Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-12 / 36. szám
Kél" jó barátA győrteleki Aranykalár Termelőszövetkezet földjén serénykedik a két traktoros jóbarát. Mindketten a N»*y- ecsedi Gépállomás traktorosai Gurulnak a teherkocsik Illyés Béla szervestrásrya szóró géppel elvégezte az 50 holdnyi cukorrépa terület trágyázását. ' — Sarusok, váltóőrök figyelem! Gurítást megkezdem! Tizenhétre egy rakott, huszonháromra kettő üres, tizenegyre két rakott féken, tizenháromra két rakott mérges ... — hallatszik a hangszóróból. Persze, aki nem vasutas, bizony édeskeveset ért az egészből. Előttem is Ismeretlen számok lennének, ha nem állna mellettem Földi elvtárs, kit kísérőként kaptam magam mellé az állomásfőnök- től. — Tulajdonképpen mi is az önök munkája? — kérdeztem az egyik tolatásvezetőt. — Innen a gurítódombról úgy látszik, mintha minden cél nélkül robognának a mellékvágányokra a tehervagonok. — Jelenleg a 4753- as gvorstehert állítjuk össze Budapest— Ferencvárosnak. Az ide beérkező tehervagonokat szétbontjuk és a gurítódomb-öl leeresztve csoportosítjuk, majd síktolatással állítjuk össze a szerelvényt. Igen változatos munka folyik itt, de ez csak közelről érdekes. A felgyorsuló ragon elé egy sarut, — fékezőlapot — tesznek, de a „civilem- ber”-nek — ha véletlenül elgondolkozva megy a kocsisor mellett — bizony nem kellemes ébresztő, mikor a tehervagon a kocsisorhoz csapódik. Három műszakban — éjjel-nappal — fagyban és a forró nyárban egyaránt megy a munka. Kiesés itt nem lehetséges, mert a tehervo- natoknak mindig időben kell indulniok. A komolv figyelmet igénylő munka mellett a beszélgetés során vidámabb esetek is szóba kerültek. — Régebben történt, — mondta nevetve az egtdk — "v kocsirendező ieen félt a szellemektől. Oda küldték a társai az egvik vagonhoz. melyen fekete kereszt volt, nézze meg, merre kell irányítani a kocsit. Mikor odaért belülről egy fátyolos hang szólt ki: — Hol vagyunk pajtás? Erre a rendező úgy elszaladt, hogy másnap estére került csak elő. Az egyik kollégája csinálta vele ezt a tréfát. Az ötvenes évek közepén történt, hogy az egyik vagonban borjút szállítottak Budapestre. Az ajtómeglazult. s vagy hat jószág kiugrott rajta. Egy óra hosszáig tartott, míg az alkonyban összeszedtél: az állatokat. Ez is mutatja, mii ven univerzális embereknek kell lenni az itt dolgozóknak. Rövid ideig voltam ott és ez igen kevés, hogy munkájukat részletesen ismertessem. Tehát vegyük tigv, — evv pillanatkép készült a nyíregyházi tolatós brí sarlók munkájáról. Fsv hétköznap, mélv beleolvad a többibe. kovácsi i • Szabó Menyhért Utas 45-ös gépével besegített barátjának. A csúszós talajon néha kettőjük erőgépe kellett a rakott kocsi kivontatásához. A két szorgalmas traktorost igen szeretik a szövetkezet tagjai. (Hammel felv.) megfigyelők szerint az esetnek nincs politikai háttere. Pokolgép Adenauer ég Strange címére Bőim, (MTI): Ismeretlen lettesek csomagokba rejtett két pokolgépet küldtek Adenauer kancellár és Strauss hadügyminiszter címére — jelenti a TJPA hírügynökség. A biztonsági szervek azonban gyanúsnak találták a csomagodat és a kézbesítés előtt szakértőkkel felbontatták azokat. A bonni rendőrség s~ .«körű nyomozást indított. Bonni A mátészalkai uőtanács télévé* muokatervéből A mátészalkai községi nőtanács legutóbbi vezetőségi ülésén ismertették a jelenlévőkkel a féléves munkatervet. Határozatot is hoztak a baromfitenyésztéssel kapcsolatban, melyet munkatervbe is foglaltak. A nőtanács vezetősége a baromfitenyésztés érdekében látogatást szervez az Egyesült Erő Tsz-be, ahol a látogatóit megnézik a kikelő csibéket és megismerkednek gyakorlatban a gondozás néhány feladatával. Saabéi lattannak hívják áz égető embert, Vásárosna- ményban lakik, harminchat éve van a szakmában, ebből az Utóbbi tizenhatot közvetlenül a parázs mellett „melegedte” át. Alakra középmagas, az arca egészségesen kerek, nyugodt és békésen mosolygós. Fenn a padláson bukkantam rá, a félhomályban, ahol mint valamiféle lüzparancsnok terepszemlét tartott. Olvasott az izzó parázs színéből. — Pedig nem olyan ördöngfís dolog ez. Csali annyit mondott fe- ledtébb értetten arcom láttán, s hogy a pillanatnyi ámulatomat mihamarabb eloszlassa, felcsapta az egyik „fusznit”, kérlelve, egy pillanatra nézzek csak farkasszemet a tűzzel... Hihetetlen. Ez az égető ember, ez a Szabó Pista bácsi eddig már egy járásszékhelyre elegendő épületet égetett ősszé. Csak úgy elnagyoltan, a kicsire nem adva számolunk: másfélezernél is több kétszobás családi ház. Eny- nyihez elegendő a 200 milliónál jóval több darab tégla, amely az ő keze által, vagy az 6 keze alatt, felügyelete mellett pirosait törhetetlen keménnyé a rásárosnaményi téglagyárban. Pisla (társi felülről füt be a kamrákba gyömöszölt tégláknak, és ez nagyon érdekes dolog. Micsoda figyelem és mekkora tüzszimat kell ahhoz, hogy hőmérő, vagy különösebb bor i Az kj dő Etnb-ct nyoluit műszer nélkül is meg tudja állapítani: még kell rá néhány lapáttal, vagy már odébb lehet állni a tűzzel a következő rekeszhez. Mert ugye a tűsre vigyázni kell, nem szabad játszadozni vele. Nem pedig egy téglagyárban, ahol a munka menetét, lendületét az építkezők sz&znyi, ezernyi szempárja figyeli. Keil a tégla, a jó erős kőfalakhoz, ahová beköltöznek a kis családok, meg az iskolákhoz, meg a kórházakhoz. Sok, nagyon sok tégla kell, amíg felemelkedik az énümény a fák koronájáig, a felhők alá. Es Pista bácsi jól vigyázza a tüzet. Ki ne aludjék. Most legutóbb májusban gyújtott be a kemencébe, azóta nem volt se leállás, se hiba. De megtörtént már a kétévig tartó ízzitás is, — egyszeri begyújtásra. I yv mondta az égető ember, nem ördöngős dolog az ő mestersége, — nem olyan régen Pista bácsinak mégis „ördöge” volt. Hát nem eltalálta mind a r.égy számot a lottóban? Kétszázezren felül számoltak a markába, — ha ugyan elfért benne.,j Hát aztán mihez kezdett azzal a töménytelen sok pénzzel? Mert az sem utolsó „szenzáció” az égető emberről, hogy mind a három gyermekének házat veit a pénzből, 6 maga meg azóta is szorgalmasan kapaszkodik fel a karfás falép- csön„ fel-fel a téglagyári kemence padlására, megnyugodni, vagy éppenséggel megnyugtatni önmagát: minden a legnagyobb rendben. As égető ember télen nem fázik, jó meleg van az izzó téglák fölött. Nyáron meg nem győzi inni a szódavizet, hogy hütse magát egy kissé. Égető ember létére a megfázástól Ízületes lett. Itt a kabátot oldó meleg padláson próbálja visszaidézni a világháborút, a pillanatokat, a végtelennek tetsző órákat, amikor úgy érezte, poriadóssá fagyott minden ízében... Ott kapta a múlhatatlannak tűnő izületi fájdalmakat... Néz, szófián, az elmaradt eseményekre. Most 54 éves. Valami megfoghatatlan erő, valami megnevezhetetlen önbizalom- érzés keríti hatalmába s már nem küzd a szavakkal — mint tette oly soká — s megváltja: cseléd volt az apja, és <5 most a gyár egyik megbecsült embere. Tizenhat esztendeje pírig minden nap újra teljesül az álma: égető mester Isit a szorgalma titán. A vt modi ja felől nincs erőm érdeklődni. Angyal S. ^Eszménk diadala —•> A történelem nagy tükrében nézve annak két jelentős, ™ mérföldeket bevilágító eseményének fogadását vizsgálom. Mindkét dokumentum novemberben látott napvilágot, csak az egyik 113 esztendővel ezelőtt a ködös Londonban, a másik 1960-ban a havas Moszkvában. Kommunisták, a világot nemcsak magyarázó, hanem azt meg is változtató emberek alkották. Az elsőt még csak kis csoport, az úttörők, Marx és Engels vezetésével, a másikat 36 millió kommunista nevében már a hűséges folytatók, az eszme megvalósítói. A londonira — melyen elhangzott a Kommunista Kiáltvány, s nyomában eldördültek a fegyverek Párizs utcáin — azt mondták a nyugati világban, hogy a kommunisták a , civilizáció megsemmisítésére törekszenek. Az utóbbira? Már ilyet nem mondtak. Hisz testet öltött azóta az eszme, világ- rendszerré nőtt, sokmillió szívbe hatolt, írók, szobrászok, tudósok eszméit igézte meg, melyekből olyan szikrák pattantak ki, amelyek szputnyikok képében keringenék a földgolyó körül, s a Holdon hirdetik eszménk diadalát. Ránk azt mondják, hogy felfedezők vagyunk. Valóban. A kommunisták bogoztak ki és tették világossá a népek elótt a kapitalista társadalom belső ellentmondásait, proletár- r.yüzó törvényeit, az antagonizirwst, mely a városszélen nyomorgó népek és a tőzsdék részvényesei között uralkodik. Es mégsem új ez az eszme. Olyan elődeink voltak, mint Darwin, Giordano Bruno, Leonardo da Vinci, vagy a híres francia enciklopédista Denis Diderot, akik túl élték korukat. Ok a természettudományok egyes ágaiban keresték és találták meg az összefüggéseket, a törvényeket, s hirdették meg az új világot. Marx, Engels, később pedig Lenin a társadalmi élet bonyolultságaiból mutatták meg a világosságra, a legmagasabb emberi társadalomba vezető utat. De ebben is voltak elődök. A francia Rousseau már az 1700-as évek közepén „Az emberek közötti egyenlőség eredetéről és adatairól” című értekezésében a magántulajdonra vezeti vissza az emberek közötti ellentmondások okait. Diderot pedig Lenin szavaival élve már közel járt a jelenkori materialista felfogáshoz. Voltak százesztendővel ezelőtt is haladó tudósok, filozófusok, akik együttéreztek, de többségük még nem. Nem, mert nem tudták feloldani azokat az antagónizmusokat, amelyek a nép és a burzsoázia között uralkodtak. Az eszmének valósággá kellett válnia ahhoz, hogy eljussanak a felismerésig, s vallják is a szocializmus gondolatát. Nyugaton az elsők között két francia író köszöntötte az emberiség új korszakát, lett híve az eszmének. Anatole France és Romain Rolland. Pablo Piccassónak, a nyugati j világ egyik legnagyobb művészének életében a spanyol tragédia játszott szerepet Kezdetben csak szembe állt a fasizmussal, de később csatlakozott a kommunistákhoz. Huszonegy esztendővel ezelőtt Latin-Amerika költője Pablo Neruda akkor lépett be a pártba, amikor üldözték a kommunistákat és rágalmazták a Szovjetuniót. A francia kommunisták ma Is büszkék arra, hogy a század legnagyobb tudósai vallották magukat kommunistáknak: Paul Langevin és Joltot Curie, 1945-ben az ismert amerikai író Theodor Dreiser fordult azzal a kéréssel az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnökéhez, hogy vegyék fel őt a pártba. „Hitem az ember nagyságában és méltóságában mindig életem vezető elve volt. Életem és munkám logikája a kommunista pártba vitt.” Igazi hitvallás ez, s az eszme győzelmének terjedése. Változott a kor, változnak az emberek, kicsik és nagyok egyaránt, de megváltoztak az eszménkről alkotott véleményeik is. Ez az eszme vezérli a világ 87 kommunista pártját, akik mindent megtesznek azért, hogy a kommunizmus gondolatát elhintsék az emberek között. E világot formáló eszme szerint élve és cselekedve született meg az első munkáshatalom, a Szovjetunió, a szocialista világtábor, s ennek az eszmének a segítségével győzedelmeskedik az egész világon a kommunizmus. A kor, melyben élünk, az eszme győzelmének kora. Ez csendül ki a Moszkvai Nyilatkozatból is. „...A szocialista forradalmak és a nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásának, egyre több nép szocialista útra térésének, a szocializmus és a kommunizmus világméretű diadalának korszaka.” Igen, hiszen szemünk előtt töredezik szét a rabszolgaság bilincse Afrikában és míg Latln-Amerikában Fidel Castro Kubája szolgál példaképül, a világ népei a szocialista országokra vetik tekintetüket, akik a kommunizmus eszméjének segítségével indulnak döntő csatára, hogy az emberi javak termelésében legyőzzék a kapitalista világot. Nem kétséges, s hogy győzni fogunk, hiszen a boldogulás útján az eszme ve- ‘ zérli a szocialista világtábor kommunista pártjait munkájukban. Egy évvel ezelőtt e nagy család országainak területe a Föld területének már a 26 százalékát, lakosságuk pedig az össz-lakosság egyharmadát számlálták. A szocialista országokban termelték 1959-ben a világ ipari termelésének több mint egyharmadát és a gabona termelésének felét. De rajon mi következik ezután? A Szovjetunió hétéves tervének teljesítése, valamint a népi demokratikus országok fejlődésének gyorsütemű előrehaladásaképpen a szocialista világrendszer országaira jut majd a világ ipari termelésének j több, mint a fele. Ki az. aki ne tartaná nemesnek ezt a célt? Ki az, akt azt mondja, hogy ez nem az emberiség javát és boldogulását szolgálja? Ezért változnak meg a vélemények, s ezért van az, hogy a világ átformálására hivatott eszménk születésétől kezdve egyre több embert, munkást és földművelőt, tudóst és művészt vonz hatókörébe. így válnak hűséges követőjévé , és apostolává eszménknek újabb tízezrek, mint az az lm- j már több mint 36 millió kommunista, akik az új világ meg- . teremtésén fáradoznak. Farkas Kálmán, j %
