Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-05 / 30. szám

Sényfi is terme’őszüvetkezeti község A nyíregyházi járás újabb köz- vetkezeti községben már az ala- ségében győzött a közös gazdái- i kuló közgyűlést is megtartották, kodás gondolata, Sényőn is vala- j ahol megválasztották a vezetősé- mennyi dolgozó paraszt a szövet- I get és megszabták a gazdálkodá- kezeti útra lépett. A fiatal sző-1 suk főbb vonalait. Kongó Kérdése áll a washingtoni kormány tanácskozásai középpontjában — az amaríi ai E.1SZ>!tiiidüiiség tapogatózik WASHINGTON. Nyugati hír­ügynökségek jelentéseiből kitű­nik, hogy Washingtonban tanács­kozás tanácskozást követ, hogy Kennedy kormánya a nyilvános­ság elé léphessen Kongó kérdé­sében vallott álláspontjával. — Szombaton délelőtt Timberlalte, az Egyesült Államok leopoldvillei nagykövete tájékoz tat.a Kennedy elnököt a kongói helyzetről. Washingtoni hivatalos körök szerint az amerikai kormán» eddigi magatartását tekintve a York Times washingtoni érte­sülései szerint a Kennedy-kor- mány a kongói koalíciós kor­mányt „föderalista” alapon kép­zeli el. LEOPOLDVILLÉ. Mint az AF leopoldvillei jelentése közli, a Kaszavubu kongói elnök tervezte „kerekasztal-értekezietet’' előké­szítő tanácskozáson pénteken ügy naiároziak, hogy a kongói törvé­nyes kormány ellen lázadók feb­ruár 15-én — a katangai Kari­nában ülnek össze. Kaszavubu megbízottal ezzel beadták derekú kát Csornáénak, a katangai láza­dónak, aki — tekintély! okokból is — ragaszkodott hozzá, hogv Kaszavubu elnök legyen kényte­len útrakelni az értekezletre Az AP tudósítója egyébként megjegyzi, Kaszavubu elnök és a Leopoldvilleben „belügyminiszter­ként” szereplő Bamboko tevé­kenységében mindjobban a volt belga gyarmati kormányzókat te­kinti mintaképének. Salakhegy omlott egy belga falucskára Brüsszel, (MTI): Moulins-Sous- F’.er.on belga falucska elektro­mos műveinek telepe mellett az utóbbi években egyre magasabb­ra emelkedett egy salak', lomb, amelynek anyagát terepfeltöltési munkákhoz akarták felhasználni. I Űrügynökségek jelentik, hogy péntekén este a salakhegy meg­mozdult és a környező házaltra omlott. A mentés nyomban meg­indult. Egyelőre még nem tud­ni, hányán rekedtek a salak ál­tál elborított házakban, de becs­lések szerint a halálos áldoza­tok száma elérheti a harmincat. * ltunk külügyminiszter Menysi­teev nagykövettel tárgyalt. — Mint a Reuter jelenti, Mihail Menytikov washingtoni szovjet nagykövet pénteken negyven perce.! megbeszélést folytatott Dean Rusk amerikai külügymi­niszterrel. * A „Nemzetközi Együttműködé­si Hivatal”, amely az Egyesült Államok külföldi segély-ügyeit bonyolítja le, pénteken bejelen­tette, hogy dollártakarékósság Céljábó* nagyobb megszoriást vezetnek be az amerikai segély­szállítmányok oénze’ésében. Ez­után csak kivételes esetekben le­het majd amerikai szállítmányo­kat idegen hajón szállítani és ezért dollárban fizetni. A meg­takarítás az idén esetleg negy­venmillió dollárt is kitehet — mondotta a hivatal szóvivője. Válság-felhők Amerika felett Lényegében nem volt új az. amit Ke nedy elmondott. A vi­lágsajtó hónapok óta boncolgatja az amerikai reccesszió problé­máit: az Express már jóval az elnök beszédének elhangzása előtt megvonta a teljes kudarccal végződött Eisenhower-kormány- zat mérlegét, s nemcsak a gaz­dasági csődről beszélt, nemcsak azt mondta el, hogy a dollár még sohasem volt olyan inga­dozó a világtőzsdéd mint nap­jainkban, hogy az amerikai au­tóipar tízezrével bocsájtja el a munkásokat, egészen új üzeme­ket állít 1.. s máris több mint egymillió kocsi keres gazdát az üzletekben. Az acélipar ma ka­pacitásának kevesebb, mint öt­ven százalékával dolgozik az Egyesült Államokban. Nemcsak ezekre a torlódó gazdasági prob­lémákra mutatott rá, hanem ar­ra is, hogy nyolc évvel ezelőtt Amerika még atomnagyhatalom- nak tartotta magát, ma viszont a Holdon ott van a vörös csil­lag jelképe, az orosz tudósok küldték a világegyetembe a leg­hatalmasabb rakétákat és az amerikai kontinens bármely te­lepülése a szovjet rakéták ható­sugarába került. Az amerikai presztízs a mélypontra zuhant. Az elmúlt évben az Egyesült Államok elnöke nem tehette be lábát Japán földjére és az Jtol- só percben kénytelen volt lemon­dani a hivatalos látogatást. Ei­senhower küldöttei Bonnban a pénzügyminisztertől anyagi se­gítséget kértek és nyilvános meg­aláztatást kellett elviselniük. Te­hát a világsajtó túl is ment bi­zonyos részleteikben Kennedyn Attól a naptól kezdve a rá­dió rendszeresen közvetítette a nürnbergi per nyilvános tárgya­lásait. Eichmann is hallgatta az ellene felvonultatott tanúk val­lomását. hallotta a bíróság elé állított náci vezetők önmentését, f'gyehe miként feketítik be ót, hogy magukat mentsék. Mindez megerősítette abban n szándé­kában. hogy el kell hagynia a tábort, mert ha felismerik, ak­kui semmi kegyelmet nem te­methet Az első közvetítést követő harmadik nap reggelén felké­szült- meleg ruhát vett magá.vt, hogy ha kint kell éjszakáznia, ne fázzon, zsebébe tett egy kést és azt a hosszú tőrt, amit ciga­rettáért vásárolt a tábor laka­tos műhelyben dolgozó fogoly- témától. Jó lesz az. szüksége le­het rá. Legalábbis addig meg­tartja, amíg fegyvert nem sze­rez. Az nem lesz nehéz, hiszen úton, útfélen ott hevernek rrég az eldobált puskák, géppiszto­lyok, kisebb nagyobb marok fegyverek. Néhány konzervet 'S vett — cigarettáért, aztán nad­rágja zsebében úgy helyezte el, hogy gyanút ne keltsen a tábor- kapuban álló őrben és a szám­láló amerikaiban. Sikerült kijutni a táborból. Hagy izgalomban, de tettetett vi- dán sóggal vezette embereit a fakitermelő helyre. Amikor meg­érkeztek, jelentkezett az őrség­nél és megkezdte a munkát, Egv VBgy Vet órai munka után leült, elővette zsebkését, vágott egy husángot és az unatkozó mun* XVII. Iiicli inaim szüké«lien — Jelentem, q tábor tiszti Vt.- számo 1235 xő. Változás egy tó. — Őrmester, mikor tanul mnr meg jelenteni? Mi az, hogy vál­tozás egy fő? Fogyás, növoke- dé.iV Mindkettő változás, őrmes­ter. .. — zsörtölődött a tábor­paramsnek. — Fogyás! — Meghalt? — kérdezte, rnovt pa:ancsba adta, hogyha a s>£ó- késlxm lévő az őrség felszólítá­sa'a nem áll meg, .e kell lőni. — Megszökött! — Hm... megszökött.,. fiber az őrség.. . ez azt elenti... A nyilvmtcrLásban megkereste mar, hogy ki volt az a fogoly?-- Jelentem, nem! Az őrmester nyomban átment az iroda nyilván tartó részlegébe, de olt bizony már nem talált senkit. Leszaladt a táborkanti-- ba, de ott sem volt a kartoté­kok kezelője. Körülbelül két órai keresés után végre megtalálták és megállapították, hogy ki is a szökevény. Az őrmester mind­járt ment a parancsnokhoz je­lenteni. — Eckmann... Eckmann... hm... Az az, akit köröznek, Jim, ol­vasd csak fel — szólt oda a he! yettesének. A szőke, szemüveges tiszt be­nyúlt a zsebébe, élőkotorta az igazolványát és kivett belőle egy képet, annak a hátára fel vol­tak tüntetve az adatok. — Eichmann Adolf SS őrnagy, a Gestapo zsidó-osztályá-ak ve­zetője... — Olvasta. — Tehát nem Eckmann? — Nem! (Folytatjuk.) az USA gazdasági és hatalmi mélypontjának ecsetelésében. De az új amerikai elnök kongresz- szusi üzenetében új. még der- mesz’őbben őszinte megvilágítást kapott az a politikai és gazdasá­gi csődtömeg, ami a távozó el­nök után maradt. A* éhes amerikai Tehát igy néz ki a valóságban, az amerikai elnök kongresszus* üzenetének hitelesség-pecsétjével i ou.zsoá ideológusok koholmu- fiymban hangoztatott úgynevezett .általános jólét állama”, amely képes leküzdeni a termelés anar­chiáját és a gazdasági válságo­sát, s biztosíthatja valamennyi atlgo'ó jólétét. Igy néz ki a !eg- ieJieUobb kapitalista államban, mely felett egyre vészesebben tornyosulnak a csőd, munkanél­küliség, nyomor felhői. Hiszen nem kommunista lap, hanem a Daily Telegraph állapítja meg. hogy a világ színpadán a dús­gazdag amerikai nagybácsi he- \vett új figura jelent meg: az énes amerikai. Kennedy elnök állította nyilvánosság elé alakját, amikor kijelentette, hogy az ame­rikaiak ezrei este ehesen feküsz- nelc ágyukban, s rajtuk kívül milliók tengődnek a kormán/ szegényes élelmiszer-alam kisfiú­ján. A kezdeményezés <i szocialista államok kezében van!- - Kormányunk a lehető’' lég- gyorsabban igyekszik megkeresni a Szovjetunióval és mis országok­kal az együttműködés Összes le­hető területeit — jelentette ki Kennedy. Az a helyzetfelisme­rés. mely kicsendült kongresszu­si üzenetének az amerikai belső nelyzettel foglalkozó részéből, to­vábbá n kongresszushoz intézett gazdasági üzenetéből, az Egye­sült Államok válságjelenségeinek olyan tisztánlátására vall, ami­nek el kellene vezetnie az új amerikai elnököt olyan lépesek­hez a nemzetközi kérdések: a le­szel elés, a nukleáris kísérletek p: cfclémája területén, :hdy konkrét tényezőt jelentene úgy az amerikai belső problémák, mint a nemzetközi helyzet sú­lyos kérdéseinek enyhítéséhez. Ezen a területen azonban mint az várható is volt — adós maradt Kennedy eddigi minden megnyilatkozása az olyan javas­latokkal, melyek előbbre vihet­nek azukat a problémákat, me­lyeknek megoldását a népek százmilliói 4-, köztük az ame­rikai nép is — elvárják veze­tőiktől. Az emberiség sorsdöntő Kérdéseiben —. az általános és teljes leszerelés," a gyarmati né­pek teljes felszabadításának, ügyében —. a kezdeményezte;, mint már esztendők óta — to­vábbra is a Szovjetunió, a szo­cialista államok kezében van. Ez érzett ki döntően az új ame­rikai elnök eddigi kijelentései után. A szocialista világreiiuszer hataJmas fölénye jutott kifeje­zésre a gyarmati kérdés megol­dására és a leszerelésre tett szovjet javaslatokban ugyanúgy, nint szocialista országok ga/- oasagi. kulturális és tudományos eredményeiben. A világot for­máló, irányító erő, — ez nap­jainkban egyre világosabban megnyilvánul: a szocializmus. Mint a kommunista és mun­káspártok nyilatkozata megálla­pította: „elérkezett az idő, ami­kor a szocialista államok világ- rendszert alkotva. nemzetközi erővé váltak, s hatalmas befo­lyást gyakorolnak a világ , fejlő­désére’'. Ez az erő alakítja az emberiség szebb és boldogban holnapját, mert: ,,a kommunis­ták történelmi küldetésüket nem­csak abban látják, hogy világ­méretekben megszüntessék a ki­zsákmányolást és nyomort, és öiönre kizárják az emberiség éle­téből bármilyen háború lehető­ségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszaba­dítsák az emberiséget az új há­ború rémétől”. 2 fezes közül több mint egymillió már négy hónapnál hosszaob ide óta keres munkát s minden hó­napban másfélszázezer ember jut el annak az időszaknak a vége­re, amelyen túl már nem k ip- hatja meg a nyomorúságos ten­gődéit jelentő segélyt sem. Az Egyesült Államok — jelentette ki Kennedy — az utolsó* ko­zott foglal helyet a gazdasági elet fejlődésének ütemét tek üt­ve. s azt sem hallgatta el az úi elnök, hogy az USA fizetési mérlegében mutatkozó hiány az utóbbi három évben körülbelül tnenf-gymilliárd dollárral növe­kedett, az amerikai aranykész­letek pedig ugyanakkor majd­m g i ——11: *1 — n *1 11A n •—* rí ^ 1— A kongresszusi üzenetnek az a risze, melyben az elnüK az amerikai gazdasági helyzetet vá­zolta: őszintén tárta fel a ne­hézségeket, az. Egyesült Államok élen r** nehezedő problémákat. Elődjével szemben nem kendőz­te a bajokat, illúziók nélkül, lep­lezetlen nyíltsággal mutatott rá arra, hogy a nagy gazdasági válság óta még sohasem volt ennyi csőd az amerikai üzleti életben. Nem hallgatta el, hogy 1951. óta a farmerek jövedelme 25 százalékkal csökkent, a mun­kanélküliek tömege a hatmillió felé halad, s a munkanélküli se­gélyben részesülök száma az Eg-esőit Államok történelmiben most a legmagasabb. Ráadásul Jfzt a címet lehetett vo.na 1-4 adni Kennedy elnök kong­resszushoz intézett üzenetének, melynek az amerikai belső hely­zettel foglalkozó részében az uj ein >k mintha a kapitalizmus gazdasági válságjelenségeihez sz. lftáltaíolt volna adattárt. Fb- ber. az üzenetben és a Fehér Ház uj gazdájának sajtóértekez­letén megtörtént az Egyesü.t Államok politikájának az eddi­ginél határozót '.abb kor vona1 ázá­sa. A nemzetközi életben vára­kozás előzte meg «z új elnök üzenetét, mely a választása* le­folyása én Kennedy hivatalhalri- pése közötti „holtszezon” után |alkalmat nyújtott az új ameri­kai vezető elgondolásainak ki­fejtésére. Az ú.i amerikai elnök olyan légkörben mondhatta el üzenetét, mely igen kedvező le­hetőséget teremtett az Eisern; >- wer vezetése idején elrontott kapcsolatok megjavítására. M;i t a Moszkovszka ja Pra /da a szov­jet—amerikai kapcsolatok elem­zése során írta: „nem kétséges, hogy az USA kormányának nin- den olyan lépését, amely vad­ban o békéit, a nemzetközi hely­zet enyhítését szolgálja, mind az anu rikai társadalom, mind pedig más országok társadalma üdvözli maid...” • * Üzenet a válságról Illúziók nélkül nyeli» rn essék a kapaszkodás. Eichmann még délután sem ,ó t vissza. A tiszthelyettes kezdett gyanakodni, de azért mielőtt jó­ién lőtte volna a dolgot, kóiűI- r.ezeít a fakitermelő csoportok kö/t, mncsen-e ott valahol, nem íán>ud1-e kedve egy kis beszél­getés- e a csupor!parancsnokok*-,’, vagy talán kártyázik valahol a bokr k alatt. Már az esti sz >.m- lálást végezték, amikor az al­tiszt jelentette, hogy a 36-os sz.- n i f; kitermelő csoport felügye­lőjét délelőtt tizenegy óra 'tu n on látta. Az őrök háromszor is megszámolták a foglyokat, mi­előtt elindították őket a tab >r felé. de az az egy ember nem kerül: elő. Este a táborparancsnok irodá­jában jelentést szoktak tenni a napi munkáról, a rer.dlu üi e3< íekiől. a szökésekről uuett volta!- ilyenek is), a fakiterrr.-- léi közben történt balesetek* !. Eg ' amerikai tiszthelyettes le i n­tette a tábor fogoly, alliszt és közlegény állományát. Egy ma- s'k a tiszti állományt, * kafelúgj élők közömbösségével hoz. éfogott farigcsálni. Tehetve, hiszen ő mint tiszt, nem dolgo­zott, csak felügyelt és serken­tette fogolytársait. A botot mar félig kiíaragta, héját cifra be­metszésekkel díszítette és e-cnor macához szólított egy foglyot, aki ir. nt volt altiszt, az ó he­lyetteseként dolgozott. — Fogd csak meg... — adta k5zéue a botot és a zsebkést. — Hová megy? — kérü'.-,te az altiszt. — Fgy pillanat..'. jaj... — kar-oit Eichmann a hasához és beszí ladt az erdő sűrűjébe. A t szthelyettes végezte a rá- bízott munkát: faragta a outit, eszébe sem ötlött, nagy hiaoa farog.a, mert aki a kezébe aj- U», rém jön vissza többet. Mire eljött a dél, a bot elkészült, az ultií/T hc-gy Eichmannak mze- legierv még egy szegdarabot is tett a bot végébe, hogyha ne­talán egyszer a hadnagy ur iái­ké, ive lesz hegymászásra, kór-y-

Next

/
Thumbnails
Contents