Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-21 / 43. szám
Próbatétel nélkül? Weg'jolt az itffiáv Oly sok, igazán költői tolira illő, színes és érdekes, de megpróbáltatásokban gazdak életek vallhatnának arról, hogyan váltak érett, harcedzett emberekké, s elmonhatnák milyen hosszú volt az út, míg átestek a tűzkeresztségen... S csak hasznára válna mozgalmunknak is, ha a mi gondolkodásunkhoz közeledők, ha a felfogásukban sokmindenben egyezők alaposan megismernék, miképpen vált kommunistává a nagy gondolkodók mellett egy- egy világhíres tudós, író vagy festőművész. Miért magasnhbnk a követelmények ? Valamikor — és többhelyen ma is — a börtönök és meghurcolá- sok, az illegalitás ezernyi veszélyé, a röpiratokra nyomtatott, emberi jogokat, szabadságot és függetlenséget követelő szállóigék terjesztése jelentették a vizsgát, és helytállásból való kitűnő vizsgát... S csak ezek után kérhette valaki magát a párt soraiba. Az idők változásával változnak a próbatétel követelményei is, hiszen abban a korban élünk, amelyikben — nem frázis! — a kommunizmus épületét magasítja az alkotó kéz, s a munka igazán dicsőség. Most c szakasz állít követelményeket, magasabb mércét azok részére, akik az első sorba akarnak állni. S ezért nem véletlen az. hogy az 1957-es Országos Pártértekezlet és a VII. pártkongresszus határozatai a minőség javítását állították a kommunisták látószögének fókuszába. Igen, hiszen ebből következik, milyen erős maga a párt, s a tagjelöltek kiválasztásában és felvételében jut kifejezésre az, hogy egy-egy pártszervezetünknek milyen a rangja a nép előtt. Ismerek idős munkásokat, új életet kezdett parasztokat, akiket számtalanszor próbára tett már az élet. s vizsgáztak becsületből, tisztességből, helytállásból, s most, amikor eljutottak addig, hogy kopogtassanak a párt kapuján, újból próbát tesznek. Igen örvendetes, hogy a számszerűsSg mellett a minőség serpenyője a nehezebb, hisz a múlt esztendőben megyénk pártszervezeteiben felvett tagjelöltek közel nyolcvan százaléka volt az, aid a boldogabb holnapok alkotásaiból két keze munkájával vett részt. Megalkuvás vagy fefelotlenrég? E mellett azonban vannak figyelmeztető és felkiáltó jelek is. S utánuk ott a kérdőjel, a miértek, az okok keresése. Nézzük, mit takarnak a számok? Jelenleg 629 hat hónapnál, és 98 egy évnél idősebb tagjelöltet tartunk számon, akiknek az ügyében már dönteni kellett volna a pártszer- j vezetnek. Több fontos tényező | mellett ennek az az oka, hogy Televíziót kap a tiszavasvári Rákóczi Tsz fiatalsága A tiszalöki járás termelőszövetkezetei egyre több gondot fordítanak a fiatalok kulturális igényeinek kielégítésére. A ti- szadobi Táncsics Tsz-ben támogatják a nemrég alakult színjátszó-együttest. Tiszavasvá- j riban a tanulásukat félbeszakí-' tó fiataloknak nyújtanak se-! gítséget. Jelenleg az I-es és a IV-es számú iskolákban tanúinak esti általános iskolások, ezenkívül két másodéves ezüst- kalászos tanfolyam is működik a községben. A tiszavasvári Rákóczi Termelőszövetkezet televízió-vásárlásra 6 ezer forintot juttatott a tsz KlSZ-szerve- zeténck a szociális és kulturális alapból. egyes pártszervezeteink nem érezve kellő felelősséget a pártépíté- j sért, nem vagy nem megfelelő i módon készítettek elő a tagjelöl- I teket a tényleges párttagságra. Nem állították' őket olyan próbák elé, melyek alapján nyugodtan dönthetnének. Ezért adódnak még ma is problémák Sé- nyön, ahol egy időben szériában vették fel a tagjelölteket szinte minden követelmény nélkül, viemzsen a páríveze«,oség „uroin- szór tárgyalta Sz. L. ügyel, aki a ..elvételei tárgyaló tagg/ üresen uem jelent meg. r óbb ne.,» -n nyilatkozni a purUiiiíár úgy, mint Mátyuson Gere Sándor: „Úgy láttuk helyesen ítélkezünk, amikor B. S-t felveti úa, óé mozi rá kell jönnünk, hogy tévedtünk:” Nem egy helyen vélekedtek így: „ha már megválasztották a szövetkezetben brigádvezetőnek, jó lesz tagjelöltnek is.” Még mindig nem vált gyakorlattá a kongresszusnak az a határozata, mely figyelmezteti a pártszervezeteket. Nem fontos, hogy a gazdasági vezető párttag legyen. Anélkül is dolgoztainak helyesen. Ahol ezt nem követik, nem is tudják megkülönböztetni ki az, aki rendelkezik azokkal az adottságokkal, magatartással és politikai érettséggel aki alkalmas tagjelöltnek, s ki az, aki nem. „Közel állt a párthoz” mondták Lónyán az egyik . brigádvezetőre. Ezért lett tagjelölt. Záhonyban hasonlóan vélekedtek az agronómusról, s két hónapi munkája után (megsértve a szervezeti szabályzatot!) vették fel tagjelöltnek. Az okokat keresve, a felelőtlenségre bukkanunk, s ahol ezek tapasztalhatók, ott lebecsülik a pártépítő munkát, nem támasztanak követelményeket a tag jelöltségüket kérőkkel szemben. Kié n felelősség ? A tagjelöltségi idő alatt kezdődik meg egy ember kommunistává való formálása. Ez nem csak az illető, hanem a pártszervezetre nézve is nagy felelősség, hiszen az „érettségire” készüli., elő. Sajnos több helyen tapas, talható, hogy ebben, a tagjeiö! teket előkészítő időszakban nem teszik próbára őket, nem bízzák \ meg rendszeresen f eladatokkal. ; s így eleve elzárják annak a lehetőségét, hogy ezek az emberek bizonyíthassák alkalmasságukat. Ezért kellett nagy részt elutasítani a múlt esztendőben a fehérgyarmati járási pártbizottságnak 31. a kisvárdainak pedig 40 tag- ] ! jelöltet, akiket követelmények j : nélkül vettek fel az alapszerve- j zetek. Egyes helyeken még dér- ! i váb’o hibák is észlelhetők. Có- i | génydányádon, a Kölesei Qíp- j i állomáson és Aporligeten miután ! a taggyűléseken már több íag- ! jelölt ügyében döntöttek, arra ; kérte a vezetőség a járási pártul- j zottságot, hogy azt teknőse j ! tárgytalannak, ne hagyja jóvá. | Ez megengedhetetlen! Igaz, kony- nyebb, de elvtelen dolog ilyen pariSZ'.rc' ón mód-p rti.nl sem szemébe mondani valakinek, hogy nem alkalmas tagjelöltnek. Pártszervezeteink az igazságos és őszinte nyílt utat válasszák, \ ha ez nehezebb is... Elsődleges követelmény, hogy ! szeretettel és nagy gondcfal tog- j la 1 kozzanak azokkal, akikből tagjelölteket akarnak nevelni. Ismerjék meg alaposan az embert, tulajdonságait, magatartását, nyesegessék hibáit, formálják, fejlesszék jó tulajdonságait, s így, a rendszeres próbatételek, párt- ’ | megbízatások útján készítsek elő í felvételét. Állítsanak magas, de ! elérhető követelményeket velük | szemben, s nevelésükért felelős | a párttagság legyen. Csak ezen j az úton válhatnak jó tag jelöl- j tekké, s kapcsolódhatnak egy | egész életre a párthoz. Követelmények és próbatétel i nélkül nem! Farkas Kálmán. KÖZSÉGFEJ LESZTÉSBÖL KÖ- VEíjÜT épül Gemzsén. Az eddig járhatatlan Rákóczi út kikövezésére községfejlesztésből 350 ezer forintot fordítanak, s 44- ezer forint értékű társadalmi munkát j végez a lakosság az 500 méter hosszú kőút megépítésénél. ‘ Pára Sándor peíneházi postás így köszönti a falubelieket. amikor kerékpárral végi.? karütázik az utcákon. Gyorsai jár, de Kr.'rta Imre társí mégis inkább elébe ipegy, hogy mielőbb clvas'ia^rr: mi történi tegnap óta.* Bizonyára hasonló kíváncsiság van a laskodi emberekben is. Különösen tléiülőben, no meg ha valami odavaló munka adódik, szívesen keresik fel K. Éles Sándort, a szövetkezet kerékgyártó mesterét. Megbeszélik ilyenkor miről írnak az újságok. (Foto: Hammel.) Mikor ObrucseV közzétette összegyűjtött értesüléseit, az ügy egyszerre nagy port vert fel, s 1927-ben a szovjet Tudományos Akadémia Kulik vezetésével elindította az első expedíciót a szibériai taj- gába, a meteor helyének felkutatása végett. j Az expedíció, elhagyva az emberlakta területeket, többheti nehéz utat tett meg a tajgán át, s így jutott el a szélvész- puszította övezetbe. A meteor pályája mentén az erdő legalább száz kilométei- nyi távolságon ki volt döntve. Kulik ezt írta naplójába: „Még mindig nem tudom átfogni e jelenség óriási méreteit. Ez az erősen dombos, csaknem hegyes vidék sok- sok versztnyire húzódik a láthatáron túl... Északon a Chusmo folyó mentén fehér hótakaróval borított hegyek húzódnak. Innen a megfigyelő állomásunkról az erdőnek nyoma sem látszik: a tajga kidöntve, gyökerestül kitépett kormos fák tízezrével hevernek a fagyos földön, s körös-körül, sok kilométeres sávban fiatal cserje tör a nap, az élet felé... Élűmül az embei, ha látja ezeket a harmincméteres erdei óriásokat, amint egymás hegyón-hátán hevernek dél felé forduló koronájukkal... Távolabb a háttérben a cserje pásztásan nyúlik he a megmenekült tajgába, s csak a távoli hegyek csúcsain látszanak a fáiktól megfosztott területek fehér foltjai.” Ez expedíció, az elpusztított erdő övezetébe jutva, több napon át haladt a tőze- ges talajt elborító, kidöntött tszkös fatörzsek között. A földön heverő fák csúcsai mindenütt délkelet felé mutattak, vagyis abba az'1 irányba, ahonnan á meteor jött. Végül május 30-án, tehát egy teljes hónappal azután, hogy a vanovärai kirendeltséget elhagyták, elérték a Csurguma folyó torkolatát, s itt ütötték fel ezen az útjukon immár a tizenharmadik táborukat. A tábortól északra amfiteátrum-szerű, hegyekkel övezett, tágas völgykatlan'terüli el. E helyütt jött rá az expedíció első ízben, hogy az erdő sugárszerűan van kidöntve. „Bejártam — írta Kulik — a hegyeknek ezt az amfiteátrumát a völgykatlan körül nyugat felé, sok. versztnyi utat tettem meg a hegyek kopár gerincein, s a viharverte erdő fái koronájukkal nyugat felé fordulva hevertek a földön. Öríásj ívben körüljártam a völgykatlant dél felé s a fák mintha meg lettek volna babonáz- va, itt dél felé fordították koronájukat. Visszatértem a táborba, s most már kelet felé indultam el a hegycsúcsokon. Itt a kidöntött fák kelet felé fordultak. Minden erőmet megfeszítve ismét elindultam dél felé a hegycsúcsokon, s a kidöntött fatörzsek koronái itt dél felé fordultak. Nem volt már semmi kétség: a meteor lezuhanása helyét jártam körül! A lángoló meteortömb magas hőmérsékletű anyaga bevágódott a völgybe a dombok, mocsarak ás tundrák közé. S mint mikor a vízsúgár, ha lapos felületbe ütközik, minden Irányban szeretészéjjel freccsen, aképpen a légnyomás is több tízmérföldnyi területen ledöntötte az erdőt, s így idézte elő ezt a borzalmas pusztulást.” Az expedíció résztvevői meg voltak győződve róla, hogy a legnagyobb nehézségeken már túl vannak, s csakhamar megtalálják a helyet, ahol a gigantikus tömeg becsapódott a földkéregbe. Másnap elindultak a völgykatlanba. Az erdő csak helyenként volt kidöntve, s fárasztó és veszélyes volt benne az út, különösen a nap első felében, amikor a szél erősödött. Az ágaiktól megfosztott, élettelen fatörzsek ugyanis hol itt, hol ott dőltek le rettenetes recsegéssel, teljesen váratlanul, s könnyen rázuhanhattak volna az expedíció tagjaira. Állandóan a fák tetejét kellett tehát lesniük, hogy szükség esetén idejében elugor- hassanak, de ugyanakkor figyelni kellett a földet is, mert a tundrában hemzsegett a sok mérges kígyó. Urasaink a kopár dombok által övezett völgykatlanban még más dombokat, sík tundrákat, mocsarakat, árterületeket és tavakat is találtak. A tajga párhuzamos sorokban, egymás mellett heverő lehántott fa törzsek alakjában feküdt a földön. A fák koronái a szélrózsa minden irányába, gyökerei a völgykatlan közepe felé fordultak. A ledöntött fákon világosan látszottak a tűz nyomai, mert apróbb ágaik meg voltak szenesedve, a vastagabbaknak pedig a kérgük volt megpörkölve. ^Folytatjuk). i*
