Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-03 / 28. szám

VfMSÍ p rofetérfal egysäijettä < 1» fipagy, Levelek, Rohod: A baktalórAntiiAzi JARAS legüjabb termelő­szövetkezeti KÖZSÉGEI Lapzártakor érkezett jelentésükben arról számolnak be a baktalórántházi járás vezetői, hogy tegnap, február máso­dikén Apagy, Levelek cs Rohod dolgozó parasztsága döntött a felemelkedés egyedüli lehetséges útja, a termelőszövetke­zeti gazdálkodás mellett. XVII!. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Ara 50 fillér 1961. FEBRUÁR 3, PÉNTEK * Elünk ■e vele eléjjgé? ; Szakszervezeteink egyre jobban segítik Milyen kitűnő volt az Oz, — mondta az egyik mozilátogató, — miért nem hozunk be több ame­rikai filmet, ha azok ilyen nívós filmek? És bizonyára még több mozilátogató is megkérdezte ugyanezt, mert az Oz valóban jó film, az idő sem tudta hiegkop- tatni. De ezek a mozilátogatók nyilván nem gondolnak arra a tényre, hogy nem minden amerikai film ilyen. Sőt. Ilyen nem sok van. És nem minden amerikai film olyan, mint ame­lyeket nálunk bemutatnak. Ame­rikai statisztika szerint a játék­filmek legnagyobb tömege rém­film, ahol revolveres hősök onta­nak minél több vért, vagy torz­szülöttek teszik próbára a nézők idegeit. Hozzánk csak a jobb fil­mek közül választott legjobbak kerülnek. Igen, a mi társadalmunkban éló ember, aki másfél évtized alatt megszokta már a mi mű­sorpolitikánkat, nehezen emléke­zik rá, mennyi szennyfilmet be­mutattak a profithajhászó mozik a harmincas-negyvenes években. S ami volt nálunk is kapitalista időkben, az van most is nyugaton, a kapitalista országokban. Nemcsak a mozik. Nemrég jelent meg egy hír lapunkban, egy u; amerikai orvos nyilatkozott, mennyiben káros a televízió a gyermek egészségére. Válaszában az orvos szellemesen kifejtette, hogy a fizikai bántalmakat te­kintve, a televízió nem káros, de annál inkább a szellemi fejlődés­re. És ha valaki értesült már ar­ról, mi az egyik legfájóbb kultu­rális pontja az amerikába került magyarnak, az tudja, hogy ott a művelődési igény igen alacsony. Televízió ugyan van, de ez na- gyobrészt bokszmérkőzést közve­tít, vagy detektív történeteket, és a rádió egy esetleges operaközve­títésben a legszebb részeknél sza­kítja meg műsorát, hogy egy fogpaszta vagy más reklámot dob­jon a hallgató fülébe. A könyvkiadásban is elsősor­ban a haszon elve érvényesül. Iz­galmas, legjobb esetben a ponyva határát súroló könyvek kerülnek nagy példányszámban a piacra. Sok közülük rendkívül káros az ifjúság erkölcsi fejlődésére. A nyugati lapok ma is a bűnügye­ket, a szennyet teregetik, a szín­házakban, például Angliában Agathe Christe ismert detektív- regényírónő színdarabja fut hosz- szú idő óta nagy sikerrel. Csak ez van? Nem. Nem is lehetne csak ez, hiszen a közönség azért igényes, illetve mindig igényesebb. S a profitnak ezt is figyelembe kell vennie. De az olcsó, giccses, ha­tásvadász, izgalmas „alkotások” bármelyik művészeti ágban gyors sikert arathatnak, ha kellőleg fel nem készült közönség elé ke­rülnek. Éppen ezért fájó, ha néha-néha u mi művelődési házaink, vagy színházaink egyike-másika azért választ olcsóbb darabot, mert az „biztos kasszasiker”. Azért, mert az általános közönségigény még csak hosszú évek, esetleg évtize­dek után ér el odáig, hogy meg­akadályozza a fércmüvek, a gics- cses,' vagy a ponyva határát sú­roló irodalom egyszeri bemutatá­sát is. Mert egyetlen művelődési intézmény, kiadó sem azért dől gozik a mi hazánkban, hogy £o rintokat gyűjtsön. Ellenben azért hogy tudást, műveltséget nyújt­son, még akkor is, ha erre anya­gilag ráfizet. Hiszen gyakorlatijai nem is fizet rá. Mert minder művelődési intézmény, kiadó színház és mozi a népé, amsl> gondozza és el is várja jó mun­káját. Szólam ez? Hát szólam e: a másfél évtized? Szólam, hogy c művelődési házak klubokat ren deznek be, televíziót vásárolnak' Hogy nálunk igán olcsó a szín­házjegy, és már eleve ráfizetése­sen tervezik a színházak évi költ­ségeiket? És hogy ennek ellenére, amíg Angliában és Amerikában színházakat csuknak be, nálunk színházakat építenek és nagyobbí- tanak, szépítenek? Szólam a nyír­egyházi, a miskolci, debreceni színház felújítás? Stólám a vidé­ki többmilliós művelődési hazak építkezése? Az új mozik, széles­vásznú mozik falun? A könyvtá­rak bővítése, fejlesztése? Az esti iskolák, dolgozók iskolái, a kiter­jesztett kötelező iskolai oktatás, a növekvő iskoláslétszám, és még ezer más? Benne élünk, minden­ki tudja. Számunkra magszokott, róla beszélni közhely, de nyuga­ton újság. Olyan újság, amiről csak hallanak, és egyre inkább érdeklődnek a dolgozó embarek tömegei. Ezek a hírek csak a szo­cialista országokból érkeznek. A kultúra Európáé — harsog­ták és harsogják még ma is a ka­pitalista, nacionalista országok­ban. Ezek az üres jelszavak telje­sen figyelmen kívül hagyták, hogy volt Kína is, több évezredes művészettel, műveltséggel, India és még jónéhány területe a Földnek, ahol született valami, s ahonnan elindult valami. S ma kénytelenek már felfigyelni arra, hogy a kultúra a szocializmust építő minden országé a földön. És ez egyre inkább olyan termé­szetes lesz, hogy nem kell beszél­ni sem róla. Természetes azért, mert a szocialista országokban a kultúra nem üzlet, hanem kincs — az egész nép közös kincse. Kapitalista országok a művé­szet valamely ágával foglalkozó, hozzánk érkező látogatóinak leg- eIső megállapításai között állan­dóan szerepel: önöknek jó. önök­nél lehet alkotni, és van értelme az alkotásnak. Tudjuk. De azért nép árt elgondolkodni felette. Vajon, élnük-e mindig, és a lehetőségeknek teljes megraga­dásával élünk-e vele? S. B. a népgazdasági tervek teljesítését Értekezletet tartott a Sza.»szervezetek Megyei lauácsa Fontos esemény színhelye volt szerdán a nyíregyházi szakszer­vezeti székház. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásá­val kapcsolatos szakszervezeti feladatokat beszélte meg. Az ér­tekezleten részivett Fabók Zol­tán, a SZOT szervezési osztá­lyának vezetője, a titkárság tag­ja, Péter Ernő, a SZOT Elnök­ségének tagja es a megyei párt- bizottságtól Hegedűs Sándoi elvtárs. Várszegi Mihály mondta c az SZMT Elnökségének beszá­molóját megyénk szakszervezet! tevékenységéről és a hároméves tervidőszakban elért eredmé­nyekről. Megállapította a beszá­moló, hogy a szakszervezetek politikai, kulturális, nevelő munkája és ismeretterjesztő tevékeny­sége jelentősen segítette megismertetni _ dolgozókkal pártunk politikáját, megér­tetni annak lényegét. Erőteljesen fejlődött a dolgozók termelési aktivitása, nőtt szocia­lista öntudata. Ez többek között a VII. pártkongresszus tisztele­tére folytatott versenymozgalom eredményeiben mutatkozott meg a legnagyobb mértékben. A szakszervezeti bizottságok és aktivisták munkáját felelősség, növekvő hozzáértés jellemezte, 1961-ben nagyobbak a feladatok, óbban segítsék a termelési a szakszervezete < gyeimet arra. hogy a tervet mennyiségben, választékban és minőségben határidőre teljesítsék a dolgozók. Támogassák a termelékeny­ség növelését, az önköltség­csökkentést és a jobb minő­séget szolgaló intézkedési tervek végrehajtását. Segítsenek a gazdasági vezetők­nek a műszaki, teennikai szín­vonal emelésében, a munka 6s üzemszervezés területén, nem utolsó sorban az elavult normák felülvizsgálásában és korszerűsí­tésében. A párt azt várja a szakszer­vezeti bizottságoktól, a szakszer­vezeti tagoktól, hogy ezeken a területeken legyenek kezdemé­nyezlek. Karolják fel a Jó kez­deményezéseket. S hogy a dolgo­zók sikereket érjenek el, fordítsanak nagy gondot a szakmai továbbképzésre, a tanulásra. 3 amikor a térvfdadátokról bé­réinek, arról is szóljanak, hogy a termelés 8 százalékos növelé­se alapján a terv szerint 7 szá­zalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, 1961-ben tovább emel­kedik a bérből-fizetésböl élők életszínvonala. Tehát a jobb munkának meglesz a gyümölcse.­Legfontosabb szakszervezeti f eladat i a nevelő munka A beszámoló részle .esen is­mertette az 1961. évi népgazda­sági terv legfőbb célkitűzéséit és a végrehajtással kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. Hang­súlyozta, hogy nagyobbak a fel­adatok s a szakszervezeti bi­zottságoknak ez eddigieknél lob­ban kell segíteni a terve«, tel­jesítését. Főként a termelékenység növelése és a gazdaságosság javítása igényel jobb agitá- ciós munkát. A mezőgazdaság területén a szocialista átszervezés befejezé­se, valamint a tsz-ek megszilár­dítása érdekében nagy szükség van az új útra lépett emberek­kel való törődésre, felvilágosítá­sukra és nevelésükre. A mun­kás—paraszt szövetség érésit egé­ben nagyon sokat segíthetnek szakszervezc eltűri Elsőrendű fel­adatuk a jó propaganda munKa. Adjanak válaszokat a sok ,.no- gyan tovább”-ra. Elsősorban ar­ra; hogyan illeszkedhetnek bele az új tagok a kollektív munká­ba és életbe. Gazdasági téren a gépállomások szakszerve­zeti bizottságai most úgy se­gíthetnek legjobban, ha ha­ladéktalanul kijavítják a gé­peket, gondoskodnak a gé­pek megfelelő elosztásáról, hogy úgy a régi, mint az új tsz-ek időben meg tudják kezdeni a tavaszi munkákat. Legyenek élharcosai a tsz-ek megszilárdításának és annak, hogy a termeles hozama növe­kedjék. A szakszervezeti tagok mindenütt járjanak elől jó pél­dával a kélműszakos termelés­ben. Indítsanak versenyt a me­gye gépállomásai között és szé­lesítsék ki a munkamódszerát­adási tapasztala'csere mozgal­mat. Együtt a gazdasági vezetőkkel Az üzemekben működő szak- szervezeti bizottságoktól és üze­mi tanácsoktól az 1961. évi terv sikeres teljesítése megköveteli, hegy a feladatokat beszéljék meg a gazdasági vezetőkkel, és támo­gassák őket a célkitűzések el­érésében. A vezetőség javasla­tait beszéljék meg a dolgozók­kal. s lelkesítsenek versenyvál- lalásokru. Fordítsanak nagy fi­A terv teljesítése j ele mos «.ér­tékben azon múlik, hogy a dol­gozók milyen lelkesedéssel, te- íelősséggej, szcrgalcmmü és tu­dással végzik el feladatukat. Nem közömbös, hogy szakszer­vezeteink hogyan ism.erie.ik meg velük a feladatosát, nogyan nozgósítanak a nehézsége« le­gyűrésére, a vállalások teljesí- .ésére. Fontos, hogy szilárd le- ,yen a fegyelem, ‘ ogv a dolgo­zók a legjobban kihasználják a munkaidőt. S hogy ez rmndanüu Így legyen, az nevelés kérdést ami szakszervezeti feU'ia- is. A beszámoló iparagarkent konkrétan, s szinte vállalaté n­ként tstinv.a az SZMT tagjai­nak, a szakszervezeti bizottsá­goknak a figyelmét a íegfonlo- sabbakra. Olyan segítséget kap­nak, aminek alapján siíírjsen végezhetik a szakszervezeti fel­adatokat. Bár h hozzászólók s általában a „termelésre” irányí­tották a fő figyelmet, mégsem feledkeztek el arról, hogy a le­hetőségeket figyelembe véve hatékonyabb intézkdéseket kell tenni a dolgozók etet­és munkakörülményeinek to­vábbi javítására, — ami szorosan összefügg a ter­melés kérdésével. Három nappal a határidő előtt akarlak elvegezni a gépjavítást Készül a tavaszra a lyukodi Gépállomás A Tyukodi Gépállomáson de­cember elsején kezdték meg a téli gépjavításokat, illetve az újabb gépek karbantartását. Ter­vük szerint, február 28-ra kell el­készülniük ezzel a munkával. Az eddigiek alapján azonban azt sze­retnék, hogy a gépjavításokat há­rom nappal előbb, tehát február 2S-ére befejezik. A gépállomáson összesen százkét erőgépet kell üzembiztossá tenni a fentebb említett határidőre. Eddig hatvanki lencet teljesen rend- behoztak, | s a hiányzó harminchárom darab erőgép javítását is elvégzik a kellő időre. Az összes munkagépek hetven százalékát megjavították eddig, s a még hátralévő harminchárom százalékkal sem lesz fennakadás — remélik. A javítással egyidőben végzik azoknak az erőgépeknek a közúti forgalomra való levizsgáztatását, melyeket majd vontatásra hasz­nálnak. összesen tizennégy erőgé­pet és tizennégy pótkocsit vizs­gáztatnak le, s ezeket is befeje­zik a gépjavítások határidejéig. Az idei gépjavítási munkák az elmúlt évihez viszonyítva sokkal jobban haladnak, úgy­szólván minden különösebb zökkenő nélkül. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy a közelmúltban több mo­dern szerszámgépeket kapott a gépállomás, melyek elősegítik* hogy a javítások üteme meggyor­suljon, minősége pedig megjavul­jon. Igen jelentős, hogy az alkat­részellátás is jó, mindegy kilenc­ven, kilencvenöt százalékos. E mellett a javítási munkákat job­ban megszervezték az idén. Mindezek pedig azt eredménye­zik, hogy a tavaszi munkák kez­detére — a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges — az ösz- szes erőgépek és munkagépek üzemképes állapotban indulhat­nak a földekre. (b. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents