Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-08 / 56. szám

Egy nap a csengeri járásban: 115 mázsa baromfi, 15 000 darab tojás. 15 mázsa bab Egv vasárnapi szerződéskötési nap eredményeiről Egyre-másra maradnak mögöt­tünk a községek. Mindenütt szo­kott téli, vasárnap délelőtti kép fogad. Az egyforma képet csupán a csengeri járás elérésekor bontja meg valóim szokatlan. Ed dg minden községben zárva volt a tanács, az fmsz-i ii-oda és in­kább az Italbolt előtt gyülekez­tek a beszélgetők. Parisaimén azonban a szövetkezet irodája előtt folyt a beszélgetés — az ajtó tárva, nyitva és bent is munkába merülve találjuk a dolgozókat. Es ezt nemcsak Fur­csáimén tapasztaltuk, hanem vé­gig'* az egész járásban. Ahol a rezetők jó példával járnak dől Már régebben elhatározták a járásban, hogy vasárnap minden községben szerződéskötési napot tartanak. Már jó előre előkészí­tették és Oláh Sándor, a szö­vetkezet igazgatóságának elnöke először a vezetőséggel és a dol­gozókkal beszélte meg a tenni­valókat, Azután felosztottak egymás között a körzeti szövetkezet községeit én az utcákat is —• így kezdtek munkához, kVaranhan egyetlen olyan dolgozó vagy választott vezetőségi tag eem volt, aki mielőtt elindult volna ő maga ne kötött volna szerződést libára, kacsára, to­jásra vagy pulykára. így már könnyebben ment a munka és fara használták fel a délelőttöt, hogy meglátogassák az asszo­nyokat és elbeszélgessenek a oa- romíi- és to.iásszerződés előnyei­ről, arról, mit jelent az a nép­gazdaságnak, mit a szerződő tél­nek. Porosaimén, Hermánszegen, Sályiban így eredményesen folyt a munka. Pátyodon maga a ta­nácselnök is vállalt egy utcát — és ennek is köszönhető, hogy a községben szép számmal kötöt­tek szerződést. A körzeti földművessé vet­kezet dolgozói ezen a napon 512 libát, 41 kacsát, .10 puly­kát, 950 csibét és 7309 to­jást szerződtek le. Egyedül Páskulv Illésné porcsal- mui boltvezető több mint iOU to­jásra és közel 50 baromfira kö­tötte meg egy nap a szerződést. Margilai Barnabás f őköny velő. Urán Barankovics Jánosnó bolt­vezetőt illeti dicséret cs Szá­mosán gyalos on Erdei Ferenc in­téző bizottsági tag járt elől a munkában. És mire megfőtt otthon az ebéd. a szövetkezetekben már be is fejezték a munkát. Az eredmény olyan volt mint a munka: 1500 libát, közel 300 ka­csát. több mint 5000 csirkét, 15 ezer tojást és 15 mázsa baoot szerződtek le ezen a napon a csengeri járás földművesszövet­kezetei, és a dolgozók 220 ba­romfit adtak át — az 1 baromfi 10 tojás mozgalom keretében — a felvásárlónak. (b.) A dolgozó nőit fi it* fiér elv Ip zekbzn a napokban UcrliníOL Moszkváig cs A'ett- ^ Yorktól 't'ókiuiy a nők munkája, élete jelé fordul a világ figyelme. Az 51. Nemzetközi Nőnapul ünnepeljük, a nők egyenjogúsításáért, a béke védelméért, a boldogabb éle­tért vívott küzdelem évfordulóját. Hazánkban is tisztelettel és megbecsüléssel fordulunk ' ezen a napon az asszonyok, leányok felé. Igaz, nálunk ma már 16. éve szabad, boldog életünknek részesei ők is. Meg- \ találjuk a dolgozó nőt a tudományos munkában, az alkotók, kutatók között éppen úgy, mint a munkapad mellett és a \ földeken, a szocializmusért vívott küzdelem első soraiban. A földművesszövetkezeti mozgalom is szép példája an- i nak, hogy milyen kiváló eredmények elérésére képesek a nők. Elnökök, könyvelők, választott vezetők, — bolti eladók 1 és adminisztrátorok kerültek ki az asszonyok és lányok kö- ! zül, akik példái annak, hogyan lehet az asszonyt hivatást és a munkát együtt, jól elvégezni. Mozgalmunkhoz több mint 40 000 nő tartozik és a földművesszövetkezeti dolgozók kö­zött pedig közel két és félezren végzik napi munkájukat. Megbecsülésüket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy közel 40-en kaptak már kitüntetést, 200-an tulajdonosai a „Kiváló dolgozó” oklevélnek és becsületes munkájukkal hat- | vanan nyerték el a ,,Kiváló dolgozó” jelvényt. Most, amikor az egész világ figyelme feléjük forduj, | gondoljunk megbecsüléssel tisztelettel rájuk, akik nevelik gyermekeinket, dolgodnak életünk szebbé, jobbá tételén és ; minden becsületes emberrel vállvetve küzdenek békés, bol­dog jövendőnkért. A MÉSZÖV Igazgatósága elismeréssel adózik a szövet- j kezeti mozgalomban kifejtett eredményes és gyümölcsöző munkájukért és annak a reménynek ad kifejezést, hogy to- vábbra is elősegítik közös, nagy feladataink megvalósítását. ) Mint eddig, ezután is vállvetve dolgozunk szocialista hazánk j építésén,,a béke védelmén, gyermekeink életének gondtala­nabbá, szebbé tételén. A Nemzetközi Nőnap alkalmából külön elismeréssel adó- j zunk minden női dolgozónak és sok boldogságot, további eredményes munkát kívánunk a MÉSZÖV Igazgatóságának nevében. - I Szakács ás cukrász versenyt hirdetnek a legjobbak F orvsaimé tói Rozsályig és Császlótól Uráig valamennyi szövetkezetnél szorgoskodtak ezen a. napon. A járási tanács, a köz­ségi tanácsok mindenütt segítet­ték a munkát és nem volt egyetlen olyan ház sem, anol ne megértéssel és szú es szóval fo­gadták volna, Hiszem Megkezdődlek a kulturális szemle helyi bemutatói A téli hónapok szorgalmas próbáinak gyümölcsei már vala­mennyi kultúrcsoportnál, művé­szeti együttesnél beértek. Föld- művesszöv’etkezeteink mindent elkövettek annak érdekében, hogy minél hasznosabban töltsék el u hosszú téli estéket a falvak­ban. Ennek érdekében szervez­ték az ismeretterjesztő előadá­sokat, ahol sok olyan hasznos előadás hangzott el, aminek most látják majd hasznát. Az öntevékeny művészeti cso­portok is több előadást tartottak már és a legtöbb községben meg­tartották a helyi bemutatkozáso­kat. Nyíresaholyban az énekkai és a tánccsoport a Nemzetközi Nőnap alkalmával adott színvo­nalas műsort, Fehérgyarmaton, Tiszaszalkán, Ököritón és más községekben is megtartották mái első előadásaikat és most a to­vábbi erőpróbákra készülnek. nagyon sokan nem is tudták, hogy milyen előnnyel jár a szerződés-kötés és milyen haszna van abból a* egyén­nek, az államnak. A csengerújfalui szövetkezet dolgozói és választott vezetői egy nap alatt közel 700 barom­fit szerződtek le és derekasan kivette a munkából a réüét A napokban két versenyfelhí­vás érkezett a MESZÖV-höz. A SZÖVOSZ V. kongresszusánál! tiszteletére a megye földműves- szövetkezeteinek konyhavezető szakácsai cs termelő cukrászai hirdetnek versenyt. „A szakács- verseny feltételei a következők: L Az étterem ételválasztéká­nak növelése, kedvelt húsnélküli ételféleségek választékának bőví­tésével. (Pl. főzelékek, gyümölcs- készítmények, stb.) 2. Az ellátási körzeten beiül az egységek rendszeres ellátása hidegkonyhai készítményekkel. 3. Különböző vacsorák szerve­zése, (esküvő, névest, stb.) 4. A normák betartása nyers­anyag, tüzelő, stb. területén. 5. A húsbontási veszteség csök­kentése, a szelethúsok növelésé­vel. 6. Előfizetéses ebédek és va­csorák 10 százalékos novelese. 7. Az egy főre eső termeié-' kenység 20 százalékos növelése, i Nagy Bajos. a mátészalkai fmsz I konyhavezető szakácsa ’.' A cukrászok versenyének fel- j tételei: I 1. Az ellátási körzeten belül valamennyi egység rendszeres el-1 látása, (zsíros- és vajas pogácsa,' sóe-stangli, linzer féleségek,) , cukrászipar! termékekkel, 2. A cukrászdák és éttermek választékos minőségi sütemény ellátása. 3. A termelőüzem gazdaságos üzemeltetése, a termelékenység 30 százalékos növelése. Sípos István, a kisvárdai fmsz mestercukrásza. A verseny rendszeres ellenőr-1 zésére és értékelésére a; MÉSZÖV kereskedelmi főosztá­lyát kérjük fel. A fenti versenyfelhívásokkal a MÉSZÖV Igazgatósága egyetért | és csatlakozásra hívja fel a föld­művesszövetkezetek vezető sza­kácsait és cukrászait. A versenyt 1951. december 31-ével zárjuk és szakmánként a következő díjak kerülnek ki­osztásra: I. díj ÍOW,— Ft, ti. díj 600,—Ft, III. díj 400,—Ft. OszehívtáK a MÉSZÖV választmányéi Március 16-ára hívták össze a MÉSZÖV választmányát. Ez év első választmányi ülésén a MÉSZÖV Igazgatósága beszámol »z I960, évben végzett munkáról, elemzi az elvégzett feladatokat. Megbeszélésre kerül az ez évi fetadatterv is ás az új helyzet­nek megfelelően a termelőszö­vetkezetek és földművesszövet­kezetek gazdasági és szervezeti együttműködésének feladata. A választmány ezen az ülésen szabja meg az egész mozgalom Feladatát erre az cvre és határo­zatokat hoz a munka megjaví­tása, a tcrvfeladatok végrehajtá­sa és a SZÖVOSZ V. Kongre- s/.usának előkészítése érdekében. Misei Jélmillió forint a faluni könyvtáruk Jejleszléaére Ebben az évben újabb, jelen­tős segítséget nyújtanak az fmsz-ek a falunak. Rendelkezés látott napvilágot, amely szerint a földmű vesszővé ékezetek az idén és a következő évben tiszta nyereségük fél százalékát, mint­egy félmillió forintot a falusi könyvtárak könyvállományának bővítésére fordítják. A falusi könyvtárak így sokezer új, érté­kes könyvvel szaporodnak. Közös vezetőségi ülést tartanak a csengeri járás fmsz-ei és termelőszövetkezetei Szombaton tartottak megbe­szélést a csengeri járás földmű- vcssr.övetkezeteinek igazgatósági elnökei, a szakszervezeti bizott­sági titkárok és a főkönyvelők. Résztvett az értekezleten a já­rási pártbizottság megbízottja cs a szakszervezet járási megbí­zottja is. Az értekezleten elhatároztál!, hogy valamennyi földművesfiíö* vetkezet még ebben a hónapban közös vezetőségi ülést tart a termelőszövetkezetekkel és meg­beszélik ez évi feladataikat. Ezeknek a megbeszéléseknek az alapján egész évi munkatervet készítenek, amely tartalmazza az egymás segítését célzó legfon­tosabb feladatokat. 1 A nyúltenyésztés eredete igen régi. Többszáz évre visszamenő­leg is tudjuk ma már bizonyíta­ni, hogy szívesen foglalkoztak vele. Az idő múlásával egyre nagyobb becsülete lett a nyúlnak és tenyésztőinek. Termékei ma már szinte nélkülözhetetlenek a kalap- és a gyógyszeripar szá­mára. Húsát — emészthető fe­hérje tartalmát figyelembe véve — igen sokan kedvelik és kere­sik. A házinyúl tenyésztését az is kedveltté teszi, hogy elhelyezése nem igényes. Takarmányozása is igen olcsó, mert a kertből kike­rülő hulladékokkal, leveles gályákkal is raegelékszik. Gon­dozása ugyancsak nem igényel nagy munkát, a gyermekek is el tudják látni és szívesen foglal­koznak is vele. Mind e mellett jövedelmező­sége jelentős és szaporulata olyan nagy, hogy 10 anya után az évi jövedelem déri all 000— 15 000 forintot, mivel a nyúl ki­lója 14—18 forint között mozog általában. Az egyéni tenyésztés mellett érdemes az iskolán belüli falusi ifjúsági szövetkezeteknek is a nyúltenyésztéssel foglalkozni, ami a magas jövedelem mellett tanulási lehetőséget is nyújt a gyerekeknek. Ugyanígy ajánlhat­juk a termelőszövetkezeteknek is a tenyésztést. A házinyúl értékesítése és be­szerzése sem ütközik különösebb akadályba, mivel községeinkben a földmúvesszövetkezetekkel szerződést köthetnek értékesíté­sére. Csüllög Endre kísállattenyésztéei előadó, Az eredmény is olyan, mint a munka r hrdetnes nynllenyésztéssel foglalkozni

Next

/
Thumbnails
Contents