Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-08 / 56. szám

fl tervek túlteljesítésével készülnek szövetkezeteink felszadacíulásunk évfordulójára Egyre többen cttailukoxnak a tiasavusvúri étt a nyírbélteki verseny fel l»í váwftos Alig néhány hete látott nap­világot a tiszavasvári és a nyír­bélteki földművesszövetkezetek versenyfelhívása, amelyben ha­zánk felszabadulásának évfordu­lójára, valamint a SZÖVOSZ V. kongresszusára versenyt hirdet­nek forgalmi-, részjegy- és fel- vásárlási tervük túlteljesítésére. Földművesszövetkezeteink termelési tanácskozásokon vitatják meg lehetőségeiket és • dolgozók vállalásának alapján készítik el a szövet­kezet felajánlását és csatla­koznak a versenykihívások­hoz. A tiszavasváriak elsősorban a részjegytervek tejesítését és túlteljesítését tűzték ki célul, a nyírbéltekiek ezen túlmentek és eredményterveik túlteljesítését is verseny pontokba foglalták, hogy mielőbb képesek legyenek a sa­játerővel történő gazdálkodásra. A nyíregyházi, nyírbátori, nagykállói és fehérgyarmati szö­vetkezetek már valamennyien megbeszélték a felhívást és meg­tették felajánlásukat. amelyben vállalták, hogy felszabadulásunk évforduló­jának tiszteletére részjegy­tervük 50 százalékát teljesí­tik és augusztus 20-ra vala­mennyien túl is teljesítik azt. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy' több járásban — a nyír­egyháziban, fehérgyarmatiban, a csengeriben — még jelentős azoknak a száma, akik töredék­részjeggyel rendelkeznek. A leg­fontosabb, hogy ezeken a helye­ken ezt is tisztázzák és mielőbb szüntessék meg a töredékes rész­jegyeket. Eddig több mint 40 »zövelkezet csatlakozott a nyírbéltekiek rersenykibí vasához As első „igrasi“ közös nap Azt, hogy igazi, azért kellett idézőjel közé tenni, mert a va­lóságban a dögéi Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai, fogatosai már korábban belekóstoltak a közös gazdálkodásba, amelyet az udvarokból kiszállított rengeteg istállótrágya és egyéb munkák is mutatnak. De, mivel a paraszt ember előtt a tavasznyílást, az igazi munkakezdést a szántás jelenti, azért tartják március har­madlkát az első közös munkanapnak. S ez a munkakezdés valóban olyan volt, hogy lenyűgöző hatást gyakorolt a szemlélőre, ötvenöt fogatos vonult ki ezen a napon a dögéi határba, hogy megkezdjék a szántást a szerződé­ses burgonya alá. Egyszerre indult ötvenöt lógat, egyszerre hasadt ötvenöt ba­rázda s a fénylő ekevasak megkezdték a mezsgyék eltüntetését... Hosszú sorokban nyílnak a barázdák. A föidművesszövetkezetek több­sége magáévá tette a tervek túl­teljesítése érdekében . kezdemé­nyezett nyírbélteki versenykihí­vást. Fehérgyarmaton például ter­melési tanácskozáson beszél­ték meg a dolgozók a ver­senyt és ott helyszínen meg is tették felajánlásukat egész évi tervük túlteljesítésére és április 4-e tiszteletére. A csemege bolt vezetője tervének túlteljesítését, valamint egy szo­cialista brigád alakítását vállal­ta, A húsbolt dolgozói ugyan­csak a terv túlteljesítésére tet­tek felajánlást. Érdemes meg­említeni az étterem és a cuk­rászda vezetőinek felajánlását, j akik mindketten elvállalták, ■ hogy jelentősen emelik a saját- készítési ételek fogyasztását ős elsősorban ennek alapján kíván­ják tervüket túlteljesíteni. A földművesszövetkezetek vezetői — akik még eddig I nem dolgozták ki versenyvál­lalásukat, tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy I mielőbb elkészüljön az. 1 Nagyon helyes és feltétlen köve­tendő példa az, — ahol a szö­vetkezetek dolgozóival termelési tanácskozáson beszélik meg, mit és hogyan tehetnek a termelési tervek teljesítése és tűlteljesíté-! se érdekében. * A méhészej jelentőségéről A f (igatosok letáboroznak a! szekerek körül, előkerülnek a tarisznyák, kezdődik az ebéd. Termelési iHuácskozási larlnnali « MÉSZÖV dolgozói Szombaton tartják ez évi első termelési tanácskozásukat a MÉSZÖV dolgozói. Elsősorban az elmúlt év utolsó negyedévé­nek munkáját értékelik, de az 1960-as év munkájának tapasz­talatait is, elemzik és megha­tározzák az ez évi feladatokat. Ugyancsak ezen a tanácskozá­son adják ki az elmúlt év má­sodik felében legjobb munkát végzett dolgozóknak a „kiváló dolgozó” okleveleket és az az­zal járó egyheti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat is. Sor kerül ezen a napon a földmű­vesszövetkezeti mozgalomban 10 éve eredményesen tevékenykedő dolgozók megjutalmazására is Kirakatrendezői szakosztály alakult megyénkben Az elmúlt napokban a szö­vetkezeti és az állami kereske­delem kirakatrendezői értekez­leten tárgyalták meg a szakma előtt álló feladatokat. A veze­tőség beszámolójában többek között arról is szó esett, hogy a jövőben a szakmában csak olyan dolgozókat alkalmaznak, akik képesítéssel rendelkeznek. A képesítés elnyerése érdekében egyéves 'továbbképző tanfo­lyamot indítanak, hogy azok a dolgozóik, akik vizsgával nem rendelkeznek — az eddiginél fokozottabban elsajátíthassák a mesterséget, — mivel a szo­cialista kereskedelem áru propa­gandája magas szakmai és kul­turális ' képzettséget kíván. Ugyancsak ezen a megbeszélé­sen határozták el azt is, hogy önálló kirakatrendezői szakosz­tályt alakítanak, megyei szin­ten. Számos hozzászólás követte a beszámolót, majd a régi veze­tőség lemondott. Helyébe — az új vezetőségbe — Bódi Jánost elnöknek, Kállai Károlyt titkár­ok felszabadulás óta állatte- nyésztésünk egyetlen ága­zatában sem értünk el olyan szá­mottevő eredményt, mint a mé­hészet területén. A fejlődés kü­lönösen 1945 óta volt igen je­lentős megyénkben. Dicsekedni valónk van a méhcsaládok szá­mának szaporítása, a mézhozam, a belföldi fogyasztás, de különö­sen az export tekintetében. En­nek szemléltetésére néhány ada­tot sorolok fel. A méhcsaládok száma a megyében 1953-ban 8 522, A méhcsaládok száma a megyében 1956-ban 13 619, A méhcsaládok száma a megyében 1960-ban 17 084 A mézfelvásárlás alakulása 1954-ben 6 vagon, A mézfelvásárlás alakulása 1956-ban 14 vagon, A mézfelvásárlás álakulása 1960-ban 20 vagon méz gyűlt be a megye területéről. Az emelkedés tehát egyenle­tes. A mézhazamon kívül a méhek felbecsülhetetlen haszna az, hogy a gyümölcsfák és más gazdasá­gi növények virágait látogatják. Így valamennyi gyümölcsfa, a pillangós növények legnagyobb része, a kobakosok, a naprafor­gó, sok fűszer és gyógynövény a rovarok segítségére szorul meg- porzás szempontjából. A mézelő méhen kívül más rovarok is lá­togatják a virágokat, de kevés kivétellel kicsi a jelentőségük. Pl: a gyümölcsvirágot, látogató rovarok 4 5-része méh. A vadon élő rovarok a legtöbb helyen képtelenek elvégezni azt a ha­talmas munkát, ami a megpor- zás terén rájuk vár. Fogalmat alkothatunk erről, hogy mit is jelent, ha figyelembe vesszük, hogy pl. a vöröshere — egyik legfontosabb takarmánynövé­nyünk — kh-ként 2—300 mil­lió virágot hoz, de ez ennek két, sőt többszöröse is lehet. A megfelelő magtermés eléré­séhez nem elegendő, ha a virá­got csak egy ízben látogatják meg a rovarok. Némelyik virág­hoz igen sokszor el kell jut- niok. E néhány szám ismereté­ben elképzelhetjük, hogy mi­lyen sok rovarra van szükség, hogy ez az óriási munka ered­ményes is legyen. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ott, ahol mézelő méhek voltak a közelben, a kul­túrnövények sokkal nagyobb ho­zamot adtak. A vöröshere maghozama a méhek közelében 2 98 q/kh, azoktól távol 1,78 q/kh. A napraforgó maghozama mé­hek közelében átlag 12,65 qkh, azoktól távol 7,8 q/kh. Hasonló a helyzet a gyű mölcsféléknél és egyéb gazdasc gi nővén yeknél is. Azzal, h:;- a virágzó táblához megfelel mennyiségű méhcsaládot szállít hatunk, az egységnyi területre jutó termést 20—40 százalékkal növelhetjük. A mezőgazdasági termelés ro­hamos változásával számolnunk kell — már a közeljövőben — a vadonélő megporzó rovarok szá­mának erős csökkenésével. Ez azt jelenti, hogy tudatosan kell go'doskodni a kultúrnövények megporzásáról. Az előbb elmondottak alapján láthatjuk, hogy a méhészetekre a szocialista mezőgazdaságban is szükség van. de egyre inkább szükség lesz a jövőben. A nagy­üzemi táblák megporzását nem lehet az egyre fogyó vad-rova­rokra bízni, mert ez a termés­eredmények csökkenéséhez és a minőség romlásához vezet. A gyümölcs és magtermő terü­letek kielégítő megporzásához az szükséges, hogy a méhek jelen­létéről rendszeresen gondoskod­janak mezőgazdasági nagyüze­meink. mert ez nagyban fog hoz­zájárulni ahhoz, hogy a máso­dik 5 éves tervben kitűzött célt, a mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növekedését elér­jük. KAPCSOS SÁNDOR, szak [tikár. Balogh Péter, volt középpa-1 raszt is jóízűen, mosolygósán szalonnázik. Korán volt a reg­gel, azóta megéhezett a nagy I munkában. (Samu A. felvételei.) nák, Erdei Gyulát oktatása és Tóth Kálmánt pedig gazdasági felelősnek választották. Az új vezetőség ígéretet tett arra, hogy a szakosztályt élénkké, mozgalmassá teszi és mindent elkövet annak érdekében, hogy az szolgálja tagjai minél sok­rétűbb képzettségének emelését, — mivel ez ideig ezt a szakosz­tály eléggé elhanyagolta. (D) r Újra „Szól a f ige madár Fehérgyarmaton ' Az elmúlt hetekben — a két­éves szünet után — újra össze­jöttek a daloskedvű gyarmatiak és újra „Szól a figemadár”, ami kedves számuk volt. A he­lyi pártbizottság, a tanács és a szövetkezetiek összefogása ré­vén elhatározták: a tánc- ét színjátszó csoport mellett meg­kezdi munkáját az énekkar is, hogy daloskedvükkel szórakoz­tassák a község és a környék dolgozóit. A kórust továbbra is Bai László tanár vezényli, aki már régebben is nagy sikert ért el ilyen irányú munkájával.

Next

/
Thumbnails
Contents