Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-31 / 76. szám

Jól vizsgáztak az ófehértói dolgosók általános iskolájának hallgatói Évről-évre szinte ugrászerűen növekszik a dolgozók általános iskolájába jelentkezők száma. A haktalórántházi járásban az el­múlt évben 5. ez évben már 10 községben működött ez az ok­tatási forma. Ez évben még a ta­nyai dolgozók is kérték a szerve­zését. így jött létre Vaja-Boglya tanyán a dolgozók általános isko­lájának VII. osztálya. Az ősszel megkezdett tanulás most már befejezéshez közeledik. Több helyen már megtörténtek a vizsgák, Leveleken. Ófehértón és másutt. Igen jól vizsgáztak az ófehér­tóiak. Tizenhat vizsgára jelentke­zett közül a nyolcadik osztályban heten végeztek kitűnő eredmény­nyel. A vizsgázottak között volt az 56 éves Nagy Sándor vb. el­nök is, aki ötvenhatodik névnap­ján vette át éppen a tiszta ötös bizonyítványt. ^Valamennyi hall­gató közül ő volt’ a legjobb, pél­dát mutatott dolsozó társainak. Szarvas Lajos. Török Erzsébet, Vasiszter Lajos. Tuba István, V. Kiss Sándor és Markos János ne­veit is fel kell jegyeznünk. Dicséretes az ófehértói tanács dolgozóinak példája. Magatartá­sukkal, kiállásukkal, szorgalmuk­kal és a tanulásban elért szép eredményeikkel valóban élen jár­nak. A. A. Egészségügyi előadások, filmvetítések, tisztasági verseny... A V őrünké retust küldöttértekezlete a nyíregyházi járásban Az elmúlt napokban tartotta küldöttértekezletét a Magyar Vö­röskereszt nyíregyházi járási szer­vezete, dr. Kardos Endre járási főorvos elnökletével. A járási el­nökség beszámolója a Vöröske­reszt kétéves fejlődését tárgyalta. Két éve 21 alapszerv működött a járásban 330 taggal. Most 40 alapszervezet működik, 2171 tag­gal. Az alapszervezetek küldött­választó értekezletein 1822 tag vett részt és 1683 vendég. Két esztendő alatt a járásban 361 egészségügyi felvilágosító elő­adást tartottak és 156 egészség- ügyi témájú ingyenes filmvetítést. A Vöröskereszt járási alapszerve­zetei színdarabokat is előadtak 17 ízben, s a műsoros estek jö­vedelmeiből megvendégelték az elhagyatott, idős embereket, meg­látogatták az árvákat. A járás szép eredményeket ért el a megyéi tisztasági verseny­ben: 826 lakás ért el a járásból a versenyben 100 pontot és 1400 kút környékét töltötték fel, s a kutakat fedőkkel látták el. A Vöröskereszt aktívái 175 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. A beszámoló után számos fel­szólalás is elhangzott, melyben új javaslatokat tettek a munkára. Aztán megválasztották a járási vezetőség' 17 tagját, és a 18 kül­döttet a megyei küldöttértekez­letre. * Gyorsul a légi járat Budapest és Nyáregyháza között Xem s%áll le a gép Debrecenben — Április S-én életbe lép a nyári menetrend Április ötödikén életbe lep a MALÉV nyári menetrendje, amely szeptember másodikéig lesz érvényben. Az új menetrend szerint lényegesen meggyorsul a légi járat a főváros és Nyíregy­háza között. Ezt elsősorban az eredményezi, hogy a jövőben a Budapestről Nyíregyházára közle­kedő gép nem szakítja meg út­ját Debrecenben. így tehát köz­vetlen járat köti össze megyénk székhelyét a fővárossal. Az április ötödikén életbe lépő nyári menetrend szerint Buda­pestről reggel 6 óra 50 perckor indul a gép és Nyíregyházára 7 óra 40 perckor érkezik meg. Tíz perc múlva, 7 óra 50 perckor in­dul vissza a gép Nyíregyházáról, s 8 óra 40 perckor érkezik még Budapestre. Délután 16 óra 55 perckor indul újra a gép Buda­pestről s Nyíregyházára 17 óra 45 perckor érkezik meg. 17 Óra 55 perckor indul vissza a repü­lőgép Nyíregyházáról, s Buda­pestre 18 óra 45 pérckor érkezik. cA mátészalkai jcu'di kidtuvál'u életílxöL Tejhamisítókat bírságoltak meg A MÁTÉSZALKAI JÁRÁS ta­valyi kulturális munkáját az a tény határozta meg, hogy a já­rás 1960 tavaszán termelőszövet­kezeti járás lett. Teljes erővel ősszel láttak mun­kához a kultúra munkásai. Né­hány adat arról, hogy milyen munkát végeztek: két mezőgaz­dasági szabadakadémia működik, Mátészalkán és Nagyecseden, 16 helyen a dolgozók általános is­kolája, 18 helyen van, továbbkép­ző iskola,^ hét helyen volt úgyne­vezett „analfabéta” iskola, kilenc helyen ezüstkalászos tanfolyam, 13 helyen szabálymagyarázó tan­folyam, 35 fővel baromfitenyész­t.ési tanfolyam működött, tartot­tak egy három napos kisgépkeze­lői tanfolyamot 18 felnőtt tánc­csoport, 11 zenekar — nagyrészt citera — hét felnőtt énekkar, hét továbbképző iskolai énekkar és 19 bábcsoport — szinte kivétel nél­kül mind új — működik a járás­ban. EZEK A FŐBB ADATOK. És ami mögöttük van? Az még rész­letes elemzésre vár. Péhrn élvtárs saját tapasztalatából mesélt cl egy esetet. A szamosszegi iskolá­ban tartott ismeretterjesztő elő­adást. Valamikor kötéllel kellett fogni az embereket az ilven elő­adásokra, most meg általános a 106—150 fős hallgatóság. Beszél­getett olyan öreg nénivel, aki ta­lán soha életében nem volt elő­adáson. Kétségtelen, szögezte lé Márton Árpád elvtárs, a járási tanács népművelési előadója, hogy az átszervezés után óriási mértékben megnőtt a parasztság kulturális igénye. Mi a szinte ug­rásszerű fejlődésnek az oka? Is­mét gyakorlati példát hoznak fel: előadások után ma irtán egészen gátlás nélkül, bátran vitáznak bármilyen kérdésben. Magabizto­sabb, határozottabb lett paraszt­ságunk már magával azzal a tényei, hogy egy nagyobb közös­ségnek a tagja. Mondjuk ki nyíl­tan, ön tudatosabb lett- A.z aíel-; adatunk most már, hogy még to­vább fokozzuk és helyes irányba tereljük 7 ezt az aktivitást. Hogy az ismeretterjesztésnél marad­junk, meg kell adni, hogy nagy a fejlődés, de korántsem kielégí­tő. A feladat egyik része az, hogy még nagyobb tömegeket vonjunk be. A másik része: emel­jük az ismeretterjesztő előadások színvonalát, egyrészt módszerben, másrészt pedig azzal, hogy minél több szakembert vonjunk be az előadói munkaközösségekbe. Az ellenőrzés nem tökéletes, - de en­nél is fontosabb lenne a helyszínen nyújtandó gyakorlati, szakmai se­gítség. Valahogy meg kellene ol­dani ezt a kérdést; egész kulturá­lis életünk sokat nyerne vele, MINDÖSSZE tizenhárom könyv- ismertetést tartottak tavaly a já­rásban! Eigondokoztató adat. -— Egy községben kellett Volna eny- nyi, pedig Huszonnégy van. Annál is inkább könnyű lett volna könyvismertetéseket tartani, mert jól bevált a járásban a klub fog­lalkozási rendszer. Tizenhat köz­ségben 19 televízió működik. — Nagy a vonzereje a televíziós előadásoknak, megtelnek a klub­szobák. Lehet, hogy csak azért hallgat meg vala ki egy előadást előbb, hogy jó helye legyen a televíziós előadásra is. de később már nem azért megy, hanem azért, mert felkeltettük az érdeklődését. Ahogy Márton elvtárs elmon­dotta, hátráltatta az eredményes kulturális munkát az összhang hiánya is. A különböző társadal­mi szervek — KISZ, Nőtanács, Ha­zafias Népfront, Vöröskereszt — mind igyekeztek valamit csinálni és a nagy igyekezetben egymásra szervezték az előadásokat. Ennek a figyelembevételével az idén már egységes művelődési prog­ramot állítottak össze az egész járásban. Figyelembe vették a tö­megszervezetek feladatait, az egyes községek sajátos viszonyait, igényeit és így készítették el a tervet. Az eredmény máris ki­mutatható: a tavalyi 13 könyvis­mertetést már a mezőgazdasági könyvhónapban jóval felülmúl­ták, harminc könyvismertetést tartottak. MEGOLDATLAN PROBLÉMÁT jelent a művészeti csoportok ve­zetőinek díjazása azokon a he­lyeken, ahol nincs kultúrház. Eb­ben a helyzetben van Nyírcsaholy, Fábiánháza. Tiborszállás és Rá- polt is. Pedig sokszor jobb mun­kát végeznek ezeken a helyeken minden anyagi elismerés nélkül; mint néhol díjazással. Elég gyakori az iskolákban az egyenlőtlen munkamegosztás s társadalmi munkában. Nem ritka eset, hogy egy 15—20 tanerős is­kolából legfeljebb két nevelő vesz tevékenyen részt a község kulturális életében. Mennyivel könnyebben el tudná végezni a tantestület egyenlően elosztva a munkát és mennyivel magasabb színvonalú lehetne minden község kulturális élete! Márton elvtárs szavai szerint azonban „különö­sen a fiatalok, nem nagyon törik a hámfát.” . EGY ÉV ALATT sokat fejlő­dött a járás művelődési élete, a szövetkezetekben egységesebb tár­sadalom képe bontakozik. Ezért még határozottabb munkát vár a falu a kultúrmunkásoktól is. Gál Béla. Az ország egyik legmodernebb, 12 gépes csibekcltetöjét építi az ÉM Szolnok Megyei Magasépítő Vállalata Kisújszálláson, Ez a nagykapacitású keltetőállomás látja majd el a környék termelőszövetkezeteit naposcsibével. Az építkezés 4 és fél­millió forintba kerül, a tervek szerint a keltetőállomást ez év júliusában adják át rendeltetésének. (MTI Foto '— Bajkor József felv.) A szabálysértési eljárás során elég gyakran kerül sor tejhami­sítók bírságolására. Legutóbb Úfehértó és Pátroha községekben tartott ellenőrzést a Megyei Mi­nőségvizsgáló Intézet (Debrecen) és sok gazdát jelentett fel tej­hamisítás miatt. A feljelentett gazdák vizezett tejet szállítottak a helybeli tej csarnokba. A tejhamisitók között olyan is volt, aki 57 százalékkal vizezett tejet vitt a csar­nokba. Idős V. Kiss János ófehér lói la­kos 43 százalékkal vizezett és 23 százalékig lefölözött tejet adott át a csarnok vezetőjének. öt napi elzárásra átváltoztatható 200 forintra bírságolták meg. Ezenkívül a 35 forint vegyelem- zésl díjat is meg kell fizetnie. Úfehértó községben Kiss Pétert, Péter Jánost, Kormány Jánost, id. Ősz Andrást, Vágó Gyulái, T. Kiss Istvánt, Tóth Józsefet, A. Kiss Jánost, Szabó Sándort kellett még elzárásra átváltoztat­ható bírsággal sújtani. Pátrohún Hamza János vitt vi­zezett tejét a csarnokba,. — hat napi elzárásra átváltoztatható 300 forint pénzbírsággal büntet­ték. Kívüle még Szilágyi Lajos, Szirmai András, G. Tóth Meny­hért, Gáncsos János, id. Mátyás Péter, Nagy Miklós, Kovács Já­nos, id. Borku, Menyhért, Rabócz- ki József, Vas István, Fodor Já­nos, Keller János, Papp Károly és Márkus Imre próbálkoztak ha­misítással. Mindnyájan példás pénzbüntetésben részesültek. Intő példák ezek, hiszen a tej­hamisítókat 3000 forintig terjed­hető pénzbírsággal lehet sújtani, s a pénzbírságot 30 napig terjed­hető elzárásra lehet átváltoztatni. Az akvarista K ecsesen úsznak a vitorlás halak a hatalmas, 180 centis akváriumban. A több­színű neonvilágitás, hozzá a külső színes szűrő, a bugyborér kóló szökőkút, a szebbnél-szebb vízinövények csodálatos lát­ványt nyújtanak, — s mindez vitrin helyett, a kombinál' szekrénybe beépítve. — A magam kezemunkája — büszkélkedik a tulajdonos, Nagy Pál, az Állami Áruház deko­rációs osztályának grafikusa. — Bizony, sok éjszakámba került, amíg elkészítettem. De meg­érte ... — Hogy kapott kedvet az ak­váriumhoz? — Már vagy tizenöt' eszten­deje, hogy megtetszett a bá­tyám aranyhalacskája. Gyer­mekkoromban magám a Bujtos- ból fogtam az apró halakab beíőttesüveg volt az akváriu raom. Aztán egyszer láttam a fővárosi állatkertben a pálma­ház csodálatos mélytengeri ha­lait — s akkor határoztam el, hogy akvarista leszek. Kis, egy­két literes akváriummal kezd­tem, a legolcsóbb guppi- és sziffo-halakkal. Aztán öt lite­res, tíz literes., ötven literes lett belőle, most már két es fél mázsa vízben úszkál az ,50 vitorlás halacskám. Legköze­lebb neon-halakat is szerzek hozzá... — Mi az akvárium haszna — A szépsége. Lakásomnak íz a legszebb dísze. Órákig ei udom nézni a színpompás, úsz­káló halakat. Az akvárium egy­v ben komoly tudomány is, ne­kem is számos üzakkönyveíii van, s járatom a „Búvár” című \ raklapot is. Több mint 100 akvarista van ,'’íregyházán. A TIT-ben kü iön akvarista szakkör működik, mar kiállítást is rendeztek. — Sokan azt mondják, hogy cleg, türelem kell az akvárium­hoz — mondja Pali bácsi. — Hát ez nem igaz. Minden ta­vasszal egyszer beültetem az akváriumba a növényzetet, s az egéSz éven át virít. A halak etetése csak perceket vesz igénybe. Viszont kellemes, meg­nyugtató látvány az akvárium, igaz, sok kezdő akvarista abba­hagyja a munkát, mert megdög­lik a hal, nem ért az etetésük­höz. Pedig kár, a TIT szakkö­rében megfelelő felvilágosításo­kat kaphat bárki... Cigarettázunk a hatalmas ak­várium előtt és nézzük a hala­kat. Fürgén siklanak a vízben a színes növények között, olyan az egész, mintha a mélytenge. egy darabja lenne. ey. i

Next

/
Thumbnails
Contents