Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-23 / 45. szám

1 jelentős. Végrehajtásának biztosítására a kormány úgy határozott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beruházási keretet, hanem egy részét a leggazdaságosabbnak bizonyuló beruházások meggyorsítására tartalékolja. Hangsúlyozta:

meg kell akadályozni a beruházási eszközök szétaprózódását. Csökkenteni kell a beruházások kivitelezésének idejét és meg kell akadályozni az előirányzott költségek túllépését.

f —. ' X bevételi előirányzatok teljesítése szempontjából rendkívül fontos a vállalatok jó gazdálkodása. Költségvetésünk az előző évi eredményekhez képest az állami vállalatok nyereségének jelentős, 6.6 milliárd forintos növekedésével számol. E növekedés legfontosabb forrása kétségtele-1 nül a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. Az előirányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint 60 százaléka, mintegy négymilliárd forint az önköltség csökkentéséből, s csak 40 százaléka a termelés, a forgalom bővüléséből adódik. Fontos tehát.

Nem szabad észrevétlenül elmenni például az olyan költségelszámolás melleti, mint az ajkai kenyérgyáré. Az eredeti költségelőirányzat 7,6 millió forint volt, — mire elkészült a , gy^.

15,9 millió forint lett a végösz- szeg. Sok javítani való van .még a külföldről behozott gépek fej- használásánál is. A vállalatok | készletgazdálkodásának tökélete- I sítése komoly anyagi erőforrásokat szabadíthat fel..Igen fontos ' tehát, hogy a vállalatok megíélc- i lő készlettárolási normákkal I rendelkezzenek.

Dolgozó népüuk egészsé»üj>yi é* kulturális fejlődése

hogy kiaknázzuk a termelékenység és önköltség mutatóinak további javítását, jól kihasználjuk mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben a termelés növekedésének lehetőségeit;

[. — A szociális, az egészségügyi és a kulturális kiadásokra 20,7 milliárd forintot irányoz elő a Ikölségvetés, az összes kiadások í 27,3 százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az or- ) szag lakosai között, kiderül,

növeljük a kivitelre alkalmas ! gazdaságos áruk termelését; terv- j szerűbb, összpontosítottabb beru- j házási politikát folytassunk, s javítsuk az ipari vállalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termékek arányát.

a termelés kétharmad részben a termelékenység, egy- harmad részben a létszám emelkedésével növekedjék.

Ezen a téren elsősorban az állami és munkafegyelem javítása hozhat jelentős eredményeket. A terfnelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is ,— a nyereségrészesedés, a vállalatfejlesztési és egyéb alap, a prémium. Ez utóbbival i kapcsolatban azonban megjegyez- j te, hogy a prémium sokhelyütt. 1 fizetéskiegészítéssé vált, s pi-emi-' I zálási rendszerünk nem mondha- ' tó tökéletesnek.

— A termelékenységi és ön- fköltségcsökkentési tervek érdekében folytatni kell az üzemekben 1 a helyes és korszerű munkanor- ] mák kialakítását — fontos azon- ; ban, hogy

a normákat ne mechanikusan igazítsák ki hanem gondos vizsgálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak megfelelően.

Feliíívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésének nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960-ban kialakított műszaki i fejlesztési alap rendszere is. A gépipari vállalatok tavaly például többszáz új gyártmány prototípusát készítették el, s vezették- be, s a vegyiparban is jelentősen emelkedett a műszaki színvonal. 1961-ben már mintegy kétmilliárd forint összegű műszaki fejlesztési alap lesz a vállalatoknál. ami lehetővé teszi, hogy 2,2—2/3 , milliárd forintot használjanak fel műszaki fejlesztési célokra.

Költségvetésünkben jelentős összeget fordítunk a mezőgazdaság fejlődésére

Nagyösszegű előirányzatok szerepelnek a költségvetésben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére Is. A mezőgazdasági beruhá- > zások értéke az idén

3,1 milliárd forint. Ebből többek között 4370 új traktort/ 1030 új kombájnt, 250 pótkocsit. számos munkagépet kap mezőgazdaságunk.

Áz idén felépül a hódmezővásárhelyi hibridüzem, amelynek napi kapacitása 30 tonna lesz. A kedvezményes vetőmag —, talajjavítási — és szőlőtelepítési akciók állami támogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erőforrásokból 480 millió forint hitelt folyósítunk a szövetkezetek tenyészállományának megalapozásához, s ezen felül többszázmillió forinttal támogatjuk a termelőszövetkezetek szervestrágya — és műtrágyaellátá- sát. .

— Az állami gazdaságok 1960- foah legfontosabb termékekből . túlteljesítették áruértékesítést tervüket, Eredményeink további javításához népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk biztosítja , a szükséges feltételeket. Az állami gázdaságok összesített eredménye a tavalyihoz viszonyítva 65 millió forinttal javul, s a tervezettnél nagyobb lehetőségek is vannak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termelés szakosítása, amellyel például a Biklai Állami Gazdaság szép eredményeket ért el. Az állami gazdaságok a vezetes szakszerűbbe teteiével is sokszázezer forint kiadás- ] tói mentesíthetik népgazdaságun- 1 kát.

j — A mezőgazdaság szocialista | átalakításának első szakasza ‘most lezárul, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetkezetek támogatására továbbra is nagyösszegű hiteleket • folyósítunk kedvező feltételekkel: 3,4 milliárd forint hosszú és ’ középlejáratú hitelt irányoztunk elő a mezőgazdasági szövetkezetek számára, ebből 1950 millió forintot kifejezetten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek saját fonásaikból is beruháznak.

—• A szövetkezetek túlnyomó többsége — csaknem 95 százaléka — elkészítette múlt évi zárszámadását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy

a szövetkezetek nagyobb része jól gazdálkodott, de mintegy tíz százalékuk nem működött kielégítően.

Az idén. el kell érni, hogy ezek a szövetkezetek már saját erejükből, rendkívüli hitelek nélkül is megálljának a lábukon.

— ipari beruházásokra mintegy 13 miliárd forintot irányoz elő a költségvetés. A bányászatban megkezdődik a Pécsi Durvamosómű rekonstrukciója, megkezdik a termelést az ecsedi külfejtésen, amely az ország legkorszerűbb, legjobban gépesített külfejtése lesz, Bőv'tik a Pécsi Hőerőművet, amely Pécs és környékének villamosenergiaellátását javítja, befejeződik a Salgótarjáni Acélárugyár hideg- hengerművének beruházása. Korszerűsítik az Ikarus Karossszé- ria és Járműgyárat. Az év végén már termel a Szovjetunióból folyamatosan érkező 46 ezer fonó- orsós fonodái berendezés. Befejeződik a Kőbányai Textilművek és a Kispesti Textilgyár automatizálása. Korszerűsítik és egy helyre telepítik a minőségi cipőgyár üzemeit: a többletkapacitás évi 470 ezer pár cipő. ElLaká^cpilésiT; 2,4 milliard forint

— A költségvetés 2,4 milliárd forintot irányoz elő lakásépítésre. Ebben az évben 46158 lakás építését fejezik be, 17 158 állami erőből, 291 ezer pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti lakások száma 4353-re növekszik.

A családi ház-építést és a tatarozást az Országos Takarékpénztár által folyósított kedvező hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a tavalyt 900 millió helyett az idén egymilliárd forintot irányoz elő a köllségvetés.

— Az idei b;rv.’.'.úzí.:i program

hogy egy főre évente 2070 forint jut a költségvetés szociális és kulturális kiadásaiból.

Az egészségügyi és szociális kiadások előirányzata a tavalyinál 7 százalékkal magasabb. A gyógyintézeti ágyak száma 1200-zal emelkédik, s így az idén eléri a 71 200-at. Bővítik az <fr- vostovábbképző intézetet, az orvos reuma és fürdőügyi intézetet, a csákvári és mátraházi tüdőbeteg gyógyintézeteket, korszerűsítik és bővítik a sárvári és a sümegi kórházakat. Számos városban épül új rendelőintézet, bővül az országos mentő- és vérellátó szolgálat. "A társadalom- biztosításban részesülők száma eléri a 4,5 milliót és a családtagokkal együtt az év végéig a lakosságnak közel 95 százaléka már biztosított lesz.

A biztosítottak gyógyszerellátására több mint egymilliárd forintot, a betegségi készpénzsegélyekre 1,9 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Családi pótlékra 1,3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyugdíjasok száma ebben az évben 651 ezerre emelkedik. A szakszervezeti üdültetést és a gyermeküdültetést 197 millió forinttal támogatja az állami költségvetés. Egészségügyi és szociális helyzetünk összességében kedvező, bár a biztosítottak számának gyors emelkedése okoz nehézségeket. Arra törekszünk, hogy egészségügyi intézményeink fejlesztése fokozatosan nyomon kövesse a biztosítottak számának nagymérvű emelkedését Magyarország a 10 ezer lakosra jutó orvosok számát te- Uintva az európai országok nagy részét megelőzi. Jobban állunk például, mint Anglia, Franciaország, Svédország, Finnország. Míg azonban Budapesten 35, addig vidéken csak tíz orvos jut 10 ezer lakosra. Az üres orvosi állások háromnegyed része is vidéken van. Különösen sok az üres orvosi állások száma Borsod, Nógrád, Szabolcs és Veszprém megyében.

— A tavalyinál 9,1 százalékkal magasabb összeget, 6 milliárd 952 millió forintot iránvzunk elő kulturális célokra. Ebből 5.625 millió forint az oktatási, 1,327 millió és egyéb kulturális feladatok megvalósítását biztosítja. Az előirányzatok szerint például az óvodai helyek számát 6700-al növeljük, s az óvodáskorú gyermekek 31 százalékát helyezzük el óvodában.

Az alsófokú oktatási intézmények 835 új osztálytermet kap nak, s a két, vagy háromváltásos tanítás aránya 2 százalékkal csökken, annak ellenére, hogy a ta- nulölétszám a szokásosnál nagyobb arányban emelkedik. További 500 iskolában bevezetik a

gyakorlatioktatást, s 463 új általános iskolai napközi qtthont szerveznek.

— Az ipari tanulók képzésére 592 -millió forintot, a középfokúoktatási intézmények működésére pedig 835 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biztosítanak a felsőfokú oktatási intézmények fenntartására. Az év végére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a nappali tagozaton meghaladja a 32 ezer főt, az esti és levelező tagozat hallgatóinak száma pedig a 18,5 ezret.

— Népművelési intézményeink fenntartására, a népművelés feladatainak megoldására 552 millió forintot irányoztak elő. 15 millió forint jut többek között a tele-?’ víziós adóhálózat szélesítésére és az adások műszaki színvonalának javítására. Előreláthatólag az idén 2 millió 300 ezerre emelkedik a rádió-előfizetők száma, s mintegy’ 160 ezerre a televízió tulajdonosok száma. Könyvtáraink fenntartására és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelkezésre. í

— A tudományos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési szervek keretéül (Mp millió forintot, a műszáki"’ fejlesztési alapból félmiUiárd forintot, népgazdasági beruházásból pe- dig 300 millió forintot — együttesen tehát 1,6 milliárd forintot

• biztosítanak. Államunk továbbra is jelentős támogatással segíti a művészeti intézmények munkáját. Az Állami Operaház minden látogatója például esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami támogatást kap. A színházlátogatók számának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 69 megy színházban ugyanakkor Ausztriában csak 42, az NSZK-ban 36, Olaszországban pedig 26.

A költségvetés 129 millió forinttal járul hozzá a testnevelési és sportcélok megvalósításához, a védelmi kiadásokra pedig azösz- szes kiadásoknak 4,5 százalékéit irányozza elő.

— A tanácsok költségvetésével kapcsolatban Nyers Rezső hangoztatta: a kiadások ugyanolyan növekedést mutatnak, mint az állami költségvetés kiadásai. Az előirányzatokat az illetékes tanácsok javaslatai alapján állították össze. A községfejlesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesznek ki.

— Az előttünk álló esztendőt politikai, de gazdasági és pénzügyi szempontból is bizakodóan ítélhetjük meg. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági problémáinkat megoldjuk. A gazdálkodás ismert fogyatékosságainak felszámolásával olyan tartalékokat szabadíthatunk fel, amelyeket feladataink megoldására hasznosíthatunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el, — fejezte be expozéját Nyers Rezső pénzügyminiszter.

2

(Folytatás ar l. oldalról.)

— A költségvetés fő összegét tfe tavalyi.. előirányzatnál maga-! sabban, 76. milliárd forintban irá- i nyozzuk elő. Az emelkedés a múlt, évihez képest jelentős. A többié- j lek nagyvészét azonban az álla-1 mi vállalatok pénzellátásának nö- j velősére és nemzetközi kötele- : zettségeink teljesítésére kell fel- j

i használnunk. Költségvetésünk azt1 I mutatja, hogy népgazdaságunk 1 fejlődésének grafikonja felfelé 'ível.

A költségvetési bevételek és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő az állami vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek hányada. 1961-ben a költségvetés összes kiadásainak 25,1 százalékát irányozzuk elő állami beruházásokra, 7,8 százalékát az állami ’ vállalatok forgóeszköz-szükségleteinek kielégítésére, 27,3 százalékát pedig szociális, egészségügyi és kulturális kiadásokra.

— Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan- alakul az állampolgárok életszínvonala, de a költségvetés és az életszínvonal között máris

! szoros összefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági;, tervre épül,, s ennek meg- ! felelően

, a munkások és alkalmazottak életszínvonalának stabilizálását Irányozza elő olymódon, hogy az átlagbérek a tavalyinál ugyan kisebb mér- I tékben, de nőnek, a szociális I és kulturális kiadások emel- 1 kedése közvetve ez évben tovább javítja a dolgozók életkörülményeit.

Nyers Rezső ezután kiemelte, hogy a költségvetési előirányzatok összeállításakor messzemenően érvényesítették a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás elveit. A bevételi előirányzat ősz-1 szeállításakor számításba kellett í vennünk, hogy a lakosság befize- | i tései a múlt évhez képest lényegesen csökkennek. Adó- és Illetékbevétel címén gtjldául tavaly 5280 millió forint folyt be az I államkasszába, az idén pedig 3885 milliós bevételt tervezünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazdasági lakosság adóterheinek csökkenéséből származik.

A termelékenység növelése fontos lénye*»

A pénzügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a terme- t lékeriység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei tervek sze- , rint országos átlagban el kell ér- > ni: •

készül a Diósgyőri Édesipari Gyár is.

— Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a vízgazdálkodás feladatainak megoldására, az ár- vízvédelmi töltések fenntartására, folyamszabályozásra és belvízvédelemre. Folytatják a borsodi vízellátási rendszer, a pécsi és a soproni vízművek, valamint a Győri Ipari Vízmű építését.

— A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból másfél- milliárdnyi ' jut a MÁV diesele- sítési programjának folytatására és a Budapest—Miskolc-i vonal további villamosítására. Dieselmozdonyokat, villanymozdonyc- kat, személykocsikat szereznek be, a gépjárműállomány pedig 17Ó0 tehergépkocsival, 330 autóbusszal és 585 teherautó- és autóbusz pótkocsival bővül. Kecskeméten új szálló épül.

Főbb meglévő üzemünket korszerűsítjük

A költségvetés főösszege: 76 milliárd