnás pótko­csis teherautó hozza a búto­rokat Budapestről. Külön raktárt kapott a Maka­renko utcában a bútorosztály, így szinte minden megtalálható, ami a Dózsa György utcai új bú- torokat árusító üzletből hiányzik.! Hálószobabútor S ezertől • ezerig, rckamlék, kombinált szekrények 3—6 ezerig kap­hatók. A rengeteg „filléres” árucikk k<M zül is említésreméltó a 185 fo­rintos tűzhely, a 125 forintos) férfi csizma. De nemcsak használt cikkeket! árusítanak itt, hanem gyári kis-4 hibás modem fazonú ruhákat, ei-i pőket, divatcikkeket, méterárut* Kelendő most a 450-től 600 fo­rintig árusított új női és férfi ta-t vaszi kabátok, a hétnyolcados 456» forintos kosztüm és a többi ta­vaszi árucikk. Kevesen tudják^ hogy új mosógépeket is árusítanak az áruházban. 1400—1*0* fo­rintos áron, de hat hónapi jótállással, mint az első osztályú árukat. Ab idén 400 darab zománc-hibás ol-i csó mosógépet vittek el a rá-! sárlók. Áprilisban megkezdi az áruház a me­gyei körutat, a helyszíni áru­sítást a falvakban, tsz-ekben, állami gazdaságokban. •Jövőre a tervek szerint új épö-t letbe költöznek a Bercsényi ut-j cán. Ekkor még inkább vonzóvd válik a város egyik legnépsze­rűbb áruháza, ahol sok ezer főj rintat takarítnak meg célszer® vásárlásukkal a dolgozók. 4 latos memóriával szóról-sz&ra idézi, s közel egy órácskát fo­gyaszt el a drága időből. A harmadik módszer: az egyik fajta lapuló, aki nem szeret nyilvánosan felszólalni. Gon­dolata azért van, ha jaj, még pedig nem is akármilyen. El is mondja félhangosan a szom­szédainak. Ilyen' mindig akad, mondjuk 4—5 százalék. Ezek­nek a morajlása mintegy köl­tőien aláfesti, zümmögésével ki­séri az érces hangú felszólalót, akár a békák esti dala. Ameny- nyiben a felszólaló hangja nem érces, úgy az az alaptónusba ol vad. JP fő módszerek mellett *-J akad még néhány kevés­bé. ismert forma. Mi sem ter­mészetesebb tehát, ha párat

Next

/
Thumbnails
Contents