Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-12 / 36. szám

Újból házasságot kötött a 80 éves tivadari Rácz-Vekerdi Sáodor 31b esztendő óim. öröm sza­momra, amikor mint anyakönyv- vazatő, egész életre adhatom ősz­ön a fiatal párokat. De most, amikor az egyik február eleji házasságról irok le néhány sort, még nagyobb boldogságot érzek. Rácz-Vekerdi Sándor bácsi, aki mi-ben született Munkácson — éppen most S0 éves — február árán mondta ki a boldogító :#gent” menyasszonya, as 58 éves Varga Anna előtt. Sándor bácsi friss, fiatalos mozgása nagy örö­met árult él az esküvői aktus közben. Körülfogtuk, gratuláltunk Sán­dor bácsinak, jó kívánságainkat tolmácsoltuk, közben arról fag­gattuk, szerinte mi a hosszú élet lítka? Hissen Rácz-Vekerdi San­ier bácsi még jelenleg is nagy szorgalommal dolgozik a tivadari Béke Tsz-btn, mint növényter­melő és az egész falu elismerés- mi szól munkájáról. Elmondotta, hogy a pálinkái is, a bort is, a ptpdt is szerette is szereti, de mindent csak mértékkel. Ami ráesik elfogyasztja, de a kellet­nél többet sohasem. Ezzel ma­gyarázta a hosszú élet titkát és megjegyezte, hogy az „apjára iitötf’, áld 86 évig élt. Ismert dolog, hogy a. házas­ságkötések után meghívják az anyakönyvvezetőt a vacsorára. Így történt most is és én elfo­gadtam a meghívást. Az ünnepi vacsorán a szokáshoz illően előbb pálinkát ittunk, majd jó húslevest fogyasztottunk csiga- tésztával, s a következő fogások után volt bor, amennyi csak kel­lett. Amikor már emelkedett a hangulat, kopott harmonikámat előszedtem, rázendítettem s a pá­rok táncra perdültek. Sándor bácsi és felesége olyan nagy kedvvel lejtették, ropták a tán­cot, hogy sok fiatalnak becsüle­tére válna. A tivadariak újuló életében már ilyen kedves szenzációk is születnek... Szarka Károly anyakönyvvezető leveléből. BKemettéfc Csók István kétszeres Kossuth-ilíjas festő- mnvészt a Kerepesi temetőben. (MTI Foto — Bartal Antal felv.) TANUL A FALU Lati látogatás Válla jón Megyénk délkeleti csücskében közvetlenül a román határ men­tén fekszik a mintegy 2000 la­kosú Vállaj tsz-község. Vasútja nincs, csak autóbusszal közelíthe­tő meg Nyírbátorból, vagy Máté­szalkáról. Ezért azt hihetne az ember, hogy az ott lakók — mi­vel távol vannak az ország szí­vétől — talán nem is ebben a világban élnek. A tények mást mondanak, múlt év januárja óta számos jel tanúskodik a modern nagyüzemi gazdálkodás fellendü­léséről. Azonban emlegetik a fa­lunak egy árnyoldalát is, azt hogy fenyegeti az elöregedés, mert kevés a fiatal. Esti látoga­tásom alkalmával azonban azt ta­pasztaltam, hogy ez ellen a fa­lu védekezik, mert igen sokan tanulnak korra való tekintet nél­kül. Már pedig aki tanul, az — legalább is lélekben — fiatalo­dik. Az esthomályban az emeletes iskola kivilágított ablakai szol­gálnak kalauzul. Ott a világos ablakok mögött komoly tanulás folyik a napi munka után is. 30 —50 év körüli nők, férfiak szo­ronganak a padokban együtt a fiatalokkal. AZ EST PROGRAMJA Az iskolában Suskó János igaz­gató tájékoztat az est program­járól, amely egyben fényt vet a tanulás méreteire is. Azon az esetén például foglalkozás volt a dolgozók iskolája VII. VIII. osz­tályának. az ifjúság táncpróbát tartott a tanácsházán alapszabály­magyarázó és munkaegységszá­mító tanfolyam volt a tsz. bri­gádvezetőknek és csapatvezetők­nek és végül működik egy új­szerű oktatási forma, a tsz. szak­munkásképző iskola is. Ez az utóbbi különösen figyelmet érde­mel, mint minden újdonság. A falu kívánsága volt ez és a me­gyei tanács művelődési osztálya segíti is megfelelően az első szárnypróbálgatásokat. — Hogyan született meg a szakmunkásképző Iskola? Erre vonatkozólag Suskó János igaz­gató a következőket válaszolta: — Egyéves művelődési ter­vünknek — amelyet a pártszer­vezet és a községi tanács készí­tett — fontos része a tsz-tagok szakmai és általános műveltségi színvonalának emelése. A terv szerint a szakmai rész feltételei­nek megvalósítása a tsz-vezető- ségre hárul, az általános művelt­ség nyújtása pedig a mi gon­dunk. Természetesen szorosan együtt­működünk. Ez az iskola a tovább­képző iskolára van építve, a szakmunkás vizsga letételéhez szükséges az általános iskola VIII osztályának elvégzése is. Az idő­sebbeknek ez nincs meg, azért ők két iskolában is tanulnak egyszerre. Látható tehát, hogy a szép célkitűzés elérése nem is egyszerű feladat. A tsz vezetősé­ge és tagsága azonban szívügyé­nek tekinti, segít a szervezésben, biztosítja a gyakorlatok megtar­tásának feltételeit. Gyöngyösi La­jos főagronómus például segített az iskola helyrehozásában, ta­nítja a mezőgazdaságtant és irá­nyítja a nyári gyakorlatokat. Szívesen végzi ezt, mert nagyon is jól látja, milyen hasznos lesz a szakképzettség mind a tsz, mind az egyes tsz-tagok számá­ra. MIT MONDANAK A HALLGATÓK? A szünetben több hallgató el­mondta véleményét arról, miért is vállalta ezt az áldozatot, hi­szen idős fejjel nem éppen köny- nyű dolog két iskolában is ele­idöjArAsjelentés Várható időjárás vasárnap es­tig: enyhe idő, nyugat—észak­nyugat felől felvonuló változó mennyiségű felhőzet. legfeljebb néhány helyen kisebb eső. A magasabb hegyekben hószállin- gózás, mérsékelt déli. délnyugati szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap álta­lában plusz 6— plusz 10 fok kö­zölt. get tenni. Nem árt idézni néhány ilyen véleményt, mert igen ta­nulságosak. Kardos Jani bácsi (49 éves): Sokat tapasztaltam életemben, kisgazdaságomban tudtam is aránylag jól boldogulni. A nagy­üzemi gazdálkodás jobb és több tudást kíván. Aztán fejlődik is a gazdálkodás tudománya, lépési kell tartani vele. Mint az állat- tenyésztési üzemág vezetője szak­szerűen szeretném ellátni mun­kámat. Érni János (42 éves): Ha az ember fejében több ismeret van, jobban és eredményesen tudja ellátni gyakorlati munkáját. Ladányi Klára (fiatal): Elein­te idegenkedtem a tsz-től és él akartam hagyni a falut, mint so­kan mások. Beteg édesanyámat sajnáltam itt hagyni, meg aztán azt gondoltam, mielőtt döntenék, hadd ismerjem meg a közös éle­tet. Alig kóstoltam bele, már is megszerettem. Azért tanulok, mert a fejlődés útján nem aka­rok megrekedni. összegezésül ennyit: az új iske- latípus megszilárdítására és to­vábbfejlesztésére való törekvés helyes. Meggondolást érdemel a felső szervek részéről az igazgató azon javaslata is, hogy körzeti központok alakuljanak ki 4—3 község bevonásával azokban a községekben, ahol a tárgyi és személyi feltételek olyan jól biz­tosíthatók. mint Vállajon. Ezzel Vállaj körzetében is megoldódna a szakmunkásképzés kibontako­zása, amint Suskó János búcsú­zóul megjegyezte. Rhédi József. A NYÍREGYHÁZI RADIO MŰSORA: Vasárnap: Zenés csevegés (Ami a ripor­tokból kimaradt). — Operett ket­tősök. dar! - > Hétfő: Keletmagyarországi krónika, — Szórakoztató zene. — Sporthíra­dó. — Szív küldi szivnek. — Népművelés, népművészet, nép- művészeti tanácsadó. . Afv A nyíri tájak a szatmári vé- gekkel ilyenkor télen a léé alatt ölelkeznek. Az észak- kelet szél kegyetlen hideget zú­dít az emberekre és a dombok alján meghúzódó kis házakra. Krúdy Gyula úgy mondta, hogy csak á követválasztás az egyedüli, ahol feltámad a virtus, eztán megint csend lesz, sírba hajló szomorú csend, A legköze- üebbi követválasztásig a remény az egyedüli vigasztaló: hátha az­tán másként lesz! De hiába a remény, a virtus, hiába mentek egymásnak a jobbágy nagyapák, és zsellér unokái, hiába folyt olykor-olykor a drága vér, nem volt az más, mint urak rendezte komédia, A négyes konyhák aj­tajánál szüntelenül lesbenálit a* éhség, a halál. A terhes év­századok alatt az emberek elné­multak, kucsmás fejüket előre- roegezték és vívták kérlelhetet­len harcukat mindennel és mindenkiért, az életért! És ma? Jer velünk körútra. Lássunk. ★ JT ürgén surran velünk az J autó, az üt, amint tova haladunk új, mitagadós fel se tűnik. Villanyoszlopok, távbeszé- lőcszlopok, mint nagyranőtt ka­tonák sorakoznak, jobbról is balról is. Igen-igen természete­sen. Sok ház tetejéről az elmúlt években lekerült már a zsupp. Helyette cserép fedi a házakat, meg a házak is megnőttek, na­gyobbak az épületek, széleseb­bek az ab’akok, több a napfény és messzebb látni.. Másfél évtizede az ember for­málja már a tájat erre is, és az eszme hogyan formálja az em­bert? A hóvá! lepett háztetők alatt vajúdik az élet, vívja utolsó har­A nyíri tájakon és a szatmári végeken... eát az új, hogy végérvényesen legyőzze a régit. Szenvedélyes forró viták izzó kohójában ala­kul, formálódik az új ember. ★ jk'f átészalkart az ..ÉRDÉRT’’ 1 * Vállalat Fűrészüzemének a vezetője egy asszony panaszát hallgatja. Nem, szó sincs arról, hogy valami szokásos női ke- sergés késztette a panasztevőt beszédre, hanem egészen más: Zubály Jánosné az egyik munka­vezetője a telepnek keserűen mondja, hogy a férfiak, a bri­gádjának tagjai nem akarnak neki engedelmeskedni. Új embe­rek, most lettek munkások, még nem szokták meg az irányítást, különösen nem, hogy asszony di­rigálja' őket. Néhány nap múlva azonban Zubályné maga mondja: — Már békességben vagyunk, megértjük egymást az emberek­kel. Tudják, hogy amit lehet elintézek, viszont cserébe jól végzik a kiadott munkájukat. Hát érti ezt valaki? Egy hét­tel ezelőtt még a telepvezetőtől azt kérte Zubályné, hogy ha nem boldogul az emberekkel, helyezzék más beosztásba, most már ő is, a brigádjának a tag­jai is előreléptek egyet. ★ De nemcsak ez a kis közös­ség lépeget előre, hanem min­denki. Néha még a szerszámok nem úgy simulnak a kezekbe ahogy kellepe, egy-egy mozdu­lat is gyakran esjt.len. olykor háromszoros fizikai erőt fejte­nek ki, könnyebben is elvégez­hető munkánál. Sebaj, holnap jobban mennek már a dolgok! Mátészalkán az új nagyüzem­ben. a munkássá válás, a járás­ban a közösségi emberré alaku­lás első mérlegét készítik a ter­melőszövetkezetek. ., ★ J ármiban csütörtökön dél­előtt került sor a termelő- szövetkezet zárszámadó közgyű­lésére. A régi kultúrház egyet­len nagytermét zsúfolásig meg­töltötték az embereik, idősebbek, fiatalok. Kerek piros arcok fe­szülnek előre. Figyelmesen hall­gatják az elnök beszámolóját. Nincs is ebben semmi, így van ez rendjén. A vezetőknek szá­mot kell adni arról, hogyan és mit végeztek az elmúlt évben. Amikor megkezdődik a vita, okos, megfontolt, sokat megrá­gott gondolatok buggyannak elő az emberele ajkán: Török Jó­zsef után Kiss Sándor, majd Iván János mondja el javasla­tait a jövőre nézve és végül pedig bírál, méghozzá nem is akárkit, hanem a hangot, ahogy egy vezetőségi tag beszélt, ami­kor megfeledkezett magáról: — Mi a közösség gazdái va­gyunk, mi úgy szeretjük, ha emberi módon beszélnek velünk. Ebbe az egy mondatba van sűrítve, amit az emberek vál.oz- tak. Mert a jármi termelőszö­vetkezet egy évvel ezelőtt ala­kult és első gazdasági évét kö­zepes e.-odrr 'nnyel zárta, a tag­ságon múlott, hogy még n:m jobbak a mostani mérleg muta­tói, De a »hang” bírálata azért mégis csak új dolog. Ez is mint a közös vagyon erősítése, együtt kell hogy járjon. özv. Bíró Andrásné azonban még tovább megy, és kimondja azt, amit Iván János csak körülírt: — Arra kérjük a kommunis­tákat, hogy jöjjenek közzénk és többet beszélgessenek velünk. A kommunisták beszélgetnek megyeszerte sokat, de az embe­rek még többször akarják őket hallani és ez a kívánság mar több mint kérés: felelet, elisme­rés az új élet szervezőinek, akiknek hisznek, akikben bíznak. A­\/ állajon egy magnetofonsza- lagot őriz Kiss György elvtárs, a községi tanács végre­hajtó bizottságának titkára. A felvételt az ottani TI. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlésén készítették. Hogy meghallgathassuk, néhány percet várni kellett a magneto­fonra. Közben megérkezett Sus­kó János elvtárs, az általános iskola igazgatója is, s így együt­tesen idéztük az emléket. Las­san fordulnak a tekercsek, mind a hárman a magnetofon felé hajiunk. Előbb Csűrös János, a termelőszövetkezet elnöke beszél, majd megszólal az, akinek leg­jobban várjuk a hangját: özv. Danka Pélné 76 éves termelő­szövetkezeti tag. Az emberrlkotta gép igen hi­te. es:n megőrizte a pillanat, a perc ihlet" éget. Danka néni fo­lyamatosan beszél, olykor-olykor megremeg a -hangja, és szőnél - kül egymásra nézünk amikor út mondja: — Megköszönöm a termelő- szövetkezet vezetőségének, óét a szeretetteljes gondoskodást, ami­vel támogattak, segítettek, ben­nünket. öregeket.:. is ­A társaim arcát nézem. - ők személyesen ismerik a" beszélőt, sőt ott voltak, amikor Danka néni életében először mikrofon előtt, mindenki számára érthe­tően elmondta az érzéseit, a bol­dogulását és azt, amit a szí­vében melengetett erre a nap­ra. Kiss és Suskó elvtámat őszintén Irigylem. Lassan megy a gép. a beszéd betölti a szolját, az áhított perc­ben megkísérlem magam elé idézni az embert, aki mérhetet­len sok szenvedéssel, könnyel, fájdalommal végre eljutott oda hogy önmaga megismerje az utat, amin haladnia kell,' ami felfelé ível a soha nem álmo­dott valóságba. Nem tudom haj- lotlhátú lett-e, vagy ■ sudár ter­metű maradt tisztes korára is. Az biztos, hogy ősz a haja, mo­solygós az arca és olyan mint az a sok-sok néni: az édes­anyák. Itt vannak ők velünk, szomorú életük dele után vég­re ragyogóbban fénylik a sze­mük, és ez mindnyájunk öröme. ★ Szelíden ölelkezik a nyíri és a szatmári táj. új világ vajúdik a dombok tövében. Fütyülhet á hideg, lélegzetelállító észak-ke­leti szél, jól öltözött, forrószÍ7Ú emberek menetelnek itt már, léptük alatt dong a föld! öli az új élet, új valóságai. Akik mint a langyos szellő tavaszígéretével töltik el a tengernyi fájdalmas emléket hordozó kedves, sze­relmes, játékos tájat. Földi l.»j<4 4

Next

/
Thumbnails
Contents