Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-26 / 48. szám

Űj tavaszra készülnek Tiszabercelen A megyei pártbizottság ágit.-prop. osztálya és szerkesz­tőségünk megvizsgálta, hogy a közelmúltban szövetkezeti köz­séggé lett Tiszabercelen miként formálódik az új élet. Az „ahány ház, annyiféle elgondolás, annyiféle akarat” hogyan kezd mm a csapásra találni, ami mindnyájuk országútja lesz majd, ahol összefogva az eddigieknél gyorsabban jutnak előre. Űrről a rövid néhány hetes útról é3 a közeli terveik­ről adunk hírt az alábbi sorokban. A lig egy hónapja még, hogy az utolsó családok is kimondták az igent és Tir szabercelen minden dolgozó paraszt neve mellé mostmár hozzáírják, vagy hozzámondják, hogy a Bessenyei György Ter­melőszövetkezet tagja. Az új élet formálásához elég rövid ennyi idő, falrengető dolgokat nem lehet tenni, de a legszük­ségesebbeket Tiszabercelen megtették. A vezetőség, a brigád- és munkacsapatvezetők megvá­lasztása után elvégezték az ál­latok számbavételét és a fel­szerelések leltározását. Tudják, hogy a községben lévő 158 da­rab lóból 148 kerül a közösbe, amit májusban hordanak majd össze, amikor lesz már zöld­takarmány. Szarvasmarhából mintegy 130 darabot visznek szövetkezeti tulajdonba. Megkezdődött a trágyahor­dás, a Zetorok és a lófogat mellett még a teheneket is be­fogták egyes tagok. Sok tagot lehetne dicsérni, de néhány leg­szorgalmasabbnak mégsem hagyhatjuk ki a nevét. Az el­sők között és folyamatosan Osztozkodnak A határt ismerő helyi szak­emberek és a megszilárditó brigád tagjai a tanácsháza egyik termében — az ügyfe­lektől félre vonulva — egy le­pedő nagyságú térkép fölé hajolva terveznek, vitatkoznak. A nyomtatott térkép mellett egy hasonló nagyságú házilag rajzolt térkép is fekszik, amin vonalakat húznak, radíroznak, odább húzzák az előbbi vona­lat és a bekerített részbe beír­ják, hogy hány hold. A szövetkezetben hat szántó­földi brigád alakult. Az embe­rek csoportjait sem volt köny­mentek dolgozni ifjú Bodnár György, Pere Béla, Farkas Kál­mán és ifjú Balázsi Sándor. Ritka az ilyen szövetkezet, ahol a tagságnak a kétszerese irat­kozott fel munkára. A brigád-» vezetők ugyanis felmérték, hogy melyik családból há­nyán vesznek részt a közös munkában. Tagként 640 em­bert (ennyi családot) tartanak nyilván és a családtagokkal együtt UTÓ dolgodét. írtak ösz- szé. Ez nagyon örvendetes do­log, mert így álig három hold jut egy szövetkezeti dolgozóra és biztosítva le?z a jó megmű­velés. Csupán aünyi kérdés marad: miért nem léptek be többen a családtagok közül rendes tagpak? A minap is az egyik , asszpny egy ,16 éven fe­lüli lánynak kért volna SZTK- lapqt, de nem, adhattak,- inert csak mint családtag számít dol­gozni a szövetkezetben. Acsa- ládtagként dolgozónak nem szaporodnak a nyugdíj, a rok­kantsági és egyéb alapokhoz az évek, szociális kedvezményben sem részesülhetnék,, például há­zassági segélyben. a brigádok nyű hal felé eloszlani, de még­is könnyebben ment, mint most a terület elosztása. A szö­vetkezetben premizálás van majdcsak minden növényre és magától értetődő dolog, hogy mindenki szívesebben dolgozna a jobb földön. Azonban a gyen­gébb talajt is meg kell mun­kálni, azon is termelni kell. Azon fáradoztak minap a szak­emberek, hogy a határban fel­lelhető minden talajból része­sedjen minden brigád, de el se aprózzák a brigádteriiletéket, egy-egy tábla legalább 50 hol­das legyen. Lesz korai burgonya bőven Bércéi ugyan inkább az állat­tenyésztéséről — a szép tehe­nekről — híres, mint a burgo­nyájáról, de ez a község is bele­esik a Rakamaz környéki híres burgonya-zónába. A szántó te­rületük 20 százalékát burgonyá­val ültetik be. A brigádvezetők sorrajárták a tagokat és min­denkinél felvették és aláírással hitelesítették, ki mennyi bur­gonya, kukorica, napraforgó, cukor- és takarmányrépa ka­pálását vállalja. A 200 hold korai burgonya vetőgumójának csiráztatását is' otthon, a házaknál végzik a ta­gok. Megállapították, hogy kinek nincs elegendő, vagy jó­minőségű burgonyája — a leg­több tagnak van azok a szö­vetkezet által felvásárolt meny- nyiségből kapnak vetőgumót a csírástatáshoz. A termelőszövetkezet gon­doskodik csíráztató ládáról is. Vigvári József — a műhelyével együtt — nemrég szövetkezetbe lépett kerékgyártó a vejével és egy hozzáértő taggal a most kitermelt nyárfából már fűré­szeli is a ládának való deszkát. Rövidesen 2000 darab csírázta­tó láda kerül ki a tagokhoz, amit ültetés után beadnak a kertészet számára, ahol para-- dicsomot, uborkát, vagy egyéb zöldséget tudnak benne szállt tani. A kerékgyártók már kérik a vezetőséget, hogy szerezzenek nekik szilfát, amiből tartalék kerékagyakat, talpat csinálná­nak, hogy annak idején gyor­san tudjanak javítani, ha meg­indul teljes ütemben a közös­munka. Talán már végeztek is volna a metszéssel, de eddig csak a földről elérhető munkát csinál­ták, a törzset tisztogatták, az alsó ágakat metszették és a vadhajtásokat szedték le a tör­zsek tövéről. Csupán azért mert nem volt létrájuk. Igaz, ollója és egyéb felszerelése sincs még a fiatal szövetkezetnek, de azt kölcsönözték a tagok. A létrák famunkáját megcsinálták a bog­nárok, egy kis huzavonával ugyan, de már a kovácsok is bevasalták, így azóta mind a tizenöt tagja dolgozik már a Gönczi Balázs brigádjának. A szükséges védekezőszerek­nek nagyrésze ott van a föld­művesszövetkezet raktárában, a hiányzót pedig a napokban ren­delték még. * Terv és prémium Sok mindent lehetne nyqg « szövetkezet gazdasági életébői felsorolni, az építkezést, az. ól- lattenyésztést, a. bontakozó áru­értékesítési tervet, ami csak részben van kész. Erre alapoz­zák majd a pénzügyi tervet, va­lamint a munkaegységrészese­dést és egyéb alapok nagyságát is. Csupán egy dologról szóljunk még, a termésátlagok tervéről és az ezzel összefüggő pré­miumról. Nagyon helyes, hogy a többtermelést elősegítő pre­mizálást bevezetik. A tervezett termés 10—12 százaléka a tagot illeti meg, a terven felüli ter­mésnek pedig az 50 százaléka a tagé. A tervezett termésátla­gokról azonban már nem lehet, ilyen elismerőleg nyilatkozni. Tiszabercelen a 9 mázsás ku­koricatermés, az 50 mázsás burgonya és az 5 mázsás napra­forgó egy kicsit alacsonynak tűnik. Van egy-két elfogadható érv is, mint a sok vizes föld, a kevés őszi szántás, de még en­nek ellenére sem vonzó a 9 mázsás kukorica Tiszabercelen. Az igaz, hogy iparkodnak a ta­gok többet termelni, mert a ter­ven felüli 50 százalék az övék lesz, de vajon az- áruértékesítés kapcsán milyen munkaegység- részesedést tudnak majd, forinté ban kimutatni? Ha alacsony lesz jz-,, munkaegység, értéke, vajon nem. húzódnak-e majd olyqn munkáktól, ámít nem lehet premizálni? Néhány kisebb hibától elte­kintve, egy mondatban kifejez­ve azt lehet mondani, hogy a tiszaberceli Bessenyei György Termelőszövetkezet tagjai jól kezdték az új életet. CSIKÓS—NAGY Több segítséget a tiszaberceli kiszistáknak! Tiszabercelen hetven tagja van a KISZ-szervezetnek. Korábban megfelelően foglalkoztak a fia­talokkal. A tsz-szervezés befe­jezése óta azonban nehezen bontakozik ki a fiatalok mun­kája. A KISZ-titkár, Vajóczki János elvtárs, a szomszéd köz­ségben, a Vencsellöi Gépállo­máson dolgozik. Igyekvő, szor­galmas fiatal. Az új helyzetben azonban még nem találták meg azt a helyes munkamódszert, amellyel segíthetnének a terme­lőszövetkezeti gazdálkodásban, a közösben lévő fiatalok neve­lésében. A pártszervezettől sem kap­tak meg minden segítséget. A termelőszövetkezeti pártszerve­zet és a községi tanács vezetői a napokban beszélték meg a tsz tagok nevelése érdekében meg­oldásra váró politikai feladato­kat. ígérték, hogy a kiszisták- kal is többet foglalkoznak, job­ban segítik munkájukat. Az ígé­ret bizonyára valóra válik, s a pártszervezetek segítségével ismét említésre méltóan dolgoz­nak majd a tiszaberceli kiszis- ták is. Soha ne szüneteljen az emberek nevelése SOK HELYEN, a termelőszövetkezetek számszerű fej­lesztéséért végzett agitáció befejezése után, — magukra hagyják a tsz tagokat. Vannak, akik azt hiszik, hogy a be­lépési nyilatkozat aláírásával megoldották, szüneteltethetik a felvilágosító munkát. Helytelen ez a szemlélet. A dolgozó parasztok megnyerése körültekintő, alapos, meggondolt po­litikai munkát igényel. A belépéssel közelebb kerülnek a dologozó parasztok a nagyüzemhez, a szövetkezeti gondolat­hoz. A kérdések özöne, a munka zöme azonban a belépés után jelentkezik. A tiszaberceli népnevelők becsületesen dolgoztak min­den ember megnyeréséért, igyekeztek számos kérdésre ki­elégítő választ adni. Legjobb tudásuk, akaratuk ellenére sem rendezhettek azonban minden kérdést megnyugtatóan a számszerű fejlesztésért végzett agitáció közben. Ezért elha­tározták, hogy a belépések után sem hagyják magukra a tsz tagokat, visszatérnék az új belépőkhöz, beszélnek örö­meikről, gondjaikról. VAN MIRE VÁLASZOLNI a népnevelőknek. Az egyik utcában a közös baromfiállomány megteremtésével, a má­sikban a napraforgó termesztésével, másoknál^ a saját erő­ből történő építkezésekkel összefüggő kérdésekre kell kielé­gítő, megnyugtató választ adni. Sok még a pártszervezet, a népnevelők tennivalója a tervkészítés sikere érdekében is, hogy a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő termésátla­gok elérését tűzzék célul. A tsz pártszervezetének vezetősége gondosan tanulmá­nyozza a dolgozók véleményét. A felmerülő kérdések tük­rében kellően tájékoztatják a népnevelőket, hogy azok meg­felelően válaszoljanak a problémákra. Az egyik utcában — többek között — egyesek azt hangoztatták, hogy a tsz veze­tőségében nincsenek megfelelően képviselve a volt középpa­rasztok. A népnevetek tényekkel bizonyították ennek az el­lenkezőjét. Elmondták, hogy Eperjesi Antal, Fekete Pál, Sánta Mihály és még többen, mint volt középparasztok tag­jai a vezetőségnek. Az ilyen konkrét válasz megnyugtatja a dolgozókat. A PÁRTVEZETÖSÉG a helyi jellegű, gazdasági kérdé­sekkel összefüggő politikai munkát nem tartja — helyesen — elegendőnek a tsz tagok nevelésében: Ügy döntöttek, hogy elvi. politikai kérdésekről is beszélnek agitáció köz­ben. Mélyítik azt a gondolatot, hogy helyesen cselekedtek, amikor beléotek a termelőszövetkezetbe. Szükség van er­re. Ugyanis a tegnap még egyénileg gazdálkodókra jellemző a kistulajdonosi szemlélet, s ha a belépések után magukra maradnak a tsz tagok, egyesek „visszafelé” nézegetnek. Elő­fordult. hogy az egyik új belépő tgz tag mezsgyéjének meg­jelölésére mélyen a földbe rejtett karót helyezett el, vagy a háztáji földet jelző táblának a földbe kerülő végére írta nevét azzal a céllal, hogy hátha mérnek még egy tábla ház­tájit részére valahol... Ezek art tgazolják, a kistulajdonosi szemlélet nem szűnik meg máról-holnapra és belépés után is szükséges a nagyüzem előnyeiről beszélni. A SZÖVETKEZETI GONDOLAT erősítése közben a ii- szaberceliek azt is elmondják, hogy jobb, könnyebb, szebb életet a termelőszövetkezetben is csak becsületes munkává) lehet biztosítani. Tiszabercelen is voltak ugyanis néhányan, akik a tsz-be való belépés után arra számítottak, munka nélkül is jobban fogunk élni... Egyesek nem a család erejé­hez megfelelő területet vállaltak. Ezek is igazolják: szük­séges visszatérni a tsz tagokhoz, s ha a területvállalások összeírását nem előzte meg az agitáció, azt most, utólag kell pótolni. A egyik új belépő tsz tag, amikor portájáról Zetorral elszállították a trágyát a közös földre, azt mondta: „A gé­pek elviszik majd a jövedelmünket”. Á pártvezetőség jól képzett, a gépek munkáját ismerő népnevelőket bízott meg azzal a céllal, hogy beszéljenek a gépek szerepéről, jelentő­ségéről, és győzzék meg a kételkedőket: a gépek segítőtár­sak, szükségesek, megkönnyítik a dolgozók munkáját és al­kalmazásuk hozzájárul a jövedelem emeléséhez. A tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetkezetben hatszáz család dolgozik. A pártszervezetnek viszont csak 22 tagja van. Ha a pártszervezet egységes, erős, a huszonkét kom­munista is sok mindenre képes. Mégis szükséges, hogy a pártonkívüliek legjobbjait is bevonják a népnevelő munká­ba. Tizenpt pártonkivüli tsz tagot bíztak meg a tagok ne­velésével. Olyan embereket, mint Z. Nagy János, Farkas, Géza, Kozma István és a többiek, akik a többség bizalmá­ból valamilyen tisztséget is viselnek a közösben. Megérdem­lik a kommunisták bizalmát is. Sokat segítenek a közös munka szervezésén kívül a tsz tagok nevelésében. FONTOSNAK TARTJÁK a népnevelőkkel való megfe­lelő foglalkozást. A megváltozott viszonyok, a népnevelő munkával most megbízottak és a régiek nevelése szükség­szerűen megköveteli a pártvezetőségtől, hogy az új helyzetnek megfelelően tájékoztassák az agitátorokat. A pártjezetőség nem is kés’ekedik, s a lehetőség szerint segíti a népnevelő­ket. Beszélnek az egységes paraszti osztály megteremtésé­nek jelentőségéről, a munkás-paraszt szövetségről, az áru- termelési tervek teljesítésének jelentőségéről. Ezekről a kér­désekről azonban csak úgy tudnak helyesen beszélni a nép­nevelők, ha maguk is tanulmányozzák ezeket a kérdéseket. Ezt viszont csak a pártvezetőség segítségével tehetik. A népnevelők figyelme kiterjed arra is, hogy a terme­lőszövetkezeti demokráciát, a tsz tagok jogait és kötelessé­geit tiszteletben tartsák. Beszélnek a munkaverseny kedve­vező hatásáról, az osztályharc helyes értelmezéséről. Ez utóbbira azért is szükség van, mert egyesek azt mondják: „Beléptünk a tsz-be, megszűnt az osztályharc”.'Nem látják elég tisztán, hogy a különböző téves nézetek elleni küzde­lem, az emberek tudatának, gondolkodásának formálása, a kistulajdonosi szemlélet elleni harc és a közösségi élet meg­teremtéséért folyó felvilágosító munka is része az osztály­harcnak. A TISZABERCELI KOMMUNISTÁK tudják, csak ak­kor lesz eredményes a tsz gazdasági munkája, csak úgy lesz magas jövedelmük, ha soha nem szüneteltetik a felvi­lágosító munkát és minden ember nevelésével törődnek Már az egész gyümölcsös brisfád do’gozik

Next

/
Thumbnails
Contents