Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-26 / 48. szám
Űj tavaszra készülnek Tiszabercelen A megyei pártbizottság ágit.-prop. osztálya és szerkesztőségünk megvizsgálta, hogy a közelmúltban szövetkezeti községgé lett Tiszabercelen miként formálódik az új élet. Az „ahány ház, annyiféle elgondolás, annyiféle akarat” hogyan kezd mm a csapásra találni, ami mindnyájuk országútja lesz majd, ahol összefogva az eddigieknél gyorsabban jutnak előre. Űrről a rövid néhány hetes útról é3 a közeli terveikről adunk hírt az alábbi sorokban. A lig egy hónapja még, hogy az utolsó családok is kimondták az igent és Tir szabercelen minden dolgozó paraszt neve mellé mostmár hozzáírják, vagy hozzámondják, hogy a Bessenyei György Termelőszövetkezet tagja. Az új élet formálásához elég rövid ennyi idő, falrengető dolgokat nem lehet tenni, de a legszükségesebbeket Tiszabercelen megtették. A vezetőség, a brigád- és munkacsapatvezetők megválasztása után elvégezték az állatok számbavételét és a felszerelések leltározását. Tudják, hogy a községben lévő 158 darab lóból 148 kerül a közösbe, amit májusban hordanak majd össze, amikor lesz már zöldtakarmány. Szarvasmarhából mintegy 130 darabot visznek szövetkezeti tulajdonba. Megkezdődött a trágyahordás, a Zetorok és a lófogat mellett még a teheneket is befogták egyes tagok. Sok tagot lehetne dicsérni, de néhány legszorgalmasabbnak mégsem hagyhatjuk ki a nevét. Az elsők között és folyamatosan Osztozkodnak A határt ismerő helyi szakemberek és a megszilárditó brigád tagjai a tanácsháza egyik termében — az ügyfelektől félre vonulva — egy lepedő nagyságú térkép fölé hajolva terveznek, vitatkoznak. A nyomtatott térkép mellett egy hasonló nagyságú házilag rajzolt térkép is fekszik, amin vonalakat húznak, radíroznak, odább húzzák az előbbi vonalat és a bekerített részbe beírják, hogy hány hold. A szövetkezetben hat szántóföldi brigád alakult. Az emberek csoportjait sem volt könymentek dolgozni ifjú Bodnár György, Pere Béla, Farkas Kálmán és ifjú Balázsi Sándor. Ritka az ilyen szövetkezet, ahol a tagságnak a kétszerese iratkozott fel munkára. A brigád-» vezetők ugyanis felmérték, hogy melyik családból hányán vesznek részt a közös munkában. Tagként 640 embert (ennyi családot) tartanak nyilván és a családtagokkal együtt UTÓ dolgodét. írtak ösz- szé. Ez nagyon örvendetes dolog, mert így álig három hold jut egy szövetkezeti dolgozóra és biztosítva le?z a jó megművelés. Csupán aünyi kérdés marad: miért nem léptek be többen a családtagok közül rendes tagpak? A minap is az egyik , asszpny egy ,16 éven felüli lánynak kért volna SZTK- lapqt, de nem, adhattak,- inert csak mint családtag számít dolgozni a szövetkezetben. Acsa- ládtagként dolgozónak nem szaporodnak a nyugdíj, a rokkantsági és egyéb alapokhoz az évek, szociális kedvezményben sem részesülhetnék,, például házassági segélyben. a brigádok nyű hal felé eloszlani, de mégis könnyebben ment, mint most a terület elosztása. A szövetkezetben premizálás van majdcsak minden növényre és magától értetődő dolog, hogy mindenki szívesebben dolgozna a jobb földön. Azonban a gyengébb talajt is meg kell munkálni, azon is termelni kell. Azon fáradoztak minap a szakemberek, hogy a határban fellelhető minden talajból részesedjen minden brigád, de el se aprózzák a brigádteriiletéket, egy-egy tábla legalább 50 holdas legyen. Lesz korai burgonya bőven Bércéi ugyan inkább az állattenyésztéséről — a szép tehenekről — híres, mint a burgonyájáról, de ez a község is beleesik a Rakamaz környéki híres burgonya-zónába. A szántó területük 20 százalékát burgonyával ültetik be. A brigádvezetők sorrajárták a tagokat és mindenkinél felvették és aláírással hitelesítették, ki mennyi burgonya, kukorica, napraforgó, cukor- és takarmányrépa kapálását vállalja. A 200 hold korai burgonya vetőgumójának csiráztatását is' otthon, a házaknál végzik a tagok. Megállapították, hogy kinek nincs elegendő, vagy jóminőségű burgonyája — a legtöbb tagnak van azok a szövetkezet által felvásárolt meny- nyiségből kapnak vetőgumót a csírástatáshoz. A termelőszövetkezet gondoskodik csíráztató ládáról is. Vigvári József — a műhelyével együtt — nemrég szövetkezetbe lépett kerékgyártó a vejével és egy hozzáértő taggal a most kitermelt nyárfából már fűrészeli is a ládának való deszkát. Rövidesen 2000 darab csíráztató láda kerül ki a tagokhoz, amit ültetés után beadnak a kertészet számára, ahol para-- dicsomot, uborkát, vagy egyéb zöldséget tudnak benne szállt tani. A kerékgyártók már kérik a vezetőséget, hogy szerezzenek nekik szilfát, amiből tartalék kerékagyakat, talpat csinálnának, hogy annak idején gyorsan tudjanak javítani, ha megindul teljes ütemben a közösmunka. Talán már végeztek is volna a metszéssel, de eddig csak a földről elérhető munkát csinálták, a törzset tisztogatták, az alsó ágakat metszették és a vadhajtásokat szedték le a törzsek tövéről. Csupán azért mert nem volt létrájuk. Igaz, ollója és egyéb felszerelése sincs még a fiatal szövetkezetnek, de azt kölcsönözték a tagok. A létrák famunkáját megcsinálták a bognárok, egy kis huzavonával ugyan, de már a kovácsok is bevasalták, így azóta mind a tizenöt tagja dolgozik már a Gönczi Balázs brigádjának. A szükséges védekezőszereknek nagyrésze ott van a földművesszövetkezet raktárában, a hiányzót pedig a napokban rendelték még. * Terv és prémium Sok mindent lehetne nyqg « szövetkezet gazdasági életébői felsorolni, az építkezést, az. ól- lattenyésztést, a. bontakozó áruértékesítési tervet, ami csak részben van kész. Erre alapozzák majd a pénzügyi tervet, valamint a munkaegységrészesedést és egyéb alapok nagyságát is. Csupán egy dologról szóljunk még, a termésátlagok tervéről és az ezzel összefüggő prémiumról. Nagyon helyes, hogy a többtermelést elősegítő premizálást bevezetik. A tervezett termés 10—12 százaléka a tagot illeti meg, a terven felüli termésnek pedig az 50 százaléka a tagé. A tervezett termésátlagokról azonban már nem lehet, ilyen elismerőleg nyilatkozni. Tiszabercelen a 9 mázsás kukoricatermés, az 50 mázsás burgonya és az 5 mázsás napraforgó egy kicsit alacsonynak tűnik. Van egy-két elfogadható érv is, mint a sok vizes föld, a kevés őszi szántás, de még ennek ellenére sem vonzó a 9 mázsás kukorica Tiszabercelen. Az igaz, hogy iparkodnak a tagok többet termelni, mert a terven felüli 50 százalék az övék lesz, de vajon az- áruértékesítés kapcsán milyen munkaegység- részesedést tudnak majd, forinté ban kimutatni? Ha alacsony lesz jz-,, munkaegység, értéke, vajon nem. húzódnak-e majd olyqn munkáktól, ámít nem lehet premizálni? Néhány kisebb hibától eltekintve, egy mondatban kifejezve azt lehet mondani, hogy a tiszaberceli Bessenyei György Termelőszövetkezet tagjai jól kezdték az új életet. CSIKÓS—NAGY Több segítséget a tiszaberceli kiszistáknak! Tiszabercelen hetven tagja van a KISZ-szervezetnek. Korábban megfelelően foglalkoztak a fiatalokkal. A tsz-szervezés befejezése óta azonban nehezen bontakozik ki a fiatalok munkája. A KISZ-titkár, Vajóczki János elvtárs, a szomszéd községben, a Vencsellöi Gépállomáson dolgozik. Igyekvő, szorgalmas fiatal. Az új helyzetben azonban még nem találták meg azt a helyes munkamódszert, amellyel segíthetnének a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, a közösben lévő fiatalok nevelésében. A pártszervezettől sem kaptak meg minden segítséget. A termelőszövetkezeti pártszervezet és a községi tanács vezetői a napokban beszélték meg a tsz tagok nevelése érdekében megoldásra váró politikai feladatokat. ígérték, hogy a kiszisták- kal is többet foglalkoznak, jobban segítik munkájukat. Az ígéret bizonyára valóra válik, s a pártszervezetek segítségével ismét említésre méltóan dolgoznak majd a tiszaberceli kiszis- ták is. Soha ne szüneteljen az emberek nevelése SOK HELYEN, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztéséért végzett agitáció befejezése után, — magukra hagyják a tsz tagokat. Vannak, akik azt hiszik, hogy a belépési nyilatkozat aláírásával megoldották, szüneteltethetik a felvilágosító munkát. Helytelen ez a szemlélet. A dolgozó parasztok megnyerése körültekintő, alapos, meggondolt politikai munkát igényel. A belépéssel közelebb kerülnek a dologozó parasztok a nagyüzemhez, a szövetkezeti gondolathoz. A kérdések özöne, a munka zöme azonban a belépés után jelentkezik. A tiszaberceli népnevelők becsületesen dolgoztak minden ember megnyeréséért, igyekeztek számos kérdésre kielégítő választ adni. Legjobb tudásuk, akaratuk ellenére sem rendezhettek azonban minden kérdést megnyugtatóan a számszerű fejlesztésért végzett agitáció közben. Ezért elhatározták, hogy a belépések után sem hagyják magukra a tsz tagokat, visszatérnék az új belépőkhöz, beszélnek örömeikről, gondjaikról. VAN MIRE VÁLASZOLNI a népnevelőknek. Az egyik utcában a közös baromfiállomány megteremtésével, a másikban a napraforgó termesztésével, másoknál^ a saját erőből történő építkezésekkel összefüggő kérdésekre kell kielégítő, megnyugtató választ adni. Sok még a pártszervezet, a népnevelők tennivalója a tervkészítés sikere érdekében is, hogy a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő termésátlagok elérését tűzzék célul. A tsz pártszervezetének vezetősége gondosan tanulmányozza a dolgozók véleményét. A felmerülő kérdések tükrében kellően tájékoztatják a népnevelőket, hogy azok megfelelően válaszoljanak a problémákra. Az egyik utcában — többek között — egyesek azt hangoztatták, hogy a tsz vezetőségében nincsenek megfelelően képviselve a volt középparasztok. A népnevetek tényekkel bizonyították ennek az ellenkezőjét. Elmondták, hogy Eperjesi Antal, Fekete Pál, Sánta Mihály és még többen, mint volt középparasztok tagjai a vezetőségnek. Az ilyen konkrét válasz megnyugtatja a dolgozókat. A PÁRTVEZETÖSÉG a helyi jellegű, gazdasági kérdésekkel összefüggő politikai munkát nem tartja — helyesen — elegendőnek a tsz tagok nevelésében: Ügy döntöttek, hogy elvi. politikai kérdésekről is beszélnek agitáció közben. Mélyítik azt a gondolatot, hogy helyesen cselekedtek, amikor beléotek a termelőszövetkezetbe. Szükség van erre. Ugyanis a tegnap még egyénileg gazdálkodókra jellemző a kistulajdonosi szemlélet, s ha a belépések után magukra maradnak a tsz tagok, egyesek „visszafelé” nézegetnek. Előfordult. hogy az egyik új belépő tgz tag mezsgyéjének megjelölésére mélyen a földbe rejtett karót helyezett el, vagy a háztáji földet jelző táblának a földbe kerülő végére írta nevét azzal a céllal, hogy hátha mérnek még egy tábla háztájit részére valahol... Ezek art tgazolják, a kistulajdonosi szemlélet nem szűnik meg máról-holnapra és belépés után is szükséges a nagyüzem előnyeiről beszélni. A SZÖVETKEZETI GONDOLAT erősítése közben a ii- szaberceliek azt is elmondják, hogy jobb, könnyebb, szebb életet a termelőszövetkezetben is csak becsületes munkává) lehet biztosítani. Tiszabercelen is voltak ugyanis néhányan, akik a tsz-be való belépés után arra számítottak, munka nélkül is jobban fogunk élni... Egyesek nem a család erejéhez megfelelő területet vállaltak. Ezek is igazolják: szükséges visszatérni a tsz tagokhoz, s ha a területvállalások összeírását nem előzte meg az agitáció, azt most, utólag kell pótolni. A egyik új belépő tsz tag, amikor portájáról Zetorral elszállították a trágyát a közös földre, azt mondta: „A gépek elviszik majd a jövedelmünket”. Á pártvezetőség jól képzett, a gépek munkáját ismerő népnevelőket bízott meg azzal a céllal, hogy beszéljenek a gépek szerepéről, jelentőségéről, és győzzék meg a kételkedőket: a gépek segítőtársak, szükségesek, megkönnyítik a dolgozók munkáját és alkalmazásuk hozzájárul a jövedelem emeléséhez. A tiszaberceli Bessenyei Termelőszövetkezetben hatszáz család dolgozik. A pártszervezetnek viszont csak 22 tagja van. Ha a pártszervezet egységes, erős, a huszonkét kommunista is sok mindenre képes. Mégis szükséges, hogy a pártonkívüliek legjobbjait is bevonják a népnevelő munkába. Tizenpt pártonkivüli tsz tagot bíztak meg a tagok nevelésével. Olyan embereket, mint Z. Nagy János, Farkas, Géza, Kozma István és a többiek, akik a többség bizalmából valamilyen tisztséget is viselnek a közösben. Megérdemlik a kommunisták bizalmát is. Sokat segítenek a közös munka szervezésén kívül a tsz tagok nevelésében. FONTOSNAK TARTJÁK a népnevelőkkel való megfelelő foglalkozást. A megváltozott viszonyok, a népnevelő munkával most megbízottak és a régiek nevelése szükségszerűen megköveteli a pártvezetőségtől, hogy az új helyzetnek megfelelően tájékoztassák az agitátorokat. A pártjezetőség nem is kés’ekedik, s a lehetőség szerint segíti a népnevelőket. Beszélnek az egységes paraszti osztály megteremtésének jelentőségéről, a munkás-paraszt szövetségről, az áru- termelési tervek teljesítésének jelentőségéről. Ezekről a kérdésekről azonban csak úgy tudnak helyesen beszélni a népnevelők, ha maguk is tanulmányozzák ezeket a kérdéseket. Ezt viszont csak a pártvezetőség segítségével tehetik. A népnevelők figyelme kiterjed arra is, hogy a termelőszövetkezeti demokráciát, a tsz tagok jogait és kötelességeit tiszteletben tartsák. Beszélnek a munkaverseny kedvevező hatásáról, az osztályharc helyes értelmezéséről. Ez utóbbira azért is szükség van, mert egyesek azt mondják: „Beléptünk a tsz-be, megszűnt az osztályharc”.'Nem látják elég tisztán, hogy a különböző téves nézetek elleni küzdelem, az emberek tudatának, gondolkodásának formálása, a kistulajdonosi szemlélet elleni harc és a közösségi élet megteremtéséért folyó felvilágosító munka is része az osztályharcnak. A TISZABERCELI KOMMUNISTÁK tudják, csak akkor lesz eredményes a tsz gazdasági munkája, csak úgy lesz magas jövedelmük, ha soha nem szüneteltetik a felvilágosító munkát és minden ember nevelésével törődnek Már az egész gyümölcsös brisfád do’gozik
