Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-12 / 60. szám
Bűvár nélkül születik újjá a harmadik vízturbina Tiszalökön jL'g a tuHany. Mi sem termé- szetesebb ennél. Ám sok ezer „áramfogyasztó” keveset tud arról, milyen keményen megdolgoznak. a lényért minden nap a villamosság emberei! Többek között «1 tiszaié ki erőműnél is... 'Néhány hónapja történt. Az «rémi, szakemeberei úgy határoz- Ifak^ nem halogatható tovább az igycs turbina járókor éklapát jai- megjavítása. A kérdés az volt, hogyan szereljék ki, s küldjék fel Pestre a Ganz-MÁVAG-ba, a mesterekhez. De ennél is jobban izgatta az erőmű vezetőit: mit lehetne esinálni, hisz hosszú hónapokig „hatott?’ lesz az egyes turbina, nem termelhetnek elegendő áramot— Mores* tervek ■fégamzottak meg Berki Zoltán igazgató és Somodi Imre főmérnök fejében: Le kellene szállni a mélybe elzárni a vizet, nekivágni, újjáteremteni a turbinát. Elképesztő elgondolás volt ez. A néhány éve még többnyire paraszti munkát végző eröműkar- hantartók, lakatosok, szerelők, technikusok eddig nem is látták, hogyan javítanak meg a MÁVAG *merelői egy turbinát, nemhogy Ak maguk fognának hozzá. Az elképzelés lázbahozott mindenkit. Nemsokára papíron feküdtek a jszámítások. A műszakiak óráról- Iérára haladtak előre, újabb és 'újabb buktatókat találtak, de ké- >vettették a ■„leszállási” tervet. A részéig nem mindennapinak \mondható ilyen esetben. Először ■a vizet keU elzárni a folyó felső, >majd az alsó szakaszán. Úgy, hogy a hatalmas nyomás kiegyen- •titődjön át ne törje az elzáró gerendákat, el ne söpörje a mélyéten dotgozó munkásokat. Csak 'nmek gondos kimunkálása után következhet a mélyresz&llás. De. Ihogy tudnak odaférni a lapáttokhoz? Bfogr sikerül * hegesztés: a darabok hajszálpontos eldolgozása? Minden pereiben fennforgóit a belepottyanás fseszélye is. Valójában a vizáttö- rété is. Egy munkásnak a vizáitokét kell figyelnie és szükség esetén a szivattyút kezelnie. Különleges szerszámok is kellenek. Váljon egyáltalán érdemes-e, még gondos előkészület után is hozzá- \fogni? T A kételyek, az első bizonytalan lépések mégsem győzték le a iszándékot. hogy meg kell próbálni... Közben a műhely beliek tnár hozzáláttak a különleges szerszámok formálásához, elkészült apránként a köszörűgép', a iflrógépj a szerclőállvány, a le- yngórel működő átalakított szer- IszámofcG Kgy napon megérkemtek n búvárok ,kezdetét vette a nagy vállalkozás, dfíhelyezték a vlzelzárókat, betét gerendákat, leszállhattak a mélybe a munkások. Nehezen fértek hozzá a lapátrészekhez, nyolcvan hálós darabokat mozgattak egy- szer-egyszer. A milliméterekért is Qgultak, főleg hegesztésnél, a csiszolásnál. Egy vigyázatlan mozdulat azzal járhatott volna, hogy fuesba megy az egész fáradozás, 'szét kell szedni a gépet. Meleg napok váltogatták egymást a mélyben. A munkásoknak nem volt elegendő puszta erejüket, mesterségbeli tudásukat beleadni a ,.lapátokba”, leleményességet, sok-sok gondolkodást, szellemi fáradozást is kívánt minden mozzanat. Olykor lehetetlen helyzetben reszeltek, csiszoltak. hegesztettek. Gerőcs Miklós művezetőt egy hónapig alig látta o. családja. Együtt izzadt Pás István, TMK osztályvezető, Somodi Imre főmérnök, Varga Sándor technikus. Lantos Lajos, üzemmérnök Nagy Aladár, Kiss Sándor és a hegesztés művészetét elsajátító Fige János. És a turbina elkészült Szalai József, az Erőműtröszt kintiévá főenergetikusa csodálkozva vizsgálgatta a megjavított részeket. Gombostűhegynyi pontossággal sikerült a hegesztés, észre sem vehető, hol volt a hibás rész. Azóta újra a Tiszáé az egyes turbina. Nemsokára hozzáfogtak a kettes turbina rendbehozatalához is, már a tapasztalatok birtokában. Itt már csak a kezdéshez hívtak búvárt. Senki az ujját sem ütötte meg. Számítás szerint 600 ezer forintba került a házonbelüli vállalkozás. Három millió forint körüli összeget és 20 ezer tonna szenet takarítottak meg. Nyereségtervük 320 ezer volt, ezt alaposan túlhaladva Kulturális szemlére, táj és országos jellegű találkozókra készülnek megyénk fmsz. együttesei | Falva ink kulturális életének -formálásában, javításában jelen- (tős részt vállal magára a földművesszövetkezet. Az 1960—61-es évadban eddig, mintegy másfélezer ismeretterjesztő előadást rendezett az fmsz a megye területén, míg a könyvismertetők és az író-olvasó találkozók száma meghaladja az öt- i vénét. | Jele-leg hatvan öntevékeny ' művészeti csoport működik a földművesszövetkezet kebelében, melyek közül a szatmárcsekei, a nyírcsaholyi és a fehérgyarmati énekkar, továbbá a mátészalkai, az ököritófülpösi és a nyírbátori tánccsoport, valamint a vásáros- nsményi, a nyírbátori és a kis- várdai színjátszócsoport az elmúlt években, szép sikert ért el.. Ezek az együttesek nemcsak a megyei kuturális bemutatón, de megyén kívül is, — pl: a tokaji és a szoboszlói dalostalálkozón, a debreceni táncfesztiválon, az országos színjátszófesztiválon, stb. — öregbítették megyénk kulturális hírét. Jelentős segítséget nyújtott a MÉSZÖV az elmúlt évben a falvakban működő kultúrcso- portoknak: mintegy 80 ezer forintért vásároltak felszerelést a különböző együttesek részére. A földművesszövetkezeti kul- túrcsoportok jó munkával Ojabti sikerekkel igyekszenek meghálálni a gondoskodást. A mátészalkai cigányegyüttes például tavaly több fiatal termelőszövetkezeti községet látogatott meg színvonalas műsorával, s tette emlékezetesebbé az alakuló közgyűléseket. Valamennyi együttes saját faluján kívül a környező közsé- eekbe-i is rendszeresen vendégszerepeit. — s ez kétségtelenül előbbre lendíti falusi kultúrfor- radalmunk ügyét. Jelenleg valamennyi kultúrcsoport nagy igyekezettel készül az idei Móricz Zsigmond Megyed Kulturális Szemlére, s a megyén kívüli vendégszereplésekre. A csoportok tökéletes felkészülését és jó szereplését kívánja elősegíteni a MÉSZÖV, amikor mintegy 150 ezer forintot áldoz a felkészülés körülményeinek javítására, a csoportok felszereléseinek: kiegészítésére. A helyt bemutatókat már mn j dzzzlz mindenütt megtartották, — s most a körzeti, és a járási vetélkedésre készülnek. A vásárosnaményi és fehér- gyarmati színjátszócsoport egyébként már az Orosházi Falusi Színjátszó Napokra készül, ahol hamarosan az ország legjobbjai találkoznak. Még ebben az évben több mint tíz földművesszövetkezeti öntevékeny művészeti csoport vesz részt megyén kívül, táj, illetve országos jellegű bemutatókon, versenyeken. (a. s.) AZ OKTATÁS ÉS A BÉKEMUNKA ÉRTÉKELÉSE A NÉPFRONTNÁL Tegnap, szombaton tartotta a Hazafias Népfront megyei elnöksége ülését. Az ülés napirendjén értékelték a tanácstagok és Népfront-bizottsági tagok oktatásának helyzetét, továbbá a nem- ietközi agitáció, a békemunka erén elért eredményeket egymillió 10 ezer forint nyerésé get számolhatnak el. A lehetetlennek tűnő vállalkozás megedzette az erőmű közösségét, a pártszervezetet. Iparigaz. gatósági dicséretet líuyott n% erőmű a legkiválóbb munkások, műszakiak vedig rövidesen kézhez kapják pénzbeli jutalmukat, sőt né- hányan kitüntetésüket is. De még ezektől is maradandóbb, biztatóbb, hogy a harmadik turbina javításának küszöbén olyan a közösségi és munkaszellem, hogy bátran hozzákezdhetnek új vállalkozásukhoz. Itt már százszázalékosan a maguk erejéből oldanak meg mindent, a búvárok százezer forintos számláitól is meg akarják kímélni az erőművet. Fáradozásuk ára lesz, hogy nem halványul ezután sem szobánk villanyfénye... (Páll G.) A mezőgazdaság! termelés- mondottak régen és ez így volt legtöbb kisgazdaságban is — olyan jellegű, hogy ott a munka hasznát, eredményességét csak év végén lehet megtudni; csak betakarítás után látják meg, egész évben miért dolgoztak. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás' viszonyai között, ott, ahol a termelést úgy szervezik meg, hogy a termékek egész évben, folyamatosan értékesülhetnek — a fenti bizonytalankodás mindinkább megszűnik. Azokban a gazdaságokban, ahol megalapozzák a folyamatos árutermelés forrásait, bízvást számíthatnak a tagok arra, hogy nem év végén, hanem hónapról hónapra realizálódik munkájuk eredménye. Hz előző évi tartalékok A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet tagjai között nagy megelégedést váltott ki a vezetőségnek az a javaslata, hogy 1961-ben havonként rendszeresen harminc forint előleget biztosiénak minden megszerzett munkaegységre. Ha azt számoljuk — a tsz többéves adatai alapján, ahol tavaly is átlag 372 munkaegység jutott egy tagra —, hogy egy-egy tag harmincöt—negyven munkaegységet szerez havonként, akkor az ezer—ezerkétszáz forintos előleg szerény, de biztos havi fizetésnek felel meg. Ez a mostani legnagyobb, és az elmúlt években alkalmazott előlegezés arra is magyarázatot nyújt, hogy itt, a város közvetlen közelében a Ságvári Termelő- szövetkezet tagjainak a zöme miért fiatal! De miből teremtik elő a harminc forintos előlegeket? Az év első hónapjaiban jelentős az az árumennyiség — főként zöldségből — amelyet az elmúlt évről tartalékoltak értékesítésre. Ilyen tartalékuk mintegy kilenc vagon vegyes zöldség volt. Folyamatos, havi húszezer forintos bevételt jelent a tejtermelés. Jelentős bevételi forrás a termelőszövetkezetben a segédüzemek haszna. A legnagyobb tételt azonban a szerződéses terisielás biztosítja. A szerződéses termelés alapján folyósítható előlelegek- nek csak egy kisebb részét veszik igénybe a munkaegység-előlegek kifizetéséhez s így, az előbbi pénzforrásokkal együtt, az első félévre biztosítják a harminc forintokat munkaegységenként. A következő félévben pedig a növénytermelés és állattenyésztés termékeinek a folyamatos értékesítése folytán jutnak a bevételekhez. A Ságvári Tsz-ben tavaly minden hold szántóföld után 3340 forint értékű árut termeltek. Idei tervükben holdanként 3800 forint értékű áru termelése szerepel. A termelőszövetkezet már valamennyi áruját leszerződte, így nyugodtan nyúlhat a szerződéses előlegekhez. A kilencszáz holdra tervezett gazdaságban (a napokban kb. újabb ötszáz holddal növekedett az új tagok felvételével, de ez arányosan beleilleszkedik majd a nagy tervbe) a negyvenkét hold zöldséges, és a gyümölcsös áruterve 1,1 millió forint. A szántóföldi növénytermelésből 1,025 millió forint értékű árura számítanak, míg az értékesítésre kerülő állatok és az állati termékek haszna megközelíti a kétmillió forintot. Sőréből például 72 darabot 690 ezer, sertésből 510 darabot 520 ezer, és baromfiból száz mázsát 250 ezer forint értékben akarnak értékesíteni. A fentiek alapján nem csodálkozhatunk, hogy a rendszeres havi harminc forintos előlegezés terve már valósággá vált Az elmúlt héten ugyanis megtörtént. az első előlegosztás. Azért első, mert egyrészt a január—február hónapban van a legkevesebb munka a mezőgazdaságában, másrészt a tagok a tavalyi ötven forintos munkaegységenkénti részesedés és az egy munkaegységre jutó 7,40 forint prémium után nem is igényelték az első havi előleget. (Az idei terv szintén 50 forint, s ehhez jön majd a prémium.) így a két hónapban átlag negyvenhét munkaegység jutott egy- egy dolgozó tagra. Kertész Ferenc, tizennyolcéves fiatalember, aki a tehenészetben dolgozik, 109 munkaegységet szerzett s két havi előlegként 3270 forintot kapott. Idős Mák Miklósné az 53 munkaegysége után 1740 forintot vitt haza. ★ A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet példája bizonyítja, hogy a magasfokú árutermelés és szerződéses értékesítés lehetővé teszi a rendszeres és egyre magasabb előlegezést, amelynek nyomán folyamatosan „kézzelfoghatóvá” válik a munka eredménye, hasonlatosan az ipari dolgozók havi fizetéséhez. S. A. A kovács és a méh A nagy, hatalmas termetű kovács már a harmadik rá- fot húzta fel ma. S mert a tüzes vas is meleg volt és a nap ugyancsak beragyogta a hátát, vastag nyakát, most ő fújtat a kohó melletti bőrtömlő helyett és koromfoltos zsebkendőjével törülgeti izzadt, húsos homlokát. A szekérre váró néhány ember kissé sajnálkozva nézi, hogy ők itt még semmit nem tehetnek. Hanem ha kész a szekér, akkor majd ők jönnek: várja az óriási határuk a magot, a munkát... De a nap nemcsak a kovács hátát melegíti ám, hanem a szorgalom példaképeinek házikóit is. És ilyenkor azok sem tudnak tovább nyugodni. Egy nekibuzdult méhecske ott dong, ott kergetődzik a nagyerejű szövetkezeti kovács szeme előtt. De a következő pillanatban kinyílik az óriási tenyér és gyors mozdulattal földre csapja a kis oktondit. A kovács ezután rágyújt és nagy stukkókat vágva, fújja a ftis'öt egyszerre felfelé is, lefelé is. Azonban most mintha eszébe jutna valami: megmozdul. Oda lép, ahol a leütött kicsi állat „nyöszörög”. Gyorsan egy szalmaszálat vesz fel a megpuhult földről és az ütődött méhecske elé tartja. Az, mint a vízben fuldokló ember, kap utána és tétova mászással rákapaszkodik. Ekkor arább megy a kovács, s a közelben lévő törött lábú bakra teszi a szalmaszálat a mindjobban erősödő méhecskével együtt. És a méhecske pár perc múlva ismét tovább repül. — Éljél, de máskor ne próbálj bolondságot csinálni — mondja a nagyerejű kovács. ab. A póznán Fabrik Sándor szerelőt munka közben sikerült megörökíteni. Készül Vásárosnamény villamos hálózatbővítése. •> „fix-jfizetés“ a sxövethexetben 30 forintos előleg a nyíregyházi Ságvári Tsz-ben
