Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-09 / 33. szám

Ponomarjov cikke a Pravdában a kapitalizmus általános válságának Moszkva, (TASZSZ): A Piav- da szerdai száma B. Ponomarjov terjedelmes cikkét közli a kapi­talizmus általános válságának új szakaszáról A cikk hangsúlyoz­za, hogy a kommunista és mun­káspártok képviselőinek moszk­vai tanácskozásán kiadott Nyi­latkozat egész sor új élm életi tételt tartalmaz. E tételek egvi- ke az, hogy új szakasz kezdő­dött a kapitalizmus általános válságában. — Erre a következtetésre — írja Ponomarjov — csakis a mai világhelyzet alkotó szellemű marxista-leninista elemzése alap­ján lehetett jutni. E következte­tés rendkívül fontos abból a szempontból, hogy a kommunis­ta pártok kidolgozzák helyes taktikájukat, amely a legna­gyobb sikereket biztosíthatja a dolgozók érdekeiért, a békéért, a demokráciáért, a nemzeti felsza­badulásért, a szocializmusért folytatott harcban. A cikkíró ezután ismerteti azokat a legfontosabb jeleset, amelyek mutatják, hogy a ka­pitalizmus általános válságában új szakasz kezdődött. Alapjában véve e jelek a következők: 1 A világ küzdőterén alap- vetően a szocialista vi­lágrendszer javára változtak meg az erőviszonyok és megkez- dődött a kapitalizmus történel­mi visszavonulása a két rend­szer harcának Igen fontos terű­Bombatámadások üél'Vietnamban a véd­telen lakosság ellen Hanoi, (TASZSZ): A dél-viet­nami hatóságok repülőgépekről bombákat dobtak és tűz alá vet­ték Tay Ninh tartomány, vala­mint két másik vidék békés la­kosságát. A hadműveletekhez a repülőgé­peket 1960-ban kapták az Egye­sült Államoktól. új szakaszáról létén: a gazdasági verseny vo­nalán: O A kapitalizmus gyarmati “ rendszere csődbe jutott. Az imperialistaellenes nemzeti felszabadító forradalmak csapá­sai alatt közeledik az az idő­pont, amikor végérvényesen teljesen széthull a kapitalizmus gyarmati rendszere; A vezető kapitalista or­szágok gazdaság: életének militarizálása nyomán példátla­nul fokozódott a tőkés rendszer rothadásának és élősdi jellegé­nek folyamata. Egyre erősebbé válik az a folyamat, hogy a monopolkapitalizmus a hideghá­borús gazdálkodás alapján mo­nopol-államkapitalizmussá vá­lik és még tovább éleződnek az ellentétek a néptömegek és az államapparátust kezükben tartó monopolista csoportok kö­zött; tonsági Tanács határozatait es beavatkozott Kongó belügyeibe. F Tiltakozott az ellen, hogy Lu- mumbát szabadonbocsássák, majd í ismételten azt állította, hogy, „külföldi segítséget kérnek” ha Hammarskjöld nem tudja bizto­sítani a nyugalom helyreállítását. Bérard francia küldött han­goztatta, hogy sajnálja a Lumum- bával elkövetett embertelensége­ket, de mindjárt hozzátette, hogy „Lumumbának nincs joga a mi­niszterelnöki címhez.” A francia küldött ezután tiltakozott az el­len, hogy Belgiumot, mint ag- resszort elítéljék. | A kapitalista országok ■*' gazdasági és politikai fej­lődésének egyenetlensége egyre kirívóbbá válik s ez még inga­tagabbá teszi az egész Kapita­lista rendszert. Az imperialista táboron belül gyorsan változ­nak az erőviszonyok és foko- j zódnak az ellentétek; C Az imperializmus clvcsz- tette döntő szerepét a nemzetközi ügyekben. Ennek oka: a) a Szovjetunió és az egész szocialista tábor egyre növekvő nemzetközi befolyása; b) új erőviszonyok kialakulá­sa a nemzetközi küzdőtéren an­nak következtében, hogy meg­jelentek a porondon a tiatal ázsiai, közelkeleti és afrikai ál­lamok; A A bur/soá politika és '9 ideológia mélyreható vál­ságba került. Zorin szovjet küldött hozzájá­rult a vita elhalasztásához, de kérte, hogy ne iktassanak közbe hosszú szünetet, mert Lumumba és hívei nagyon veszélyes hely­zetben vannak a belga gyarma­tosítók kezében. Javasolta, hogy a tanácskozásokat legkésőbb pén­teken folytassák. # A Biztonsági Tanács végül úgy döntött, hogy a vitát elhalasztja újabb időpont meghatározása ! nélkül. Megfigyelők valószínűnek ! tartják, hogy a legközelebbi ülést péntekre vagy hétfőre fogják ki­tűzni. 4 Biztonsági Tanács elnapolta a kongoi kérdés vitáját New York. (MTI): A Biztonsá- ’ Benites, Ecuador képviselője gi Tanács kedden délután foly- felszólalásában Hammarskjöld tatta a kongói kérdés vitáját. El- kongói politikáját védelmezte, sőnek Loliki, Kaszavubu megbi-; Dean, a Biztonsági Tanács je- zottja szólalt fel. Beszédében ki- lenlegi elnöke ezután javasolta, rohanást intézett az Egyesült Arab hogy a vitát napolják el a tanács Köztársaság ellen és azzal vá- ,tagjai által később meghatározan- dolta, hogy megsértette a Biz-' dó időpontra. XX. »* Ot Kiló arany, rúdban Bevezették egy szobába, ahol már vagy nyolc hozzá hasonló férfi tartózkodott. Voltak, akik az asztal körül ültek, mások a re- kamién üldögéltek, olvastak, tel­jesen úgy viselkedtek, mintha valami otthonosan berendezett rendelő várószobájában lennének. — Már vártunk! — lépett hoz­zá egy magas, vállas, ősz férfi, s kezet nyújtott. Eichmann jól megnézte az er­dész ruhába öltözött embert. Va­jon ki lehet ez? — gondolta. A férfi egyetlen mozdulatát, sem az arcát nem ismerte, de mint­ha valamikor már hallotta vol­na azt a mély, bariton hangot. Bármeddig gondolkodott is, nem tudta kitalálni, <ki lehet ez az is­meretlen ismerős. — Üljön le — folytatta a férfi. — Most itt éjszakázik, hajnal­ban aztán indulnak — tette hoz­za. Eichmannak már a száján volt a kérdés: Hová? De az utolsó pil­lanatban összeszorította a száját. Majd reggel úgyis megtudja. Este lefekvés előtt az erdész külsejű „házigazda” két csoport­ra osztotta „vendégei” társasá­gát. Az egyik csoportot átyezet- te a szomszéd szobába, amelyben nem volt semmiféle bútor, csu­pán szalma, pokrócok, és széná­val kitömött fejvánkosok. — Uraim! — fordult a cso­porthoz. — Sajnos, kényelmesebb szállást nem tudok biztosítani... Itt kell tölteniök az éjszakát... Remélem, nem veszik zokon — mondta nevetve. A „vendégek”, akik következe­tesen „bajtárs”-nak szólították egymást, tréfálkoztak „vendéglá­tójuk” szavain. Eichmann is örült, hogy legalább fedél alatt tölti az éjszakát. Attól tartott azonban, hogy meglepheti őket valami amerikai őrjárat és ak­kor... Ez a gondolat a többiekben is felvetődhetett, mert az erdész külsejű férfi búcsúzóul megnyug­tatta őket. — Aludjanak egész nyugodtan. Nem fogja önöket senki hábor­gatni... Ha az éjszaka folyamán jenkik érkeznének, feküdjenek nyugodtan... — mondta és ki­ment. A társaság levetkőzött, de Eich­mann nem vetette le a ruháját, úgy dőlt végig a szalmán. Magá­ra húzta a pokrócot és azzal a gondolattal aludt el, hogy aki az ő dolgukat eddig ilyen ügye- . sen eligazította, biztosan erről az éjszakáról is gondoskodott, Hamar elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy gépkocsi ka­nyarodott az ablak alá. Csattant a kocsi ajtaja, aztán léptek kö­zeledtek az ajtó felé. Amikor a gépkocsival érkező valaki az ab­lakkal szembe ért, visszaszólt: — Fordulj meg, Jim... A gépkocsi motorja felbúgott, a reflektor fénye átfutott a szo­bán, aztán kialudt. Vele egyidő- ben Eichmann a „házigazda" erős hangját hallotta: — Á, maga az, kedves... — Én. Milyen a szállítmány? — kérdezte egy recsegő hang. — Nem sok... Nem ismerik még a csapást... Csak tizennégy fő. Ezután halkabbra fordították a szót. Eichmann hallgatózott, de nem értett egyetlen szót sem, csak azt tudta kivenni, hogy „há­zigazdája” egyre ingerültebb, a másik hallgat és csak ritkán szól egy egy szót. — Ügy hiszem, emlékeztetés nélkül is emlékszik — hangzott fel erősebben a „házigazda” hangja, — hogy amikor a háború alatt Bernben találkoztunk... hogy úgy mondjam, ön volt szíves tu­domásunkra hozni egy-két ada­tot... — Nem lehetséges ezzel a vég­telenségig... — Az ön kezeírása a rendelke­zésünkre áll és nem lenne az ön számára szerencsés, ha arról a kéziratról az ön feletteseinek tu­domására hoznánk valamit... hi­A szokatlan időjárás árvízbe borította Franciaorszag egyes városait. Hruscsov ü*enele az egészségügyi világszervezet közgyűléséhez Moszkva, (TASZSZ): Mint már jelentettük, Nyikita Hrus­csov szovjet minisztereinek a szovjet kormány nevében üzene­tet intézett az egészségügyi vi­lágszervezet 14. közgyűléséhez. A szovejt kormányfő üzenetében reményét fejezte ki, hogy a Delhiben tanácskozó közgyűlés küldöttei kiveszik részüket * né­pek békehareából, a gyarmati rendszer megszüntetéséért foly« küzdelemből. Nehru iiyilatkozala *> a kongói helyzetről Canberra, (TASZSZ): Nehru indiai miniszterelnök nyilatko­zatot adott a Sydney Morning Herald című ausztráliai lap Delhi-i tudósítójának. A kongói helyzet az utóbbi hónapokban lényegesen rosszab­bodott — mondotta Nehru. En­nek fő oka a belga csapatok visszatérése Kongóba. A nagy belga bányaszindikátusbk kato­nákat toboroznak, hogy, Kangó- ba küldjék őket. Nem tudom elképzelni, hogy ez» a belga kormány jóváhagyása nélkül történnék. Kongóban most az a veszély, hogy fasiszta diktatúra keletke­zik. Nagy hatalom összpontosul katonai személyiségek kezében és ezek rendkívül nagy pénz­összegeket kapnak ismeretlen forrásokból. Megdöbbentem; amikor megtudtam, mekkora összegekről van szó. Ezeket a katonákat senki sem ellenőrzi és nagy veszélyt jelent, nogy é katonák teljesen azt ■ tehetik, ami éppen eszükbe jut. Értesüléseim szerint — mon­dotta Nehru — Lumumba ma a legnépszerűbb politikai vezér Kongóban. Lumumbát és a többi politikai foglyot is, hala­déktalanul szabadlábra kell he­lyezni. A kongói politikai \ái- ság megoldása végett meg kell szüntetni mindennemű külső beavatkozást, különösen Bel-, gium részéről. Laoszi hadi^eientés Hanoi. (TASZSZ): Laoszból ér­kező hírek szerint a Patet Lao szén ön a... titkos szolgálat tiszt­je... Újra halkabbra fogták a han­got és sokáig nem hallott sem­mit, aztán egyszer csak nyugod- tabban hallotta beszélni a házi­gazdát. — Mi, németek megértjük és értékeljük a nemes szándékot — mondta. — Ezt a szolgálatát is honorálni fogjuk. — Értékpapírokat nem tudok elfogadni. — És mennyi lenne az? — öt kiló... rúdban... Rendben van? Tehát reggel itt lesz a ko­csi!... — Sok szerencsét — felelte tá­vozóban a recsegő hangú. — Ez öntől is függ — hallotta „házigazdája” szavát. A gépkocsi motorja újra felbú­gott, aztán elcsendesült minden, csak az erdő éjszakai halk zú­gása hallott az ablakon át. Eichmann ezután már nem tu­dott elaludni. Azon aggódott, hogy mi lesz, ha az a valaki mégis meggondolja magát és éppen most nem küldi azt a bi­zonyos kocsit? Idegesen forgoló­dott a fekhelyen, fülelt minden neszre. Közben azzal bíztatta ma­gát, hogy az az ismeretlen em­ber, bizonyára olyan beosztás­ban van, ahonnan könnyen el tudja hárítani az akadályokat a menekülők elől. öt kiló arany nem kicsinység, azért csak meg­teszi, amit ígért. (Folytatjuk) Következő cikkünk címe: A VICE-FÜHRER A HERCEGI PALOTÁBAN egységei Vientiane közvetlen kö­zelében fokozzák harci tevékeny­ségüket. Az utóbbi napokban a laoszi hazafiak a Paksane Vien­tiane-! út mentén — a fővárostól mintegy húsz kilométernyire — megtámadták a lázadókat. A Patet Lao Hangja jelentés® szerint Vientianet főképpen ■ kül­földi intervenciós katonák, így thaiföldi, dél-vietnami és fülöp- szlgeti egységek őrzik. Vientiane kihalt városra emlékeztet. Az ük­letek csak reggel nyitnak ki, s akkor is mindössze egy őrára. Az idegen zsoldosok terrorizálják a békés lakosságot és a lakosok életüket féltve nem mennek ki az utcára. Laoszi helyzet jelentés Xieng Kho Lang, (ADN): Az ADN különtudósítója laoszi hely­zetjelentésében azt írja, hogy a Patet Lao egységei és a törvé­nyes kormányhoz hű csapatok e héten tisztogató hadműveleteket kezdtek a Xieng Kho Uang tar­tomány hegyes vidékein meghú­zódó puccsista bandák ellen. Ezek a bandák a tartomány felt szabadulása után a hegyekbe húzódtak vissza, s onnan tá­madásokat intéznek a faivak él­len, gyújtogatnak, fosztogatnak, A lázadó bandák vezetője a tar­tomány volt katonai parancsno­ka. akinek „katoni tanácsadója” három amerikai és kilenc thai-f földi tiszt. A kerület katonai parancsno­ka az ADN tudósítójának el­mondotta, hogy a puccsistákat az amerikaiak látják el fegy­verrel és lőszerrel. 5?

Next

/
Thumbnails
Contents