Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-11 / 9. szám

Szufcmuvoitg herceg látogatása a laoszi népi erők által felszabadított területeken — újabb hírek Laoszból Újabb terrorista bandát tartóztattak te Havannában HANOI: A Laosz Hangja rádióállomás •közölte, hogy Szuíanuvong her- teg, a Neo Lao Hakszat Párt Központi Bizottságának elnöke folytatja körútját a népi erők ál­tal felszabadított területeken és január 5-én ellátogatott a Xieng Khouang közelében levő Phon Sa Van-ba. A város lakossága nagy lelke­sedéssel fogadta Szufanuvongot és a kíséretében lévő Quinim Pholsenát, a törvényes laoszi kor­mány képviselőjét. Szufahuvong herceg a Phon Sa Vanban tartott nagygyűlésen mondott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a Souvanna Phouma- kormány helyes politikát folytat, a békére, a semlegességre és a nemzeti egység megvalósításá­ra törekszik. Quinim Pholsena beszédében hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialisták, valamint thaiföldi és dél-vietnami csatlósaik dúrván beavatkoztak Laosz belügyeibe és testvérháborúba taszítottak a laoszi népet. A háború csak ak­kor érhet hamarosan véget, ha a nép elszántan harcol az ame* rikai imperialisták által megvá­sárolt Bounoum-Nosavan klikk ellen é megsemmisíti a lázadó­kat A törvényes kormány képvise­lője végül felszólította a laoszi népet, hogy fokozza a termelést, továbbra is támaszkodjék a saját erejére és támogassa az országot jvédelmező hadseregét. VIENTIANE: Az AP amerikai hírügynöksége jelentette, hogy a Bounoum bábkormány szerdára tanácsko­zásra hazarendelte tokiói, szalgo- ni, pnom penhi, újdelhi, bangko- .ki és londoni diplomáciai kép­viselőjét. Az amerikai tudósító ér­tesülései szerint a kétnapos ta- .nácskozás központi kérdése az lesz, hogy a Bounoum báb- Jcormány „fokozottabb támoga­tást és elismertetést sürgessen külföldön.” WASHINGTON: Az AP jelenti, hogy Lincoln White, az amerikai külügyminisz­térium szóvivője hétfőn sajtóér­tekezleten próbálta cáfolni a laoszi népi érők főparancsnoksá­gának az afrikai intervenció bi­zonyítékairól kiadott jelentését. White ennek ellenére kényte­len volt elismerni, hogy „négy amerikai állampolgár sebesülé­seket szenvedett Vientiane ostro­mánál” úgy igyekezett azonban feltüntetni, mintha az illetők nem vettek volna részt a har­cokban. Az amerikai külügyi szóvivő a tényeket semmibe véve, tagadta azt is, hogy thaiföldi és dél-viet­nami csapatok vesznek részt a laoszi harcokban. Havanna, (MTI): Négy napon belül a harmadik lerrorisia ban­dát tették ártalmatlanná Havan­nában: hétfőn a főváros El Mor- ro külvárosában letartóztattak egy 12 főnyi ellenlőrradalmár szervezetet. Központjukban (egy- vereket és több mint hétezer pe­so készpénzt foglaltak le. A nyomozás adatai szerint ezt az összeget arra akarták felhasznál­ni, hogy újabb tagokát toboroz­zanak 2 terrorszervezetbe. Szovjet tudósok a „repülő csészealjakról' Támadó előkészületek Kuba ellen Havanna, (TASZSZ): A Revo- lucion című lap tudósítója ie- lenti Guantanamóból, hogy az ottani amerikai támaszponton napok óta készülnek a hadmű­veletekre. A parti vizeken ak­nákat telepítenek tengeralattjá­rók ellen, a támaszpontra na­gyobb gyógyszerszáliítmányok ér­keznek. á Guantanamoban állo­másozó amerikai haditengerészeti erőkhöz csatlakozik a negyvenöt- ezer tonnás „Franklin d Roose­velt” repülőgéphordozó és több aknarakó hajó. A támaszpont szárazföldi határszakaszának egy részét már hónapokkal ezelőtt elaknásították. Jellemző, hogy az Egyesült Államok telekürtöli a világot guantanamói háborús előkészüle­teivel. Ilymódon próbálja ugyan­is az amerikai népet és a vi­lág közvéleményét meggyőzni ar­ról, hogy ezt a támaszpontot Ku­ba részéről támadás veszélye fe­nyegeti. A Revolucion ezzel kapcsolat­ban rámutat:, „mivel az imperia­listák nemigen tudják meggyőz­ni az amerikai népet arról, hogy egy hatmillió lakosú ország meg akar támadni' égy kétszázmillió lakosú országot, legalább arról szeretnék meggyőzni, hogy a guantanamói támaszpontot már- már kubai támadás veszélye fe­nyegeti”. Minden arra vall, — állapítja meg a lap, — hogy az amerikai | „ön-agressziós” terv megvalósítá­sának utolsó szakaszába lépett. Ugyancsak a Revolucion közli a New Yorkban megjelenő Na­tion című folyóirat értesülését, amely szerint guatemalai terület­ről bombatámadásokat készíte­nek elő a kubai olajfinomítók ellen. Azok a pilóták, akik haj­landók amerikai gyártmányú bombákat ledobni ezekre az üze­mekre, fejenként huszonötezer dollárt kapnak. I MOSZKVA, (MTI): I A repülő csészealjak meséje 1947. óta hol itt, hol ott bukkan fel a világon. Az el­múlt hetekben a Szovjetunióban is el­terjedt a hír: egye­sek repülő csészeal­jakat észleltek, sőt Is is fényképezték azo­kat. A Pravda és a Komszomolszkaja Pravda részletesen foglalkozott az, állí­tólagos repülő csésze­aljak kérdésével. 4? első fénylcépet ezek­ről a különös szer­kezetekről 1950. no­vember 21-én a Sark­körön belül levő tik- szl kutat óállomásQn J. Murasov készítet­te. A Komszomolsz- kaja Pravda közli ezt a fényképet va­lamint a képen lát­ható állítólagos repü­lő csészealjjal kap­csolatos tudományos magyarázatot is. Ki­derült, hogy csupán erős fényforrás tük­I francia sajtó a népszavazás eradmányérőJ — A franciák óriási többsége békét akar PÁRIZS, (MTI): A francia sajtó a népszavazás eredmé­nyeit kommentálva ismételten aláhúzza: az ultrák, kudarcot vallottak, a franciák óriási többsége békét akar Algériá­ban. Kiemeli, hogy Párizs körül a kommunisták tizenkét „bástyá­jában” a „nem” győzött és ál­talában valamennyi előváros­ban több volt a „nem” mint 1958-ban. A Libération hangsúlyozza: a népszavazás eredménye megerő­sítette, hogy felesleges ezután a franciákat az ultrák madárijesz­tőjével fenyegetni, hogy min­den békát lenyeljenek. Az ult­ráknak nincs semmilyen tömegbázisuk Franciaországba«, csak vezéreik vannak — csapa­tok nélkül. Az Hűmanité követeli: a ha­ladéktalan tárgyalásokat, a fegyverszünet és az önrendelke­zési iog alkalmazásának garan­ciáiról! A Francia Kommunista Párt lapja rámutat, hogy ez az egész nemzet követelése. A nép­szavazás eredményei1 megsem­misítették De Gaulle alibijét. Eddig ugyanis a köztársasági elnök hívei gyakran emlegették, hogy az államfő hajlanék a tárgyalásokra, de kénytelen szá­mot vetni az ultrák nyomásával. Ha De Gaulle meg akarja te­remteni a békét —( .megteheti. e» Mondják, létezik magúk­nál még ilyen, hogy nagyságot asszony? Hazánktól messze, a Fekete- tengeren hangzott el ez a meg­lepő kérdés. Tette pedig ezt fel nekünk a Várnából induló hajó fedélzetéin egy idős, rokonszen­ves bácsi, ki szépen beszélt ma­gyarul, s kinek meg\'iselt arca küzdelmes életről tanúskodott. Üj ismerősünkét Ivan Pere- nevnek hívták. Egyike volt azon tízezernyi bulgár kertészeknek, kik régen hazánk földjén dol­goztak. Perenev bácsi még az első világháború előtt jött Ma­gyarországra. Ügy vélte, hogy ezen az áldott jő földön dol­gozva néhány év alatt össze tud majd gyűjteni annyi pénzt, amennyi otthon egy kis darab parcella megvételéhez szüksé­ges. Nagy reményekkel indult ide, és lett belőle nagy csaló­dás. Azt hitte, pár évig kell csak itt dolgoznia, — s lett be­lőle harmincöt esztendő. — Uraságoktől bérbevett föl- delien gürcöltünk sokat — me­sélte. — Ezt aztán gondosan műveltük, csatornákon át ön­töztük, Paradicsomot, paprikát, zöldséget termeltünk. Munkánk olyan volt, hogy se éjjelünk, se nappalunk. Egyhangú földműve­lő életünkbe csak az hozott vál­tozatosságot, ha bementünk a városba árusítani. Eladás köz­ben tanultam meg a magyar nyelvet; bár nehéz volt ezt bi­zony megszokni... — Milyen volt a kapcsolatuk a magyar emberekkel — kér­deztük. — Hát a magyar, parasztokkal^ jól megvoltunk. Az egyszerű Találkozás egv bolgár kertésszel földművesekkel sokszor elbe­szélgettünk és ilyenkor mindig azt mondtak nekünk, hogy ők nagyon becsülik a mi szorgal­mas munkánkat. — Ezt tudtuk mindnyájan — mondottuk. — És mely városok­ban fordult meg Perenev bá­csi? — Általában néhány éven át voltunk egy-egy város határá­ban, aztán mentünk tovább. Harmincöt év alatt megismer­tük úgyszólván egész Magyar- országot. Legtöbb városára ma is emlékszem. így ismertem nyíregyházát is, bár annak ha­lárában nem dolgoztam. Viszont Debrecenből néha átjártunk ide is. Emlékszem nagy piacterére, sok elhanyagolt utcájára meg kint az erdőben a Tölgjes-csár- dára ..: — Megnyugtathatjuk, hogy Nyíregyháza nagyon sokat fej­lődött azóta. Mindenesetre lát­juk, hogy alaposan szétnézett hazánk földjén. — Hát igen, sók ■ mindent megfigyeltem. Megszoktam las­san a magyar beszédet, a ma­gyar szokásokat.' Volt azonban egy valami, amivel harmincöt év alatt sem tudtam kibékülni: a sok „kegyelmes úr — alázatos szolgájá’-val. Tetszenek tudni, nálunk Bulgáriában is voltak gazdagok, kik a szegényeket nyomorgatták, — de az az em­bert lealacsonyító megaláztatás, az urakat süvegelés magyar föl­dön még bántóbb formájú volt. Hányszor éreztették velem azok a „méltóságos”, „kegyelmes” és félkegyelmű úri népek, hogy en­gem, a parasztot és pláne, az idegent! — semmibe sem vesz­nek. És nagyon kellemetlen emlékem van a „nagyságos asz- szonyokról”. Olyan gőgösek vol­tak. Még azt is restelltek, hogy nevemen szólítsanak nekik csak egyszerűen „maga bulgár” vol­tam. S nekünk muszáj volt mindezt lenyelnünk, mert ha nem vették meg az árut, az nyakunkon maradt, a pénz pedig nagyon kellett... Megnyugtattuk, Perenev bá­csit, hogy hazánkban ma már nincsenek „méltóságos” urak és „nagyságák”. — Ne is legyenek ilyenek — folytatta barátunk. — Megva­gyunk mi nagyon jól nélkü­lük... — Mikor tért vissza Perenev bácsi Bulgáriába? — A második világháború elején. Aztán elmesélte Perenev bá­csi, hogy be.épe.t a tsz-be, s mió a olt dolgozik s ívvel-lílek- kel híve a közös gazdálkodás­nak. — Azóta úgy érzem, mintha valósággal újjászülettem volna. A szövetkezetben megbecsülik az idős embert is. Figyelembe veszik koromat és könnyebb munkát adnak.' És azóta isme­rem azt is, hogy „üdülés". Ré­gen is láthattam párszor a tengert (magyarországi „bulgár kertész” koromban pedig J a Balatont), de a fürdőhelyeket mindig csak kívülről szemlél­hettem. S most én is a tenger­parton üdülök. Nem tudom ki­fejezni azt az érzést, ami eltölt, ha tengeri hajón kirándulok. Ilyen szépben még sohasem volt részem, amióta parasztként a világra jöttem... Nagyon örülök neki, hogy Pe­renev bácsi — a sok, nehéz munkával eltöltött évtizedek után — most, élete alkonyán végre kellemesen töltheti nap­jait. Mindezt a szövetkezetnek köszönheti. Elmeséltük neki, hogy nálunk odahaza is sokan választották már az új utat, de — eltérően Bulgáriától — még vannak, akik nem léptek a jobb jövő útjára. — Mondják meg nekik, hogy ne tétovázzanak, hanem lépje­nek be! — mondta erre bará­tunk. ■— Én, Ivan Perenev üze­nem ezt nekik, ki éveken át él­tem maguknál, ki jól ismerem a magyar paraszt szorgalmát, ki éppúgy szenvedtem az urak­tól és „nagyságáktól”, mint ők. Engem egy nehéz, ■ küzdelmes élet tanított meg arra, hogy az ..enyém-tied''-nél sokkal jobb a „miénk”. Higy ék el ezt ne­kem, az egykori bulgár kertész­nek... (Merényi) OTTAWA: A Kanadai Státisz-. tikai Hivatal közlése szerint Ka- 1 nada népessége 1960 december •' 1-én 18 millió 20 ezer lő volt, Peking. (ÜJ KÍNA): A Dagong Bao keddi számának vezércikké­ben az afrikai államfők casablan-\ cai értékeZleté/ak sikerével fog­lalkozva rámutat, hogy, a függet­len afrikai államok közötti szó-. lidarítás és együttműködés to­vább erősödött. „A nemzeti füg­getlenségi mozgalom lángja el-' terjed az egész afrikai szárazföld dön.” A casablancai értekezlet; határozata az afrikai népek stity, gető követelését tükrözi;' 1 VJ, ★ Párizs. (MTI): Charlrcs-bau, » Francia Kommunista Párt me­gyei szervezetének helyiségét hét-.' főre virradó éjszaka Ismeretlen * tettesek felgyújtották. Rövid időn ; belül - inár másodízben követtek ‘ cl merényletet fasiszták kommu­nista párthelyiség eilen. Párizs. (MTI): Tatjana Szamoj- lova, a világhírű szovjet filmszí-C nésznő Párizsba érkezett. A ” francia fővárosban pénteken rau- ’ tátják be Marcel Pagliero „Húsz­ezer mérföld” című filmjét/'f amelynek a szovjet művésznő a főszereplője. Párizs. (MTI): A francia köz­vélemény ismét csak bonni hi­vatalos közleményből értesült arról, hogy a degaulleista kor­mány újabb engedményt tesz a nyugatnémet militaristáknak és az új Luftwaffe repülőgépei és pilótái előtt megnyitja a francia- országi és a korzikai repülőtere- • két. Francia részről négy repü­lőteret ajánlottak fel: a korzikai Solenzarában, a franciaországi: Cognac-ban, MontpcUierbcn és-* Istres-ben. + A Reuter jelentése szerint Lin-" coin White, az amerikai külügy- minisztérium szóvivője, megelév gedéssel fogadta és De Gaulle v sikerének értékelte a népszava­zás eredményeit. Kifejezte re- £ menyét, hogy az algériai kérdést ' most már könnyebben rendezhe­tik. Az UPI szerint amerikai veze: tő körökben úgy vélekednek, hogy De Gaullenak meg kellene újítania „tűzszüneti” tárgyalása- j it a szabad algériai kormány , képviselőivel. , 2 rözödésének . bizo­nyult. ,, ' .‘ i:,j A Pravdában 1* Arcimovics akadé­mikus fűz . tudomá,r nyes magyarázatot az állítólagos csészeal- ' jakról szóló híresz­telésekhez. Arcirhö- vies megállapítja: ezeknek a híresztelé­seknek semmiféle alapjuk sincs, csupán a felizgatott fantázia," illetve — nyugaton — egyes szenzáció hajhászó áltudósok és újságírók szülöttei: '

Next

/
Thumbnails
Contents