Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Világ proletárjai egyesüljetekf amiL ÉVFOLYAM. 3. SZÁM AfO 50 fillér 1961. JANUAR 4. SZERDA. Kélr, Balta ét Ti»%ahanyár is •s£relhexeti hoatégmk A közeli napokban újabb három szövetkezeti köz­ség csatlakozott az előzők sorához. A nyíregyházi já­rásban' két községben vetették meg a teljes nagyüzemi gazdálkodás alapját: Kéken és Balsán. A kisvárdai járásban pedig Tiszakanyárról jelentették, hogy az egész falu a szövetkezeti útra lépett. L______________J A zárszámadás készítése nemcsak gazdasági feladat Egy esztendő újra mögöttünk maradt és már benne is vagyunk az új esztendőben. Ilyenkor még az egyes ember is, akinek nem hivatali kötelezettsége, az is számvetést ké­szít, ha nem is papíron ceruzával, de felidézi az esztendőt. Ahol sok ember dolgozott együtt, egymás segítségével összefogva birkóztak meg az időjárás nehézségeivel, együtt emeltek ötven meg száz férőhelyes istállókat, a termelő- szövetkezetekben szintén számvetésre készülnek. A termelőszövetkezeti parasztság zömének első közös­beli éve volt a mögöttünk maradt esztendő. A kezdeti nehézségeket a rendkívüli időjárás fokozta és ennek elle­nére is eredményes esztendőt zárnak a termelőszövetkeze­tek. A gazdálkodás egyik alapvető fokmérője, hogy mennyi árut adnak a népgazdaságnak. Ezen a téren már most túltettek az egyéni gazdaságokon. Ahol jól szervezték a munkát a 30—35 forint körüli munkaegységet elérték, an­nak ellenére, hogy már az első esztendőben olyan mérvű saját erőből származó beruházásokat végeztek a szövetke­zetek, amilyet azelőtt soha nem tapasztalhattunk. A zárszámadás nemcsak gazdasági, hanem politikai munka is. A helyesen készített zárszámadás mindenütt szi­lárdítja a szövetkezetét, még ott is, ahol a tervezett munka­egységrészesedést nem érték el. A zárszámadás tehát nem­csak számszéki munka, mégis különös fontosságot kell tu­lajdonítani az adatok, a számok realitásának. A zárszám­adás alaptevékenysége a leltározás. Ha nem a való ada­tok kerülnek a leltárba — akár több, vagy kevesebb — súlyos következménye lehet. Ha kevesebbet, kevesebb érték­kel leltároznak, mint a valóság, szőkébb keretek közé szo­rul a részesedés, de a terveknek is szárnyát szegi, ami kedvetlenné teszi az embereket. Viszont rózsaszínben sem lehet bemutatni a helyzetet, mert ez is előbb-utóbb visszaüt. A leltár után igen fontos mozzanata a munkának a jövedelemfelosztás. Ez nemcsak a munkaegységrészesedés kiszámolását jelenti. Idetartozik a különböző alapok létesí­tése. A közös vagyon gyarapítását szolgálja a fel nem oszt­ható szövetkezeti alap. A tagok között kiosztásra kerülő jövedelem bizonyos százalékát a közös alapra a szövetke­zeti közgyűlés szavazza meg, de az alapszabály is előírja, hogy 10 százaléknál kevesebb nem lehet. Ezt követi a fo­lyamatos termelést biztosító alapok létesítése, ilyen a vetőmag és takarmányalap. Külön kell beszélni a kulturális és szociális alapról. Ez az alap szolgálja elsősorban az öregek, betegek segélye­zését, de a fiatalok kulturális igényeinek kielégítését is. A kiosztásra kerülő összeg két százalékánál ez az alap sem lehet kevesebb. A tagok között kiosztásra kerülő összeg egy részét föld­járadékként kell kifizetni. Ennek mértékét az alapszabály is előírja, azonban még minden évben voltak szövetkeze­tek, ahol ezt elhanyagolták. Most rendelet jelent meg, miszerint a földjáradékot még ott is fizetni kell, ahol már a tagság túlelőlegezésbe került, vagy annak terhére, vagy pedig a jövőávi a jövedelemnek a terhére, de fizetni kell. A gazdasági beszámolóban a tagok jövedelmének is­mertetésénél nem elégséges csak a munkaegységre jutott pénzről és természetbeni juttatásról beszélni. Az idén a legtöbb szövetkezetben nagyösszegű prémiumot kapott a tagság. Ezt és egyéb juttatásokat, valamint a háztáji jö­vedelmét is hozzá kell számolni egy-egy család évi jöve­delméhez. Az összehasonlítás csak így lehet reális a korábbi évekkel. Jó alkalom a gazdasági beszámoló arra, hogy az összes tagokkal együtt megvitassák az év munkáját — még­hozzá kritikus szemmel. Ne szégyelljen a vezetőség ma­jára se bírálatot mondani. ha valamit nem jól intéztek, ez csak növeli a tekintélyüket. Viszont a tagságnak is mond­ják meg, hogy hol hibáztak. Ha kapálás, vagy a betakarí­tás késett és ebből lett kára a közösségnek, mondják el mázsákban, forintban is, hogy mennyit veszítettek. Ter­mészetesen, a dicsérettel se fukarkodjanak, a jól dolgozó brigádokat, munkacsapatokat állítsák példának a kevésbé i parkodók elé. A zárszámadást ilyen elemzően elkészíteni az elnök, könyvelő és egy-két járási segítség nyilván nem tudja! Ehhez a tagság minél szélesebb körben való bevonása szük­séges. Ha eddig nem működtek is megfelelően az ellenőrző bizottságok, most itt a jó alkalom, hogy aktivizálódjanak. Minél több tag látja saját szemével a leltárt, annak össze­állításában maga is részt vesz, minél többen ismerkednek meg a számokkal, amit sok helyen csak a könyvelő és az elnök ismert eddig, annál szilárdabb lesz a szövetkezet és könnyebb a vezetés. Ez tehát a politikai munka — a tag­sággal együtt készíteni a zárszámadást. A pártszervezetek feladata most, hogy már a zárszámadás készítése idején minél több szövetkezeti tag ismerkedjen meg ezzel a mun­kával, ismerje meg a szövetkezetét minden tag. Cs. B. [1961. év első munkasikerei az üzemekben r Jó kedvvel kezdődött üzemeinkben a termelés, második ötéves l tervünk első évének első munkanapján. Mint arról üzemi tudósí- Uóinktól hírt kaptunk, a múlt évihez hasonló lelkesedéssel, ver- Isenykedvvel dolgoztak. Munkasikerek születtek, melyekről az > alábbiakban számolunk be: Oilel t«bb adag vas 1961. első negyedévben tizen- F nyolcezer négyzetméternyi ra- Fdlátor gyártás szerepel a Kis- Fvárdai Fémszerelvényarugyár {tervében. Ehhez a szürkeöntö- fdének naponta legalább 50 adag (vasat kell csapolni. Az öntöde {dolgozói azzal az elhatározással {kezdték az évet. hogy naponta [öt adaggal többet csapolnak, ‘ugyanakkor a formakészítők en- |nek megfelelő mennyiségű far­imát készítenek el. Az év első •munkanapján az öntöde 55 ada- Jgot csapolt. A napi tervek tűi- Jteljesítésével el akarják érni a {negyedévi terv túlteljesítését, azt, {hogy minél több új lakásba J szerelhessék be a fűtőtesteket. :. | átállás — terviú'teliesítés ♦ t Ruhagyári tudósítónk, Sala­imon Mihály — akit kineveztek {telepvezetőnek — arról tájékoz- |tatott, hogy az új év első mun- ékanapján négy szalagban átál- •lást hajtottak végre, téli ruhé- tzati cikkek gyártásáról tavaszi- *és nyári ruhák gyártására tértek tát. Az átállással egyidőben ezek­ében a szalagokban megvalósííot­♦ ták a melegváltást, ami által fe­jlére csökkent a befejezetlen ter- jmelés mennyisége és mintegy 7 {százalékkal javul a kapacitás {kihasználás. A folyamatos ter- Jmelést végző 5/B szalag dolgo- 4 zóinak 52 darab ruha gyártás {volt a napi tervük, s ezzel {szemben 5a darabot gyártottak. : Utolsó simítás 16 lakásán ♦ A tavaszias időjárás kedvezett Fáz építkezéseknél a munka foly­tatásához. A Megyei Építőipari {Vállalat nyíregyházi építkezései {közül töretlen lendülettel folyt a {munka másodikár. és harmadi- {kán is. Az Arany János utcai {16 lakáson az üveges, a festő és Ja mázoló brigád az utolsó simí- {fásokat végezte, s tegnap délre {márcsak a szobák súrolása volt {hátra, hogy aztán készre jelení­thessék a lakóházat. ♦ Műszaki intézkedések ♦ Roll Károly, a Nyíregyházi {Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat főmérnöke azt jelentette az {év első munkanapjáról, hogy {zavartalanul, megszakítás nélkül {tovább folytatták a dolgozók a ► kalapácsos darálók és burgonya- [ültető gépek gyártását. Ugyanis [még a múlt év végén hozzá- {kezdtek az első negyedévi terv­iben szereplő 100 darab kalapá- J esős daráló és 700 darab burgo- {nyaültetőgép gyártásához. Az {első negyedévben többek közt {250 darab burgonyaszedőgépet és {100 darab gabonafúvót is gyár­tanak. Utóbbinak az új év első {napjaiban végzik a technológiai {és anyagelőkészítésát, hogy a {hónap második felében megkezd- {hessék a sorozatgyártást. Mint a | főmérnök mondta az új év első ♦ munkanapján tett műszáléi in­tézkedéseknek meg lesz az ered­ménye a január havi, illetve a negyedévi terv túlteljesítésében. Terme éfcnységet növelő újítás Ribóczi Pál. dohányfermentáló­gyári tudósítónk, aki egyébként a vállalatnál újítási felelős, el­készítette az elmúlt év újítási mérlegét. A vállalatnál 1960-ban benyújtott 93 újítási javaslatból 49-et elfogadtak, és 40-ot beve­zettek, mely újítások több mint egymillió forint népgazdasági eredményt hoztak. Az 1961. év első munkanapján született újí­tás — Jóna Pál és Benkei Ist­ván újítása •— a gépi fermen­tálóban s termelékenység növe­lését segíti eiő. A csomós do­hány fermentálásával egyidőben végzik a leveles dohány fermen­tálását is, így ugyanazzal a munkaerővel és energia felhasz­nálással naponta mintegy 8 má­zsával több dohányt fermentál­nak. Új gé|i butítása Január 1-től a Mátészalkai Vegyesipari ’ Vállalat volt nagy- fűrésztelepe a budapesti ÉRTÉRT 13. számú telepe lett. Igazgató­ja: Benedek Lajos elvtárs mond­ta, hogy az első negyedévben mintegy 50 ezer köbméter fa feldolgozását végzik el a telepen. Az új év első munkanapján 450 munkás dolgozott, a napi elő­irányzatot jelentősen túlteljesí­tették. Másodikén és harmadi­kén üzembehelyeztek egy nagy teljesítményű vagonberakó gé­pet, ami nagyon megkönnyíti a fizikai munkát. Öl nap helyett n^gy A Demecseri Burgonyakemé­nyítőgyár szörp-üzemében meg­kezdték az éves karbantartást. A karbantartó csoport felaján­lást tett, hogy az öt napra terve­zett munkát négy nap alatt el­végzik, s ezáltal egy nappal a tervezett határidő előtt kezdőd­het meg újra a szörp-gyártás. Ölvenötvenhat forintos napi kereset A VAGÉP-nél Lippai Pál gép­lakatos és 12 fős brigádja a ne­gyedév) tervben szereplő 700 da­rab transzport-hútőkocsi gyártá­sához kezdett. Kiszámították, hogy harmadikén a brigád min­den tagja 50 forintot keresett, A vállalatnál Csordás Pál 12 fős lakatos brigádja befejezte a Kairónak készített stadiont ered­ménytáblát és hozzákezdett egy hasonló eredménytábla elkészí­téséhez Djakartának. A brigád minden tagja 56 forintot kereseti hétfőn. Ezer forint értékű anyag- megtakarítás A Nyíregyházi Textilruházati Ktsz-fcen a szabászok hozzákezd­tek ezer darab ceig-nadrág és 1500 darab női kabát, valamint 28 ezer darab ing gyártásához, A szabásminták észszerű felfek­tetésével, az úgynevezett belső hulladékok csökkentésével össze­sen mintegy ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. Egyéb­ként ennyit rendszeresen meg­takarítanak, amit az is bizonyít, hogy a negyedik negyedévben több mint 120 ezer forint meg­takarítást értek el. 7500 pár export cipő A Nyíregyházi Cipész Ktsz 7500 pár export cipő gyártásai végzi az első negyedévben, ami­hez január 2-án hozzákezdtek. Többek közölt 1500 pár férfi félcipőt gyártanak a Szovjetunió­nak és hatezer pár vikkend ci­pőt Hollandiának, Svájcnak, Dá­niának és Lengyelországnak. Az első nap 150 párat szabtak ki a szabászok, ennyihez kezdtek a cipésze*. O. A. Két éve kering » Nap mesterséges bolygója Moszkva, (TASZSZ): A Kom- szomolszkaja Pravda keddi szá­ma cikket közöl Viktor Davidov szovjet csillagász tollából, aki megemlékezik az 1959. január 3-án felbocsátott szovjet mester­séges bolygóról. Mint írja, a Nap mesterséges bolygója az. elmúlt két év a’att kétmilliárd kilométert tett u.eg. Nap körüli pályáján kezdeti sebessége má­sodpercenként 33 kilométer volt. Mint Davidov rámutat, a mes­terséges bolygó 450 nap alatt futja be pályáját. Időnként kö­zelebb kerül a Naphoz, mint a Föld. Amikor legmesszebb van a Naptól, pályája majdnem el­éri a Mars pályáját. 1961. júliusában a mesterséges bolygó ismét ugyanazon a pon­ton lesz, ahol 1959. januárjában elszakadt a Földtől. A földgömb viszont Nap-körüli útja során már pályája ellenkező végére kerül. A meserséges bolygónak még két „fordulót” kell megten­nie, hogy 1963. vége felé föld­közelbe kerüljön. Közelebbi ta­lálkozás csak néhány évtized múlva lehetséges, amikor a Föld és a mesterséges bolygó egyidő­ben halad át a két pálya egy­máshoz legközelebb eső pontjain-

Next

/
Thumbnails
Contents