Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-03 / 28. szám

Hruscsov elvtárs a silókukorica magyarországi felhasználásának eredményeiről Megkezdődött a megyék és megyei jogú városok népfront elnökeinek és titHárainak értekezlete Moszkva, (MTI): A Pravda és több más központi szovjet lap szerdán teljes terjedelmében közölte N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottsága plénumán január 28-án elhang­zott beszédét. A. beszédnek van egy érdekes, magyarvonatkozású része is. Hruscsov ugyanis em­lítést tett arról a levélről, ame­lyet Körösi József, magyar ag- ronómus intézett hozzá. Hrus­csov a többi között a kővetke­zőket mondotta beszédében: „Szeretném megismertetni Önöket, elvtársak, egy érdekes anyaggal. Amikor Magyarorszá­gon jártam, elbeszélgettem a parasztokkal. Magyarországon a kukoricatermesztésnek valóságos mesterei vannak; versenyezhet­nek az ukránokkal, de abban az időben Magyarországon a kuko­ricát csak a szemterméséért ve­tették el. Javasoltam, hogy hasz­nálják fel silózásra is. Megtették ezt, s igen jó ered­ményeket értek el. Most sok magyar termelőszövetkezét és állami gazdaság nagy területen termeszt silókukoricát és hektá­ronként 500—600 mázsás, sőt még ennél is nagyobb szár-, il­letve csőtermést takarítanak’ be. Annak a levélnek a szerzője, amelyről szó van, egy tapasz­talt agronómus, már fehérhajú ember: Körösi József. Az Ag­rártudományi Egyetem hajduszo- boszlói tangazdaságában dolgo­zott és érdekes tapasztalatok it szerzett a tehenek őszi takar­mányokkal, herével, silókukori­cával és zöldkukoricával történő takarmányozásában. Az RB—17-es amerikai pilóták, akiket a Szovjetunió ha­zaengedett, megérkeztek Washingtonba. — A képen: Kennedy elnök. Olmetead kapitány, a hozzátartozók, és (jobbról a má­sodik) McKone kapitány. (MTI Külföldi Képszolgálat) ■ Körösi elv társ a következüket j közli eredményeiről: Május 25-től június 13-ig a j teheneknek zöldtakarmányt ad- j lak a következő összeállításban: Őszi takarmánykeverék: 13 ki­logramm, bíborhere: hét kilo­gramm, fű (a legelőről): hét kl-1 logramm. A napi fejési átlag cgy-egy j tehénnél 12,3 liter volt. j Június 13-tól július 13-ig a teheneket kukoricaszilázzsal ta- k&rmányozták. A teheneknek 20 , kilogramm kukoricaszilázst, két ' kilogramm répaszeletct és 15 ki- i logramm biborherét adtak. A fejési átlag 14,3 liter, e emeike- 1 dett. | Július 15-től július 31-ig a te­heneknek a következő takar- j mányt adták: zöld kukorica 35 ki- ' logramm, lucerna 15 kilogramm. I A fejési átlag a gazdaságban is­mét lecsökkent, napi 12,6 literre, j A kapott adatok alapján Körösi ; elvtárs az alábbi következtetések- i re jut: I 1. A gazdaság fennállásának kezdete óta legmagsabb fejési át­lagot akkor érték cl, amikor ku- koricaszilázzsal takarinányoztak, { 2. A kukoricaszilázs a zöldta­karmánynál kedvezőbb befolyást j gyakorol a lejkiválasztásra. 3. Ebből következik, hogy kriti­kailag felül kell vizsgálni a ha­gyományos, de sokba kerülő „zöld j futószalag” elméletét. A szarvas­marha-tenyésztés takarmánybázi- ' sát télen és nyáron egyaránt a kukoricaszilázzsal kell biztosítani, mert ez a legnagyobb mennyiségű s a legolcsóbb tápanyagokat tar­talmazza. íme, elvtársak, így 'értékelik a csöveket tartalmazó, jó kukorica- í szilázst, s Önöknél sok kolhoz' és szovhoz szívesebben használja fel a kukoricát zöldtakamányozásra, holott ezzel nagy veszteségeket ‘ okoz magának.” A Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában csütör-j tökön délelőtt megkezdődött a. megyék és titkárainak egészna­pos értekezlete, amelyen részt vesznek a nemzetiségi szövetsé­gek vezetői is. Bevezetőben dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára tartott, tájékoztatót a nép­front mozgalom néhány idősze­rű kérdéséről, majd Hármát! Sándor, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára szó­lott a kommunista ég munkás­pártok moszkvai értekezletéiül, a békekiáltványról és ismertette az ezekkel kapcsolatos feladato­kat. :;! if. Kennedy sajtóértekezletéről WASHINGTON, (MTI): Ken­nedy elnök szerdán tartott máso­dik sajtóértekezleten az újság­írók kérdéseinek pergőtüzébe ke­rült. A sajtó képviselői megkérdez­ték: mennyibe volt Kennedy szó- vivője Stevenson, az amerikai ENSZ-küldött, amikor a múlt héten arról beszélt, hogy az eset­leg New Yorkba látogató Hrus- csovot szívesen látnák az Egye­sült Államokban. Kennedy azt válaszolta, hogy „fogalma sincs róla, készül-e Hruscsov az Egyesült Államokba jönni” és a várakozást ajánlot­ta. A következő kérdések Kenne­dy, IVIacmillannel és De Gaulle- lal, valamint más nyugati poli­tikusokkal folytatandó tárgyalá­sainak lehetőségét firtatták. Ken­nedy azt felelte, e tárgyalásokról tanácskozni kell az illető kormá­nyokkal. A dollárt fenyegető inflációról szóló érdeklődésre Kennedy kije­lentette, tanulmányozták a meg­élhetési költségek folyamatos emelkedésének problémáját. Sze­rinte két feladatot kell megolda­ni: szilárd árakat kell biztosíta­ni és munkaalkalmat kell terem­teni a munkanélkülieknek. Bejelentette, hogy megszünte­ti a külföldi katonai szolgálatot teljesítő afrikaiak hozzátartozói külföldi tartózkodásának korláto zását, mert más módja is vad a jr ■ - ' •• •• takarékoskodásnak. Az újságírók felvetették a San­ta Liberdade portugál hajó kér-» dósét. Válaszában Kennedy ki­jelentette, hogy Portugália nem tiltakozott az Egyesült Államok eddig tanúsított magatár fcásá el­ten, a portugál kormánynak azonban érdeke, hogy a hajó.jje- iett visszaszerezze ellenőrzési jo­gát. Reméli, hogy sikerül meg­védeni ezeket az érdekeket. A Kongóval összefüggő kérdé­sekre kijelentette, hogy a kon­gói helyzet ..súlyosbodott. > Azt ál­lította: ennek pka az, hogy egyes tagországok hazarendelték az ..csZ-köngói' parancsnokságánál szolgálatot teljesítő csapataikat. Kennedy szerint a laoszi ese­mények „válságosra ,. fordultak”, majd az állította, hogy Laoszoaa „kommunista beavatkozás” tör* .ént. ; Amikor Kubára vonatkozó kér- uések hangzottak el, Kennedy Kijelentette, hogy a Castro-kort- , many hatalmának megszuamuiá--. i sa és katonai erejének növekedé­se „érinti az Egyesült. Államok .? mzionságát”. / fi.; , Az Egyesült Államok és Kína miről ki j eien UJUe, hogy az Egyesült Államok „rendkívül Abban az időben elég sok — kisetob-nagyobb rendfokozaté — SS tisztet fogtak el az amerikai kátonák, az Eckmann név sem ment ritkaság számba és ebben rejlett a világraszóló gyilkos szerencséje. Eckmann SS had­nagy nem volt különösebben ér­dekes az amerikaiak számára és ki sem hallgatták. Néhány na­pig ott tartották a parancsnok­ságon, aztán egy csoporttal útba •indították egy hadifogoly tábor félé. Eichrnann örült, hogy nem is­merték fel, áldotta szerencséjét és a felületes őrmestert,- amiért elírta a nevét, de rettegve gon­dolt arra, hogy majd a tábor­ban esetleg kihallgatják, faggat­ni fogják és kiderülhet igazi ki­léte. Elhatározta, hogy ragasz­kodni fog kapott nevéhez, a fog­lyok előtt sem igen fog sokat mutatkozni — ha csak lehetsé­ges — nehogy valaki felismerje és elárulja. A Nürnberg melletti hadifo­goly-táborban — ahová vitték — nem hallgatták ki, még csak az adatait sem kérdezték meg. ha­nem kartotékjára az amerikai őrmester által felírt adatokat vezették rá. Eichmannak arra is volt lehetősége, hogy a népes tábor elől félrehúzódva töltse napjait. A tábor lakóinak egy- részét az amerikaiak fakiterme- I léssel foglalkoztatták. Eitíimann már a második napon jelentke­zett munkára. Mivel tiszt volt és a nemzetközi egyezmények szerint tiszteket hadifogolytábor­ban sem szabad dolgoztatni, nem fejszét adtak a kezébe, ha­nem egy favágó fogoly-csoport felügyeletével bízták meg. Eich- mann reggel ké!t, sorbaállítot­ta a hozzá beosztott embereket és kiment a közeli erdőbe fa- kitermelésre. Embereivel jól bánt, sokat beszélgetett velük, kedvezett nekik, hogy bizalmuk­ba férkőzve ismerje a tábor lé­lektanát, időben a fülébe jusson, ha valaki gyanakszik rá, vagy ráismer. Eközben persze a szö­vetségesek mindenki másnál j ebben keresték. Európa majd minden országában folyt a nyo­mozás utána és mindent elkö­vettek, hogy kézrekerítsék. Sür­gette a nyemezó hatóságok em­bereit az is, hogy ekkor mar Nürnbergben összeült a bíróság és a háborús főbűnösök anyagá­nak összeállításán dolgozott. A nyomozószerveknek eszébe sem jutott, hogy miközben országo­kat kutatnak át, a nagy gyilkos, akit keresnek, közönséges hadi­fogolyként éli életét egy ameri­kai táborban. Eichrnann az első napokban nem mondott le a szökés gondo­latáról. Nappal scha sem volt ugyan a táborban, mert mindig „szorgalmasan” végezte csoport­jával a fakitermelést és csak es­te tért' vissza szálláskörle ebe, de mégis félt a felismeréstől. Tud­ta, hogy ha valaki csak gyanút fog rá, az éppen elég vesztéhez. Azonnal megnéznék a karton­ját, gyanússá válna az Eckmann név. A szökésre többféle tervet is készített, de este mindig el­vetette. — Jobban ..meg kell ismernem a lehetőségeket — gondolta. Nem akarta' elhinni, hogy az amerikaiak csalt olyan erővel őriztetik a foglyokat, amit ő minden nap lát és könnyen ki­játszhat. Kísérletezett, Egyszer mindig az őrség közelében dol­goztatta embereit, máskor mesz- szire elhúzódott az erdő mélye felé és onnan tanulmányozta, mit csinálnak az amerikai őröli ilyenkor. Azcfc nem sok gondot fordítottak a foglyokra. Azt tar­tották, hogy ha elszöknek — oda lesznek, majd visszahozza a szö­kevényeket a csendőrség — ha elfogja. Ha nem fogják el, ak­kor is jó, hiszen csak ki kell menni o legközelebbi faluba es a szökevény helyébe hozni va­lakit, hogy a létszám meglegyen. Lelkiismeretfurdalás nékül te­hetik. hiszen Németországban minden másod:,? embernek van annyi bűrie. hegy megérdemli a tábort. Eichrnann napjai haborítaüa­nul teltei:, nem törődött a tá­borban vele senki. Mindenki a maga sorsával, maga jövőjével mit elfoglalva, s Eichrnann csakhamar belátta, hogy ennél biztonságosabb helyen nem is lehetne. A táborban senki sem keresi. A nyomozó hatóságok őt is szökésben lévőnek tartják, mint a legtöbb náci bűnöst, te­hát, amíg csak lehet, a tábor­ból nem szabad kimozdulnia, ha csak nem akar ja. magát ki-1 tenni az elfogaíás veszélyének. A megszokott életét élte a tábor, egy napon azonban teher­gépkocsi érkezett. A szállítmá­nyok lerakására beosztott fo- golycscport körülvette a gépko­csit. Élelmiszer-szállítmányt vár­tak, most azonban a konzorvek helyett nagy ládában rádió ér­kezett cs különféle hangszórók, tekercsszámra a kábelek. — Lerakni! — adta ki a pa­rancsot egy amerikai. Nem sokkal utána kiválogat­ták a rádióhoz értő foglyokat és azzal bízták meg őket, hogy a hangszórókat szereljék fel a tarakokban, tegyenek néhány hangszórót a tábor udvarán lé­vő fákra is. — Mire lesz ez jó? — kérdez-' gették egymástól a foglyok. j Sokat találgattak, de az igazi' okot nem tudták megfejteni. I Csak a tábor parancsnoka tud- ‘ la, hogy a megszálló amerikai erők parancsnoksága ellátta rá­dióval a táborokat. Mégpedig azért, hogy a Nürnbergben fo­lyó nagy perről rendszeresen tájékoztassa a foglyokat. (Folytatjuk.) Következő cikkünk címe: KÖZVETÍTÉS NÜRNBERG BÖL. nehéznek találja a normális, kap­csolatok fenntartását” Kínával. Az amerikai kormány asért kér­te az amerikai és kínai nagykö­veteket Varsóban folyó tárgyalá­sénak későbbre halasztását, — mondotta — mert azok a jeles szerint „sehová nem vezettek”. Kérdésekre válaszolva Kijelen­tette továbbá, hogy kormány«» most méri fel az Egyesült Ál- -amok katonai erejét, tehát egyelőre nem kíván nyilatkoz­. elődjének úgynevezett védel­mi politikájáról. Válaszát kiegé­szítette azzal a megállapítással, aogy „lényegesnek tartja, a ké­szenlétet korlátozott háború Vi­zesére”. Amikor megkérdezték, hogy a kongresszushoz intézett üzeneté- oen miért nem tért ki Németor­szág cs Beriin-kerdésére, Ken­nedy leszögezte, hogy az ameri­kai álláspont Németország éa Berlin kérdésében „nem válto­zott”. Hidegebi) Mb Várható időjárás péntek estig: nyugat felől újból növekszik ; a itihozet, sokfelé havazás és esők. A szél elsősorban a Dunántúlon megerősödik és északnyugati, észa­ki lesz. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet holnap plusz 3—7 fok között. Távolabbi kilátások: , a hét vé­gén a hőmérséklet csökken, a begyeken a hóviszonyok kedve- I zőek lesznek. t

Next

/
Thumbnails
Contents