Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-10 / 8. szám
Rakamaz, Nyírtass és Pap szövetkezeti községek A megye, de talán az őrs ag leghíresebb burgonyatermelő községéből, Rakamazról jelentették tegnap délután, hogy a község dolgozó parasztj i a szövetkezeti utat választották. Már megkezdődtek az előkészületek közgyűlés megtartására. A kisvárdai járásból újabb két községből érkezett hír: Pap és Nyírtass is szövetkezeti község lett. A mi fiúnk Makra János nem állott valami jól, amikor a honvédségnél leszerelt. Nem volt sem lakása, sem munkahelye. Pedig nemcsak a saját ellátásáról kellett gondoskodnia, hanem egy családéról, a feleségéről és kis gyermekéről is. Éppen állás ügyben járt akikor is, amikor találkozott a hondvédségi KISZ titkárával. Katonai szolgálat közben becsületes, szorgalmas embernek ismerték meg, így a titkár azonnal a segítségére sietett, amikor megtudta, hogy miről van szó. Azt ajánlotta, hogy jelentkezzék az orosi Vörös Csillag Tsz-be, biztosan felveszik. Fiatal ember még, de már sokat próbáit. Segédkezett otthon az apjának, Biharú gr án. végzett kubikos munkát, dolgozott cséplőgépnél, bevonulás előtt pedig a Tiszapalkonyai Erőműnél. Mezőgazdaságban azonban még nem sokat dolgozott. Mégsem ijedt meg tőle. Azonnal jelentkezett a téeszbe. Már annak is nagyon örült, hogy a gyümölcstermelő brigádban majd gépekkel is dolgozhat, de amikor azt is megtudta, hogy még lakást is biztosítanak, alig bírt magán uralkodni. Azóta kint dolgozik a gyümölcsösben. A téesz pedig nem elégedett meg azzal, hogy munkát és lakást biztosított számára, támogatja továbbra is. Keresete még nem volt, nehéz volt az indulás. Karácsony előtt pénz segélyben részesítették. Rövidesen kenyérgabonát osztanak a tagságnak az egész évben teljesített munkaegység alapján. Neki pedig még nem sok van, mert csak d3cembérben dolgozott. Segítenek rajta. Kiegészítik a munkaegységét későbbi levonásra és így ő is odatarthatja majd a zsákját, meglesz a kenyérnek valója. G. Négy nap alatt 1.5 millió iorint került takarékba A rossz nyelvek 1961. január 1. napjára tűzték ki a pénz „leértékelésének” határnapját. Elérkezett, sőt már el is múlt január 1. A rémhírterjesztők rossz nyelvétől felhizlalt „kacsa” megdöglött, Sajnos sokan felültek a rossznyelvek t híresztelésének. Az új évet megelőző napokban sokan kivették a takarékból a pénzüket és meggondolatlanul vásároltak. Az új év első munkanapján egy idősebb asszony már korán reggel ott állt a takarékpénztár bejáratánál, s követelte, hogy ő jött először, az ő pénzét „váltsák be” elsőnek. Elmondta aztán, hogy úgy hallotta, a régi pénz megszűnt, ő pedig nem hagyja a pénzét veszni, vásárolni akar érte. „Bár hamarabb tudtam volna, bizony nem ért volna ilyen váratlan csapás” •— mondta. A körülállók figyelmét is felkeltette. Amikor megtudta, hogy rosszul tájékoztatták, amit hallott, az csak hazugság, szégyenkezett az idős asszony, talán azért is, mert látta, hogy kétségbeesésén mosolyogtak. Végül a magával hozott hatezer forintot tartósan takarékbetétbe tette. Az új év első négy napján folo-tunf olyant Dlyí regyhá tán Kéthónapos foto-taníolyam nyílik a József Attila Művelődési Házban. A tanfolyam résztvevői a két hónap alatt elsajátíthatják a felvétel készítésétől a nagyításig, a teljes kidolgozásig a fényképezés minden mozzanatát. A tanfolyam kezdete január 12-én délután 17 óra 30. A tandíj a két hónapra mindössze 30 forint. sokan jelenkeztek a takarékpénztárnál és postahivataloknál a megtakarított pénzükkel. A lakosság egymillió 500 ezer forin- tott helyezett el takarékbetétbe a négy nap alatt. Nemes Gyula Szemben a tokaji Kopasz heggyel szerényebb nagyságú dombocska húzódik mindjárt Tímár község szélén. A festői szépségű, félig ködbe burkolt hegycsúcsról ez a dombocska vonja el az ember tekintetét. Friss szántás január elején! Alighogy termelőszövetkezeti községgé alakult Tímár, még se leltár, se közös állatállomány, se kialakított brigádok, de a leglelkesebb új tagok máris földbe akasztották az ekéjüket itt, az egykori pap- tagban. Három nap alatt összesen ötvenegy fogattal forgatták az alaposan megázott kis házhely táblákat egyetlen nagy táblába. Húsz holddal végeztek, amíg a tagság egy része és a vezetőség azon vitatkozott, hogy hogy járnak jobban, ha saját maguk szántják meg, vagy gépállomással szántatnak, mennyi legyen az egységes normája annak, aki szánt, mennyi a fogaté, mivel csak tavasszal viszik majd be a közösbe. Türk Mihály már az első nap megjelent fogatával a kijelölt helyen, mégpedig másodiknak. (Htik a »évűre «ondóinak — Korán megkezdte a munkaegységek gyűjtését. — Hát én megmondom őszintén, hogy érdekel engem- ugyan, hogy miért, mennyiért A beteg földek „gyógyszertárában" Tóth Károly kotrómesler és segédje, Ádám Pál (az utóbbi nem látszik, mert a motorházban ül) a telephelyen felhalmozott lápimész-liegyet igazgatják, hogy a szállító gépek részére jó „beállást” biztosítsanak a rakodáshoz. merik. Hírét a lápimésszel — a szikes, savanyú talajok orvosságával -— telt vagonok hosszú sora vitte szét s a „gyógyszert” dúsabban termő búza-, kukorica- és cukorrépa földek dicsérik. Az üzemet három esztendeje telepítették Kisvárda láp-mezejére, ahol a föld méhe 80—170 centiméter vastagságban rejtette az 55—80 százalék meszet (cal- eiumearbonát) tartalmazó réteget. Hárem esztendő telt el azóta, hogy az első kotrógépekkel megkezdték a mész kitermelését. S három esztendő alatt 4 millió 160 ezer 60Ó mázsa lápi mésziszapot görgettek a vagonok' Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok megye és Szatmár szikeseire. A munka, a szállítás megszakítatlanul folyik az . esztendő bármely szakában. ’ Télire többezer vagonos tartalékokat halmoznák fel a vasút melletti telepen, hogy a szállítás akkor is zökkenőmentes legyen, amikor az időjárási viszonyok kedvezőtlen alakulása miatt nincs mód a kitermelésre. Az eddig elszállított lápimész- szel 40 ezer hold rosszul termő talajt javítottak meg. A jelenlegi „bánya” azonban az idén, holdas területet jelöltek ki Kisvárda és Ajak között, ahol már az idén megkezdik , a feltárást és a kitermelést. Ennek a „bányának” a kitermelése becslés szerint 4—5 évig ad majd munkát a dolgozóknak. S, ez idő Németh András kiváló dolgozó, aki az üzem megalakulása óta itt dolgozik, brigádjával együtt 3 millió SCO ezer mázsa lápimeszet rakott be a vagonokba és indított útnak rendeltetési helyére. Ilyenkor, télidőben, amikor nincs mészkitermclcs, a talajgyalukat javítják Molnár Mihály, Márkus Antal, Leiter Ferenc és Lovász Attila gépmesterek. Kép: Hammel, Szöveg: Samu András. Ahol a közösségi erő inár formálódik Ti mari jegyzetek dolgozom, de azért, hogy most már dolgoztam vagy két-három nap, azért még nem szaladok. mindjárt azt nézni, hogy mit' is kerestem már. mennyit is fizetnek majd érte. — Nem is lehet azt még most tudni, — szól közbe a láthatóan szűkszavúbb Jano- vics Antal — majd megkapjuk érte, ami törvényesen jár. — Hanem nagyon helyesen kezdeményezték ezt az egészet — veszi vissza a szót Türk Mihály. Mennyivel előbbre le— Nemcsak szervezés dolga az. Hány ember ragaszkodna ahhoz, hogy csak a gépállomással szántassunk! Pedig a mi földünkre aligha tudna möst, traktor rámenni. Meg nem is az a fontos, hogy könnyebben csinálná, mennyiért szántana, hanem az, hogy most is tudunk dolgozni és amit a gépállomásnak adnánk, az mind a családban marad. Hagyjuk csak mi a kölcsön felvételt, amíg tudjuk! — Nem megerőltető a lovaknak ilyen talajon a szántás? — Nem hajtjuk reggeltől szünk majd ezzel is tavasszal. Ennyivel is kevesebbet kell majd akkor szántani. Csak én úgy szeretném, ha az egész falu ott lenne már. Három nap alatt végeztünk volna az egész 84 holdas táblával, amiben majd cukorrépát termelünk. — Hát nem úgy megy ez még most — magyarázíkodik Janovics — nincs még, nálunk olyan szervezés. De mindenesetre van olyan is, aki tegnap írt még csak alá és ma már a többiekkel együtt /gzánt. estig. Nyolctól — volt aki később jött — délután két-három óráig szántunk. Nyolcszáz ölet így is fel lehet szántani. Most már nincsenek úgy benne a nehéz munkában a lovak, mint az ősszel, kímélni kell. Jobb is, hogy nálunk maradnak tavaszig, szerintem. Már nem azért, hogy tartanék a gondozótól, lehet, hogy nagyon jól gondját viseli majd, hanem baj lett volna a takarmányozással. Olyan összekapart’ takarmányt adtak volna be csak. Azt hiszem, így a téesz is jól jár, meg a lovak is jól járnak* — Jöhettek volna éppen te-* henes fogattal is — veti közbe Janovics. — A tehenes gazdák inkább azt számítgatták, azt hiszem* folytatja Türk — hogy ha szántanak, akkor a tej a barázdában marad. De van üt lő elég. Nem sokszor fogunk mi a gépállomásra szorulni, ha kihasznál iuk a lovakat. — Es hogy megy majd toí vább a szántás? Ez ennek a rentiie — Mindenesetre 52-től nem szántottunk ennyit januárban* Sok függ attól, hogy mennyire tartja még magát ez az idő* Ha még csak egy-két ujjnyi fagy lesz, attól még lehet szántani, sőt még jobb lesz a lovaknak is. Nem ártana nekünls sem persze, mert mire hazamegyünk, úgy nézünk ki, mini az ördögök, nyakig sárosaié vagyunk; — És megszaporodnak-e rö*> videsen? — Hát még nem is tudót* erről mindenki, én is csak a fiamtól hallottam meg, hogy lehet menni szántani — Nem fognak ott a többiek! sem otthon maradni — kapcsolódik be Janovics — ha mái! egyszer aláírtuk; dolgozzunk* Ebből kell nekünk megélnünk»' Ez ennek a rendje. Gál Bél# * ) Ha (ehet saiáferőhsí i alatt újabb tízezer holdak termelékenységét fokozhatják majd, Nagy és jelentőségteljes feladatot old meg ez a kis üzem. Az itt dolgozó emberek munkája nyomán válnak virágzóvá, hasznossá a puszta sz’kesek, a savanyú réti agyagok ós majd a most még széllel versenyző futó terméketlen homokok. A Talajjavító Vállalat kisvár- nyár derekáig kimerül. A szak- dai lápimész kitermelő üzemét emberek újabb, a mostanitól az ország nagyon sok részén is- sokkal nagyobb, mintegy száz
