Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Mit termelünk, mit fogyasztunk, mivel gazdagodunk ? Beszédes számok 1960-ról Házalt és emberek A megyénkben 1949-ben 107 ezer 728 ház volt, 1960. január elsején, a népszámlálás adatai ezerint ez a szám tízezer 93-al emelkedett. Jelenleg a megyében mintegy 134 ezer 100 ház van. 1960-ban szeptemberig a «negyében 1251 lakás épült. A három évvel előbb épült lakásoknak csak 16 százalékába vezették be a villanyt, a most épülőknek 65 százalékába vezették be, s az épített lakások 0,3 százalékában volt fürdőszoba, a mostaniaknak pedig 15 százalékában van. A most épült lakásoknak több mint 60 százaléka két és ennél több szobás. Legtöbb lakás (Nyíregyházán és Mátészalkán December 1-ig egymilliárd 76fS millió 185 ezer forintot termeltek, többet, mint 1959-ben egész évben. A megye ipari tervét november végéig 89,3 százalékra teljesítették A munkáslétszám több mint kétezerrel emelkedett egy év Októberig a, megyében üzembe helyezték a nyírbátori gyertyagyárat, a nyíregyházi kályhacsempe égetőt, a kórházi trafóházat, bölcsődét. A megyében 12,283 folyóméter vasúti épült, legkevesebb a baktaló- rántházi járásban. Az ezévben épült lakások közül 1129 családi ház. Nyíregyházán több mint tíz- ezefegyszáz ház van. több mint 16 ezer lakásban laknak családok. ' A megyében a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint 587 ezer 257 ember lakik, 29,173-al több, m'nt a tíz ,évvel előbb megtartott népszámláláskor, Á megyében minden négyzetkilométerre 98,9 ember jut. A megye legsűrűbben lakott községe Kisvárda, ahol egy négyzetkilométeren 370 ember é!. Szeptemberi adat Szerint a megyében élő 85 éven felüli emberek száma 949 volt. alatt. A munkások átlagkeresete 1959. első 9 hónapjában 1376 forint volt, 1960. első kilenc hónapjában pedig 1403 forint. Az üzemekben a balesetek száma 9 hónap alatt 362 volt, 145-el több, mint 1959 azonos időszakában. vágányt építettek, átadtak rendeltetésének 10 községben 56 osztálytermet. Villamofcitóttak 13 községet, s 15 községben átadtak mélyfúrású kutat. . Telepítettek 370 kai. hold erdőt. Fejlődés és művelődés területi*« Az ipar dolgozói Gazdagabb lelt a megye Az 1960/61. évi tanévben 1878 általános iskolai lanteremben 104104 iskolás tanul, .egy-egy tanköre 22 fő jut. Napközi otthonokba 1957—58- ban 2344 gyerek volt, 1960—61- ben pedig 3476 jár és 3496 étkezik. Középiskolákba. 1957-ben 4539 tanuló tanult 1980-ban 5977 iratkozott be. Egy-egy .tanerőre 20 diák jut. A középiskolákba barátkozott? knak há- irom éve' 19,7 százaléka volt á munkás származású, most pedig 23,2 százaléka. Parasztszár- * mazású 38 százalék volt, most 38‘6 százalék. Diákotthonokban ebben az évben 1733-an nyertek elhelyezést, 329-el többen, mint három éve. A dolgozók középiskolájába 1957-ben 722-en jártak, most pedig 1979-en. Foglalkozás szerinti megoszlás: 1957-ben munkás, 115, paraszt 50, egyéb 557. Nő 210 19£0-ban munkás 354, paraszt 341. egyéb 1284, nő 825. Ez évben 932 diák érettségizett. ** A megye 342 könyvtárában június -30-án 282 ezer 983 kötet volt, az olvasók száma meghaladta az 51 ezret, s egy-egy olvasóra 9,5 könyvkölcsönzés jutott. Kombinált bútort 1957-ben 789 ezer forint értékűt, 1960-ban hárommill ó 730 ezer forint értékűt. Kárpitozott bútort 1957- ben egymillió 845 ezer forint értékűt, I960. októberéig hárommillió 491 ezer forint értékűt. Mennyi búiorí vásáro’t a incpye? Konyhabútort 1957-ben hárommillió 189 ezer forint értékűt, 1960 októberéig négymillió 825 ezer formt értékűt. Fényezett és festett hálót 1957-ben hatmill'ó 294 ezer forint-értékűt, 1960. októberéig tizenkétmillió 952 ezer forint értékűt. Jói í'uházi*oilíunk Férfi félsö konfekció ruhákra a megye lakossága 1957 első 9 hónapjában harminchárommillió 267 ezer forintot, 1960 azonos időszakában harminchétmillió 520 fsret. N."t felső io<nfekc'ó ruházatra 1957-ban (há- romnegyedsyban) közel tizenötmillió forintot. 1960-ban több mint 17 . milliót Dór-lábbelire 1957-ben ötvenkét milliót, 1960- ban pedig több mint hatvan- nyolcmilliót. Több óde.**sé»et lojrj a*izi()l I ti it k (Csak néhány adat). A megye lakossága 1957-ben 9 hónap alatt négymillió 269 ezer forintot, 1960-ban ötmill ó 252 ezer forintot* költött. Csokoládéra 1957-ben 787 ezer forintot, 1960-ban egymillió 561 ezret. Hús — (ojás Húsból és húsfélékből 1957- ben egy lakosra 24,3 kilógramm jutott, most pedig több mint 32 kiló. Tojásból 1957-ben egy főre 137 darab, most ped g 160 darab. Többet olvasunk Ezt mutatja, hogy a megye lakossága a harmadik negyedév végéig összesen ötmillió 345 ezer 201 darab újságot, folyóiratot, képeslapot vásárolt. Az előfizetők száma harmadik negyedévi adatok szerint Nép- szabadságra 22 825. Kele'.ma- gyarcrszágra 1.1401, valameny- nyi újságra és folyóiratra ösz- szesen a megyében 98 77.8 volt. Több árut vásároltunk 1960-ban a megye boltjainak kiskereskedelmi forgalma mintegy 40 százalékkal több veit, mint 1957-ben. 1957-ben 9 hónap alatt a megye lakossága 889 darab mosógépet vásárolt, 1960. azonos időszakában pedjg 1651 darabot. Pcrszívógépből, 1957-ben 141-et, lSGC-ban 253 darabot. Padlókefélőbői 1957-ben 76 darabot, 1030-fcan pedig 89 darabet. Hűtőszekrényből 1957- ben 128 darabet, 1930 ban 110 (■larabot. Ez tv első kilenc hónapjában a lakosság 903 motorkerékpárt, és 5172 darab rádiót 'vásárolt. Tűzhelyből több mint 9 ezer darabot, edér.yáruk- ból pedig több mint 15 millió forint értéküt. Javult a szakképzett taz-vezetők arány» 1959-ben a megye termelő- kzöyetkezeteinek 11,9 százaléka volt’ csupán olyan, amely ezer hold földdel, vagy azen felüli területtel rendelkezett. 1930- ban ez az arány ötszörösére emelkedett és ezen belül is 22 termelőszövetkezét rendelkezi k 3000 -held feletti föld erülettel. Áz ilyen nagyfokú változás Szükségszerűen maga után vonta azt, hogy a termelőszövetkezetek vezetői magasabb szak- képzettséggel rendelkezzenek, hogy nagyobb hozzáértéssel irányíthassák a gazdálkodást. A termelőszövetkezetek ^zárna lényegiben alig emelkedett — mivel a rígi tsz-ek beolvadtak a tsz-közs egekbe —, ennek ellenére a tavalyihoz viszonyítva 13 százalékkal növekedő't rz egyetemet végzett tsz-elnökök száma. Tavaly a 108 mezőgazdászból 20 veit egyetemet, vagy főiskolát végzett, az idén 38 mezőgazdász dolgozik a tsz-ekben ilyen végzettséggel. Különösen jól alakult a felső végzettségű könyvelők aránya: számuk a tavalyihoz viszonyítva hatszorosára emelkedett. Tőiih, mint 500 Irakern1} üt ápolt a megye Az esztendő háromnegyed évében rohamosan megnőtt a termelőszövetkezetek és gépállomások gépállománya. Traktorból —• amelyeknek igen nagy . része modern, univerzális — 536 darabet kapott a megye ebben az időszakban. A silókcmbájnckból 75, burgonya ül'e'.ő és betakarító gépekből 193, traktoros vetőgép és műtrágyaszcrógépből 442 és traktoros ekékből 421 darabbal növekedett a gépállomány. Ejjy negyedévben 31 millió för'nt műnk a egyse» előleg A termelőszövetkezetek, szövetkezeti községek gazdasági ’"‘egsri’árrtulásá'nak. a folyamata azáltal is mérhető, hogy a tagok részére tudják-e folyamatosan a készpénzelőlegeket biztosítani. Kedvező jelenség, hogy a tsz-közságek alig egyéves fennállása folyamán mind több gazdaság tudott adni pánzdölegeí a tagoknak. A -iák negyed vl” n ríild t , a 280 szövetkezet közül 244 osztott előleget. Az előlegek összege 31 millió forintot tett ki. Ebben az időszakban eey termelőszövetkezeti tagra 704 forint készpénz előleg jutott. —-----------------------------------------1 Húszon háromszorosára nőtt a tsz'iáru!é!«osok száma * A termelőszövetkezetek számszerű fejlődésének eredményeként az összes tagok számához viszonyítva hétszer több olyan idős és munkaképtelen szövetkezeti tag van, mint az előző évben volt. 1959-ben 457 idős és munka- képtelen, illetve csökkent munkaképességű termelőszövetkezeti tag részesült nyugdíjban, öregségi, vagy rokkantsági járulékban az államtól, vagy kapott juttatást a termelőszövetkezettől. 1960-ban 11 ezer 167 tag részesült ilyen állami és termelőszövetkezeti juttatásban. J Az állami gii/daüúgolt gabonatermelése jóval túlhaladta az előző öt esztendő átlagát Az idei kedvezőtlen gazdálkodási feltételek a gabonatermelésben is éreztették hatású- ka^. A megye — tsz és egyéni — gabbnatermelási tervét a termelőszövetkezetek az őszi árpa kivételével túlteljesítették. Az egyéni gazdaságok alat-* ta maradtak ?. tervezett átlagnak. Az állami gazdaságok — bizonyítva a jól szervezett nagyüzemek fölényét — a megye tanácsi átlagtermését gabonából magasan túlszárnyalták s a rossz időjárás ellenére a saját, előző öt évi átlagterméseiket búzából 3,3, rozsból 2,1, őszi árpából 2,2 tavaszi árpából 4,2 és zabból 0.9 mázsával teljesítették túl holdanként. A megye állami gazdaságai kenyérgabonából 6,2 és takarmánygabonából 12,4 százalékos arányban vették lei részüket a megyei áruértékesítésből. Jó ólon halad a középfokú ine/őíja/dasiá»i sziiwemSíerSiépzcs Míg országosan az a jelenség, hogy a felsőfokú mező- gazdasági oktatásban — egyetem, főiskola, akadémia — a hallgatók száma lényegében nem változik, nem emelkedik, addig a megye középfokú szakiskoláiban a tanulók száma öt óv óta fólyamatosan növekszik. Az 1959 60-rs tanévben például 174 tanulóval volt több a mezőgazdasági technikumokban, mint 1956-ban. A mezőgazdasági középfokú szakoktatásban egyre nő a pa- rasztszármazásúak aránya, ami azt bizonyítja, hegy mindjobA termelőszövetkezetekben az 1960. március 1-i á'latszám- láláshoz viszonyítva — a nagy, .bbf okú vállalati és más megyébe irányuló értékesítés eredményeként — némileg csökkent a szarvasmarha állománya. Azonban 1959. hasonló időszakához ’ viszonyítva hatezerrel növekedett az állomány létszáma. A tehenek és vemhes üszők aránya megközelíti a hatvan .százalékot, ami négy százalékkal jobb. mint az előző évben volt, ban egyenrangú szakmává válik a mezőgazdaság a többivel. Ez az arány 1960-ban 48,2 százalék. A dolgozók levelező középfokú szakoktatása is mindjobban kiterjed, amire az :s lehetőséget adott, hogy 196f-ban a mátészalkai mellett a nyíregyházi technikumban is végzik a levelező hallgatók oktatását. Míg 1959-ben 104 levelező hallgató sajátította el a mezőgazdasági tudományokat, addig 1960-ban ezek száma több. mint kétszeresére, 228-ra emelkedett. A sertésállomány gyarapodása 131 százalékos a március l-i — száznak vett — számlálással szemben. A kocák aránya 1.4 és a hízóké 2,8 százalékkal jobb, mint az előző évben volt. A termelőszövetkezetekben folyamatosan növekszik a tejtermelés. 1960. harmadik negyedévében 17 százalékkal több tejet termeltek, mint az előző három hónapban. Viiveki’ilHt u Isz-ek jÓKzágálIoinánp
