Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-29 / 24. szám
mkmMMS immimm&i OLVASÓ IFJÚSÁG BŐD A ISTVÁN: ÍVJ em véletlen az, hogy a KIS/. Központi Bizottsága megindította az országban a József Attila ólvasómozgalmat. Célja, hogy megtanítsa az Ifjúságot az olvasás szeretetére, felhívja a figyelmüket annak szépségére, hasznosságára. Az olvasás nem csupán üres szórakozás. Minden egyes értékes könyv nyomot hagy az olvasó gondolatvilágában. A könyv egyik alapja a műveltség megszerzésének. Sokszor felteszik a kérdést fiatalok, öregek egyaránt, hogy mit olvassanak? A válasz nem köny- nyű, hiszen minden ember külön egyéniség, más-más felkészültséggel rendelkezik. Ezt is tekintve, indította a KISZ Központi Bizottsága az olvasómozgaimat. A szín- vonalbeli különbség figyelembevételével bronz, ezüst és arany fokozatról beszélhetünk. Minden fokozatban megfelelő számú könyvet kell elolvasni az ajánlott és kötelező művek közül. A KISZ és a Megyei Könyvtár minden egyes községbe kiküldött egy kis bibliográfiát, mely dióhéjban ismerteti a könyvek tartalmát. A József Attila olvasómozgalom állandó jellegű, amelyben minden művelődni szándékozó fiatal önkéntes jelentkezés alapján részt vehet. Akik eleget tesznek a követelményeknek, elnyerik a József Attila-jelvényt. A mozgalom méltán írta József Attila, legnagyobb proletárköltőnk nevét zászlajára. Azonkívül, hogy olvasni jó és szórakoztató dolog, még számos érdekesség is vár a mozgalomban résztvevőkre. Klub-délután keretében számolnak be az olvasók olvasottságukról, arról, hogyan tettek eleget a követelményeknek. A KlSZ-aiapszervezet a helyi könyvtárral értesíti az olvasómozgalomba nevezett fiúkat és leányokat, a beszámoltatás napjáról. Az alapszervezet gondoskodik arról, hogy fűtött, barátságos helyiség álljon az ifjúság rendelkezésére. Minden egyes fiatal elmondja élményét az olvasott művekkel kapcsolatban. Ennek kettős eredménye van: részint érdekes és izgalmas a klubdélután, másrészt valamennyi jelenlévő az általa nem olvasott könyvekről is tájékoztatást kap. Ezeknek az úgynevezett beszámoltatásoknak a nívóját emeli, ha ezen részt vesznek — mint vendégek, — a község politikai és társadalmi vezetői is. Helyes, ha a klubdélutánt egy magyarszakos tanár vezeti. Az élmények felsorolása után, ünnepélyes keretek között a KISZ- titkár kiosztja az egyes fokozatoknak megfelelő jelvényeket. A teljesítmény könyvecskébe azonnal bejegyzik, hogy tulajdonosa eleget tett-e a követelményeknek. Ezután a helyi viszonyoknak megfelelően szórakoznak a fiatalok. Számos módja van ennek is. Szellemi vetélkedés az egyik legkedveltebb forma és ez illik legjobban az irodalmi délután jellegéhez is. De könnyebb szórakozást is választhatnak, például társasjátékokat, táncot, vagy éppen — ahol erre a feltételek biztosítottak — filmet is vetíthetnek. Ebben a szép és komoly munkában elsősorban a pedagógusok segí ségére kell számítani. Hiszen ez is nevelés, kiegészítője, vagy további folytatója az iskolai munkának. Mindenki számára öröm és nem lehet közömbös, hogy az ifjúság minél nagyobb tömegekben vegyen részt a József Attila olvasómozgalomban. A könyv barát, mely minden embert élete végéig elkísér. Legyen ifjúságunk jó barátja a könyvnek, ez a József Attila olvasómozgalom célja, amelynek sikeréért érdemes fáradozni. Somogyi Jolán, a Megyei Könyvtár módszertani csoportjának vezetője. Tóth Péter, a KISZ MB kultúrvezetője. c/i mai falu A Zápor című új magyar film bemutatójáról Jelentős, új magyar film született Dobozy Imre, az Író és Kovács András, a rendező közös munkájából. Az első, amelyet az eredmény oldalán kell elkönyvelni, az, hogy magyar film talán még nem mutatta be ennyire reális színekkel a mai magyar falut, a mai parasztembert. Igaz, hogy szereplői már termelőszövetkezetben élő emberek, akiknek problémái szabadabban élnek és lüktetnek életükben, s megoldásukra határozottabb lépéseket tudnak tenni, mint a még a válaszút előtt, vagy éppen a válaszúton keresgélő egyénileg dolgozó parasztok. Ismét mag kell állnunk a tény mellett, hogy Dobozy Imre kiválóan ismeri a mai parasztembert, a paraszti életet cs ízes, erőteljes vonásokkal tudja megrajzolni mindezt. Igen sok gondolatot ébreszt a nézőkben a film. Ez a másik fő érdeme. A történet ugyan egyszerű, sokan talán szerelmi történetet fognak látni benne első pillanatra. De csak első pillanatra, mert ez a szerelmi történet nem szakítható el napjainktól, s amikor Miskei háziasszonya kijelenti, hogy ,,amit rosszul ko.o. tek meg, annak el kell szakadni”, már a mai nők új arculatát latjuk magunk előtt a film vásznán. Mert ki is ez a Patóné, aki otthagyja az urát egy másik férfi kedvéért? Egyszerű parasztasz- szony, akiből az egyéni paraszt életformája néhány év alatt örömlelen cselédet formált férje, Pató mellett, aki őt emberszámba soha sem vette. Patóné felismeri ezt a helyzetét és képes arra, hogy változtasson saját sorsán. De képes lenne-e erre, ha nem élne új környezetében, ahol a nő egyenjogú társként szerepel a férfi mellett? És itt fűződik szerves kapcsolat Patóné és Miskei szerelmi története, valamint a mai életforma között. Miskei, a tsz elnök az első, aki emberszámba veszi Patónét és talán ez az, ami Patónéban szerelmet ébreszt a férfi iránt. És Itt következik a film gyengéje is. Miskei alakja egyoldalúan a férfit, az erőteljes, sőt erőszakos férfit ábrázolja. Bessenyei Ferenc kitűnő jellemszínísz; Miskei alakjában azonban nem eléggé árnyaltan emberi. Hiányoznak belőle azok a melegebb színek, amelyekkel el tudunk képzelni egy munkásból lett termelőszövetkezeti vezetőt, aki képes szerelemre indítani egy csalódott, magával meghasonult asz- szon'. A film készítői túlkarakte- rizálták ezt a szereplőt és Bessenyei Ferenc mértéktelenül élt a lehetőséggel, hogy ezt a karaktert állítsa elénk. Ettől függetlenül új színek, új hangok jelentkeztek ebben az új magyar filmben és ez mindenképpen nagy öröm a magyar nézőközönség számára, . .meiy az utóbbi időben Bosszankodott néhány magyar film futó gondolatokat sem ébresztő, könnyű szórakoztatásán. Kovács András rendező érett stílusáról, Hegyi Barnabás, •— aki az emberi lélek mélységeit kutató fényképeivel szerepelt — nagy művészi érzékéről győződhettünk meg. Bara Margit, Páger Antal kitűnő alakítása teszi kerek egésszé a film sikerét. E^y volt kastélv hon^okára L1 kastélyban valaha úri had fetrengett csókban, vágyban, sűrű kéjben, s a hajnalok sarkára lépő éjben csak harsogott, zúgott a muri, vad zaját szétszórva gőggel és a bor nehéz zamatú ó-aranya járta, s a hold alatt csak hajlongott a hársfa, s a dűlöúton hallgatott a por. S Íme a termek azok megmaradtak, de az egyikben most modellt faragnak a másikban a könyvtár lelt helyet, s a legnagyobb, ahol valaha pengék villogtak, íme így lett mára emlék, s a falon vörös díszoklevelek. KRECSMARI LÁSZLÓ: Közös gondokban A kár az izzó cigarettavég: parázslik, éget, forrósít a szó. Zsákokon ülünk — hideg este van — s vitán megáradt, hömpölygő folyó... Egybeszántott tavasszal a traktor számtalan mezsgyét: több hát a dolog — s közös gondokban elmerült szívünk fontolgat, töpreng: hogy1 is lenne jobb?-------Mert összeforrt o föld, hatalmas egy lett, de százféle az ember — így igaz — s félénken nézi, tapintja az újat s csak sejti még, de nem tudja, mi az. A határok ott belül még megvannak s nem mosódnak el egy-két nap alatt. Hogy a mienk az enyémet legyőzze ahhoz idő kell — s nem kis akarat. A gép a földdel könnyen megbirkózik — valahol, távol most is dohog egyre, míg mi az estben éles szó-ekékkel az ész-barázdát szántogatjuk egybe... KULCSÁR ATTILA: ÉPÍTKEZÜNK r ’-f sigák nyakúban vén kötél bogán Töltött vödör kúszik csak egyre fel, Meg-megcsikordul lent a pláh-veder, Miként az állás fent a ház fokán; Munkás panélt cihái s amíg sovány- Bordás daru újért hajol le, fel Ö fent vár s meghitt otthont képzel e S joggal hiszi: ez lesz az én szobáin. Repülj vödör, meddig a kell kíván Nyomodba nőjön föl a fürge fal. Sudár falak, magasba, mint a dal! Ragadj el Tett egy végtelen csigán S falat húzunk moly ködbevész s a/ >■ Tétlenkedőre nyelvet ölt az ón. 6