Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-14 / 37. szám
Helytálltak a versenybe«» a g^yulatanyai dolgozók A Gyula tanyai Kísérleti Gazdaság dolgozói körében évről-év- tfl mind nagyobb teret hódít a termelési verseny, mert nyilvánvalóvá vált: a népgazdaság jövedelmének a gyarapítása mellett a munkások keresete is így lesz nagyobb. A gazdaság dolgozóinak 1959. évi termelési ver- Bínye hárem és félmillió forint szakmai és általános képzése is a brigádokon belül. Az állattenyésztési brigád például 211 ezer forintra teljesítette versenyvállalását. A brigád több tagja tanul és befejezi az általános iskolai tanulmányait. A gépszerelő brigád hét tagja szintén általános iskolát végez, heten befejezték a traktoros gépészkép- aő tanfolyamot és nyolcán magasabb szakoktatásban vesznek részt. A dolgozók 1960-ban a tervezett eredményességi mutatók teljesítésén túl egymillió 763 ezer forintos többletereómény nyereséget eredményezett. R „szocialista“ cím elnyeréséért induló brigádok az 3 960. évi termelési versenynek még nagyobb lendületet adtak, 1« a termelésen túlmenően igen kedvezően haladt a dolgozók elérését vállalták. Az aratás idején beköszöntő és az év hátralévő részében végig tartó kedvezőtlen időjárás igen megnehe- ítette a vers :ny vállalások teljesítését. A betakarításnál — amelynek tekintélyes részét gépi munkára tervezték — a brigádoknak nagy erőfeszítésébe került a közel hétszáz holdat kitevő kukorica és burgonya időben, minél kevesebb veszteséggel való betakarítása. A gazdaság termelési tervei elég magasak voltak. Búzából például tizenöt, őszi árpából tizenhat, silókukoricából i94 mázsa volt a tervezett holdankén- ti átlag. Az egyre szakszerűbb I növényápolás, a gondos munka [ a kedvezőtlen időjárás ellenére! is meghozta az eredményét, Bú- j zabol 19,66, rozsból 15,33, őszt árpából 20,33, tavaszi árpából 17,63, szemes kukoricából 26,00, silókukoricából 252,00, cukorrépából kereken 200 mázsás átlagtermést értek el holdanként. A tehenészet Egyre több fiatal vess résst politikai továbbképsésen JÖTŐrc ábzvrvr/ik a KISZ ok látást Feriteken délelőtt a városi KISZ-bizottsóg termében értekezleten találkoztak a megye járásainak vezető KISZ propagandistái. Értékelték az 1960—61. évi oktatás eredményeit, hiányosságait és megbeszélték az oktatás színvonala emelésének közeli és távlati módszereit. Bíztató kezdemény esetiek Tanulságos zárszámadás Aranyosapátibau A napokban tartotta első zárszámadó közgyűlését az aranyosapáti Űj Élet Termelőszövetkezet. Az' első év < eredménye nem nagyon kiemelkedő, de mégis bíztató. A 24 forintos munkaegységértékkel talán egyenrangúnak lehetne' nevezni azt a hangulatot, amely kialakult a közgyűlésen, ahol, bátran feltárták a tagok azokat a hibákat, amelyek gátlói voltak a jobb eredmények elérésének. A vezetők is igen sokat tanultak ezen a közgyűlésen. Maguk a tagok pedig rájöttek — a negatív jelenségek alapján —, hogy milyen veszteséget okoztak az egésa közösségnek azzal, hogy nem mindig és nem mindenki vette ki részét megfelelően a termelési feladatokból. A „tandíj, ha drága volt is, sok mindenre megtanította az emberekét; A közgyűlésen maga a tagság követelte a vezetőktől a munkafegyelem szigorúbb betartását. Egy esztendő tapasztalataival a hátuk'mögött a tagok nagy lendülettel kezdtek a munkához: szállítják az istállótrágyét a földekre, vágják a füzest és végzik a téli munkákat a gyümölcsösben. Marofka Imre tudósitó. Saját erőből A vencsellői Szabadság Tsz alakuló közgyűlése után pár nap múlva a választott vezetőség már igen fontos kérdésekkel foglalkozott ülésén. így többek között a termelőszövetkezetek megszilárdítását célzó 3004/2. sz. törvényerejű rendelet adta lehetőségek mellett mindjárt az első évben jelentős létesítményeket ki• * * vannak saját erőből is megvalósítani. így az ülésről felvett jegyzőkönyv adatai szerint saját beruházásból 100 férőhelyes lóiis- tállót, 40 férőhelyes sertésfiazta- tót, 500 férőhelyes süldőszállást, 50 vagonos kukoricagórét és a sertésólak közelébe főzőhú- zat építenek. Az építkezése sikeres befejezésére 20 főből álló építőbrigádot alakítanak. A Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napolt megyei ankétja február 22-én lesz Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Művelődési Házban Az elmúlt évi 6300 fiatallal szemben az idén már 15 000 fiatal jelentkezett a Politikaikor, illetve Világtérképe előtt című oktatási formákra. Ezen túlmenően a partok tatásban további 1700 fiatal tanul. A látogatók eeámának emelése terén szembetűnő fejlődést értek el az alap- pzervezetek. Mindenekelőtt azokon a helyeken alakult ki színvonalas, érdekes oktatás, ahol propagandisták rendszeresen lelkeszültek az előadásokra, önálló feladatokkal bízták meg a hallgatókat, dal tanulással, szellemi vetélkedésekkel színesítették »N foglalkozásokat. Hozzászólások, viták is többnyire ott alakultak ki, ahol az anyag szerves részévé tették az időszerű nemzetközi kérdések megbeszélését, A KISZ oktatás örvendetes és új vonásai is kezdenek kibontakozni. A baktalóráníházi járás néhány községében például a politikai és általános műveltség terjesztése mellett igyekeznek felkelteni a hallgatók figyelmét a mezőgazdasági ismeretek megszerzése iránt is. A nyírbátori járásban a művelődési otthonok hetenként egy politikai tárgyú ismeretterjesztő előadással egészítik ki a szervezett oktatást. 1002 literre, a napi borjúgyarapodást 0,85, az egy hízómarhá- ] ra jutó napi ráhizlalást 0,95 ki- ; logranimra teljesítették az állat- ! tenyésztés dolgozói. A gyümölcs-' termelésben tett vállalásukat megháromszorozták az ott dolgo- •ó brigád tagjai. A növénytermelés, állattenyésztés többlet hozamaival, a termelés minden területére kiterjedő takarékossággal a Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság dolgozói I960, évi termelési és takarékos- sági versenyvállalásukat száz- nyolcvan száza! Ikra teljesítették. A megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Nép- fron, a MEDOSZ, a MÉSZÖV, a TIT és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Megyei Elnökségének közös rendezésében február 22-én délelőtt 10 órakor a nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Házban tartjuk a Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napok megyei ankétját. Az ankéton megnyitót mond Juhász József elvtárs, a párt megyei bizottságának osztályvezetője. „Több hús, tej és tojás termelés időszerű kérdései” címmel pedig előadást tart dr. Kántor István, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője. Traktoros becsület több gondot u KISZ-en kívüli fiatalokra Nem általános ugyan, de néhány helyen növekedett az oktatásra jelentkezett fiatalok száma. Ajakon például a megyei KISZ bizottság munkatársának kongresszusi élménybeszámolóját a 29 KISZ-tagon felül mintegy százötvenen hallgatták meg. Bes- aenyődön a vakációra hazaérkezett diákok ugyancsak bekapcsolódtak az oktatásba. Mindez azt igazolja, hogy a KISZ-en kívüli fiatalok szívesen látogatják a különféle oktatási fői-mákat, ha egyéb KISZ rendezvényekre is meghívják őket. Komoly hiányosság, hogy az alapszervezeti vezetőségek még mindig nem foglalkoznak kellő gonddal a kívülálló fiatalok oktatásba vaió bevonásával, általában megelégednek azzal, ha a tagság jelentősebb része jelentkezik politikai továbbképzésre. Négyszáz állandó propagandista a megyében A fiatalok sokrétű érdeklődőiének és különböző színvonalon álló felkészültségének, a nekik leginkább megfelelő oktatási formák megválasztása érdekében jövőre országosan átszervezik a KISZ oktatást. A Világ térképe előtt és Politikaikor című oktatási formák első és második év, valamint. . Ifjúsági Akadémiák mellett Ifjúsági pártszeminárium, iilmszeminárium, politikai olva- pómozgalcm is szerepel a KISZ jövő évi oktatási formáinak tervezetében. Az új helyzetnek megfelelően 490 propagandistát képeznék ki megyénkben egyhetes nyári bentlakásos tanfolyamon és növelik a járási vezető propagandisták létszámát is. A járási KISZ bizottságoknak már a közeli napokban egyik legfontosabb feladatuk lesz, hogy „feltérképezzék” azokat a fiatalokat és idősebbeket, alak a legalkalmasabbak a fiatalok politikai képzését megoldani és előreláthatóan több éven keresztül jelenlegi tartózkodási helyükön maradnak. — peter — Tavaszi A nyíregyháziak tavaly is megfigyelhették a Zsdánov utcán, hogy a Felsőfokú Tanítóképző Intézet előtti kertben virágzik ki a városban elsőnek a barackfa. Idén még nem pattantak ki a fa rügyei, de a tavaszi virágokat már meg lehet találni bent az intézetben. A folyosón egy vitrinben teljes pompával virágzik a baraekía-ág, a fehér orgona, a . cseresznye, virágok körte, szilva, vadalma és a gyöngyvirág. Pál Miklós tanár szemléltetés céljára hajtatta ezeket az intézetben. Tápsóval rövid három hét alatt „elővarázsolta” a virágokat. Már kis körte és barack is van a hajtatott ágakon, amit ugyancsak tápsóval — a korábbi években elért eredményekhez hasonlóan — a beéresig szándékszik nevelni. A föld lagva ezsn a na~ pon engedett fel először, s a váratlan enyhülést a tegnap még csillogó jégtáblák helyén kisebb-nagyobb sárvizek jelezték. A Tyukodi Gépállomás udvarán is ugyancsak kellett kerülgetni a megolvadt, erősen kásás havat, ha száraz lábbal, pontosabban száraz cipővel akart közlekedni a járókelő. A gépállomás udvarán szinte mértani pontossággal sorakoztak a traktorok, különféle erő- és munkagépek. Körülöttük emberek, — pufajkába bújt szerelők, traktorosok dolgoztak. A javítóműhelyek felől motorzúgás, szerszámgépek zaja tette élénkké a tavaszias délelőttöt. A tavasz! Még messze van, de a traktorosok, a vasparipák lovagjai már készülődnek, hogy illendően — dübörgő motorokkal — tudják fogadni rügyfa- kadást, a földek zsendülését... Kocsi Pál egyike a tyukedi traktorosoknak. A nyári, perzselő naptól és a hideg téli szelektől clajbarnára színesedett arcától, élénken elüt világoskék szeme. Ügy mondják róla, hogy vidám kedélyű kiegyensúlyozott ember. Szíves ;n mosolyog, szeret jóízűket nevetni. Igazolja is a villám információt, mert a bemutatkozás után — traktorosok módján a csuklóját nyújtja kézfogásra — elmosolyodva egyezik bele, hogy riportalany legyen. Erre áldoz is néhány perc időt. Mert egyébként nem ér rá, gépét, az ősszel kapott T—28-as traktort ápolgatja. Gondosan végzi a karbantartást, mert holr.&p hajnalban már a nyeregben kell ülnie és irány: Nyíregyháza. Vizsgáztatni viszi a gépet közúti forgalomra, s mire odajár az árgusszemű vizsgáztatók elé, makulátlanul rendben kell, hogy legyen a gépe. — Élmény ám, amit irá csinálunk. i. Minden élmény — neveti el magát — az is, mikor pitymalló nyári hajnalon szántunk, az is, mikor térdig érő sárban nekinuzakodunk de- fektet javítani. Csak az egyik kellemesebb, a másik meg kevésbé. .. * _ En már tizenkettedik esztendeje vagyok traktoros. Nem is cserélnék senkivel. Ha jóval több fizetéssel — mint ami most van — beültetnének egy irodába, ugyancsak megjárnák velem. Elébb-utóbb ott hagynám. Nem tudok én az emberekkel bánni, jobb nekem a gépen. Arról tudom. hogy úgy dolgozik, ahogy gondját viselem. Na de az is igaz, hogy bolondja vagyok a gépeknek. — Szeretem a munkámat, biztosítja a megélhetésemet, mindenféléhez értele, s a munkának sose fordítottam még hátat — így hát szépen megvagyok. Aztán a magánéletről esik szó, a csrlidról. a négyéves kisfiúról. A gyerekről büszke örömmel jegyzi meg: — Pali a keresztneve, apja fia! — Most tavasszal nagy vállalkozásba kezdek. Kétszobás lakást építek, az anyagot már beszereztem hozzá. De szerct- rém már, ha túl lennék rajta. Ügy tervezem, hogy a jövő télen már abban lakunk. Ha ezt sikerül megcsinálni, hát én leszek a legszebb fiú. . . — nevet jóízűen. Ismét visszakanyarodik a sző a traktoros munkára. Szívesen beszél róla: — Szép és bizony nagyon nehéz. Érteni kell a géphez, gon-, dozni kell, mint egy gyéreitek s lelkiismeretesen pontosan kell dolgozni, mert a termelőszövetkezeti tagok ugyancsak a körmére néznek a traktorosnak, a megmondják ám azonnal, ha*1 valamivel nincsenek megelégedve. Nagyon kell vigyázni a, minőségre. S éjjel-nappal esőben, sárban egyaránt, menni kell. — Nem állhatunk meg, nerr* hanyagolhatjuk el a gépet, nem végezhetünk rossz munkát.. 4, Mert traktoros becsület is van a világon! Még valamit Kócsi Pálról. Az elmúlt évben az ifjú traktorosok versenyében a gépállomás második legjobb traktorosának bizonyult. Felettesei is komoly, megbízható traktorosnak ismerik, akire mindenféle munkát nyugodtan rá lehet bízni, s aki sosem hagyta cserben a gépállomást. Traktoros becsület! Kócsi Pál szavai még akkor is visz- szacsengtek előttem, mikor már csak döngicsélő méhzúgásna!« hallottam a gépállomás munkazaját. Hányszor látjuk őket dolgozni a nyári rekkenő hőségben, vagy télen altig beburkoltam a farkasorditó hidegtől pirosra csípett arccal a traktor nyergében. Bizony helyt keli állniuk, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ők is a hétköznapok hősei közé tartoznak, ■» nem frázis ez a szó: traktoros» becsület — kemény férfiroun- kát, áldozatkészséget jelent. (Kézi) 4000 literes éves felési átlagát 5
