Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-02 / 27. szám

Fidel Castro nyilatkozata a Rttdé Právónak PRÁGA, (MTI): ..A, Búdé Právó' Interjút közöl Fidel Castróval.A’ kubai miniszterelnök a lap kü- löntudósítójának kérdéseire vá­laszolva kijelentette, a Kuba el­len szervezett összeesküvés meg­hiúsulásával „az észak-amerikai imperia­lizmus eddigi legnagyobb po­litikai vereségét szenvedte el az amerikai kontinensen”. Ebben döntő szerepe van an­nak, hogy a latin-amerikai tö­megek között az Egyesült Álla­mok rohamosan csökkenő befo­lyását az imperializmus iránti mélységes, gyűlölet váltja fel. Bi­zonyos vagyok benne, hogy a la­tin-amerikai népek ellenállása növekedni fog, Latin-Amerika földjén további forradalmak tör­nek majd ki. Castró nyilatkozatában nagy­ra értékelte a szocialista or­szágok segítségét. A szocialista országok szolidari­tása és támogatása — mondotta — népünk végleges győzelmének döntő tényezőjévé vált. A szo­cialista országok gazdasági segít­sége tette lehetővé, hogy Kuba megbirkózzék az amerikai em­bargo okozta nehézségekkel. A szocialista országoktól kapott fegyverekkel a kubai nép olyan véderőt épített ki, amely tiszte­letet parancsol a zsoldos ban­dáknak és a támadó imperialis­ta köröknek. ,,Az imperialista agresszió legnagyobb veszélye idején a szocialista országok szilár­dan kiálltak Kuba oldalán és ezzel védő gátat emeltek min­den támadással szemben’’ — mondotta Fidel Castró. Kennedy kongresszusi üzenetének washingtoni visszhangja Washington, (MTI): Kennedy első kongresszusi üzenete éles .vitákat idézett elő washingtoni .politikai körökben. Demokrata i párti szenátorok és képviselők úgyszólván fenntartás nélkül he­lyeslik az elnök értékelését az i Egyesült Államok helyzetéről, valamint terveit is. Számos republikánus párti (törvényhozó viszont nyíltan rosz- «szallását fejezi ki. Közülük leg­többen azt mondják, hogy Kennedy pénzügyi elgondo­lásai irreálisak és lehetetlen lesz előteremteni a szüksé­ges összegeket ve tervbe vett belső beruházások- ,‘hCE, katonai kiadásokhoz és j külföldi segélyekhez és ugyan­jaikkor rendbehozni a deficites I fizetési mérleget, valamint meg­szilárdítani a dollárt. ! Más republikánus párti politi­kusaik helytelenítik, hogy az el­nök ennyire borúlátó képet fes­tett az amerikai helyzetről. Gold- ' water szenátor, a köztársasági jpért Bzélsőjobboldali veteránja »egyenesen azzal vádolta Kenne- idyt, hogy „pánik gombot nyo- jenott meg”. , A legnagyobb feltűnést Ken­nedy üzenetének az' a része kel­tett Washingtonban, amely a Ikdet-európai népekről, szó!. Az «zzel kapcsolatos véleményeket 9cét csoportra lehet osztani. Az egyik vélemény szerint az el- eiök a „kelet-európai népek sza­badságának” megemlítésével né- /•nileg visszalépett. azoktól a ki-’ jelentéseitől, amelyek azt sejt.fet- ték, hogy komolyan keresi a 'megoldatlan kérdések rendezéfé- I nek útját a Szovjetunióval; E vélemény hívei hangoztat­ják, hogy valahányszor az Egyesült Államok a „kelet-európai né­pek szabadságának véde’me- zőjeként” lépett fel. az min­dig erőteljes visszaút witás- ban részesült Moszkvában és a népi demokratikus államok fővárosaiban. ( Az a tény, hogy Kennedy mégis (jónak látta felvetni ezt a kér- jdést első kongresszusi üzeneté­iben, nem tesz jó szolgá'atot a I szovjet—amerikai viszony mog- javítása, ügyének. A másikfajta vélemény képvise­lői — s ezek vannak többségoen Washingtonban — arra mutat­nak rá, hogy Kennedy elkerülte a kelet-európai népek ,,felszaba­dítása” kifejezést, s nem beszélt ;« „rab nemzetekről” sem. Ezál- ftal az elnök továbbra is nyitva hagyta az ajtót a szovjet—ame­rikai viszony javítására irányuló »tárgyalások előtt. Az igazság az, hogy az elnök üzenetének a kelet-európai or­szágokról szóló része pontosan beleillik Kennedy külpolitikai irányvonalának keretébe. Az Egyesült Államok elnö­ke a jelek szerint új módon, szerinte megfelelőbb és ha­tásosabb eszközökkel kíván­A Magyar Sajtó Napja alkal­mából szerdán a Népszabadság székházának előcsarnokában el­helyezték az MSZMP Központi Bizottsága, a Népszabadság, az újságírók koszorúit Rózsa Fe­rencnek, az illegális Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztő­jének emléktábláján. A Művelődésügyi Minisztérium­ban Benke Valéria művelődésügyi miniszter ^átnyújtotta az idei Ró­zsa Ferenc-díjakat. Rózsa Ferenc-díjban részesül­tek: 1. fokozat: KOMLÖS JÁNOS, a Magyar Nemzet rovatvezetője, ALMÄSI ISTVÁN, a Népszabadság rovat- vezetöheiyettese. 3. fokozat: Dr. RANDE JENŐ, a Rádió fö- munkatársa, GEDEON FÄL, a Népszava szerkesztőbizottságának helyettes vezetője. 3. fokozat: SÓLYOM JÓZSEF, jelenleg a Népszabadság munkatársa, a Ma­gyar Ifjúság munkatársaként vég­zett munkájáért és GYURK.Ő GÉZA, a Heves megyei Népúj­ság munkatársa. Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, kiváló újságírói tevékenységük elismeréséül 27 új­ságírónak kormánykitüntetést nyújtót át az Országházban. A Munka Érdemrend kitünte­tést adományozta az Elnöki Ta­nács György Istvánnak, a Nép- szabadság munkatársának, Salgó Lászlónak, a Magyar Rádió és Televízió rovatvezetőjének. Hu­szonhármán kaptak Szocialista Munkáért Érdemérem, ketten pe- dik Munka Érdemérem kitünte­tést. ja szolgálni a régi célt: a szocializmus győzelmének megak adály ozását. Lényegében azt mondta: haj­landók vagyunk tárgyalni a le­szerelésről ■— pontosabban: a fegyverzet ellenőrzéséről — az atomfegyverkísérletek szünetelte­téséről. közös űrkutatási prog­ramról és más kérdésekről, ame­lyek megoldása csökkentené a nemzetközi feszültséget. De a mostaninál nagyobb erő pozíció­jából akarunk tárgyalni és mindent megteszünk nem­csak azért, hogy erősebbek legyünk, hanem azért Is, hogy gyengítsük az ellenfél politikai és morális erejét. Röviden: Kennedy szeretne elődjénél hatékonyabban csele­kedni — hogy az ő terminoló­giáját használjuk — „a kommu­nista vetélytárs leküzdése érde­kében”. Mindez nem zárja ki a békás együttélés és a békés verseny bizonyos mértékű érvényesülé­sét a nemzetközi arénán. A szo­cialista országok már számtalan­szor kifejezésre juttatták, hogy a maguk • részéről készek a bé­kés versengésre politikai, gazda­sági és ideológiai fronton egy­aránt. ■ Új területekre fer'esztik ki a mezőgazdasági nagyüzemek fiataljainak versenyét A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége és a földmű­velésügyi miniszter közös határo­zatot hozott a mezőgazdasági üzemekben és a termelőszövetke­zetekben dolgozó falusi fiatalok 1961. évi versenyéről. 1961-re is meghirdették az im­már hagyományos versenyeket, így a termelőszövetkezetek kuko­ricatermelő ifjúsági munkacsapa­tainak, silózó brigádjainak, az ál­lami gazdaságok hasonló terüle­ten dolgozó fiataljainak, s külön a hibridkukorica vetőmagtermé- lők versenyét. Zászlóval jutalmaz­za a KISZ a gépállomások és az állami gazdaságok legjobb Ifjú traktorosát. A kukorica termelők versenyét az idén kiterjesztik a falusi KI3Z- szervezetekre. Üj verseny indul a szövetkezeti baromfitenyésztők, tehenészek, fejőgulyások és ser­téstenyésztők számára. Ezenkívül, mivel az elmúlt években a ter­melőszövetkezetek gépparkja is nagymértékben gyarapodott, az idén már- a termelőszövetkezetek legjobb ifjú traktorosát is megju­talmazzák. Külön versenyt írtak ki a gépállomások ifjú traktoros brigádjai számára. A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége és a földmű­velésügyi miniszter felhívással fordult az állami és társadalmi vezetőkhöz, az értelmiségiekhez, segítsék elő az ifjúsági versenyek kibontakozását. Újabb kéuiszputii} ikot lőttek lel az Egyesült Xllaniükbau Point Arguello, (MTI): Az Egye­sült Államokban kedden Samos—2. típusú műholdat lőttek földkörüli pályára. A Samos—2. 95 perc alatt kerüli meg a Földet és 350, illetve 3ÖÓ mérföldes távolságban kering körülötte. A nyugati hírügynökségek is elismerik, hogy az új amerikai műholdat kémkedési célokból lőt­ték ki. A Samos—2. rendeltetése — írják — „felderítési feladatok végrehajtása a kommunista Öt- szagok felett,” Buszonkilene éve halt meg Soltész Mihály Ma, február 2.-án huszonkiien- cedik esztendeje halt meg * nyír­egyházi munkásmozgalom egyik kiváló harcosa. Elvhű forradal­már volt, nevét ismerik megye- szerte. A gyilkos csendőrgolyó ol­totta ki életét. Harminchat éves volt csupán. Ezrek és ezrek kísér­ték el utolsó útjára Soltész Mi­hályt 1933 februárjában. Azóta minden esztendőben felkeresik sírját harcos társai, barátai, elv- társai, hogy leróják kegyeletüket. Ma délután is elmennek az Északi­temetőbe, hogy koszorút helyezve a sírra, emlékezzenek a meggyil­kolt elvtársra. TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELMÉBE: Többezres szériában gyártják a munkaegyscgszánioló koron «rot A munkaegység-számlálón egy­két mozdulat, s teljes pontosság­gal leolvasható, a bizonyos mun­kákban elért' teljesítmény után járó munkaegység-mennyiség. Ami papírral, ceruzával tíz per­ces munka, az a számláló-ko­ronggal csupán másodpercekbe kerül. A Kertimag Vállalat boltjai­ban országszerte máris kapható a rendkívül hasznos szerszám, használati utasítással és munka­egységkönyvvel együtt. A most többezres szériában gyártott munkaegységszámoló korong használatát a gyakorlati szakem­berek véleménye szerint igen könnyen el lehet sajátítani, s az a munkacsapatok vezetőinek szinte nélkülözhetetlen szerszá­ma. A teljesítmények számításán kívül jól lehet használni a ter­vek, valamint a zárószámadások előkészítésénél. Eichmann még néhány napig j együtt bujkált Horia Simával, ; de egyre jobban megerősödött j benne az a gondolat, hogy a nagyobb csoportra könnyebben felfigyelhetnek , az amerikaiak, mint a magános emberre. Jobb I volna mégis egyedül menekülni, biztosabb lerme. *— Kiválók a csoportból — mondta egy reggel Horia Simá­nak. — Miért? — Ügy biztosabb. — Téved, mert úgy könnyeb­ben elfoghatják... így viszont egy kisebb számú járőrrel meg­birkózhatunk. Jobb lesz, ha to­vábbra is velünk tart — mond­ta Horia Sima. Eichmann azonban azok közé a nácik közé tartozott, akik ha egyszer a fejükbe vettek vala­mit, nem engednek belőle. Még aznap búcsút mondott a cso­portnak és egymaga folytatta az útját. Egy .hátizsákot, fegyvert vett magához és úgy rótta útját az erdőkön át. Kerülte a lakot helyeket, kerülte az utakat, marii, attól tartott, hogy amerikaiakkal találkozik és elfogják. Amíg az élelmiszere tart, nem tér be se­hová. Jó meleg idők járnak, az éjszakát kint is el lehet tölte­ni. Ha az élelme elfogy, akkor esetleg betér valamelyik kis településre. Akkor lesz ideje arra is, hogy ruhát cseréljen. Vesz valakitől egy polgári ruhát és még biztosabb iesz az útja. Egy éjszakát kint töltött. Egy mély völgy szálén, sziklaperem’e alatt aludt. Olyan jó, biztonsá­gos heljmek látszott, hogy r-eg»- gel sajnálta otthagyni. Dél felé egy erdei úthoz ért. Megállt egy bokros cserjés szé­lén és figyelte az utat. Kihalt­nak látszott. Sehol, semmi moz­gás, csak a madarak csiripelnek, rigók fütyülnek. Biztosnak lát­szott az úton való áthaladás, de mégis sokáig töprengett. — Egyszer csak át kell men­nem — gondolta és nagy elha­tározással nekiindult. Átszaladt az úton, neki egy jsűrű bokornak. Futás közbe’n jobbra és balra végignézett , az úton. Sehol senki. Amikor azpo- ban öt-hat lépésre lehetett a bokroktól, valaki éles. de erélyes hangon rászólt: — Állj! Kezeket fel! Eichmann kővé meredt ijedté­ben. Egy géppisztoly csöve me- redt rá a bokorból. Reszketve emelte fel a kezét. A követke­ző pillar a’ban a teker svétpyyt és egy amerikai őrmester lépett állt. Az egész házra csak két) fegyveres vigyázott. Egy a lép­csőfeljárónál és egy a kapuban.) Egyszer megnyitotta az ajtót: Nyitva volt. Kiment a folyosóra, onnan az illemhelyre. Nem állí­totta meg senki. — Innen el is lehetne szökni} — állapította meg. Nem, hátha csak csel az egész. Hátha azért csinálják az amerikaiak ezt, hogy kipróbál­ják szökik-e. Ha szökik, abból megtudják, hogy van miért fél­nie és felfigyelnek rá. Igyeke­zett hát közömbösen, egyked­vűen viselkedni. A második nap. délutánján bejött hozzájuk a terembe egy amerikai tiszt. Tré­fálkozva beszélt, nevetgélt. Egy idő után elővett néhány kartont. Egyet odaadott Eichmannak. — Nézze meg stímmel-e min­den — mondta. Eichmann kézbe vette a kar­tont és ahogy rápillantott, nem akart hinni a szemének: Adolf Eckmann SS hadnagy. .. Ez állt a papíron. Ebből megtudta, hogy nem ismerték fel. a nevét is rosszul írták, tehát nem kell félnie. A kartonon ceruzával vol­tak felírva az adatai, hogy az egyeztetés után tintával tölthes­sék ki. — Minden adat jó, csak én nem Adolf.’ hanem Oto vagyok — mondta. Az amerikai tiszt. mindjárt ki­javította. i.j£ (Folytatjuk.). Következő cikkünk címe: EICHMANN HADIFOGOLY TÁBORBAN 4 Magyar Saftó Nap fa ünnepségei 2 XIV. Alii! Kezeltet lel! — Álljon négykézláb! — hang­zott a másik parancs. Engedelmeskedett, Erre. hár­man is hozzá léptek és megmo­tozták. Eichmann. örült, hogy minden iratát megsemmisítette. — Fel! — kiáltott rá újra az őrmester. Amikcr felegyenesedett, az őr­mester kinyitotta oldal táskáját, íüzetet és ceríizát vett elő. — Neve? — Adolf Eichmann -y. mondta, — Rendfokozata? — Hadnagy. Rápillantott a váll-lapjára. Milyen jó. hogy az őrnagyi rendfokozatát hadnagyival cse­rélte fel, milyen jő. Különben mindegy, hiszen megmondta a nevét. ' — Elvesztem! — suttogta két­ségbeesve. Bekísérték a legközelebbi amerikai egység' parancsnokságá­ra. Két napig, senki nem szólt hozzá. Néhány, SÖ' katonával töl­tötte idejét egy teremben. A terem ajtaja előtt " meg őr sem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents