Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-11 / 9. szám
Szufcmuvoitg herceg látogatása a laoszi népi erők által felszabadított területeken — újabb hírek Laoszból Újabb terrorista bandát tartóztattak te Havannában HANOI: A Laosz Hangja rádióállomás •közölte, hogy Szuíanuvong her- teg, a Neo Lao Hakszat Párt Központi Bizottságának elnöke folytatja körútját a népi erők által felszabadított területeken és január 5-én ellátogatott a Xieng Khouang közelében levő Phon Sa Van-ba. A város lakossága nagy lelkesedéssel fogadta Szufanuvongot és a kíséretében lévő Quinim Pholsenát, a törvényes laoszi kormány képviselőjét. Szufahuvong herceg a Phon Sa Vanban tartott nagygyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Souvanna Phouma- kormány helyes politikát folytat, a békére, a semlegességre és a nemzeti egység megvalósítására törekszik. Quinim Pholsena beszédében hangsúlyozta, hogy az amerikai imperialisták, valamint thaiföldi és dél-vietnami csatlósaik dúrván beavatkoztak Laosz belügyeibe és testvérháborúba taszítottak a laoszi népet. A háború csak akkor érhet hamarosan véget, ha a nép elszántan harcol az ame* rikai imperialisták által megvásárolt Bounoum-Nosavan klikk ellen é megsemmisíti a lázadókat A törvényes kormány képviselője végül felszólította a laoszi népet, hogy fokozza a termelést, továbbra is támaszkodjék a saját erejére és támogassa az országot jvédelmező hadseregét. VIENTIANE: Az AP amerikai hírügynöksége jelentette, hogy a Bounoum bábkormány szerdára tanácskozásra hazarendelte tokiói, szalgo- ni, pnom penhi, újdelhi, bangko- .ki és londoni diplomáciai képviselőjét. Az amerikai tudósító értesülései szerint a kétnapos ta- .nácskozás központi kérdése az lesz, hogy a Bounoum báb- Jcormány „fokozottabb támogatást és elismertetést sürgessen külföldön.” WASHINGTON: Az AP jelenti, hogy Lincoln White, az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn sajtóértekezleten próbálta cáfolni a laoszi népi érők főparancsnokságának az afrikai intervenció bizonyítékairól kiadott jelentését. White ennek ellenére kénytelen volt elismerni, hogy „négy amerikai állampolgár sebesüléseket szenvedett Vientiane ostrománál” úgy igyekezett azonban feltüntetni, mintha az illetők nem vettek volna részt a harcokban. Az amerikai külügyi szóvivő a tényeket semmibe véve, tagadta azt is, hogy thaiföldi és dél-vietnami csapatok vesznek részt a laoszi harcokban. Havanna, (MTI): Négy napon belül a harmadik lerrorisia bandát tették ártalmatlanná Havannában: hétfőn a főváros El Mor- ro külvárosában letartóztattak egy 12 főnyi ellenlőrradalmár szervezetet. Központjukban (egy- vereket és több mint hétezer peso készpénzt foglaltak le. A nyomozás adatai szerint ezt az összeget arra akarták felhasználni, hogy újabb tagokát toborozzanak 2 terrorszervezetbe. Szovjet tudósok a „repülő csészealjakról' Támadó előkészületek Kuba ellen Havanna, (TASZSZ): A Revo- lucion című lap tudósítója ie- lenti Guantanamóból, hogy az ottani amerikai támaszponton napok óta készülnek a hadműveletekre. A parti vizeken aknákat telepítenek tengeralattjárók ellen, a támaszpontra nagyobb gyógyszerszáliítmányok érkeznek. á Guantanamoban állomásozó amerikai haditengerészeti erőkhöz csatlakozik a negyvenöt- ezer tonnás „Franklin d Roosevelt” repülőgéphordozó és több aknarakó hajó. A támaszpont szárazföldi határszakaszának egy részét már hónapokkal ezelőtt elaknásították. Jellemző, hogy az Egyesült Államok telekürtöli a világot guantanamói háborús előkészületeivel. Ilymódon próbálja ugyanis az amerikai népet és a világ közvéleményét meggyőzni arról, hogy ezt a támaszpontot Kuba részéről támadás veszélye fenyegeti. A Revolucion ezzel kapcsolatban rámutat:, „mivel az imperialisták nemigen tudják meggyőzni az amerikai népet arról, hogy egy hatmillió lakosú ország meg akar támadni' égy kétszázmillió lakosú országot, legalább arról szeretnék meggyőzni, hogy a guantanamói támaszpontot már- már kubai támadás veszélye fenyegeti”. Minden arra vall, — állapítja meg a lap, — hogy az amerikai | „ön-agressziós” terv megvalósításának utolsó szakaszába lépett. Ugyancsak a Revolucion közli a New Yorkban megjelenő Nation című folyóirat értesülését, amely szerint guatemalai területről bombatámadásokat készítenek elő a kubai olajfinomítók ellen. Azok a pilóták, akik hajlandók amerikai gyártmányú bombákat ledobni ezekre az üzemekre, fejenként huszonötezer dollárt kapnak. I MOSZKVA, (MTI): I A repülő csészealjak meséje 1947. óta hol itt, hol ott bukkan fel a világon. Az elmúlt hetekben a Szovjetunióban is elterjedt a hír: egyesek repülő csészealjakat észleltek, sőt Is is fényképezték azokat. A Pravda és a Komszomolszkaja Pravda részletesen foglalkozott az, állítólagos repülő csészealjak kérdésével. 4? első fénylcépet ezekről a különös szerkezetekről 1950. november 21-én a Sarkkörön belül levő tik- szl kutat óállomásQn J. Murasov készítette. A Komszomolsz- kaja Pravda közli ezt a fényképet valamint a képen látható állítólagos repülő csészealjjal kapcsolatos tudományos magyarázatot is. Kiderült, hogy csupán erős fényforrás tükI francia sajtó a népszavazás eradmányérőJ — A franciák óriási többsége békét akar PÁRIZS, (MTI): A francia sajtó a népszavazás eredményeit kommentálva ismételten aláhúzza: az ultrák, kudarcot vallottak, a franciák óriási többsége békét akar Algériában. Kiemeli, hogy Párizs körül a kommunisták tizenkét „bástyájában” a „nem” győzött és általában valamennyi elővárosban több volt a „nem” mint 1958-ban. A Libération hangsúlyozza: a népszavazás eredménye megerősítette, hogy felesleges ezután a franciákat az ultrák madárijesztőjével fenyegetni, hogy minden békát lenyeljenek. Az ultráknak nincs semmilyen tömegbázisuk Franciaországba«, csak vezéreik vannak — csapatok nélkül. Az Hűmanité követeli: a haladéktalan tárgyalásokat, a fegyverszünet és az önrendelkezési iog alkalmazásának garanciáiról! A Francia Kommunista Párt lapja rámutat, hogy ez az egész nemzet követelése. A népszavazás eredményei1 megsemmisítették De Gaulle alibijét. Eddig ugyanis a köztársasági elnök hívei gyakran emlegették, hogy az államfő hajlanék a tárgyalásokra, de kénytelen számot vetni az ultrák nyomásával. Ha De Gaulle meg akarja teremteni a békét —( .megteheti. e» Mondják, létezik magúknál még ilyen, hogy nagyságot asszony? Hazánktól messze, a Fekete- tengeren hangzott el ez a meglepő kérdés. Tette pedig ezt fel nekünk a Várnából induló hajó fedélzetéin egy idős, rokonszenves bácsi, ki szépen beszélt magyarul, s kinek meg\'iselt arca küzdelmes életről tanúskodott. Üj ismerősünkét Ivan Pere- nevnek hívták. Egyike volt azon tízezernyi bulgár kertészeknek, kik régen hazánk földjén dolgoztak. Perenev bácsi még az első világháború előtt jött Magyarországra. Ügy vélte, hogy ezen az áldott jő földön dolgozva néhány év alatt össze tud majd gyűjteni annyi pénzt, amennyi otthon egy kis darab parcella megvételéhez szükséges. Nagy reményekkel indult ide, és lett belőle nagy csalódás. Azt hitte, pár évig kell csak itt dolgoznia, — s lett belőle harmincöt esztendő. — Uraságoktől bérbevett föl- delien gürcöltünk sokat — mesélte. — Ezt aztán gondosan műveltük, csatornákon át öntöztük, Paradicsomot, paprikát, zöldséget termeltünk. Munkánk olyan volt, hogy se éjjelünk, se nappalunk. Egyhangú földművelő életünkbe csak az hozott változatosságot, ha bementünk a városba árusítani. Eladás közben tanultam meg a magyar nyelvet; bár nehéz volt ezt bizony megszokni... — Milyen volt a kapcsolatuk a magyar emberekkel — kérdeztük. — Hát a magyar, parasztokkal^ jól megvoltunk. Az egyszerű Találkozás egv bolgár kertésszel földművesekkel sokszor elbeszélgettünk és ilyenkor mindig azt mondtak nekünk, hogy ők nagyon becsülik a mi szorgalmas munkánkat. — Ezt tudtuk mindnyájan — mondottuk. — És mely városokban fordult meg Perenev bácsi? — Általában néhány éven át voltunk egy-egy város határában, aztán mentünk tovább. Harmincöt év alatt megismertük úgyszólván egész Magyar- országot. Legtöbb városára ma is emlékszem. így ismertem nyíregyházát is, bár annak halárában nem dolgoztam. Viszont Debrecenből néha átjártunk ide is. Emlékszem nagy piacterére, sok elhanyagolt utcájára meg kint az erdőben a Tölgjes-csár- dára ..: — Megnyugtathatjuk, hogy Nyíregyháza nagyon sokat fejlődött azóta. Mindenesetre látjuk, hogy alaposan szétnézett hazánk földjén. — Hát igen, sók ■ mindent megfigyeltem. Megszoktam lassan a magyar beszédet, a magyar szokásokat.' Volt azonban egy valami, amivel harmincöt év alatt sem tudtam kibékülni: a sok „kegyelmes úr — alázatos szolgájá’-val. Tetszenek tudni, nálunk Bulgáriában is voltak gazdagok, kik a szegényeket nyomorgatták, — de az az embert lealacsonyító megaláztatás, az urakat süvegelés magyar földön még bántóbb formájú volt. Hányszor éreztették velem azok a „méltóságos”, „kegyelmes” és félkegyelmű úri népek, hogy engem, a parasztot és pláne, az idegent! — semmibe sem vesznek. És nagyon kellemetlen emlékem van a „nagyságos asz- szonyokról”. Olyan gőgösek voltak. Még azt is restelltek, hogy nevemen szólítsanak nekik csak egyszerűen „maga bulgár” voltam. S nekünk muszáj volt mindezt lenyelnünk, mert ha nem vették meg az árut, az nyakunkon maradt, a pénz pedig nagyon kellett... Megnyugtattuk, Perenev bácsit, hogy hazánkban ma már nincsenek „méltóságos” urak és „nagyságák”. — Ne is legyenek ilyenek — folytatta barátunk. — Megvagyunk mi nagyon jól nélkülük... — Mikor tért vissza Perenev bácsi Bulgáriába? — A második világháború elején. Aztán elmesélte Perenev bácsi, hogy be.épe.t a tsz-be, s mió a olt dolgozik s ívvel-lílek- kel híve a közös gazdálkodásnak. — Azóta úgy érzem, mintha valósággal újjászülettem volna. A szövetkezetben megbecsülik az idős embert is. Figyelembe veszik koromat és könnyebb munkát adnak.' És azóta ismerem azt is, hogy „üdülés". Régen is láthattam párszor a tengert (magyarországi „bulgár kertész” koromban pedig J a Balatont), de a fürdőhelyeket mindig csak kívülről szemlélhettem. S most én is a tengerparton üdülök. Nem tudom kifejezni azt az érzést, ami eltölt, ha tengeri hajón kirándulok. Ilyen szépben még sohasem volt részem, amióta parasztként a világra jöttem... Nagyon örülök neki, hogy Perenev bácsi — a sok, nehéz munkával eltöltött évtizedek után — most, élete alkonyán végre kellemesen töltheti napjait. Mindezt a szövetkezetnek köszönheti. Elmeséltük neki, hogy nálunk odahaza is sokan választották már az új utat, de — eltérően Bulgáriától — még vannak, akik nem léptek a jobb jövő útjára. — Mondják meg nekik, hogy ne tétovázzanak, hanem lépjenek be! — mondta erre barátunk. ■— Én, Ivan Perenev üzenem ezt nekik, ki éveken át éltem maguknál, ki jól ismerem a magyar paraszt szorgalmát, ki éppúgy szenvedtem az uraktól és „nagyságáktól”, mint ők. Engem egy nehéz, ■ küzdelmes élet tanított meg arra, hogy az ..enyém-tied''-nél sokkal jobb a „miénk”. Higy ék el ezt nekem, az egykori bulgár kertésznek... (Merényi) OTTAWA: A Kanadai Státisz-. tikai Hivatal közlése szerint Ka- 1 nada népessége 1960 december •' 1-én 18 millió 20 ezer lő volt, Peking. (ÜJ KÍNA): A Dagong Bao keddi számának vezércikkében az afrikai államfők casablan-\ cai értékeZleté/ak sikerével foglalkozva rámutat, hogy, a független afrikai államok közötti szó-. lidarítás és együttműködés tovább erősödött. „A nemzeti függetlenségi mozgalom lángja el-' terjed az egész afrikai szárazföld dön.” A casablancai értekezlet; határozata az afrikai népek stity, gető követelését tükrözi;' 1 VJ, ★ Párizs. (MTI): Charlrcs-bau, » Francia Kommunista Párt megyei szervezetének helyiségét hét-.' főre virradó éjszaka Ismeretlen * tettesek felgyújtották. Rövid időn ; belül - inár másodízben követtek ‘ cl merényletet fasiszták kommunista párthelyiség eilen. Párizs. (MTI): Tatjana Szamoj- lova, a világhírű szovjet filmszí-C nésznő Párizsba érkezett. A ” francia fővárosban pénteken rau- ’ tátják be Marcel Pagliero „Húszezer mérföld” című filmjét/'f amelynek a szovjet művésznő a főszereplője. Párizs. (MTI): A francia közvélemény ismét csak bonni hivatalos közleményből értesült arról, hogy a degaulleista kormány újabb engedményt tesz a nyugatnémet militaristáknak és az új Luftwaffe repülőgépei és pilótái előtt megnyitja a francia- országi és a korzikai repülőtere- • két. Francia részről négy repülőteret ajánlottak fel: a korzikai Solenzarában, a franciaországi: Cognac-ban, MontpcUierbcn és-* Istres-ben. + A Reuter jelentése szerint Lin-" coin White, az amerikai külügy- minisztérium szóvivője, megelév gedéssel fogadta és De Gaulle v sikerének értékelte a népszavazás eredményeit. Kifejezte re- £ menyét, hogy az algériai kérdést ' most már könnyebben rendezhetik. Az UPI szerint amerikai veze: tő körökben úgy vélekednek, hogy De Gaullenak meg kellene újítania „tűzszüneti” tárgyalása- j it a szabad algériai kormány , képviselőivel. , 2 rözödésének . bizonyult. ,, ' .‘ i:,j A Pravdában 1* Arcimovics akadémikus fűz . tudomá,r nyes magyarázatot az állítólagos csészeal- ' jakról szóló híresztelésekhez. Arcirhö- vies megállapítja: ezeknek a híreszteléseknek semmiféle alapjuk sincs, csupán a felizgatott fantázia," illetve — nyugaton — egyes szenzáció hajhászó áltudósok és újságírók szülöttei: '
