Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-26 / 48. szám

A szállítás helyes szervezése, gazdaságossága országos érdek Értekezlet a megyei tanácson Szállítási értekezletet rendezett kft megyei tanács vb. építési és ínösldkedési osztálya, amelyen .megjelentek a szállító és szál­líttató vállalatok képviselői, hogy az elmúlt év szállítási fel­adatainak végrehajtásából eredő "i apasztalatokat megbeszéljék. ' Tóth Pereme, az osztály mun­katársa tartott részletes beszá- fmolót. Említette, hogy közúti, ■valamint a vasúti szállítás terén nagy mértékben megnövekedtek a feladatok a korábbi évekhez viszonyítva. S bár szállítási- esz­közeink évről-évre korszerűsöd­nek, mégsem tudnak lépést tar­tani a szállítási feladatok nagy- t mérvű felfutásával; Ebből fa­ltad, hogy igen nagy jelentősé­ge van a szállítások jó és pon- ítos megszervezésének. Ez foko­zottabb igénnyel jelentkezik a tnagy szállítási feladatok végzé­sének időszakában. A szállításait itervezéeével kapcsolatban előfor­dultak hiányosságok az elmúlt 1 évben. Rft$$z jWWák Az lMO-as évben népi ellen- iőrzési vizsgálat folyt megyénkben i is, s a népi ellenőrök a szállí­tások. gazdaságosságát vizsgálták Megállapították: egyes építkezé­seknél gyakori volt, hogy távoli helyekről szállítottak építőanya- t, holott az olt megyénkben is fellelhetők. Gyakori jelenség, hogy megyénk téglagyárainak termékét más megyékbe szállít­ják, ugyanakkor más megyéből hoznak téglát értékesíteni. Olyan eset is volt, hogy megyénkből minőségileg kifogásolható burgo­nyát szállítottak Budapestre, amelyet Budapest nem fogadott, s így az egész küldeményt „vísz- szavonatczták” Demecserbe, a burgonyafeldolgozó üzembe. ’Mindkét esetben feleslegesen [növekedtek a szállítási költségek, s ugyanakkor fenntartották a vasúti kocsikat is. A közúti szállítások területé­ről is lehet helytelen példákat említeni. MindezSf károsan befolyásol­ták a szállítások gazdaságossá­gát, s a legtöbb esetben ké­nyelmesebb megoldás, vagy ész- szerűtlenség szolgálhat magyará­zatul. feladatot végzett az 53-as Autó- közlekedési Vállalat is. Megyénk vállalatai e fontos feladat meg­oldásához nem ’ nyújtottak kellő segítséget, s csak vonakodva engedték kölcsön tehergépkocsi­jaikat. A mezőgazdasági - szállításról általában elmondhatjuk, hogy egyre inkább fejlődő tendenciát mutat. Ezt a fejlődést, azaz a megnövekedett szállításokat ki kell elégíteni. fiz Éj é? feladatai Tavass előtt — séta a divat birodalmában hivatalos’’ tavasz kezdetéig, te­hát minden fiatalt érdekel, mi marad meg a tavalyi „vonalak" közül, miben lesz nagymérvű változás, A ruhavonalak nem lesznek annyira simulok a testhez, in­kább enyhén veszik körül az ala­kot. Végre a derék is a rendes helyére kerül, míg a múlt évi pér centire alatta volt. A szok­nya hossza is megnyúlik a ré­gebbiekhez viszonyítva, mintegy 3—4 centiméterrel. Divatba jön­nek a háromrészes ruhák. A ru­hák ujja bevarrott, vagy japán szabás szerint készül és egyaránt divatos lesz a bükié-jersey. In­kább a rikító színkompozíciójú anyagok szorulnak háttérbe, át­adva a helyet a pasztell színek­nek. A ruháknál igén elterjedt a gallér nélküli megoldás, de aki­nek kissé hosszabb a nyaka, szintén megtalálja az ízlésének és formájának legmegfelelőbb. meg­oldású ruhát. közlekedési balesetek száma. 215 baleset fordult elő a múlt év­ben, s ezekből 20 halálos kime­netelű volt, 114 ember súlyosán, 59 pedig könnyebben sérült meg! Az egyes vállalatok nagyon kö­rültekintő felvilágosító munká­val, segíthetik a balesetek elke­rülését. Az 1961-es év a múlt évnél is komolyabb feladatot ró a szál­lító vállalatokra. Az egyes vál­lalatok ésszerű és gazdaságos szállítási terveket készítsenek. A vállalatok érezzék feladatuknak, hogy a szállítási előadói munka­kört ne csak formálisan, vagy negyed-ötödrangú feladatként íöltessék be. Az 1961-es eszten­dő szállítási feladatait csak úgy tudjuk sikerrel megoldani, ha a szállítók és szállíttatok között szoros együttműködés alakul ki. <b. 1.) méter között less, valamivel tá- gabb, mint a régebbi divat. A tavaszi kabátok a térdalatt 8—10 cenitméterrel fognak érni, tehát ezek is hosszabbak lesznek. kovácsi Egészségtelen húst adott el — Bejelentés nélkül tarlóit alkalmazottat — Megbüntetik a pályatesten átkelőket — 60—70 százalékkal csökkentek a szabálysértések Milyen szabályértési eljáráso­kat indítottak és fejeztek be a közelmúltban — erről tájékoz­tatott bennünket a városi taná­cson a szabálysértési csoport ve­zetője. Szeretem az őserdői, Minden pillanatban üt lehet a nagy kaland. Lecze Jánosné, pecsényesütő 1960. májusában csikót vásárolt egy ismeretlen személytől. A húsából • szalonnával vegyítve kolbászt készített, a bőrt egy cipészkisiparosnak adta el. Tiltott vágás címén indalt ellene- a szabálysértési eljá­rás, közben készítményét fel- küldjék vizsgálatra a Ve­gyészeti és Élelmiszervizsgá­ló Intézetbe. Az intézet szakvéleményezése alapján a kolbász emberi fogyasztásra alkalmatlannak bizonyult, s az elkövetőt súlyos pénzbír­ságra ítélte. Kcmár Csaba rádióműszerész kisiparos 1960-ban több olyan munkát végzett, mely nem tar­tozott hatáskörébe. Bedolgozót is foglalkoztatott, mely nem volt I bejelentve. A törvényt úgy [ akarta1 kijátszani, hogy bedolgo­zójának nagyobb összegű pénz- ; kölcsönöket adott. hivatkozván | arra, hogy az csak tartozását j dolgozza le. i Elmulasztotta a száz forin­ton felüli szolgáltatásokról j az árvetés 'készítését. Az iparhatóság felfigyelt erre a szabálysértésre és 100Í fo­rint pénzbírságra ítélte. A .Guszev telepnél igen sokan ‘szabálytalanul járnak keresztül a pályatesteken. Felfigyelt erre a vasúti rendőség és a szabály­sértési csoporthoz eddig mintegy ötven feljelentés érkézéit. A bír­ság ebben az esetben először 30—50 forint között van, Ez a szabálysértési probléma teljes megoldása csak az aluljáró elké­szülése után oldódik meg, de a lakosság segítsége, fegyelmezett­sége igen sokat javíthat ezen a nehéz helyzeten, hisz saját' éle­tük megvédése, biztonságuk megóvása érdekében történnek az intézkedések. A múlt évben havonta mint­egy 120 feljelentés érkezett a szabálysértési csoporthoz. Aa idén két hónap alatt 60—70 szá­zalékkal csökkent, Az új rende­let hatékonyabbá tette a cso­port munkáját, mivel ha a szabálysértés elkövető­je nem fizeti ki a kirótt bün­tetést, harminc nap elzárás­ra lehet ítélni. 1980-ban há­rom esetben alkalmaztak el­zárást, bár több ilyen „nemfizető“ >4 akadt. Mikor a börtönbe előál­lította a rendőrség, hirtelen meggondolta magát és inkább fizetett, j . ,.v — ke—­s cA mi „ke II“-je ink... > Szokatlan lenne az álmából I felzörgetett orvostól, a vihar­rongálta vezetéket javító vil­lanyszerelőtől, a jeges árt vi­gyázó őrtől megkérdezni, va­jon repeső örömmel láíott-e munkához. Mit is válaszolná­nak? Legtöbbjük azt, begy meg kellett csinálnom. Jó, de ml for­mál akkor olyan embereket, akikre nyugodtan ráillik a jel­ző: hős? Bizonyára az, ha a köteleaségszerű „meg kelleti csinálncni"-htz hozzájön a fel­ismerés, hogy miért kell meg­csinálnom. Ki-ki rajonghat a hivatá­sáért, melyet napjai iránytűjé­nek tekint, hogy mennyire ve­szi komolyan, azt bizonyítják a tűzpróbák, a nehéz percek. Szerethetem én a hivatásom, szerethetem az embereket, mit ér az, ha csak a szobában ér­zem a • hivatás tuzét; ha segí­tek a barátomon, a rokono­mon. de szemem se rezdül, ha valaki összeesik az utcán előt­tem. .. Soha sem leszek az emberek szemében hős, soha­sem tekinthetem magam így teljes embernek. Dehisz igaz, nehéz teljes embernek lenni. A mindenna­pok „keltt’-jei rendszerint megbolygatják a nyugodt, ké­nyelmes körülményeket, A kö­zépkorú asszony, Varga János­né Kölesén szívesebben töltöt­te volna az esti pihenő órákat családja, gyermekei körében. Mégis liázról-házra járkált es­ténként, hogy minél több asz- szonv jöjjön másnap dolgozni. Doktor Höffer Ferenc fehér­gyarmati orvos a vizsgálatok után, mikor pedig oly jól es­ne a pihenés, munkásór ruhát ölt és igyekszik a foglalkozá­sokra, Vagy Bartha András, a tiszakőródi Béke Tsz-ben, mi- “lior nem akadt gazdája az ál­latoknak, maga vállalta el ki­lencven szarvasmarha gondozá­sát, etetését, ő fejt, takarított,, itatott. És hol nem bukkan­nánk ilyen ismerősökre? Tévédé« lenne úgy vélni, azért teszik, mert kommunis-: ták. ők más emberek. Másak,. valóban, am csak annyiban,1 hogy túlnyomórészt megértik,i m't miért kell tenniük. Fájó szívvel ugyan, de otthagyják a családot, bejárják a megyét, közös csr.'I dba tömörítik a pa­rasztokat. Nem egy közülük hosszabb időre, vagy véglege­sen megtelepszik a faluban, tsz-elnök, agronómus, könyve­lő, párttitkár lesz belőle. Köl­tözik a család is, feladják a megszokott és kedvelt városi beosztást, a kényelmes lakást és, nekivágnak az idegennek, a' szokatlannak, egy új útnak, melynek első köveit ők maguk teszik le. Mindez egyszerűen hangzik, de igaz, a való éle­tet summázza. De csak ők, a helytállásból kiválóra érettek a megmondhatót, hány keser­ves perc, töprengés, családi és belső tusakodás az ára elhatá­rozásuknak. Persze vannak olyanok . is, akik mint a gyáva katonák el­dobják a fegyvert, visszavo­nulnak. Az egyik állami gaz­daság vezetője 1« így tett, amikor az egyik falu tsz-elnö- kének hívta meg. Nem vállal­ta, nem kívánta felcserélni kényelmes igazgatói székét, egy esetleges kényelmetlenebb fápados székkel. Hiába ígérte meg előzőleg a falusi embe­reknek az elnökség elvállalását. A tűzpróba kieslt olyan Is, mint a tudósok műszere, ki­mutatja az aranyat és kimu­tatja a szépen fénylő, ma;- csiüogású salakot. Naponta százak értik meg, hogy a „keli-ek", ha néha ne­hezek is. szükségesek. A ma hasonló egy hatalmas acélda- rabhoz, melyet kovácsok mód­jára kell formálni. S ezt mindannyiunknak, ki-ki a ma­ga kisebb, vagy nagyobb kala­pácsával, izzadva. fáradozva kell kiformálni. Mert ezek a ,JieU-ek”, a mi „keir-jeink, a magunk érdekeit szolgálják, magunk alkottuk őket. <P. g.) Mezőgazdaságunk szociálist« átszervezése következtében, ? nagyüzemi termelés . egy-egy adott időszakban fokozottabb mértékben veszi igénybe szállí­tási eszközeinket. Az elmúlt év­ben az őszi betakarítási mun­kák idején komoly intézkedése­ket. kellett foganatosítani, hogy a termelőszövetkezetek által fel­lépő szállítási igényeket ki tud­juk elégíteni. E munkában di­cséretet érdemel a Kállósemjéni Növénwédő Állomás, de nagy fi mezőgazdasági szállításon Szólni kell a közúti balesetek­ről is, annál is inkább, mert a múlt évben 1959-hez viszo­nyítva 22 százalékkal nőtt a — Milyen lesz az új tavaszi divat? — ezzel a kérdéssel keres­tük fel a Minőségi Textilruházati Vállalatot. Csak egy hónap van a Végre nőies less a női ruha! Hosszabbak a kabátok és egyszerűbbek a kalapronalak A tavaszi női kabátoknál szín­ben a narancs, a lila és a szürke Bűénden változata virít. Pár cen­tivel hosszabb lesz a kabát alja, mint a múlt évi. Jellemzőek lesz­nek a nagy zsebek, ejtett és megkötött öv. Inkább a sima vo­nalú és színű kabátok az irány­adók. Már nem fog olyan nagy tért hódítani a kockás anyag, mint az előző esztendőben. A csúcsos tollas kalap már a múlté, itt is a síma, egyszerű vonalak az irányadóak. Az or­szág számos helyén megrendezett kalapbemutatókon tetszéssel fo­gadták az angol fazonokat. Nagy a kereslet a sapkák iránt is, me­lyek a kabát ahyagából készül­nék, a színek közül itt is a pasz­tell a divatos. Jó hír a férfi pénztár ráknak A térti divatban a tavalyihoz viszonyítva nagyobb változások nem történtek. Tovább tartja a vezető szerepet az egysoros egy és három gombos zakó. Erősen tért hódított a mellény az egy­én kétsoros megoldásban. Mint a női színeknél. Itt Is a pasztell színek az üralkodóak, főleg a nadrág anyagoknál. A nadrágszár bősége 44—46 centi­

Next

/
Thumbnails
Contents