Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-31 / 25. szám
Sáítán iidiilö hz-taqfík között Jó zárszámadás — jó hangulat Kint hideg szelek rázzák a fák ágait, simogatják végig a befagyott víztükör jegét, a Sóstó mellett jeget vágók is gyakran huhognak meggémberedett körmeikre ... Igazi tél van. De bent, a sóstói szálloda éttermében ebből a télből mitsem érezni. A hatalmas cserépkályha kellemes, langyos meleget áraszt, s a hat ember — akik a csendes délelőttön itt üldögélnek, beszélgetnek — vajmi keveset törődik a téllel, a kinti hideggel. Tíznapos üdülésre utaztak be a megye termelőszövetkezeteiből ide, a Sóstóra, s jól megérdemelt munkájuk után pihennek, erőt gyűjtenek... Sajnos nincs fiam tartalékban... Hatan vannak, öt meglett korú ember, s egy csinos, pirosbarna, lmncutszemű lány Üköritófülpüs- ről. Köztük az őszhajú Buzsik bácsi a „kórelnök”. Mindenki elismerte őt hangadónak, amin nem la lehet csodálkozni, hiszen szinte sziporkázik a tréfától. — H'-;f nagyon jól megvagyunk itt, én tán még vőlegény koromban sem voltam ilyen boldog — mondja, b huncutul villogó szemmel, komolyan folytatja: — Csak egy baj van! Ugyanis énnekem már a nyakamhoz ragadt az ing. Nem is üdülés ez, hanem valóságos hizlalda. Olyan háromfogásos ebédeket tesznek elibénk, hogy néha megesik a csúfság... — kifog rajtunk. De persze ennél nagyobb bajunk sose legyen nekünk. — A másik baj. Itt van ni ez a szép kislány. Mink már öregemberek vagyunk, nézzék meg, milyen helyes — mutat az iruló- piruló Tordai Erzsikére. — Nekem már nincsen tartalék fiam, így sajnos, nem fogadhatom menyemnek. De itt elhatároztuk, tiogy addig haza nem megy, míg férjhez nem adjuk. Én magam ezerkétszáz forintot ajánlottam fel „esküvői költségekre” — tréfálkozott. — És mit mond majd Buzsik bácsi, ha haza megy? — Azt, hogy iparkodjanak, hogy mindannyian eljussanak ide. Ügy ellátnak itt bennünket, hogy szinte nem igaz. Hát én a Nagycserkesz—Halmos-bokori Űj Élet Tsz. tagja gondolhattam volna ezt ezelőtt húsz évvel, hogy abban a szobában aludjak, amelyikben Kállai? Mert most ott alszom! ÜNeken* nem mondtál* — Eredményeink evroi-evre egyre jobban igazolják a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényét — mondotta Szalóki Sándor, a buji Táncsics Termelőszövetkezet. elnöke az 1960. évi zárszámadó közgyűlésen. S joggal mondhatta, mert az egy évr vei korábban osztott harmincnégy forinttal szemben most már, negyvennyolc: forint és hetven fillért ér náluk egy munkaegység. A zárszámadó közgyűlés estéjén vidám kedvvel szórakoztak Erzsiké, akit „mindenáron” férjhez akarnak adni a többiek, szintén nagyon jól érzi magát. Hallatlan szerény lány, mert az istenért sem mondaná meg, hogy miért pont őt küldték el üdülni az ököritófülpösi Űj Élet Termelőszövetkezetből. Ö csak annyit tud, hogy behívták az irodába, s mondták, hogy készüljön, mert Nyíregyházára jön. Még szerencse, hogy az „apósok” elárulják, hogy Erzsiké a munkában ugyancsak megállta a helyét, azért esett rá a választás. A pihenés, a koszt nagyon jó szerinte is, s az üdülőtársak közt is jól érzi magát, csak ennyit mondott róluk: — Aranyos emberek! zsef a nagykúllói Vörös Zászló Tsz-ből jöttek, ök is jól érzik magukat, s különösen azt tartják nagyon hasznosnak, hogy minden nap fürödhetnek. Ahogy mondták kincset, annál is többet: erőt, egészséget ér ez a tíznapos pihenés. Megéri « liavi tíz forintot Az említett hat ember az Állami Biztosító felügyelete és támogatása mellett működő terme- j lőszövetkezeti tagok biztosítási és : önsegélyezési csoportjának jóvol- | tábol üdülhet a Sóstón. A tsz-tagok, akik ennek a csoportnak is tagjai, havonta tíz forintot fizetnek, s az így befolyt összeg 25 százalékát az Állami Biztosító viszaadja a csoportnak. Az így befolyt pénzből üdültet- nek olyan termelőszövetkezeti tagokat, aki munkájukkal rászolgálnak. A jövőben a termelőszövetkezeti tagok üdültetését még jobban meg fogják szervezni. Külön üdülőt szeretnének erre a célra berendezni a Sóstón, s módot teremtenek, hogy az ország más helyeire is eljuthassanak üdülni a szabolcsi tsz-tagok. A Sóstón üdülő hat termelőszövetkezeti dolgozónak egyöntetű véleménye volt, hogy ez a tíznapos üdülés megéri a havi tíz forintot. (Bézi) amint éppen a csárdást táncolja Kaja« írónké vei. Mindketten ekS gedetíek az elmúlt évi erednte* nyekkel. Bukai bácsi a növénytermelésben 459 munkaegységet szerzett s 22 353 forint volt a zárszámadási jövedelme. Kajatí írónké a legszorgalmasabb fiatalok közé tartozik a szövetkezeiben, Félszáz híjával húszezer forintot keresett s a zárszámadáskor hétezer forint készpénzt kapott kézhez. Irénkének a jó zárás mellett másik öröme is van« barátnőjével, Svantner AncivaS Budapestre mennek üdülni jé munkájuk külön jutalmaként. Megérte a kiruceiinást Makkal József sertéstenyésztő, Makara István pedig vegyes munkán dolgozik otthon. Mindketten a vasmegyeri Micsurin tagjai, s az elmúlt héten, szerdán délután hazalátogattak, hogy ott legyenek a zárszámadáson. Érdemes volt, mert mindketten harmincnyolcezer forintot kaptak kézhez. Ezen kívül évközben mintegy 20—24 ezer forint előleget vettek feL Makkai József motorkerékpáron vitte haza a sok pénzt, s hűszesztendős fiának mindjárt le is olvasta a 125-ös Csepel motorkerékpárra valót. Másnap reggel mindketten visszajöttek, hogy még nagyobb örömmel folytassák az üdülést. Kábái András és Szőllűsi JóA tavalyinál 15 százalékkal több félkész ruha kerül az üzletekbe /i z öntödében rögtönzött ter- melési értekezletet tartot- ] lak. Jancsó József főművezető arról beszélt a dolgozóknak, hogy az építőipar csak úgy tudja határidőre átadni a központi fűtésit új lakásokat, ha a Kisvárdai Fémszerelvényárugyár pontosan teljesíti a radiátorgyártási tervet. Kérte, hogy a dolgozók, elsősorban a formázók és vasöntők végezzenek jobb munkát. Zsanda János nem figyelt odú. Bállá Sándorral és Csonka Istvánnal számolta a napi teljesítést. Elégedetten állapították meg, hogy hárman 176 darabot formáztak és annyiszor 1,33 forintból egyenként 78 forint jut. — Ez itt mind selejt! — mutatta a főművezető a csomó radiátort és hangosabban beszélt, hogy a zsibongók is figyeljenek szavára. — Ez mind a technológiai utasítások be nem tartásának az eredménye. így nem szabad dolgozni. Figyelmeztetem a szaktársaliat, hogy nálunk a selejt hátráltatja legjobban a terv- teljesítést és növeli az önköltséget. Zsanda és társai is kezdtek jobban odafigyelni. Nyugtalanította őket a kíváncsiság, hogy vajon hány darabon van rajta az 1-es, az ő számuk. S amikor a főművezető az ö nevüket is említette, mintha csípést éreztek volna, fészkelődül kezdtek helyükön. — A Zsandáék teljesítéséből minden száz darabból 22 selejt. — mondta a főművezető, s a brigádvezető szemébe nézett. —< Nem ilyen munkát várunk azoktól, akik célul tűzték maguk elé, hogy elnyerik a szocialista brigád címet! Mintha leforrázták volna Zsarudat. Behúzta a nyakat és a földet nézte. Szégyelte a dolgot. Hogyisne, hiszen a teljesítményük alapján, a mennyiséget illetően tekintélye volt a brigádnak a többiek előtt, és mindenA kereskedelem az idén a keresett szintetikus árukból a tavalyinál 15—20 százalékkal többet kap az ipartól, A kedvelt , műselyem és nylonfehémeműk- ből 20—30 százalékkal kerül több az üzletekbe. A ruházati boltok és az áruházak javítják a tréningruha-ellátást is. A tavalyinál több, főleg kis- és nagyméretű tréningruhát hoznak forgalomba. A fehcrnennűgyárak már az év elején több ízléses, újlazonú női fehérnemű gyártását kezdik meg. Ilyen lesz például a halásznad- rágos hálóruha és a többféle színű hálókabét. Bővítik a női konfekcióruhák választékát. A tervek szerint például 28 százalékkal több kész kosztöm köaött válogathatnak, mint tavaly. Az elmúlt évűnél több gyermek- felsőruházati cikket hoznak forgalomba. A tavalyinál 25—30 százalékkal több fiúöltöny- és leánykaruha kerül az áruházak gyermekruházati osztályaira és a ruházati boltokba. A közönség kívánságára a tavalyinál mintegy 10—15 százalékkal több félkész-ruhát is gyárt az ipar, közte férfi sport- zakót, félkész-nadrágot és a különböző fazonú férceit öltönyöket. 1961-ben új cikkekkel is bővül az áruházak választéka. Már tavasszal vásárolhat a közönség fémszálas divat kosztümszöveteket, különböző tiszta gyapjú, csíkos férfi szöveteket és ruhaszöveteket, sötét és fekete színű ballon- kabátokat, újfajta olasz fazonú. olcsó férfi félcipőket és gyermek ballerinacipőket. Sokféle új női kalap is készül, velúr és melusin anyagokból. Sztálinabádban befejezték Kü- zép-Azsia legnagyobb autójavító üzemének építését. Az üzemben évente. 4200 teherautón végeznek nagyjavítást A legközelebbi években az üzem a javító munkálatokon kívül megkezdi különleges cement-szállító kocsik szerelését. * löst tettek, hogy « megtűrt szil* zalék alá szorítják a selejtes, Ennek teljesítése érdekében felkérték a főművezetőt, hogy tartson velük a »socialists brigád cím elnyerésében. A főmüvezet$ sokat segített azzal, hogy előadás sokat tartott a brigádnak a jé minőségű munkavégzés feltételeiről, a technológiai utasításon végrehajtásáról, a brigádban a• együttműködés és az egymásnak nyújtandó segítés fontosságáról. A minőségi ellenőr minden mi» megbeszélte velük, hogy milyen javulás van a brigád munkájúiban, s hogy mit kell tenniök • selejt csökkentéséért. Mindez egyre jobb eredmények eléréséhen vezette a brigádot. Elérkezett a szocialista brigád cim elnyeréséért versenyző dolgozók munkájának és magatartásának értékelése. Zsanda János és társai arcán boldogság ragyogott, amikor a gyár vezetőség« megállapította és közölte a kollektívával, hogy a teroteljesités mellett a selejtet kilenc százalékkal csökkentették. Hat hónap alatt közel ötvenezer forintot takarítottak meg a selejt csökkentéssel. A vezetőség a többieknek példaképül állította a brigádod és megmondta, hogy a jó eredményt. a műszaki gárdával együttműködve, egymástól tanulva és összefogva érték el. Nagy űrömet okozott a brigád- vak, hogy a többiek forrón megtapsolták őket. De még büszkébbek voltak, amikor a pártszervezet titkára átadta nekik a szép piros selyem zászlót, amelyre a* van írva, hogy: „A gyár legjobb szocialista brigádjának”. Más brigád is elnyerte a kitüntető címet. Ott van a zászló az öntödébe*. .Celofánpapírba tették. Mindet* nap felpillantanak rá a munkából és a selejt elleni harc folytatásával is vigyáznak rá, hogy sokáig megőrizzék. Ö. A. ki biztosra vette, hogy ők fogják élnyerni a gyár vezetőségének és pártszervezetének vörös selyem zászlaját. Búza Barna főtechnológus kiszámította és megmondta Zsan- dátiak, hogy csupán annál a méretű radiátornál amelyet ők gyártanak, minden egy Százalék selejt 8000 forint ráfizetést jelent. Jobb minőségű munkával le lehetne szorítani a selejtet. Mindenki megnézhette a selej- teket, és megtalálta a inága rossz munkáját. A selejtanalilikus és a minőség főellenőre segítségükre volt azzal, Hógy megmagyarázták a selejt okait. De, hisz nem először hallották á technológiai utasítást, csak éppen a norma könnyebb túlteljesítésére gondolva, „elfelejtettek”, néhány fontos műveletet. Zsanda Jánosnak emlékezetes marad ez a nap azért is, mert amikor hazament, a kislánya megmutatta az új cipőt, aminek egyszeri felvétel után levált a sarka és kiszakadt a nyelve. Szidni kezdte a cipészt, de hirtelen elhallgatott, mert eszébe jutott, hogy az ő munkájában is sok selejt van. Nem hagyták annyiba a dolgot. Másnap megbeszélést tartott a 22 tagú formázó brigád. Elhatározták, hogy inkább kevesebbet teljesítenek, de jobban vigyáznak a minőségre« Felaján9 Jiö%ép-A*»ia legnagyobb uuó javiSti nyerne a kultúrházban a Táncsics Tsz régi és új tagjai. — Képünkön Bukai Mihály bácsit látjuk, rév»»«»««« wi
