Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-04 / 29. szám

Spanyol tragédia A magyar | katonai köfdötíség Sztálingrádban A Czinege Lajos altábornagy honvédelmi miniszter vezette ma­gyar katonai küldöttség két napig Sztálingrád vendége volt. A kül­döttség tagjai megismerkedtek a hős város nevezetességeivel, a vá­ros lakóinak életével. Ellátogattak ' a Caricin-Sztálingrád hadtörté­neti ‘múzeumba, amelynek ven­dégkönyvébe a következőket ír­ták: „örök hála Sztálingrád vé­dőinek, akik önfeláldozó harcuk- i kai nagyszerű példát mutattak a lenini párt vezetésével vívott küz­delemben.” Három portugál katonai repülőgép rádió útján bejelentette: csatlakozik a Salazar-rendszer ellen fellépd erőkhöz Néhány nappal ezelőtt a por­tugáliai Oportóban haditengeré­szek követni akarták a Santa Ma­ria példáját és el akartak foglal­ni egy hadihajót, — közli a Paese Sera című olasz lap. — A kísérlet azonban nem sikerült. Tizenkét tengerészt letartóztattak kor­mányellenes összeesküvés szerve­zésének vádjával. A matrózok és tengerésztisztek között újabb le-1 tartóztatásokat hajtanak végre. A portugál fővárosból kapott tájékoztatások szerint három por­tugál katonai repülőgép — egy bombázó és két vadászgép —szo­kásos útjáról nem tért vissza tá­maszpontjára, Madeira szigetére. A három repülőgép személyzete rádió útján közölte, hogy csatla­kozni kíván a Salazar-rendszer ellen fellépő erőkhöz. Píuss 2— plüss S fok Várható időjárás ma estig: fel­hőátvonulások, több helyen futó­cső, havaseső. Élénk északnyu­gati, északi szél. Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton plusz 1—plusz 5 fok között. Szinte naponta érkeznek spa-. tek adataik felvételére, útlevelük nyol munkások — legtöbbször csa- 1 felülvizsgálására. A képen: az lidjukkal együtt — Svájcba, mun- j érkező spanyol munkások egy csó­kát keresni. A genfi Cornavln-pá- portja a Cornavin-pályaudvaron, lyandvaron külön irodát létesítet- 1 (MTI Külföldi Képszolgálat.) Folytatódik a letartóztatási hullám Elisabethvillebeu — Hammarskjöld nyilatkozata A Sírnia Lilierdade lítfa Brüsszel, (MTI): Belgiumban háborítatlanul folytatódik a zsoldosok toborzása Csőmbe ide­genlégiójába — jelenti az AAN. Nemcsak Brüsszelben, hanem !N am urban is dolgoznak a tobor- zók. akik nem fukarkodnak az ígérgetéssel, ha a nehezen kö­télnek állókat akarják rábírni, hogy szolgáljanak Csőmbe zsol- dosser egében. ELIS ABETHV1LLJK: Csőmbe és cinkosai szigorú (megtorlással igyekeznek elfojta­ni a katangai népi ellenállást. Mint hivatalosan közölték, csak Elisabethvilleben 557 embert ^vettek őrizetbe” a legutóbbi j mpokban tartott házkutatásokon pedig 69 személyt tartóztattak Be, mert „hiba volt személyi : igazolványuk körül”. NEW YORK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa t csütörtökön délután folytatta a i kongói helyzet megvitatását. A vita megkezdése előtt Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár nyilvá­nosságra hozta egy jegyzék szö­vegét, amelyben felhívja az ENSZ kongói rendfenntartó erői­nek rendelkezésére bocsátott marokkói csapatok parancsnok­ságát, hogy a marokkói egysé­gek lássák el mindaddig az ENSZ-szolgálatból rájuk háruló feladatokat, amíg hazaszállítá­suk meg nem kezdődik. A felhívás indokolására Ham­marskjöld megjegyezte, hogy a kongói helyzet ez idő szerint nagyon súlyos, de még jobban j romlik a „belga katonai szemé­lyek kongói jelenléte miatt”, * Az ülés felfüggesztése után Stevenson. az amerikai küldött, aki eddig tartózkodott attól, hogy kifejtse a Kennedy-kor- mány álláspontját Kongó kér­désében, sajtónyilatkozatot ajjott ki, amely védelmébe vette Ham- marskjöldöt és „sajnálkozott”, hogy Zorín bírálta az ENSZ főtitkárát. A tábor lakóit kezdetben na­gyon bosszantotta, hogy már a reggeli ébresztő előtt felserkenti őket álmukból a barakszobákba felszerelt hangszóró és muzsikát közvetít, amikor ők aludni sze­retnének. Már az első héten (több hangszórót elrontottak, több helyen elvágták a vezeté­ket, hogy ne háborgassa őket a rádiótechnika e hangos vívmá­nya. A tábor vezetősége azonban azonnal kijavíttatta a rongálá­sokat és szigorúan megtiltotta a tábor lakóinak, hogy a készü­lékekhez nyúljanak. Ez a pa­rancs újabb bosszúságot okozott, de néhány nap múlva megszok­ták az állandó rádiózajt, egyre többen akadtak, akik rendszere­sen kezdték hallgatni a híradá­sokat, a rádió utáni érdeklődést magasra fokozta az a hír, amit a táborparancsnokság dobott a foglyok közé: tárgyalások foly­nak a hadifoglyok hazabocsátó- séról, a hadifogolytáborok meg­szüntetéséről. Eichmann nem sokat törődött a rádióval, hiszen bármilyen megegyezésre is jutnak a szö­vetségesek a foglyokat illetően gondolta — neki menekülni kell, hiszen nevét mindig a há­borús főbűnösökkel emlegették. Egy délután azonban kártyázga- tás közben megszólalt a feje fe­lett a hangszóró: — Kedves hallgatóink, hely­színi közvetítést adunk Nüm- bergből, a háborús főbűnösök tárgyalásáról. Felfigyeltek a szobában lé­vők valamennyien. XVI. Közvetítés Nűriiber&ből — Kártyát súlyba! — adta ki réfásan az utasítást a szobapa­rancsnok. Hanyatt dőltek az ágyakon, felparázslottak a cigaretták és az érdeklődés szülte csendben mindenki figyelt. A bemondó hangja után néhány másodperc­cel már a tárgyalóterem halk, izgatott zaját hozta a hangszóró. Kisvártatva felhangzott a bíró kérdése: — Neve? — Otto Wolf... Eichmann megdermedt. Ottó Wolf egyik munkatársa volt, is­merője egész tevékenységének. Mi lesz most, ha volt munkatár­sa mindent elmond, ha világgá kürtöli titokban elkövetett dol­gait? Mert voltak titkok, ame­lyekről még a vezérkar tagjai sem tudtak. Kétségbeesve has­ra fordult és tenyerébe rejtette az arcát, nehogy szobatársai le­olvashassanak valamit is az ar­cáról. — Veled mi van? — kérdezte egy szobatársa. — Fáj a fejem... — dadogta Eichmann anélkül, hogy felné­zett volna. Nem figyeltek tovább rá, mert felhangzott a bíró máso­dik kérdése: — Hol szolgált, ki volt a fe­lettese? Eichmann mcst először tett magának szemrehányást amiatt, hogy el nem szökött a táborból. Tudta, hogy a rádiót az egész tábor hallgatja, mi több, a tá­bor parancsnokságán is ott ül­nek a készülék előtt, s mi lesz, a valakinek eszébejut fellapoz­ni a kartonokat és „megkapar- gaíja” egy kicsit az Eckmann nevet? — Otto Wolf, önt, mint tanút idéztük a bíróság elé. Figyel­meztetem, hogy legjobb tudása szerint, az ön által ismert té­nyek minden részletére kiterje­dően feleljen kérdéseimre — hangzott a bíró szava. Eichmann fellélegzett. Azt re­mélte, hogy Wolf sokkal keve­sebbet fog mondani, mint amit tud. Izgatottan várta az újabb kérdéseket. — Találkozott ön személyesen is Eichmannal? — Igen. — Ráismer? — kérdezte to­vább a bíró. — Nézze meg jól ezt a fényképet. — Igen, ez Adolf Eichmann. — Milyen kapcsolatban volt Adolf Eichmannal? — Egy ideig együtt dolgoz­tunk Bécsben, majd többször találkoztunk Prágában... Né­hányszor elkísértem ellenőrző útjára is... Utoljára május ele­jén találkoztam vele Alt-Aussee-j ban... — Elvesztem... — suttogta Eichmann és most tett először szemrehányást magának, hogy j nem szökött el már az első na-, pon a táborból. Veszélyesnek ta- [ lálta helyzetét és hozzáfogott szökési terve kidolgozásához. | A közvetítés befejezése után • nem vett részt a kártyázásban. Azt mondta, hogy megy és ki- j szellőzteti egy kicsit a' fejét. Ki­ment a íáoor udvarára és elhú­zódott a legeldugottabb sarok­ba, hogy senki se zavarja. Elő­ször arra gondolt, hogy másnap, amikor favágásra kimennek — [ elszökik. Hosszú fontolgatás1 után azonban erről lemondott, mert félt, nogy gyors eltűnésé­vel felkelti az amerikai hatósá- j gok gyanúját, nem juthat mesz- sze és elfogják. — Két napig várok! — hatá­rozta el. » (Folytatjuk.) Következő cikkünk címe: EICHMANN SZÖKÉSBEN 1961 januárjában a Santa Maria elnevezésű portugál óceánjáró Lisszabonból kindulva Venezuela fővárosának, Caracas-nak tengeri kikötőjéhez (La Guaria) érkezett, majd a holland Antillákhoz tar­tozó Curacao szigetének érintésé­vel az amerikai Everglades kikötő fele tartott. La Guariában és Curacao szi­getén hajóra szállt 69 tagú portu­gál emigráns csoport 1961 január 24-én a hajót elfoglalta. Az ak­ciót Galvao kapitány, ismert por­tugál haladó politikai személyiség vezette. A hajót a brazíliai Recife városához irányították, ahol 1961. február 1-én kikötöttek. A Santa Maria — új nevén Santa Liber- dade (Szent Szabadság) — 9 na­pos útja világraszóló tüntetés volt Portugália diktátorának, Salazar- nak immár három évtizede tartó ferrorisztikus uralma ellen. Őfabli Ausztriában élő háborús bűnösök leleplezése várható Becs. (MTI): A tömeggyilkos Eichmann bűntetteiben részes volt SS-tisztek és Gestapo veze­tők ellen megindult bűnügyi el­járások hulláma az eddigi le­tartóztatásokkal — a jelek sze­rint — nem ért véget. A bécsi hitközség vezetősége : bejelentet­te: nyilvánosságra hozza azok­nak a háborús bűnösöknek » névsorát, akik a náci terrofura- iom alatt aktívan részt vettek a „zsidókérdés végleges megol­dásában" s még ma is büntetle­nül élnek Ausztriában. Simon Wiesenthal és Wihslm Krell, a bécsi zsidó hitközség vezetői kijelentették: „a gyilko­sok ma is itt élnek közöttünk!” 2

Next

/
Thumbnails
Contents