Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-08 / 56. szám

^Oh'íujzik cl rózia... Hivatalos találkozás a félhivatalos Tavasszal Nyíregyházán „Már .leszedtük a lombtakarót e tulipánokról, hogy fényt kapja­nak és mielőbb virágot hozza­nak... Látná csak, már virágza­nak a magastörzsű rózsák, s má­jusra előre láthatólag félezer tő „termését” takaríthatjuk be...” Balogh Olga, a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat ker­tészetéből újságolja ezeket a hí­reket. nagy kedvvel bizonygat­va: ha naptár szerint nem is, öe már félhivatalosain Nyíregy­házára is beszökött a tavasz. Ibolyaillat és edzés Nagy a sürgés forgás Nyíregy­háza legnagyobb kertészetében, — s est a bolydulást a kedves ünnep, a nőnap érkezése hozta magával Egy-két nap alatt több, mint félezer csőmé ibolya és négyezer csomó hóvirág ke­rült ki a kertészetből, a meg­emlékezés, a köszöntés ajándéka képpen. Van már vágott virág, egyre jobb lesz a városi virág­boltok ellátása, — de a Primu­la, a CSnerália, a Hortenzia és a többi „cserepes” is virágzik már... Balogh Olga közben meg­jegyzi: ezekben a napokban már teljes lendülettel végzik a par­isokba kikerülő palánták tüzde- lését, cserepelését, s napokon belül kezdetét veszi a virágok „alapozó edzése” is. A parkokból Lapszélen Harminc név így levél alatt: harminc név. Azt hinné az ember, egyetlen gyermekház irta, oly annyira egyformák a betűk. Látszik raj­tuk az igyekezet, a tanítónő vasszorgalma, ahogyan a szép­re, a helyesre nevelte iskolásait, t a kis kezek engedelmesen for­málják a kerek O-t, a nehéz K-t, és a többi betűt. Harminc név • levél alatt. A nyíregyházi, HAmán Kató ut- Mti cigányiskola növendékei ír­ták. Azt köszönik meg, hogy ne állam gondoskodásából láb­beliket it ruhaneműket kaptak. A eél: semmi akadálya ne le­gyen a rendszeres iskolába já­róénak, megszűnjön az igazolat­lan mulasztás, tovább javuljon • tanulmányi eredmény. Nem a cipők, ét nem a kö­szönet Nem ezek azok, amiről érdemes e sorokat feljegyezni. Hiszen ma már mindenkinek megvan a lehetősége, hogy szor­galmas munkával megteremtse családja jólétét. A harminc kis név, az egyforma írás: ezt kell feljegyezni. Ezek a gyermekek tanulnak. A betűkön látszik, hogy nem is rosszul tanulnak. Ezek a gyermekek együtt szív­ják be az iskola, a tudás leve­gőjét megismerik az életet úgy, ahogyan mindenki más, ami­lyen az élet a maga valóságá­ban. Megismerik előítélet nél­kül, megismerik úgy, hogy a munka becsület, s a munkás­kéz mindent megteremt, amire c társadalomnak szüksége van. Megismerik az emberi közösség hatalmas erejét, felismerik, hogy ebben a nagy közösség­ben nincsenek kasztok, és min­denkit úgy becsülnek, ahogyan dolgozik. Ezek a gyermekek *z új élet gyermekei már. Harminc név. Harminc mo­soly, harminc pár nevető bogár­szem. Harminc Ígéret. Harminc aláírás. SB Iákerülő palántáknak már vetik a melegágyakat, ahol a növénye­ket hozzászoktatják a levegőhöz, a külvilághoz. Mintegy 40—50 fajta virágpalánta kerül maid ki a város tereire, parkjaiba, — összesen közel 50 ezer darab. AranyatérS foltozás A tavasz érkezését termésBete- sen nemcsak a „virágosok” érez­ték meg, de a vállalat többi rész­lege is. Az útépítők például már­cius 1-én megkezdték a Zsdánov utcán a felbontott járda foltozá­sát, aszfaltozását. Ahogy ezt be- végzik, nyomban hozzálátnak a Zrínyi Ilona út nyugati oldalán, a Kossuth tér déli oldalán a ká­bellefektetés miatt felvágott gyalogjárók javításához. (Jajde itt az ideje!) Elkészítik a beton­járdát a Kossuth tér-eleji új háztartási bolt utcai frontjánál — majd az év további részé­ben a városfejlesztési program szerint javítanak, aszfaltoznak az útépítő részleg dolgozói. Szakács József igazgató öröm­mel közli: az idén új telephely­re költöztek — amely mintegy | hárommillió forintból valósult j meg a Tokaji út mentén, — s ezt a telepet 1961-ben, tovább építik. Terv szerint két nyitott szín és kb. öt irodahelyiség na- gyobbítja a telepet ebben az Ez ívben még ötven telefont szerelnek fel Nyíregyházán Február végéig hetven telefon- igénylési kérelem érkezett a Pos­ta Távbeszélő Igazgatósághoz. Eddig huszonhárom kérelmet elégítettek ki, s huszonöt darabot műszaki akadályok miatt el­utasítottak. Az év végéig még ötven telefon felszerelését, terve­zik, s ezzel mintegy 1800 előfi­zetőre' emelkedik a telefon tu­lajdonosok száma Nyíregyházán. A kérvényezők száma jóval ma­gasabb, de 1964-ig, míg üzembe nem helyezik az új telefonköz­pontot, nem tudják lényegesen bővíteni a hálózatot évben. Jelenleg kerítéssel vonják i körül a telephelyet. Megmosdatják az úttestet Már melegen süt a nap, nap­közben nyárra emlékeztetőén szá­razok a nyíregyházi úttestek, — és porosak is. — Mi sem hunyunk szemet efö­lött — válaszol gyorsan az igaz­gató. — Kevesen tudják, de a ta­vasz és a nyár érkezésével sep­rű gépünk minden éjjel végig „cirkálja” a város sima aszfalt útjait. A seprűgép az idén elő- j szőr március 6-án éjjel állt mű­szakba. Egyébként egy másik új­donsággal is szolgálunk az idén a város lakosságának. A főváros­hoz és a többi nagyobb vidéki városhoz hasonlóan Nyíregyhá-! zán is hamarosan megkezdjük j dz úttestek mosását. Ez annyiból áll: miután a seprűgép végigha­lad a belváros útjain, azonnal nyomába indulnak a locsolóko­csik, amelyek bőséges vízzel árasztják ej az utakat, tehát az \ „utolsó szem” portól is megtdsz- j títják azokat. És ez a toalett éj- I jel történik majd, s amikorra I ébred a város, tiszta út és még i tisztább, friss levegő fogadja a' járókelőket. Szemetes - gond Itt kíváncsiskodtunk az igazga­tótól: mi lesz a tavaszi, nyári í szemétszállítással? Szakács élv­társ elmondotta: sajnos, amíg har­madik KUKA kocsi nem áll rendelkezésükre, addig nem tudják tökéletesen ellátni a sze­mét szállítását. A legtöbb vá­rosban már kellő mennyiségű kocsi áll a városgazdálkodásiak rendelkezésére, — s nem ártana, ha a naponta probélmát okozó nyíregyházi helyzeten is mielőbb segítenének. — angyal — az ajaki Búzakalász Termelőszövetkezetben. A télen ala­kult tsz ötven hold földön, egy táblában szerződött má­kot az idén. A képen Kocsis Mihály fiatal fogatos (a lovak mögött halad). Vasas István gép-faros ée Szikszat Áros Endre aranykalászos gazda, a tsz mezőgazdásza az első for­dulóknál „kóstolgatják*’ a nagyüzemi gazdálkodást. (Foto: Samu.) 274 ezer forint idén Laskod Je jleáztéüére A szövetkezeti községgé lett Laskodon nagy erővel látnak a különféle középületek és létesít­mények gyarapításához. Egyik legnagyobb vállalkozásuk egy betonhíd, aminek az elkészítésé­re 138 ezer forintot fordítanak a közsógfejlesztési alapból, 8000 forint értőiét pedig társadalmi munkában adnak a hídkészítés- hez a község dolgozói. A tanács házát 15 eaer forint' költséggel tatarozzák, amiből 5300 forint a községfejlesztési alapból megy. A művelődési otthont 40 ezer forinttal hozzák rendbe, ebből 10 ezer forint társadalmi munka lesz. A tervükben egyik legje­lentősebb tétel az 50 ezer forint értékű társadalmi munka, amit az utak, legelők karbantartására és javítására fordítanak. Tírricsén a kulturális szemlére készülnek KISZ kulturális «zemiáre ké­szülnek a turricseiek. A* ifjúsági színjátszó együttese László Béla általános iskolai tanár irányítá­sával Ságodi: Huszár című da­rabjával készül a nagy találko­zóra. Kispaládon, és Nagyszeke­resen már bemutatót is tartot­tak. A tizenhat főből ááló tánctao- port Tarr Gyula és László Bé­la helyi gyűjtése alapján össze­állított táncjátékot gyakorol. Tarr Gyula lakodalmas vőfély- szóló tánccal kíszül o bemutató - la. A kulturális szemle népszerű­ségére utal. hogy a próbákra el­járnak a legifjabbak te, a* úttö­rők, akik másnap az iskola ud­varán próbálják ismételni a lá­tottakat. Az úttörők különben saját műsorra] is fel akarnak lépni. A műsorban népi gyer­mekjátékok szerepeinek. FANTASZTIKUS, TUDOMÁNYOS REGÉNY 15. Arszenyev mindkét kezével kisimítot­ta a papírokat. Ö volt a Tolmács Bizott­ság egyik legjellegzetesebb alakja. Haja szőke, termete óriási, vállai kissé előre- hajlottak, mintha egész alkatát valami nagylelkű túlzás régmúlt arányai szerint méretezték volna. Harmincéves korában alkotta meg élete legnagyobb művét az­zal, hogy új elmélet alapján adta magya­‘ rázatát számos atomon belüli jelenségnek. Harminchét évés volt. Noha ült, fejjel ki­■ magaslott szomszédai közül, néhány pilla­natig ellenfélre nézett, mintha hosszabb válaszra készülődnék, s mindnyájan meg- remegteky amikor mély hangján kimondta ’ezt az egyetlen szót: — Nép. Kluever professzor, a lipcsei német biológus, az aznapi elnök, azt javasolta, hogy, az egyik csillagász mondjon el a Venusről á nem szakembereknek mindent, ami a- szóban forgó problémával össze­■ függ, Á javaslatot elfogadták. Az asztro- fizikúsok szakosztálya kis idő múlva Behrens doktor bolygókutatót jelölte ki. A tudós. azonnal fel is állt s bekapcsolta a helye előtt felszerelt mikrofont. Fiús arcú, karcsú, csaknem sovány fiatalember volt, mozdulatai kissé hirtelenek. Míg beszélt, szemüvegét levette, s játszott vele, köz­ben pedig bizonytalanul nézegetett, mind a rövidlátók általában. Arszenyev közben suttogva beszélgetett kartásaival s hatal­mas testével a szék karján áthajolva uta­sításokat adott asszisztenseinek, akik azo­kat gyorsírással feljegyezték, aztán lábujj- hegyen távoztak a teremből. Bár mindenki figyelemmel halgatta Behrenst, a terem­ben mégis érezni lehetett valmi nyugta­lanságot. A fejek egymáshoz hajoltak, s hol itt,, hol ott röpködtek suttogó megjegy­zések. Közben pedig a fülhallgatókban párhuzamosan több nyelven hallatszott a fiatal tudós előadása. — A Venus — kezdte — naprendsze­rünk második bolygója. Átmérője három százalékkal, tömege pedig tizennyolc szá­zalékkal kisebb, mint a Földé. Mivel az égbolton mindig a Nap közelében van, megfigyelés szempontjából nagyon hálát­lan bolygó. A Földtől való távolsága a Nappal való felső együttállás szerinti két- százötvenkilencmillió kilométer, és az első együttállás szerinti negyvenmillió kilomé­ter között ingadozik. E szavaknál Behrens kissé bizonyta­lanul tekintett a nyelvészekre. Nem tudta, megértik-e a csillagászati szakkifejezése­ket, de az ősz tudósok olyan nagy figye­lemmel hallgatták, hogy tovább folytatta, mert félt. hogy meg találja bántani őket. — A Venus tengelyforgási ideje a leg­újabb kutatások eredménye szerint tizen­nyolc nap, tehát sokkal hosszabb, mint a Földé. Ezt régebben optikai műszerekkel nem lehetett megállapítani. A Venus fe­lületét ugyanis sohasem látjuk, mert tö­mör felhőburok takarja. Legutóbb kísérle­tek történtek, hogy teleaktorokkal átha­toljunk a felhőburkon a bolygó felszínéig. A tisztelt kartársak bizonyára tudják, hogy az új típusú radartávcsőre gondolok; amellyel ultrarövid rádiósugarakat lehet kibocsátani. De ezek a kísérletek sem jár­tak eredménnyé, ami igazolta Vöt régi feltevését, hogy a Venus felhői nem víz­gőzből, sem cseppfolyós halmazállapotú anyagból állnak, hanem szilárd kristályok nagyobb részecskéiből, amelyek erősen széjjelporlasztják a sugárzást. Ezért van a Venusnak olyan erős fénye ■ a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest. Lég­köre kiterjedés tekintetében megközelíti a Földét, de vegyi összetétele szerint me­rőben eltér a mienktől. A Venus színkép- elemzése kimutatja, hogy ott a vízgőz és az oxigén mennyisége nem több, mint a Föld vízgőz- és oxigén mennyiségének öt százaléka, ezzel szemben a széndioxid, amely a Föld légkörének alig 0,03 száza­lékát teszi ki, a Venus légkörének fő. al­kotórésze. Szólnunk kell még a felhők ősz- szetételéről, ami hosszú éveken át rejtély volt számunkra. Mai ismereteink feljogosítanak annak a feltételezésére, hogy ezeket a felhőket > bolyhos formaldehid kristályok, vagy még inkább olyan vegyület bolyhos kris­tályai alkotják, amely a formaiinból áll elő az ibolyántúli sugarak hatására. Mivel a bolygó nagyon lassan forog, a nappah és éjszakai félgömb között kilencven fokig terjedő, óriási hőmérsékletkülőnbségek állanak elő, amelyek rendkívül erős lég­áramlásokat okoznak, különösen a termi­nator. vagyis a megvilágított félgömböt a me" cam világítóitól elválasztó vonal kör­nyékén. ÍPolyiatjftkJ *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents