Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-29 / 24. szám

mkmMMS immimm&i OLVASÓ IFJÚSÁG BŐD A ISTVÁN: ÍVJ em véletlen az, hogy a KIS/. Központi Bizottsága megin­dította az országban a József Attila ólvasómozgalmat. Célja, hogy megtanítsa az Ifjúságot az olvasás szeretetére, felhívja a fi­gyelmüket annak szépségére, hasznosságára. Az olvasás nem csupán üres szórakozás. Minden egyes értékes könyv nyomot hagy az olvasó gondolatvilágában. A könyv egyik alapja a műveltség megszerzésének. Sokszor felteszik a kérdést fia­talok, öregek egyaránt, hogy mit olvassanak? A válasz nem köny- nyű, hiszen minden ember külön egyéniség, más-más felkészültség­gel rendelkezik. Ezt is tekintve, indította a KISZ Központi Bizott­sága az olvasómozgaimat. A szín- vonalbeli különbség figyelembe­vételével bronz, ezüst és arany fokozatról beszélhetünk. Minden fokozatban megfelelő számú könyvet kell elolvasni az ajánlott és kötelező művek közül. A KISZ és a Megyei Könyvtár minden egyes községbe kiküldött egy kis bibliográfiát, mely dióhéjban ismerteti a könyvek tartalmát. A József Attila olvasómozga­lom állandó jellegű, amelyben minden művelődni szándékozó fiatal önkéntes jelentkezés alap­ján részt vehet. Akik eleget tesz­nek a követelményeknek, elnye­rik a József Attila-jelvényt. A mozgalom méltán írta József Attila, legnagyobb proletárköl­tőnk nevét zászlajára. Azonkívül, hogy olvasni jó és szórakoztató dolog, még számos érdekesség is vár a mozgalom­ban résztvevőkre. Klub-délután keretében számolnak be az ol­vasók olvasottságukról, arról, ho­gyan tettek eleget a követelmé­nyeknek. A KlSZ-aiapszervezet a helyi könyvtárral értesíti az olvasómozgalomba nevezett fiúkat és leányokat, a beszámoltatás napjáról. Az alapszervezet gon­doskodik arról, hogy fűtött, ba­rátságos helyiség álljon az ifjú­ság rendelkezésére. Minden egyes fiatal elmondja élményét az olvasott művekkel kapcsolatban. Ennek kettős ered­ménye van: részint érdekes és izgalmas a klubdélután, másrészt valamennyi jelenlévő az általa nem olvasott könyvekről is tájé­koztatást kap. Ezeknek az úgyne­vezett beszámoltatásoknak a nívó­ját emeli, ha ezen részt vesznek — mint vendégek, — a község politikai és társadalmi vezetői is. Helyes, ha a klubdélutánt egy magyarszakos tanár vezeti. Az élmények felsorolása után, ünne­pélyes keretek között a KISZ- titkár kiosztja az egyes fokoza­toknak megfelelő jelvényeket. A teljesítmény könyvecskébe azon­nal bejegyzik, hogy tulajdonosa eleget tett-e a követelményeknek. Ezután a helyi viszonyoknak meg­felelően szórakoznak a fiatalok. Számos módja van ennek is. Szellemi vetélkedés az egyik leg­kedveltebb forma és ez illik leg­jobban az irodalmi délután jelle­géhez is. De könnyebb szórako­zást is választhatnak, például tár­sasjátékokat, táncot, vagy éppen — ahol erre a feltételek biztosí­tottak — filmet is vetíthetnek. Ebben a szép és komoly mun­kában elsősorban a pedagógusok segí ségére kell számítani. Hiszen ez is nevelés, kiegészítője, vagy további folytatója az iskolai mun­kának. Mindenki számára öröm és nem lehet közömbös, hogy az ifjúság minél nagyobb tömegek­ben vegyen részt a József Attila olvasómozgalomban. A könyv barát, mely minden embert élete végéig elkísér. Legyen ifjúsá­gunk jó barátja a könyvnek, ez a József Attila olvasómozgalom célja, amelynek sikeréért érdemes fáradozni. Somogyi Jolán, a Megyei Könyvtár módszertani csoportjának vezetője. Tóth Péter, a KISZ MB kultúrvezetője. c/i mai falu A Zápor című új magyar film bemutatójáról Jelentős, új magyar film szü­letett Dobozy Imre, az Író és Kovács András, a rendező közös munkájából. Az első, amelyet az eredmény oldalán kell elkönyvel­ni, az, hogy magyar film talán még nem mutatta be ennyire reális színekkel a mai magyar fa­lut, a mai parasztembert. Igaz, hogy szereplői már termelőszö­vetkezetben élő emberek, akik­nek problémái szabadabban él­nek és lüktetnek életükben, s megoldásukra határozottabb lépé­seket tudnak tenni, mint a még a válaszút előtt, vagy éppen a válaszúton keresgélő egyénileg dolgozó parasztok. Ismét mag kell állnunk a tény mellett, hogy Dobozy Imre kiválóan ismeri a mai parasztembert, a paraszti éle­tet cs ízes, erőteljes vonásokkal tudja megrajzolni mindezt. Igen sok gondolatot ébreszt a nézőkben a film. Ez a másik fő érdeme. A történet ugyan egy­szerű, sokan talán szerelmi tör­ténetet fognak látni benne első pillanatra. De csak első pillanat­ra, mert ez a szerelmi történet nem szakítható el napjainktól, s amikor Miskei háziasszonya ki­jelenti, hogy ,,amit rosszul ko.o. tek meg, annak el kell szakadni”, már a mai nők új arculatát lat­juk magunk előtt a film vásznán. Mert ki is ez a Patóné, aki ott­hagyja az urát egy másik férfi kedvéért? Egyszerű parasztasz- szony, akiből az egyéni paraszt életformája néhány év alatt örömlelen cselédet formált férje, Pató mellett, aki őt emberszámba soha sem vette. Patóné felismeri ezt a helyzetét és képes arra, hogy változtasson saját sorsán. De képes lenne-e erre, ha nem élne új környezetében, ahol a nő egyenjogú társként szerepel a férfi mellett? És itt fűződik szer­ves kapcsolat Patóné és Miskei szerelmi története, valamint a mai életforma között. Miskei, a tsz elnök az első, aki ember­számba veszi Patónét és talán ez az, ami Patónéban szerelmet ébreszt a férfi iránt. És Itt következik a film gyengéje is. Miskei alakja egyol­dalúan a férfit, az erőteljes, sőt erőszakos férfit ábrázolja. Besse­nyei Ferenc kitűnő jellemszínísz; Miskei alakjában azonban nem eléggé árnyaltan emberi. Hiá­nyoznak belőle azok a melegebb színek, amelyekkel el tudunk képzelni egy munkásból lett ter­melőszövetkezeti vezetőt, aki ké­pes szerelemre indítani egy csaló­dott, magával meghasonult asz- szon'. A film készítői túlkarakte- rizálták ezt a szereplőt és Besse­nyei Ferenc mértéktelenül élt a lehetőséggel, hogy ezt a karaktert állítsa elénk. Ettől függetlenül új színek, új hangok jelentkeztek ebben az új magyar filmben és ez minden­képpen nagy öröm a ma­gyar nézőközönség számára, . .meiy az utóbbi időben Bosszankodott néhány ma­gyar film futó gondolatokat sem ébresztő, könnyű szórakoztatásán. Kovács András rendező érett stílusáról, Hegyi Barnabás, •— aki az emberi lélek mélységeit kutató fényképeivel szerepelt — nagy művészi érzékéről győződhettünk meg. Bara Margit, Páger Antal kitűnő alakítása teszi kerek egésszé a film sikerét. E^y volt kastélv hon^okára L1 kastélyban valaha úri had fetrengett csókban, vágyban, sűrű kéjben, s a hajnalok sarkára lépő éjben csak harsogott, zúgott a muri, vad zaját szétszórva gőggel és a bor nehéz zamatú ó-aranya járta, s a hold alatt csak hajlongott a hársfa, s a dűlöúton hallgatott a por. S Íme a termek azok megmaradtak, de az egyikben most modellt faragnak a másikban a könyvtár lelt helyet, s a legnagyobb, ahol valaha pengék villogtak, íme így lett mára emlék, s a falon vörös díszoklevelek. KRECSMARI LÁSZLÓ: Közös gondokban A kár az izzó cigarettavég: parázslik, éget, forrósít a szó. Zsákokon ülünk — hideg este van — s vitán megáradt, hömpölygő folyó... Egybeszántott tavasszal a traktor számtalan mezsgyét: több hát a dolog — s közös gondokban elmerült szívünk fontolgat, töpreng: hogy1 is lenne jobb?-------­Mert összeforrt o föld, hatalmas egy lett, de százféle az ember — így igaz — s félénken nézi, tapintja az újat s csak sejti még, de nem tudja, mi az. A határok ott belül még megvannak s nem mosódnak el egy-két nap alatt. Hogy a mienk az enyémet legyőzze ahhoz idő kell — s nem kis akarat. A gép a földdel könnyen megbirkózik — valahol, távol most is dohog egyre, míg mi az estben éles szó-ekékkel az ész-barázdát szántogatjuk egybe... KULCSÁR ATTILA: ÉPÍTKEZÜNK r ’-f sigák nyakúban vén kötél bogán Töltött vödör kúszik csak egyre fel, Meg-megcsikordul lent a pláh-veder, Miként az állás fent a ház fokán; Munkás panélt cihái s amíg sovány- Bordás daru újért hajol le, fel Ö fent vár s meghitt otthont képzel e S joggal hiszi: ez lesz az én szobáin. Repülj vödör, meddig a kell kíván Nyomodba nőjön föl a fürge fal. Sudár falak, magasba, mint a dal! Ragadj el Tett egy végtelen csigán S falat húzunk moly ködbevész s a/ >■ Tétlenkedőre nyelvet ölt az ón. 6

Next

/
Thumbnails
Contents