Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-23 / 45. szám
KIS VÁRD A, 1961 Nemcsak Nyíregyházán, ha- felkerültek az úttest fölé a kö- idén 200 ezer forint értékű tár- ftem egyre több járási székhe- zépfüggős fénycsövek. 1960-ban sadalmi munka végzését kínálták gyünkön is szorgalmazzák a köz- kilenc ilyen fénycsövet gyújtottak fel. világítás korszerűsítését. Sokan ki a kisvárdaiak, s ugyanekkor Kisvárda 1961-ben a községfej- «nondiák, hogy Nyírbátor már újabb gödröket ástak, újabb A CSERESZNYEFA Czap István és Farkas László a fénycsőarmatúrákat készítik elő bekötésre. felveszi a versenyt a megyeszékhellyel, — s most úgy látszik, a többi járás központja sem akar elmaradni Nyírbátor mögött. Kisvárdán már az emúlt évben fénycsőoszlopokat állítottak fel a Malinovszkij út két oldalán. Tavaly közel 70 ezer forint értékű társadalmi munkával „ásták meg” az idén felszerelésre kerülő fénycsövek „ágyát”. Annak rendje és módja szerint az idén nagy szorgalommal láttak a fénycsövesítés folytatásához. Február első napjaiban már a főutca eg.sz- hess. v«- ban lett teljesebb az éjszakai világítás. Az idén végzett „ingyen munka” értéke eléri a 15 ezer forintot. Mind emellett a község- fejlesztésből jelentős részt fordítanak az idén villanyhálózat bővítésére. A járásszékhely három mellékutcájában gyűlt- ki 1961- ben a villany, egy kilométer hosz- szan. A fénycsőn kívül más érdekessége is van Kisvárdának. Egyre többen beszélnek a fürdőről, amit a községi tanács, nagy igyekezettel kíván megépíteni. A thermál kút fúrására már együtt van másfélmillió forint, — most már csak a kivitelező vállalat kapacitásán múlik az építkezés megkezdése. Amennyiben nem nyernek melegvizet, úgy törpevízművek létesítésével,. víztorony építésével a lakóházakba vezetik be a vizet. Még egy kúthír: az idén új kutat építenek a piactérre, s a kerti csapok üzemeltetésével megoldják a tér locsolását. A tavasz során egyébként a 20 ezer forint fásítás mellett a Vár utca kövezése lesz majd igen jelentős munka. Erre a célra állami erőből 380 ezer, községfejlesztésből pedig 149 ezer forintot fordítanak. Jellemző a kisvárdaiak szorgalmára, hogy a járás- székhely szépítése érdekében az A fiatal villanyszerelő, Szalma Zsigmond az elavult és leszerelt lámpákat szedi ösz- sze. lesztés során 2.5 millió forinttal lesz gazdagabb. — angyal Foto: Márton Gy. Az öreg Bodnár Sándor életében háromszor sírt. Először, a 14-es világháborúban a Doberdónál, mikor gránát szakította szét a testvérbátyját, akivel egy futóárökban feküdt. Másodszor, mikor a felesége meghalt. Harmadszor pedig mikor aláírta a belépési nyilatkozatot. Ez utóbbi azonban sokban különbözött az első kettőtől. Inkább a saját életét könnyezte meg, mert jól tudta a föld és ő közötte amaz lett a győztes, kétszer se vágja már bele a kapát a Kis-ta- gi homokba. S az aláírással úgy vélte tulajdon megsemmisülését szentesíti meg. Már odaírta a vezetéknevét a belépésire, de reszkető kézzel kiengedte markából a tollat. — Mi lesz a cseresznyefával •— nézett őszinte szemekkel a jelenlévőkre. — Mi lesz...? Amazok kérdőn néztek az öregre és egymásra. Miféle cseresznyefával, hisz eddig nem beszélt semmiféle fáról. — Mire gondol Sándor bácsi? — vette át a gazdátlan tollat a falu fiatal tanácselnöke és agyafúrtságot szimatolva tréfásan megfenyegette vele az öreget: — Csak nem akar bennünket átejtani Sándor bácsi? — Átejteni? — Nem ejtettem én át életemben senkit. A cseresznyefáról beszélek, hát tudják, elmondtam már maguknak. Nem emlékeznek? Néma arcok feleltek vissza Meglehet, hogy mondta, sőt biztosan elmondta, dehát ki emlékszik mindenre, két hét' minden estéjén millió szó megfordult az ajkakon. — Tudják, van nekem a Kis-tagi dűlőben egy cseresznyefám. — kezdte el, fátyolos szemét a kezefejével takargatva. — Azt a fát én ültettem. Hogy az unokám ne kívánja a másét. Tavaly termett először. Szépen piroslott az ága. Kivittem a kicsit. A nyakam közé ültettem. Odavíttcm • fa alá. Nem szóltam semmit. Csak járkáltam vele alatta. Egyszercsak belemarkol az államba és húzza felfelé, mutatja a kis kezével a piros szemeket. Lehúztam neki a légszebb ágat, az meg két kézzel elkezdte cibálni, majszolni... Hát hová fogom vinni a nyáron? Az emberekben valami elfojtotta a hevességet, letörölte a gyanakvó mosolyt. A tsz elnöke ocsúdott fel legelőbb: — Csak írjon alá bátran Sándor bátyám, itt van rá a kezem, hogy jövőre is, meg azután is, ameddig maga akarja odajár majd az unokájával. Megcsináljuk, az maradjon a háztájiba... Megnyugodva nyúlt a megviselt toll után, s csak két fehér csepp jelezte a Selépe- sin, hogy nem tud parancsolni az érzelmének a gyenge szem. («»• C.) A biológia oktatást közelebb kell hozni m mezőgazdasághoz A Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban minden tantárgy oktatását korszerűvé teszik, közelebb hozzák az éleihez. így a biológiai tanításnál az az elv vezeti a pedagógusokat, hogy a tantárgyat a mezőgazdasághoz közelítsék, elsősorban munkaegészségtan formájában. A diákok számára korszerű feltételeket teremtettek. Talajvizsgáló berendezés, szövettani metszetek, saját építésű botanikus kert, melegház, segítették elő, hogy a tél folyamán is zavartalanul folyhatott a rendszeres oktatás. Szabolcsiak a Halászbástyán 504 megyei mező gazdasági dolgoz» budapesti kirándulása Z.akor Istvánok a íénycső- tartóvezeteket feszítik ki. Aki nem tud arabusul Az alábbi kis történet hetipiacod napon, szombaton történt. Köztudomású, hogy ilyenkor sokan jönnek be Nyíregyházéra vidékről, vásárolni, szétnézni a megyeszékhelyen. Az egyik kis cukrászdában úgy dél fele egy fiatal lány üldögélt egy fekete mellett, s szemmeiláthaíóan várt valakire. Kezén jegygyűrű volt, a vőlegényét várta. A fiatalember néhány perc után be is futott, s rögtön méltatlankodni kezdett. — Ne haragudj, hogy késtem. Igazán nem tehetek róla! Tudod, úgy siettem, de csak nem tudtam idejében érkezni. Lehetetlen nagy tömeg tolong az utcán. — Ezért késtél? — Igen! Van neked fogalmad arról,. milyen kínszenvedés ilyenkor az utcára menni? | Az a sok buta vidéki, csak to- : long, az utcán, lökdösődik, [ megáll beszélgetni... Nem le- j hét tőlük sietni. S nézz meg, hogy nézzek ki! Ráadásul ősz- í szecsapják az emnert sárral. Csak törtetnek... — Hogy, milyen műveletle-; nelt az emberek!!! — méltat-: lanliodott, s felháborodottan ! csóválta' a fejét. Utána kérdezés nélkül elvette a szomszéd asztalnál [ ülők elől a hamutárcát s sá- j ros cipőivel fekehénkedett. a mellette üresen álló. piros hu- i zatú kis székre.. Égy cseppet i sem zavarta, hogy besározza, s! az sem igen juthatott eszébe, hogy arra mások is leülnek. — B. I Igaz, legtöbben jártak már Budapesten az 504 szabolcsi, mezőgazdasági dolgozó közül, akik az IBUSZ segítségével kétnapos kirándulásra érkeztek a fővárosba, de számukra . is sok újdonságot jelentett az új köntösbe öltözködött Rákóczi út. az ezerfényű Nagykörút, a temérdek díszes kirakat, a roppant forgalom. Akadtak azonban olyanok is, akik csak nagyon régen, vagy még egyáltalán nem jártak a fővárosban. — Bizony, ha nem lépek a szövetkezetbe, úgy is meghalhattam volna, hogy nem látom ezt a gyönyörű várost — jelentette ki Csongrádi Antal, a márki Kossuth Termelőszövetkezet brigádvezetője. S így beszélt Szakolczai Kati, Szűcs Béláné, Gondos József és még több más tsz-dolgozó, akiknek életükben először nyílt alkalmuk arra, hogy megtekinthessék a fővárost. Jórészüket ingyen hozta erre a kirándulásra a termelőszövetkezeti tagok biztosítási és önsegélyező csoportja, de akik nem voltak. a tagjai ennek a csoportnak, szintén könnyűszerrel ki tudták fizetni az TBUSZ-nak a részt- vételi díjat. A két napnak változatos programja volt. Hétfőn, a ko- radclutáni órákban érkezett az [BUSZ különvonata a Nyugati pályaudvarra, ahol kényelmes Ikarus buszok vártak már a szabolcsiakra, s rögtön érkezés után városnézésre vitték a kirándulókat. A városnézés után Másnap csoportosan indultak üzemlátogatásra a FURLEM- be, vagy a MÁVAG-ba, mások pedig a Mezőgazdasági Múzeumba. Szakolczai Katinak, a vállaji . Kossuth Tsz 17 éves dolgozójának a MÁVAG diesel-mozdony szerelőcsarnoka tetszett a legjobban. — Órákig el tudtam volna az óriási gépek szerelését nézni, kár, hogy úgy kellett sietni — mr.n^a Szép, érdekes, tanulságos veit a kirándulás. Daloló, jókedvű emberekkel száguldott kedden este hazafelé a különvonat, s úgy, mint özvegy Szűcs Jánosné a fehérgyarmati Űj Élettől, Süldő János is Hód ászról. Huszti István Nyírmeggyesről, meg masok Tuzsérßudapest, Budapest le csodá« norámája, a Duna végtelen . ezüstcsíkja, a Parlament, a sokemeletes modern épületek, nyüzsgő utcák rengetege. Aztán a hatalmas Ikarus-ouszok végigszáguldottak a Margitszigeten, a körutakon, a büszke és elegáns Népköztársaság útján a Hősök teréig, a Millé- niumi Emlékműig, majd a Népstadion kolosszusa ejtette hamfuTÍJ a — Álmodni sem mertem volna, hogy ilyen, szép lett a mi fővárosunk! .— kiáltott fel a Halászbástyán elragatatva a tuzséTi Révész bácsi. S á tu- zsériak, fényeslitkeiek, bakta- lóráníháziak, mérkíek, meg a többi ötszáz szabolcsi termelőszövetkezeti, állami gazdasági és erdészeti dolgozó alatt, a mélyben kitárult Budapest paa tóvaroa gyönyörű szállodáiban pihenhettek, készülhettek az esti színházi előadásra a turisták. Igaz, nenn mindenki - nek tetszett maradéktalanul Fehér Klára darabja, a „Nem vagyunk angyalok”, a bizony a műsor után sok kritikusnak is becsületére válhatott volna az a sokoldalú bírálat, amiben az egyszerű litkei, vagy nyirkátai emberek részesítették a színészeket, a szerzőt, a rendezőt, s többen még a szállodában is folytatták a vitát a darabról. Abban mindenki egyetértett, hogy azért érdemes volt megnézni, az előadás hibái ellenére is élményt nyújtott. Az „edzettebbek“ a színház után sem pihentek le, sorra látogatták a híres éjszakai műsoros ról, Nyíregyházéról, Encsancs- ről, Nyírgyulajról, vagy Csen- gerből elhatározták: — Máskor is jövünk most már tehetjük. .. S ehhez egész biztos, hogy az IBUSZ megint segítséget nyújt.;. Győrt illés Györr’ Gellért Zsigmond Nyirka tárói a Mezőgazdasági Múzeumról beszélt szívesebben: — Itt láthatni csak igazán, hogy mi a különbség a kis egyéni gazdaság, meg a mező- gazdasági nagyüzem között. Ajánlanám, hogy minden gazdaember jól nézze meg magának ezeket a csodálatos gépeket, mert itt megvan a régi faekétől kezdve a mai masinákig minden mezőgazdasági eszAbol a barátság szövődik Máskor is iövüuk
