Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-03 / 28. szám
VfMSÍ p rofetérfal egysäijettä < 1» fipagy, Levelek, Rohod: A baktalórAntiiAzi JARAS legüjabb termelőszövetkezeti KÖZSÉGEI Lapzártakor érkezett jelentésükben arról számolnak be a baktalórántházi járás vezetői, hogy tegnap, február másodikén Apagy, Levelek cs Rohod dolgozó parasztsága döntött a felemelkedés egyedüli lehetséges útja, a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett. XVII!. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Ara 50 fillér 1961. FEBRUÁR 3, PÉNTEK * Elünk ■e vele eléjjgé? ; Szakszervezeteink egyre jobban segítik Milyen kitűnő volt az Oz, — mondta az egyik mozilátogató, — miért nem hozunk be több amerikai filmet, ha azok ilyen nívós filmek? És bizonyára még több mozilátogató is megkérdezte ugyanezt, mert az Oz valóban jó film, az idő sem tudta hiegkop- tatni. De ezek a mozilátogatók nyilván nem gondolnak arra a tényre, hogy nem minden amerikai film ilyen. Sőt. Ilyen nem sok van. És nem minden amerikai film olyan, mint amelyeket nálunk bemutatnak. Amerikai statisztika szerint a játékfilmek legnagyobb tömege rémfilm, ahol revolveres hősök ontanak minél több vért, vagy torzszülöttek teszik próbára a nézők idegeit. Hozzánk csak a jobb filmek közül választott legjobbak kerülnek. Igen, a mi társadalmunkban éló ember, aki másfél évtized alatt megszokta már a mi műsorpolitikánkat, nehezen emlékezik rá, mennyi szennyfilmet bemutattak a profithajhászó mozik a harmincas-negyvenes években. S ami volt nálunk is kapitalista időkben, az van most is nyugaton, a kapitalista országokban. Nemcsak a mozik. Nemrég jelent meg egy hír lapunkban, egy u; amerikai orvos nyilatkozott, mennyiben káros a televízió a gyermek egészségére. Válaszában az orvos szellemesen kifejtette, hogy a fizikai bántalmakat tekintve, a televízió nem káros, de annál inkább a szellemi fejlődésre. És ha valaki értesült már arról, mi az egyik legfájóbb kulturális pontja az amerikába került magyarnak, az tudja, hogy ott a művelődési igény igen alacsony. Televízió ugyan van, de ez na- gyobrészt bokszmérkőzést közvetít, vagy detektív történeteket, és a rádió egy esetleges operaközvetítésben a legszebb részeknél szakítja meg műsorát, hogy egy fogpaszta vagy más reklámot dobjon a hallgató fülébe. A könyvkiadásban is elsősorban a haszon elve érvényesül. Izgalmas, legjobb esetben a ponyva határát súroló könyvek kerülnek nagy példányszámban a piacra. Sok közülük rendkívül káros az ifjúság erkölcsi fejlődésére. A nyugati lapok ma is a bűnügyeket, a szennyet teregetik, a színházakban, például Angliában Agathe Christe ismert detektív- regényírónő színdarabja fut hosz- szú idő óta nagy sikerrel. Csak ez van? Nem. Nem is lehetne csak ez, hiszen a közönség azért igényes, illetve mindig igényesebb. S a profitnak ezt is figyelembe kell vennie. De az olcsó, giccses, hatásvadász, izgalmas „alkotások” bármelyik művészeti ágban gyors sikert arathatnak, ha kellőleg fel nem készült közönség elé kerülnek. Éppen ezért fájó, ha néha-néha u mi művelődési házaink, vagy színházaink egyike-másika azért választ olcsóbb darabot, mert az „biztos kasszasiker”. Azért, mert az általános közönségigény még csak hosszú évek, esetleg évtizedek után ér el odáig, hogy megakadályozza a fércmüvek, a gics- cses,' vagy a ponyva határát súroló irodalom egyszeri bemutatását is. Mert egyetlen művelődési intézmény, kiadó sem azért dől gozik a mi hazánkban, hogy £o rintokat gyűjtsön. Ellenben azért hogy tudást, műveltséget nyújtson, még akkor is, ha erre anyagilag ráfizet. Hiszen gyakorlatijai nem is fizet rá. Mert minder művelődési intézmény, kiadó színház és mozi a népé, amsl> gondozza és el is várja jó munkáját. Szólam ez? Hát szólam e: a másfél évtized? Szólam, hogy c művelődési házak klubokat ren deznek be, televíziót vásárolnak' Hogy nálunk igán olcsó a színházjegy, és már eleve ráfizetésesen tervezik a színházak évi költségeiket? És hogy ennek ellenére, amíg Angliában és Amerikában színházakat csuknak be, nálunk színházakat építenek és nagyobbí- tanak, szépítenek? Szólam a nyíregyházi, a miskolci, debreceni színház felújítás? Stólám a vidéki többmilliós művelődési hazak építkezése? Az új mozik, szélesvásznú mozik falun? A könyvtárak bővítése, fejlesztése? Az esti iskolák, dolgozók iskolái, a kiterjesztett kötelező iskolai oktatás, a növekvő iskoláslétszám, és még ezer más? Benne élünk, mindenki tudja. Számunkra magszokott, róla beszélni közhely, de nyugaton újság. Olyan újság, amiről csak hallanak, és egyre inkább érdeklődnek a dolgozó embarek tömegei. Ezek a hírek csak a szocialista országokból érkeznek. A kultúra Európáé — harsogták és harsogják még ma is a kapitalista, nacionalista országokban. Ezek az üres jelszavak teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy volt Kína is, több évezredes művészettel, műveltséggel, India és még jónéhány területe a Földnek, ahol született valami, s ahonnan elindult valami. S ma kénytelenek már felfigyelni arra, hogy a kultúra a szocializmust építő minden országé a földön. És ez egyre inkább olyan természetes lesz, hogy nem kell beszélni sem róla. Természetes azért, mert a szocialista országokban a kultúra nem üzlet, hanem kincs — az egész nép közös kincse. Kapitalista országok a művészet valamely ágával foglalkozó, hozzánk érkező látogatóinak leg- eIső megállapításai között állandóan szerepel: önöknek jó. önöknél lehet alkotni, és van értelme az alkotásnak. Tudjuk. De azért nép árt elgondolkodni felette. Vajon, élnük-e mindig, és a lehetőségeknek teljes megragadásával élünk-e vele? S. B. a népgazdasági tervek teljesítését Értekezletet tartott a Sza.»szervezetek Megyei lauácsa Fontos esemény színhelye volt szerdán a nyíregyházi szakszervezeti székház. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa az 1981. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat beszélte meg. Az értekezleten részivett Fabók Zoltán, a SZOT szervezési osztályának vezetője, a titkárság tagja, Péter Ernő, a SZOT Elnökségének tagja es a megyei párt- bizottságtól Hegedűs Sándoi elvtárs. Várszegi Mihály mondta c az SZMT Elnökségének beszámolóját megyénk szakszervezet! tevékenységéről és a hároméves tervidőszakban elért eredményekről. Megállapította a beszámoló, hogy a szakszervezetek politikai, kulturális, nevelő munkája és ismeretterjesztő tevékenysége jelentősen segítette megismertetni _ dolgozókkal pártunk politikáját, megértetni annak lényegét. Erőteljesen fejlődött a dolgozók termelési aktivitása, nőtt szocialista öntudata. Ez többek között a VII. pártkongresszus tiszteletére folytatott versenymozgalom eredményeiben mutatkozott meg a legnagyobb mértékben. A szakszervezeti bizottságok és aktivisták munkáját felelősség, növekvő hozzáértés jellemezte, 1961-ben nagyobbak a feladatok, óbban segítsék a termelési a szakszervezete < gyeimet arra. hogy a tervet mennyiségben, választékban és minőségben határidőre teljesítsék a dolgozók. Támogassák a termelékenység növelését, az önköltségcsökkentést és a jobb minőséget szolgaló intézkedési tervek végrehajtását. Segítsenek a gazdasági vezetőknek a műszaki, teennikai színvonal emelésében, a munka 6s üzemszervezés területén, nem utolsó sorban az elavult normák felülvizsgálásában és korszerűsítésében. A párt azt várja a szakszervezeti bizottságoktól, a szakszervezeti tagoktól, hogy ezeken a területeken legyenek kezdeményezlek. Karolják fel a Jó kezdeményezéseket. S hogy a dolgozók sikereket érjenek el, fordítsanak nagy gondot a szakmai továbbképzésre, a tanulásra. 3 amikor a térvfdadátokról béréinek, arról is szóljanak, hogy a termelés 8 százalékos növelése alapján a terv szerint 7 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, 1961-ben tovább emelkedik a bérből-fizetésböl élők életszínvonala. Tehát a jobb munkának meglesz a gyümölcse.Legfontosabb szakszervezeti f eladat i a nevelő munka A beszámoló részle .esen ismertette az 1961. évi népgazdasági terv legfőbb célkitűzéséit és a végrehajtással kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. Hangsúlyozta, hogy nagyobbak a feladatok s a szakszervezeti bizottságoknak ez eddigieknél lobban kell segíteni a terve«, teljesítését. Főként a termelékenység növelése és a gazdaságosság javítása igényel jobb agitá- ciós munkát. A mezőgazdaság területén a szocialista átszervezés befejezése, valamint a tsz-ek megszilárdítása érdekében nagy szükség van az új útra lépett emberekkel való törődésre, felvilágosításukra és nevelésükre. A munkás—paraszt szövetség érésit egében nagyon sokat segíthetnek szakszervezc eltűri Elsőrendű feladatuk a jó propaganda munKa. Adjanak válaszokat a sok ,.no- gyan tovább”-ra. Elsősorban arra; hogyan illeszkedhetnek bele az új tagok a kollektív munkába és életbe. Gazdasági téren a gépállomások szakszervezeti bizottságai most úgy segíthetnek legjobban, ha haladéktalanul kijavítják a gépeket, gondoskodnak a gépek megfelelő elosztásáról, hogy úgy a régi, mint az új tsz-ek időben meg tudják kezdeni a tavaszi munkákat. Legyenek élharcosai a tsz-ek megszilárdításának és annak, hogy a termeles hozama növekedjék. A szakszervezeti tagok mindenütt járjanak elől jó példával a kélműszakos termelésben. Indítsanak versenyt a megye gépállomásai között és szélesítsék ki a munkamódszerátadási tapasztala'csere mozgalmat. Együtt a gazdasági vezetőkkel Az üzemekben működő szak- szervezeti bizottságoktól és üzemi tanácsoktól az 1961. évi terv sikeres teljesítése megköveteli, hegy a feladatokat beszéljék meg a gazdasági vezetőkkel, és támogassák őket a célkitűzések elérésében. A vezetőség javaslatait beszéljék meg a dolgozókkal. s lelkesítsenek versenyvál- lalásokru. Fordítsanak nagy fiA terv teljesítése j ele mos «.értékben azon múlik, hogy a dolgozók milyen lelkesedéssel, te- íelősséggej, szcrgalcmmü és tudással végzik el feladatukat. Nem közömbös, hogy szakszervezeteink hogyan ism.erie.ik meg velük a feladatosát, nogyan nozgósítanak a nehézsége« legyűrésére, a vállalások teljesí- .ésére. Fontos, hogy szilárd le- ,yen a fegyelem, ‘ ogv a dolgozók a legjobban kihasználják a munkaidőt. S hogy ez rmndanüu Így legyen, az nevelés kérdést ami szakszervezeti feU'ia- is. A beszámoló iparagarkent konkrétan, s szinte vállalaté nként tstinv.a az SZMT tagjainak, a szakszervezeti bizottságoknak a figyelmét a íegfonlo- sabbakra. Olyan segítséget kapnak, aminek alapján siíírjsen végezhetik a szakszervezeti feladatokat. Bár h hozzászólók s általában a „termelésre” irányították a fő figyelmet, mégsem feledkeztek el arról, hogy a lehetőségeket figyelembe véve hatékonyabb intézkdéseket kell tenni a dolgozók etetés munkakörülményeinek további javítására, — ami szorosan összefügg a termelés kérdésével. Három nappal a határidő előtt akarlak elvegezni a gépjavítást Készül a tavaszra a lyukodi Gépállomás A Tyukodi Gépállomáson december elsején kezdték meg a téli gépjavításokat, illetve az újabb gépek karbantartását. Tervük szerint, február 28-ra kell elkészülniük ezzel a munkával. Az eddigiek alapján azonban azt szeretnék, hogy a gépjavításokat három nappal előbb, tehát február 2S-ére befejezik. A gépállomáson összesen százkét erőgépet kell üzembiztossá tenni a fentebb említett határidőre. Eddig hatvanki lencet teljesen rend- behoztak, | s a hiányzó harminchárom darab erőgép javítását is elvégzik a kellő időre. Az összes munkagépek hetven százalékát megjavították eddig, s a még hátralévő harminchárom százalékkal sem lesz fennakadás — remélik. A javítással egyidőben végzik azoknak az erőgépeknek a közúti forgalomra való levizsgáztatását, melyeket majd vontatásra használnak. összesen tizennégy erőgépet és tizennégy pótkocsit vizsgáztatnak le, s ezeket is befejezik a gépjavítások határidejéig. Az idei gépjavítási munkák az elmúlt évihez viszonyítva sokkal jobban haladnak, úgyszólván minden különösebb zökkenő nélkül. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy a közelmúltban több modern szerszámgépeket kapott a gépállomás, melyek elősegítik* hogy a javítások üteme meggyorsuljon, minősége pedig megjavuljon. Igen jelentős, hogy az alkatrészellátás is jó, mindegy kilencven, kilencvenöt százalékos. E mellett a javítási munkákat jobban megszervezték az idén. Mindezek pedig azt eredményezik, hogy a tavaszi munkák kezdetére — a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges — az ösz- szes erőgépek és munkagépek üzemképes állapotban indulhatnak a földekre. (b. 1.)
