Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-04 / 29. szám

Megtalálták számításukat XVIII. ÉVFOLYAM, 29. SZÄM Ára 59 ííllér 1961. FEBRUAR 4. SZOMBAT 117 hold rizs A milotai Oj Élet Termelőszö­vetkezetben az összes területből öt, a szántóföldből három és fél hold jut egy-egy tagra. Ilyen kö­rülmények között a szövetkezet vezetősége úgy igyekszik elfogalt- ságot biztosítani a tagoknak, hogy munkaigényes és nagy jövedelmet biztosító növényeket termel. A tervben legnagyobb súllyal a rizs termelése szerepel 117 hol­don. Cukorrépát ötven, olajlent öt­ven, karósbabot harminc és má­kot tíz holdon akarnak termelni. Nem nagy munkaigényes, de ion­ites ipari növény a napraforgó, amelynek a vetésterületét 136 holdra tervezték. A szövetkezet tervében jelen­tős helyet foglal el az erdősítés és a fásítás is. Negyvenezer da­rab facsemetét és snhángot tele­pítenek az erdősítés során, har­mincezer darbot felújításként ül­tetnek majd el. A legelő fásításá­hoz nyolcezer darab fa elültetését tervezik. Állattenyésztési tervükből szá- vnottevő sertés és a szarvasmarha hizlalás és értékesítés. A termelő­szövetkezet 152 szarvasmarhát akar az idén meghizlalni, amiből 32-öt már be is állítottak s nyolc­vanhetet még saját szaporulatá­ból fognak be hízóba. Scrtésérté- kezítési tervük 240 darab. Ebből 56 áll már hízóban s kilencvenet itt is saját szaporulatából bizto­sítanak. Ott, ahol megbecsülik a nőket s értékelik munkájukat, meg is látszik az eredménye. Szaüolcs községben a termelőszövetkezet­nek jelenleg 65 nő tagja van, melyből rendszeresen részt vett a munkákban a múlt esztendőben 56 asszony. Bár csak 1960 máricusában kapcsolódtak be a munkába, miután a szövetkezet meg­alakult, zárszámadásig össze­sen 4800 munkaegységet telje­sítettek. Ez igen szép eredmény, ha azt nézzük, hogy egy munkaegység összértéke 31 forint, s csak egy esztendeje tsz-község Szabolcs. A szövetkezet vezetői bíznak a nőkben, akik nagymértékben hoz­zájárultak a szép eredményekhez. A hat munkacsapatvezető asszony — Szatmári Mihályné, Bihari An- talné, Szabó Antalné, Becskeházl Mihályné, Udvarhelyi Józsefné és Pallai Antalné — minden dicsé­retet megérdemelnek, hisz első­sorban rajtuk múlott, hogy a ki­tűzött növényápolási és más fel­adatokat jól végezték el a csapa­tokban dolgozó nők és férfiak, örvendetes az is, hogy a nők megfelelő helyet kaptak a veze­tésben. Az igazgatóságnak három asz- szony tagja van. Göndör Ti- vadarné. Szabó Antalné és TJrbán Józsefné. Nagyon sok nő nemcsak a köte­lező munkaegységet teljesítette az elmúlt esztendőben, hanem at­tól sokkal többet, özvegy Hor­váth Mihályné 270, Iski Erzsébet 280, Szabó Antalné 290, Pallai Já- nosné 190, Fazekas Imréné 140, Becskeházi Mihályné 170 és An­\ la Un lő közgyűlés Bálint bokorban Egyre közelebb kerülnek • egy­máshoz a nyíregyházi tanyaboK- roik. Ezt bizonyította a Bálint bokorban csütörtökön megtar­tott alakuló gyűlés is, Három bokor népe választotta a nagy­üzemi gazdálkodás útját; a Bá­lint, a Kordován és az Alsóba- chir. Most már nemcsak köz­igazgatásilag tartoznak össze, hanem gazdaságilag is. Békéért néven új termelőszövetkezeti csoportot alakítottak. 112 tag mintegy hétszáz hold földdel al- : kot ja a három bokor új közös­ségét. Kidolgozták a mintaalapsza­bályt, majd megvitatás után el ■« fogadta a közgyűlés. A íöld bevitele, a közös trágyázás és vetés nem váltott ki különösebb vitát a többi hasonló kérdések­kel együtt, de a holdankénti 250 forint hozzájárulás vitájánál már sokkal élénkebb lett a han­gulat. Az okos, meggyőző sző azonban megtette a hatását; be­látták a tagok, hogy jó lesz az a kezdéshez. A vezetőség megválasztásánál nem nagyon kellett kérni a tag­ságot, hogy szóljanak hozzá a jelölő bizottság javaslatához. Hogy aztán mégis mennyire kö­zös akarattal választották meg a hét vezetőségi tagot, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy az tóni Józsefné 160 munkaegységet teljesítettek. Pedig többnek gyer­mekük is van. Mindezek mellett továbbképzé­sükre is gondolnak. Rendszeresen részt vesznek az időszerű kérdé­sek szemináriumán, melyet Nagy Imre propagandista pedagógus vezet, s jól működik a kézimunka szakkörük is. Igazán példamuta­tóan dolgoznak a Szabolcs köz­ségi asszonyok, s minden dicsére­tet megérdemelnek. Idén szeptemberig üzembe helyezik a nyíregyházi almatárolót Őszig' további 45 millió forintot fordítanak a tárolóra Megyénk életére vonatkozó jelentős elöntések születtek február elsején azon az értekezleten, amelyen a megyei párt- bizottsággal, a városi és megyei tanáccsal az Országos Terv­hivatal, a SZÖVOSZ, az Építésügyi Minisztérium, a Közle- kedés-és Postaügyi Minisztérium, továbbá a Külkereskedel­mi Minisztérium képviselői megtárgyalták a nyíregyházi al- matároló határidő előtti részleges üzembeállítását. A tárgyalások eredményeképpen arra az elhatározásra jutottak, hogy 1961 szeptember 30-ig a nagy almatároló mintegy 50 százalékát, vagy ennél is nagyobb területét, amely mintegy 5000 négyzetméter, részlegesen üzembehelye­zik. Évenként 2*3000 holddal gyarapszik Á n termő jjyfi.nőlcsös elnök Barta Miklós, Turcsán András, Bálint Pál, Adami András, Tóth József. Molnár József és Potocki János nevek után külön külön zúgott a taps. Az öt tagú ellenőrző bizottság megválasztása után az új elnök megköszönte a tagság bizalmát, egyben kérte, hogy továbbra is támogassák, hogy eredményesen végezhesse munkáját az egész tagság javára. Mint ismeretes, megyénk az ország legjelentősebb téli alma termő területe lett. A megyei almatermelés területileg és volu­menében is jelentősen tovább fejlődik. A jelenlegi termő gyü­mölcsök mintegy 25 000 kát. hol­dat tesznek ki, s ez a terület évente 2—3000 kát. holddal to­vábbra is gyarapodik. Ezért vált szükségessé a Nyír­egyházán tervbevett és jelenleg már épülő almatároló és export­feldolgozó üzem létrehozása. Az építkezések ütemét eddig számos nehézség lassította. A munka 1959 nyarán kezdődött el, s ab­ban az évben mintegy 10 millió forintot fordítottak az alapozási munkákra. 19C0-ban tovább folyt az épít­kezés, s a tervezett 20 millió fo­rintos beruházási értékkel szem­ben 24 millió forintból elkészül­hetett az almatároló előregyártott tartópilléreinek, valamint egyéb szerkezeti elemeinek 70 százalé­ka és felépültek szociális jellegű helységei: a mosdó, konyha, öl­töző, étterem, irodák, stb., továb­bá a trafóház és a kazánház. Az 1960-as beruházás 20 szá­zalékos túlteljesítést az év végéig tartó enyhe időjárás is segítet­te az Építésügyi Minisztérium és a megyei építő vállalat dolgozói­nak lelkiismeretes munkája mel- 1 kintették. Valamennyi szerv lel­kes támogatást ígért és vállal­ták, hogy a munkát határidő előtt elvégzik. Panák László elvtárs, a SZÖVOSZ elnökhelyettese ter­jesztette elő az almatároló máso­dik lépcsőjének szükségét. A helyszínen így az illetékesek ar­ra az elhatározásra jutottak, hogy az almatároló befejezése után elkezdik a második lépcső; egy újabb iker-almatároló építé­sét is. Ez azért is előnyös lenne, mert a járulékos beruházások, mint a vasúti híd, mérleg, jég­gyár, transzformátor. öltözők; mosdók, stb. úgy épültek, hogy mindkét almatárolót ki tudnák szolgálni. A megbeszélések során érde­kes terv született, melynek ér­telmében az üzemet gázfűtésre állítanák át. Ezt mintegy 4 mil­lió forintos beruházással meg le­hetne oldani, s ez az összeg a két évi tüzelő fuvarköltségéből is megtérül. A gázfűtés bevezetése lehetővé tenné, hogy Nyíregyháza lakásaiba is bevezethessék a gázt. kisegítő üzemek és a tároló gépesítése 70 holdas gyümölcsöst telepítettek Őpályiban Az ópályi termelőszövetkezeti tagolt a közelmúltban 70 holdas gyümölcsöst telepítettek. Most folynak az előkészületek a zár­számadásra. Az adatokból kitű­nik, hogy körülbelül 75 ezer munkaegységet dolgoztak az el­múlt gazdasági évben a szövet­kezet tagjai. Kifizették már a gépállomásnak a díjakat, az egész évi gépi munkáért 232 ezer forintot. Az idén nagyrészt saját gépekkel akarják művelni a földeket, hogy kevesebbe ke­rüljön a gépi-munka. Az elgon­dolások szerint egy Szuper Ze- tort, egy MIA gépet, még két kisebb gépet, egy darálót és két stráfköcsit szeretnének vásárolni. A megyei párt-, tanács- és szö­vetkezeti szervek 1960 nyarán a megyei burgonya és gyümölcs- termelési problémák keretében rendkívüli pártbizottsági ülésen vitatták meg az építkezés meg­gyorsításának szükségességét? s kéréssel fordultak a segítségre hivatott országos szervek veze­tőihez. így sikerült a tavalyi túl­teljesítés és ennek köszönhető a február 1-i döntés, melynek ér­telmében lehetőség nyílik arra hogy az idei év őszén az alma- tárolót részlegesen üzembehelyez­hessék. Erre az intézkedésre annál is inkább szükség van, mert az 1960-as terméskiesés után a kö­vetkező évi termőrügyképződés és kondíció feljavulás szempont­jából előnyös bőséges csapadék hatására az 1961 évi télialma terméskilátások rekordtermést ígérnek. Ez alapul szolgálhat megyénkben mintegy 10 000 súly vagon árualma vásárlására, amennyiben fagykár, vagy egyéb elemi csapás nem következik be. A mezőgazdaság átszervezése megyénk valamennyi gyümölcs- termő járásában befejeződött, s ez azt jelenti, hogy a raktárhiány hatványozott mértékben jelent­kezik. Az almát vásárló országok rendeléseiket a késő őszi, vagy téli hónapokra adják, s ezért fel­tétlenül fontos a téli alma át­meneti tárolása. Az almatárolónak a tervezett­nél előbbi üzemeltetése egy egész évi előnyt jelent népgazdasá­gunknak. I bértároló é«t «gázlifté* Az értekezlet résztvevői az építkezést a helyszínen is megte­i Az almatároló idő előtti üze- I meltetése sok szempontból elő- i nyös megyénk részére. A tároló i jelentős munkalehetőséget tud i biztosítani: szeptemberben már : legalább 300. később 500 dolgozót állandóan foglalkozatathat. Az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetője, Ligeti Alajos elvtárs a foglalkoztatás állandó sítása érdekében biztosította, hogy kisegítő üzemrészeket is (pulpüzemet, aszalót, stb.) építe­nek. A megyei értekezlet előtt egy nappal a SZÖVOSZ a tároló gé­pesítésével kapcsolatban tartott értekezletet, ahol a nehéz testi munkák gépesítése került szóba. Gépek végzik majd itt a nehéz ládázást, árumozgatást, liftek, elektromos, emelővillás targoncák könnyítik majd meg a munkát. A meggyorsított építkezés nagy feladat elé állítja megyénk épí­tőiparát: csak az idén szeptem­berig 43 millió forintot kell be­építeniük, s ebből 35 milliót 'az építkezésre, 8 milliót pedig a gé­pekre fordítanak. gy- i. ík/. fitég protetdr/ol egy«sőtjet*k A napokban tartották zárszámadási közgyűlésükét a iuzséri Béke Csillaga Tsz. tagjai. Az eredmények hűen mutatták azt, hogy a dolgos családok jól megtalálták szá­mításukat » szövetkezeti gazdálkodással. A képen: Révész N. Bertalanné boldogan számolja a pénzbeli részesedést. Közel 600 munkaegységet szereztek. Jól lehet, az időjárás szeszélye szövetkezetükben is okozott károkat. Révészék keresete mintegy húszezer forint volt. (Fotó: Hammel J.) Hatvanöt nő tauja van a szabolcsi tsz-nek tv».*.«. Miért szükséges a tároló gyors üzem behelyezése y

Next

/
Thumbnails
Contents