Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-21 / 43. szám

SZÓT EMELÜNK uz országúti fúlt, az álfami rúgjon érdekében Az elmúlt idők szomorú ta­pasztalatai alapján megyénkben egyre több termelőszövetkezet lát az állami utak mentén a fák kiirtásához. így például a kö- mörői tsz 93 akácfát, a túrist- vándiak 207 akácfát, a panyo- laiak 328-at. a kérsemjéniek 407 egészséges akácot „termeltek ki“ az országutak mentén, s még így sorolhatnánk több termelő­szövetkezetet, melyek dolgozói felelőtlenül a nagyobb közösség, az állam tulajdonához nyúlnak. Az utak mentén telepített fák hasznos célokat szolgálnak, ar­ról nem is beszélve, hogy mint a múltban, most is az állam tu­lajdonát képezik. Külön kor­mányrendelet foglalkozik a köz­utak, illetőleg vasutak mentén lévő fák védelmével, s a Legfel­sőbb Ügyészség körrendeleté is előírja az utak mentén telepí­tett fasorok büntetőjogi védel­mét. Mindezek ellenére a helyi tanácsszervek vagy tájékozatlan­ságból, vagy egyéb okokból sze­met hunynak az engedély nél­küli fakitermelésnek. Az útőrök hiába szólítják fel a törvénysér­tőket, azok nem törődnek a fi­gyelmeztetéssel. s folytatják állam megkárosítását. Az állami utak úthatára a bel- j ső árokszélíöl egy. helyenként másfél méteres sáv, mely arra aj célra lett kisajátítva, hop’ védő- fasort telepíthessen az állam az ) utak védelmére. Üthatáron belül5 fakitermelések engedélyezése, melyek nem az állam tulajdo­nát képezik, továbbra is az út, j illetve vasúti Igazgatóságok elő­zetes engedélye alapján történ- iictnek. A társadalmi tulajdont ért kár eddig mintegy 1400 fa, mely­nek értéke meghaladja a 300 ezer forintot. De ez csak a fa érté­ke, emellett felbecsülhetetlen az a kár is, amely a pusztán ha­gyott úttest rongálásában jelent­kezik. A termelőszövetkezetek is a közös tulajdon alapján dolgoz­nak. Éppen ezért szükséges, hogy a szövetkezetek vezetői szigorúan vonják felelősségre azokat, akik a nagyobb közösség vagyonát rongálják, dézsmálják. Az országút fája mindannyiun­ké, hát védjük, becsüljük meg a sajátunkat! gy. «• sy­• * Ünnepségek, koszorúzások voltak vasárnap Bessenyei halálának 150. évfordulója alkalmából szerv kü'dötíéi is. Az ünnepi előr.dó Margócsy Józsii tanár veit. Az előadó emlékeztetett ar­ra, hogy Bessenyei hosszú ideig élt Tiszabercelen, hiszen itt terültek el a nagy Bessenyei birtokok. Mégis, — annak elle­nére. hogy földbirtokos volt, — sokat köszönhet a nagy gon­dolkodónak népünk, mert egész életével, tevékenységével mindig a népet szolgálta, s vállalta az akkori kor kiközösí­tését is. A község dolgozó parasztjai nagy figyelemmel hallgatták a beszédet, s elhatározták, hogy a megemlékezést jegyzőkönyv­be foglalják. Ezután a résztvevők egysé­gesen vonullak fel az iskolá­hoz, amelynek falán márvány- tábla hirdeti, hogy ott szüle­tett Bessenyei. A népfront bi­zottságok nevében és a patak! diákküldöttség nevében helyez­tek el koszorúkat a ház falán. Az ünnepség sorozat követ­kező eseménye lesz az a meg­emlékezés, amelyet tír. Meré- nvi Oszkár tart pénteken Nyír­egyházán, a TIT Bessenyei klubjában. Ez a megemlékező; délután hat órakor kezdődik. Ma[dtieni ltc<s/eresérc emelkedett az olvasott könyvek számú a mátészalkai járásban Védőruha, vagy kényelmesség Kucsmában, nagykabátban, mezítláb, nem ajánlatos mutat­kozni félidőben. Márpedig ha­sonlóan lehet elképzelni a Má­tészalkai Gépál1 M-nás egyes dol­gozóit. A gépállomás munkásai­nak 20 százaléka nincs ellátva elegendő védőruhával. Nehéz a beszerzésük — mondják a gép­állomás irodájában. — De nem lehetetlen... — teszik hozzá. Miért nem szorgalmazza a szakszervezet? Hisz érdekvédel­mi teendők is vannak! Erre csak az lehet a felelet: megfeledkez­nek erről a fontos kötelesség­ről. De hasonlóan a szabadságo­lásokról is. Sok dolgozó nem akkor töltheti el szabadságát, amikor szeretné, sole nap szabad­ság „átjött“ a múlt évről is, amit jó beosztással megelőzhet­tek volna. Az érdekvédelem, az egészség megóvása, egyik legemberibb kötelessége a gépállomási szak- • Szervezeteknek, így a szálkáinak j is. Erről kényelmességből, vagy más okból megfeledkezni vétek és felelőtlenség. Jelentkezzem mezőgazdasági technikumba A Pal'agi Mezőgazdasági Tech­nikum 1961/62. tanévben is meg­nyitja kapuit azok előtt a leány­tanulók előtt, akik a mezőgaz­dasági ismeretek mellett szíve­sen foglalkoznak háztartási is­meretekkel, így kedvet éreznek a főzéshez és szabás-varráshoz. Fel viV re jelentkezhet az a leány, aki a VIII. általános is­kolai tanulmányait közepes, vagy ennél jobb eredménnyel befejez­te, illetve most végzi, de 18. életévét még nem töltötte be. A tanulmányi idő 4 év. sike­resen letett képesítő után a végzett tanulók technikumi ok­levelet kapnak. A vidéki tanulók kollégiumban nyerhetnek elhe­lyezést. A jelentkezési határidő az il­letékes általános iskolánál 1961. március 1. Bővebb felvilágosítást ad a Pallagi Mezőgazdasági Techni­kum igazgatósága. Felhívjuk a termelőszövetkeze­tek vezetőinek figyelmét, hogy létesítsenek társadalmi ösztöndí­jat tagjaik továbbtanulni szán­dékozó gyermekei részére. — Mi az kollégám, maga is taxival akar utazni? — Á dehogy! Ismerem a heyi viszonyokat, csak leültem pihenni! leterísió és minta**azdaság Felvétel a nyíregyházi gondozónői iskolára A nyíregyházi kórházban mű­ködő gondozónői isko’a felvitelt hirdet az előreláthatólag május közepén kezdődő oktatási évre. Felvételre jelentkezhetnek azok a lányok, asszonyok, akik betöl­tötték a 18. életévüket, ugyan- j akkor nem haladták meg a 32-őt. j Felvételi kérelmeket március 15-ig lehet benyújtani. Az elbí-: rálás áprilisban történik, s a fel- j vételről az iskola értesíti a je-! lentkezőket. A jelentkezéshez szükségesek: önéletrajz, felvételi | kérvény, iskolai-, erkölcsi- és anyagi bizonyítvány, valamint | orvosi igazolás, s akik termelő- j szövetkezetben dolgoznál!, azok-1 nak a tsz-igazolása, melyben j hozzájárul, hogy az iskolán részt- j vegyen. Az iskola egyéves bejó- J rásos, s az oktatás Nyíregyházán lesz. Az eredményes vizsga után a növendékeket bölcsődékben helyezik el. Talán ez a cím fejezi ki leg­inkább azt a jó viszonyt, amely a mándoki Üj Élet Tsz vezető­sége és a fiatalok között tapasz­talható. Kisvárdai tudósítónk, Dorogi Mihály arról számol be levelében, hegy a napokban tag­gyűlést tartott a tsz KlSZ-szer- vezete, melyen megjelent Czap Lajos tsz-elnök is, s meghallgat­ta, miről tárgyalnak a fiatalok. A megbeszélésen közel ötven fiatal vett részt, melyok között a leszerelt katonákat is meg le­hetett találni. Igen nagy örömet szerzett a fiatalok körében Czap elvtárs bejelentése. Közölte ugyanis, AZ ANYAKÖN YV VEZETŐN ÉL Ha fej: igen! hogy a közgyűlés jóváhagyásá­val hamarosan megvásároljál! a KISZ-szervezet részére a televí­ziót, s ezen felül 4 ezer forintot adnak könyvvásárlásra. A fiata­lok megfogadtál!, hamarosan rendbehozzák a klubszobát, s megszervezik az olvasó mozgal­mat. Ezeken kívül négy hold földet biztosítanak a fiatalok­nak, melynek a bevétele ugyan­csak a KISZ-szervezetet erősíti majd. E célból külön munka­egység könyvet nyitnak a szer­ezet részére. Mit bizonyítanak ezek? Azt, hogy a szövetkezet vezetői törőd­nek a fiatalokkal, akik azzal há­lálják meg a gondoskodást, hogy becsülettel kívánnak részt venni a munkákban. Elhatározták, hogy a négy hold földön valósá­gos min fagazdaságot teremtenek. Az új vezetőség már munkához is látott, megszerveztek két ifi munkacsapatot, megalakították a tsz-ben a sportkört, s míg a fiúk labdarúgócsapatot, a lányok kézimunka szakkört szerveznek. A kulturális élet is fellendülő­ben van. Most tanulják a Pety- tyes-t,. s célul tűzték ki, hogy teaestet rendeznek, s azt szeret- jnék, ha a taggyűlésen felvett 8 fiatalt újabb belépők követnék, s így erősödne tovább a tsz KISZ-szervezcte. a könyvállomány. Ilyenmérvű gyarapodás eddig soha nem volt. Az előző évben a járás terüle­tén az olvasott könyvek száma alig haladta rneg az ötvenezret, az elmúlt évben a kilericvenez- ret ás túlhaladta. Ha ez a növekedés és fejlődés ebben az évben is hasonló lesz, — s erre pitiden biztosíték megvan, hisz a községi tanácsok most is bc- erveztélc az elmúlt évihez ha­sonló összegeket, — a járás el­éri a művelődési tervben elő­irányzott emelkedést, a 10 000 olvasót. Négy községesített könyvtár létesült az elmúlt évben a já­rásban, egyenként 600 kötetes | aiapállománnyal. A meglévő i fiókkönyvtár mellé még három j újat létesítettek Mátészalkán. I így sikerült a könyvtár hatósu­garából eddig kimaradt paraszi- j’vasókat is megnyerni az olva- úsnak-. A könyvtárak száma a járás­ban 29-re emelkedett. Erre a fejlődésre építi a járási könyv­r sz idei, szélesebbkörű olva- I sómozgalmat, a könyvanketok lelőadások rendszerét. Ehhez az. | anyagi feltételek 's megvannak. I Megfelelő számú könyv, bútor­zat, könyvtári hálózat áll az ol­vasók rendelkezésére. Az idén a termelőszövetkeze­tek is bekapcsolódnak az olvasó- mozgalom segítésébe. S ezzel to­vábbi új sikereket könyvelhet cl a mátészalkai járás a népmű­velés e fontos ágában. AZ W AUTO Kacsírek, a LEKÖV (Levégő- ködösítő Vállalat) alködösítő al­csoportjának alcsoportvezetője diadalmasan lobogtatja az új ki­utalást, melyben a központ arról értesítette a vállalatot, hogy inog a jövő hét folyamán átveheti az új Pobeda-gépkccsit. — Hű. de klassz lesz! — gon­dolta Kacslrek. — Elmegyek majd vele kiszállásra a cicushoz, aztán köd előttem, köd utánam... Ekkor lépett be az irodába Kozgoványi, az alcsoport csoport­vezetője. — A kocsira nekem van szük­ségem — tépte ki a kiutalási Kacslrek kezéből. — Vállalati érdek — telte hozzá szerényen. Éppen ekkor csörgött a tele­fon. A főcsoport alcscportveze- tője, a rekedthangú Gurgulya kartárs kérte a csoportvezetőt. — Maga az, Rczgoványi? Hal­lom, megjött már az új kocsi kiutalója. Hozza be nyomban hozzám... Gurgulyától a főcsoport cso­portvezetője, tőle pedig a főcso­port főcsoportvezetője ragadta el a kiutalót egyhangú „Vállalati érdek”-fe!kióltással. — Hogy képzeli az elvtárs? — támadt a főcsoport vezetőre az al­osztályvezető. — . Maguk prakti- cisták, nem látják egészében vé­ve a termelést. Az osztálynak mégis csak inkább szüksége van az új kocsira, mint a csoport­nak! — Hol élünk? — rivaüt az al­osztályvezetőre az osztályveze­tő. — Tálán az alosztálynál nem ismerik a legfontosabb nép- gazdasági érdekeket?... A kiutalással végüüs a főosz­tályvezető helyettese utazott sze­mélyesen a Pobedáért. Mindjárt megragadta az alkalmat, s le­ugrott vele Dunántúlra, a sógó- rékhoz egy kis disznótorosra. A bejáratás címén az igazgató unokaöccse tett néhányhetes turnét a kocsival a Balaton kö­rül. majd beutazta a festői Bükk és a Mátra környékét. A főigazgató bátyja. ugyancsak bejáratta az új Pobedát Tokaj környékén, s csali Tályán ka­rambolozott egy kilométerkővel. A spfőr .és a báty megúszták a dolgot egy kisebbfokú alkohol­mérgezéssel, a kocsit azonban fő­javításra kellett küldeni. Két hétbe telt. mire a Pobeda visz- szaérkezelt. most már újra kel­lett a bejáratást kezdeni. Lassan egy esztendeje, hogy megérkezett az új kocsi. A szál­lító részleg dolgozói a prémiu­mukból triciklit vásároltak, s azóta is azon szállítják megye- szerte a ködöt. A hulladékgyűjtők pedig épp tegnap szállították el azt, ami a Pcbedából megmaradt, de nem baj, mert a központ új kiutalást küldött, s így a jövő héten me­hetnek az új Volgáért... *y. í- sy­Megyénk nagy költőjére, a felvilágosodás magyarországi első nagy alakjára emlékezett vasárnap megyénk, amikor több helyütt ünnepséget, koszorúzást tartottak. IN \ írpgyhíízán . . . Bessenyei György szobrá­nál kezdődött az eseménysoro­zat. A várcsi és a középiskolát KISZ-szervezetek képviselői je­lentek meg a költő szobránál, a Bessenyei Kollégium KISZ- szervezetének vezetésével. Csor­ba Sándor tanár mondott meg­emlékezést, aztán a fiatalok elhelyezték a hála koszorúját. Fél tizenegy órakor az Észa­ki-temetőben, Bessenyei sírjá­nál kezdődött a másik , koszo­rúzás, ahol a társadalmi szer­vek, mintegy 100 főnyi képvi­selete előtt Prékopa István, a városi tanács elnökhelyettese mondott emlékbeszédet. E- e p. színházi előadás meg­kezdése előtt a színház folyo­sóján elhelyezett Bessenyei mellszobrot is megkoszorúzták. Tóth László, a megyei tanács művelődési osztályának előadó­ja mondott megemlékezést, liszabercelen ... a költő szülőfalujában ün­nepi tanácsülést tartottak va­sárnap délelőtt. Ez alkalomból a tanácsülésen resztvettek a já­rási tanács, a sárospataki is­kola és Paszab község küldöt­tei, valamint a járási népfront bizottság, és más társadalmi A mátészalkai járásban az el- J múlt évben a járás községei 67 ezer forintot fordítottak könyvek vásárlására. Ez a nem csekély összeg annak a jó kapcsolatnak köszönhető, amely a járási könyvtár és a községi tanácsok között alakult ki. Igen sokat se­gített Pém József elvtárs is, a járási tanács vb. elnökhelyette­se. A járási könyvtár éves jelen­tésének elkészítése után kiderült, hogy az esztendő során állami és községfejlesztési pénzekből több mint 150 ezer forintot for­dítottak könyvek vásárlására. Ebből az összegből mintegy 6700 kötet új könyvvel gyarapodott

Next

/
Thumbnails
Contents