Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-23 / 45. szám
Vllég pfletérjMl tgft&ljet** XVIII. ÉVFOLYAM. 45. SZÁM Ára 50 fillér 1961. FEBRÜÄR ?3, CSÜTÖRTÖK Munkában az ipari röntgen Bahtalórántháza is szövetkezeti tárás Tegnap délután jelentették, hogy Pusztadobos községben is valamennyi dolgozó paraszt a szövetkezeti utat választotta. Ezzel a bakialórántházi járás minden községében győzött a nagyüzemi gazdálkodás útja. Tegnap megyénkben is megkezdődtek a Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Napok Tegnap délelőtt röviddel lél 10 után Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében került sor a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a MEDOSZ, a MÉSZÖV, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségének rendezésében a Magyar— Szovjet Mezőgazdasági Napok megyei nyitó ankétjára. Megnyitó beszédet Hosszú László, a megyei Pártbizottság munkatársa mondott, majd az ankéton megjelent termelőszövetkezeti elnökök, elnökhelyettesek, állattenyésztési brigádvezetők és a megye állattenyésztési szakemberei előtt dr. Kántor István, a Földművelésügyi Minisztérium osz- ritlyvezetője „A.-töbjjj hűi tej és tojás termelés időszerű kérdései" címmel tartott előadást. Kántor elvtárs előjáróban hangsúlyozta a hús, a tej és a tojástermelés fontosságát, kihatását mindennapi életünkre, majd azokat a so- ronkövetkező feladatokat vázolta, amelyekkel már a közeljövőben észrevehetően fellendíthető a hús, tej és tojástermelés. Az előadást vita követte, melynek során megyénk állattenyésztési szakemberei részletesen elemezték a tennivalókat. A tegnapi ankéttal megkezdődtek Szabolcs-Szatmér megyében, a Magyar—Szovjet Mezőgazdasá-1 gi Napok. A mezőgazdasági napok során — amely március Síig tart — a megye valamennyi termelőszövetkezetében előadást tartanak a hús, a tej és a tojástermelés fokozásával kapcsolatban. Erről a nagyfontosságú kérdésről részletes előadások hang- zátlák el megyénk ezüstkalászos tanfolyamain fs. Egy zárszámadás a számok tükrében A nagyüzemi gazdálkodásban feltétlen szükségszerű tervet nem valamiféle kényszerű sémának tekintették az elmúlt gazdasági évben a tiszavasvári Rákóczi Tsz-ben. Ellenkezőleg, minden tételét igyekeztek pontosan teljesíteni, mert tudták, érezték, hogy közös vagyonuk további gyarapításának és személyes kedvező jövedelmüknek csakis ez lehet alapja. Igyekezetüknek meg lett az eredménye, s mivel termelési és értékesítési tervüket 113 százalékra teljesítették, egy munkaegységük zárszámadásra 38 forintot ért, amelyből 19. forint 80 fillér a készpénz. Termelési és értékesítési tervük teljesítése természetesen lehetővé tette, hogy meglehetősen kedvező pénz és egyéb természetbeni alap állt rendelkezésükre a gazdasági év befejeztével. Így az összes munkaegységekre 1 532 622 forint készpénz és 1 257 135 forint értékű természetbeni prémium járandóság is jutott. A közös, osztatlan alapot a tavalyi eredményes gazdálkodásuk folytán további 1 765 626 forinttal növelhették. A szociális és kulturális alap javára az 1959. évi 28 ezer forinttal szemben 1960-ban 55 ezer forintot biztosíthattak. Földjáradékra az elmúlt évben együttesen 197 933 forintot térítettek. Súlyos bánvn*ü7ci'eiic«élFpii«éír Asztronauták (5. oldal) * Kilépni a hagyományait bűvköréből (5. oldal) ★ A c «»eresz: ii » eia (3. old ) * 232 Az állami gazdaságok mátészalkai gépjavító műhelyében nagyteljesítményű ipari röntgent állítottak fel, amelynek segítségével lehetővé válik az elkészített, vagy felújított alkatrészek átvilágítása. E módszerrel nagyon sok rejtett hiba kerül felismerésre. A képen: Vékony János művezető erőgép főtengelyt állít be átvilágításhoz. ilc^krzdődott az or§zágg:}nlé§ ülésszaka 1,1 sö napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetési törvényjavaslatot tárgyalták Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Résztvett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Ben ke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Dole schall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István. Losoncai Pál, dr. Nezvfil Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trcutman Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtárgyallak az 1961. évi állami költségvetés tervezetét. Az országgyűlés elfogadta az F.liiöki Tanács által az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az országgyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari- és közlekedési bizottságra változtatta. Az elnök bejelentette a továbbiakban, hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak napirendjét. 1. Az 1961 — évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A legfőbb ügyész beszámolója; 3: Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását. Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra és megtartotta a költségvetési beszédet. V Nyers Rezső beszéde Bevezetőben a műit év gazdasági eredményeiről szólt. — Sikerrel folytatódott a mezőgazdaság szocialista átalakítása; 1960. nyarától ez év február elejéig 340 ezer dolgozó paraszt lépett a közös gazdálkodás útjára. Ezzel a szövetkezetbe tömörült parasztok száma 1 millió 232 ezerre, a termelőszövetkezetek összterülete pedig csaknem kilencmillió holdra növekedett. A mezőgrzdaság srociaPsta szektorának jelenlegi részesedése az ország szántóterületéből már meghaladja a 90 százalékot. Joggal mondhatjuk, hogy a dolgozó parasztokkal folytatott hároméves tömegméretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óriási többsége ma már egyetért velünk abban, hogy nemcsak az iparban. a kereskedelemben, hanem a mezőgazdasági termelésben is a szocialista út a szükséges, a jó. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a paraszti tömegeket. Jelentő* fejlődé* tíz ipar területén a Johannesburg melletti aranybányákban. Kép: Munkában a mentő osztagok. Telefon — MTI Külföldi Képszolgálat. (Franfurt) — Az ipar területén is fejlődésről beszélhetünk — folytatta, — 1960-ban az állami és szövetkezeti ipar termelése a tervezettnél gyorsabban — 13 százalékkal — emelkedett. Az egy munkásra eső teljes termelés értéke az előző esztendőhöz viszonyítva 6 százalékkal nőtt. Államháztartásunk helyzete kielégítően alakult. A költségvetés mérlegében kétmilliárd forint bevételi többlet jelentkezett. Számottevően nőtt a lakosság vásárlóereje is: a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelőek az árukészletek is: 1960. december 31-én minden forgalomban levő százforintosra kétszázhét forint értékű árukészlet iutott. A formt iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben. háromszázezer ú] takarékbetétkönyvet váltott ki a ’akosság és a betét összege más- télmilliórd forinttal nőit. Nyers Rezső a továbbiaaban a múlt évi gazdálkodás néhány hiányosságát tette szóvá. Megemlítette például, hogy az állami és szövetkezeti vállalatok — jóllehet túlteljesítették terveiket — nem használták fel vállalati tartalékait a termelékenység növelése, a gazdaságosság érdekében. Ipari vállalataink egészében teljesítették ugyan múlt évi exporttervüket, de az exportra szánt termékek gyártásánál tapasztalható tervszerűtlenség olykor nehéz helyzetbe hozta külkereskedelmünket. — Mezőgazdasági termelésünk nem tartott lépést az ipari termelés növekedésével, a külkereskedelmi mérlegünk is valamivel gyengébben alakult a tervezettnél. Beruházási rendszerünk fejlődött, de sok olyan kisebb beruházáshoz is hozzákezdtek, amelvnek folytatására és gyors befejezéséhez nincs biztosíték. A továbbiakban az idei költségvetés főbb előirányzatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költség- vetés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi. — 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében tovább bővülnek az állam központi gazdálkodásának keretei. (Folytatás a 2, oldalon)
