Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-26 / 21. szám

Funkció tomyosulás a napokban mondta «gitt megyei vesetőnk, nem is egy községben úgy tapasztal­ja: mindig egy és ugyanazon arcokat látja a népfront-ülé­séé. a ■ nőtanács rendezvényén, s KISZ megbeszélésén, a vö­röskereszt, az MHS, avagy a helyi önkéntes tűzoltóság ösz- s ve jövetelén. Kgy szűkkörű lel­kes társaságok Tehát nem az • baj, hogy gazdátlanok az ♦gyes funkciók, hanem az: ké­véi „gazda" vállára nehezed­nek. És ki sínyli meg? Mind- letten: a megbízatás vállalója és a megbízatás teljesítése is. Az egyik fényeslítkei asszony­nak példán! tizenkét funkció­ja van. de találhatunk embe­reket, akiknek nincs annyi ha- j«száluk, mint vélt, vagy va­lóságos, önként vállalt, vagy rátukmált, száz százalékig, vagy nulla százalékig ellátott megbízatása. Miben gyökerezik mindez? ^ Feltétlenül a jóindulatú aka­rásban. A közért lelkesedő emberek egy csoportja úgy érzi jól magát, ha mindenütt «it van, ha minden szervtől megbízzák valamivel. Erényük­re válik e tulajdonság, — hisz elsősorban az ő kezük nyomán tör fel a mélyből a tiszta ivó­víz, tűnik el a poros járda, világosodik késő estig az isko­la, — ők a terjesztői sok Jé­nák és szépnek. Mégis olykor nagy terhet raknak önön Val­inkra. sok mindenbe fognak és végül alulmaradnak. Számos pártszervezetünknél is mérhe­tetlen magasra tornyosulnak a funkciók egyesek feje fölött, s •z ok itt sem más, mint a buzgóság, még valami, a „mindent nekünk kell csinál­ni” nézet. Ez már valamivel mélyebb gyökér fcs az előbbi­nél. Mélyebb és veszélyesebb, mert könnyű felfedezni, hogy az elzárkózottság, a külön úton járás talajából szívja a táplá­lékot. Eljutottunk egy elvi kérdé­sig, amely legalább olyan mértékben gyakorlati kérdés is. Kém bevés kommunista gon­dolkozik még úgy, az új tár­tad almi rendet mi építjük fel. a mi kezűnk erejének kell mindenütt ottmaradni. És ez így is van rendjén. Nem vi­tatható a kommunisták kez­deményező és az első sorok­ban járó szerepe, mint olyan emberek vállalkozása, akik egy-egy fejhosszal lendülete­sebben haladnak a munkával, s pont ez teszi őket kommu­nistákká. Be ki állíthatná, hogy a körülöttünk élő embe­rek, a zöm, a pártonkívülick, a funkciót egyelőre nem vise­lők. csupán a kísérő szerepet töltik be a kommunisták mel­lett? Nem vitatható, hogy ép­pen velük együtt, vállt-váll- hots vetve érhetünk előbbre, velük is megosztva a terheket, E kis kitérő után nem is szorul magyarázatra, miért ká­ros gyakorlat r funkcióhalmo­zás. Nemcsak önmagunkat gyengítjük a szó szoros értel­mében fizikailag, erkölcsileg, hanem akarva-akaratlan elzár­juk az utat a megbízatás nél­küliek elől, akik jórésre szí­vesen segítségünkre sietne. Hogy ne idegen módjára fo­gadjak őket, nem néhány na­pos nevelő munka eredménye lehet. Nem is egy bizonyt» időre, hanem hosszabb időszak­ra való teendő. Mindenesetre sokat segítene, ha a soronkö- veíkező pártbizottsági ülések, taggyűlések fajsúlyáhoe mér­ten foglalkoznának a funkció tomyosulásokkal, intézkedése­ket tennének elhárításukra. Páll Géza Új, nagy feladatok előtt a Kisvárdai Gépállomáson A KiSvárdai Gépállomás köz­pontját ezekben a napok­ban, hetekben egyáltalán nem lehet' csendesnek mondani. Von­tatók futnak ki a községekbe, segíteni a termelőszövetkezetek­nek: ar. istái tótrágya szállításá­ban. Kipróbálás alatt lévő, meg­javított erőgépek zakatolnak, vagy éppen az érkezett új uni­verzális traktorokat szállítják, helyezik el a gépszínekben, A nagy szerelőcsarnokban ja­vában folyik a traktorok, ekék, vetőgépok, hengerek, fogasok, tárcsák, műtrágyaszórók és bur­gonyaültető gépek javítása; kö­zel ötven ember dolgozik a mű­helyekben. Igyekezniük kell, bog}’ idejében végezzenek a fő­éi folyójavításokkal, magasabb fokú karbantartásokkal. Az itt dolgozó szerelők, műhelymunká­sak eleget is tesznek kötelezett­ségüknek. A januárra beüteme­zett javításokat 25-ig lényegi­leg be is fejezték, s erre az időre tervezett fő traktorjavítást imegháromszorozták.' A saját erő­Befp'ezfék a leltározási SzaboUsbákan. A brigád az utolsó „simításokat” végzi. A Búzakalász leltárába került: 97 ló. 33 szarvasmarha, 9 ve­tő gép, 137 szekér, sok lószerszám, eke és borona. Nagy­mennyiségű vetőburgonyát, 130 mázsa szemeskukoricát, 11 mázsa napraforgót és 25 mázsa csillagfiirtirt is összeírtak. (Foto: Márton.) és munkagépparkon kívül jelen­tős az a feladat is, amit a ter­melőszövetkezetek részére vállal­tak. Tizenhét termelőszövetkezet traktorát és munkagépeit kell megjavítaniuk. Mindezt legké­sőbb március elsejéig! A gépállomás körzetében a ** termelőszövetkezeti járássá válás eredményeként előzetes becslés szerint megháromszoro­zódnak a tennivalók. A járás te­rületén a Kisvárdai Gépállomás­nak mintegy 170 ezer normál­hold gépi munkát kell elvégez­nie — a tavalyi hatvanezerrel szemben. Ez magasabb szerve­zettséget. nagyobb munkafegyel­met. a tsz-ekkel jó összhangot, több gépet, több traktorost igé­nyel! E követelmények valóra vál­tásához a feltételek érlelődnek a gépállomáson. A tavalyi nyolc­vannégy erőgéphez még előrelát­hatóan ugyanennyit kapnak, ami­ből harminc darab Bjelorusz uni­verzális traktor már meg is ér­kezeit. Hogy megfelelő számú és hozzáértő traktorosuk legyen, ja­nuár elején két tanfolyamot is szerveztek a gépállomáson. Az egyiken tíz hét alatt 114 terme­lőszövetkezeti tag «— főleg fia­tal — sajátítja el sz alapvető traktoros-tudományt heti négy nap elméleti és gyakorlati fel­készüléssel, A másik a Vontató-, vezetőképző tanfolyam, ahol negyvenen tanulnak, ' A régi iraki crosgár du és a * most felkészülő traktorosok biztosítékot adnak majd arra, hogy tavasznyílástól kezdve, a szükségletnek megfelelően, a ••aktot 6k nyolcvan százalékát kettős műszakra állíthassak be. Erre a kétműszakos munkára, a megnövekedett feladatok miatt feltétlenül szükség van. A gép­javítás ütemezése eredményeként a gépállomás már most is képes arra, hogy vontató gépeinek jelen­tős százalékát a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére bocsássa a különféle szállításokhoz, ha lehe­tőség nyílik rá, a szántások­hoz is. A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban igen komoly szinten folyik a politechnikai ok­tatás. Az intézetben jelenleg tíz elyan osztály van, melyben 5 plusz l-ss oktatás folyik. Ezek­ben az osztályokban a tanulók egy-egy szakmában szakmai elő­képzést kapnak, s az érettségi után szakmunkássá képzésük Ideje ezzel megrövidül. A politechnikai képzés maga­sabb fokát a szakgimnáziumi osztályok jelentik. Az intézetben két ilyen osztály működik, az «gyík autószerelő, a másik gép­lakatos jelleggel. Az itt tanuló diákok a középiskola elvégzése után érettségi bizonyítványt és «zakmunkás igazolványt kapnak, így az érettségi után jelentkez­hetnek egyetemre és ha kedvük Van, elhelyezkedhetnek szak­munkásként. A négy negyedik osztály — az idő rövidsége miatt — heti két órában kap politechnikai képzést finommechanikai, autó- és mo­torszerelő szakmában. TíJ MÓDSZER — ŰJ FELADA­TOK A hagyományos tárgyak okta­tását úgy kell megoldani, hogy azokat közelebb hozzáír, az élet­hez, az egyes foglalkozási ágak­hoz. Matematikából, kémiából, fisákából stb. élsősorban azokat az anyagrészeket helyezik előtér­be, melyek szervesen kapcsolód­nak a gyakorlati élethez. Ebből Mi is az a kísérleti szak gimnázium ? Hrßxrigctes Sinku Antal i^asgntóral «* érdek#* hivérletral használatos szavakra, kifejezé­sekre tanítsák meg a diákokat. CÉL: AZ ÉLETRE NEVELNI Mindezekhez a Kossuth Gim­názium igen jól felkészült. Kor­szerűen berendezett előadóter­mek, gazdag szertárak, politech­nikai műhelyek állnak rendel- Irezésre. A politechnikai oktatás sikerének kell elkönyvelni, hogy a meglévő felszerelések, berende­zések nagyrészét a diákok ma­guk. a tanárok felügyelete mel­leit hozták létre. Az intézet tanulói szívesen,és rágj’ kedvvel ismerkednek meg az elméleti tárgyak mellett a szakmai dclgokkc.1, egyes szak­ágazatokkal. Ez érthető is, hi­szen számukra változatosságot jelent. A diákok szülei is nagy megnyugvással és helyesléssel fogadják, hogy gyermekük sok­oldalúan. képzetten kerül ki a középiskolából. Smka Antal, az intézet igaz­gatójának véleménye szerint a politechnikai oktatás már eddig is szép eredményeket hozott, s a jövőben ezek az eredmények csak növekedni fognak, s a diá­kok érdekében is szükség, van a sokoldalú képzésre. Azért első­sorban, hogy a diákok a közép­iskola elvégzése utón az általá­nos művel ség megszerzése mel­lett érezzék, hogy a munka je4 lenti az életet. — s hogy köny- nyen megtalálják helyüket az életben. (Béli) A régi termelőszövetkezeti köz­ségekben most a zárszámadáson-" kai e a tervkészítésekkel vasi­nál!: elfoglalva, az újakban pe­dig ezernyi más kérdést szülésé-• ges addig megoldani, míg a gaz­dasági terveket elkészíthetik. A tervkészítések előtt a gépállomás még nem tud a termelőszövet­kezetekkel szerződést kötni gépi munkákra. Azonban a gépállo­mási szakemberek jelentős ré­sze kint dolgozik a szövetkeze­tekben, segít a tervkészítéseknél s több helyen mór sikerűit elő­zetes felmérést » tenni, hogy megállapítsák; mennyi erő- é<s munkagépre lesz szüksége a ter­melőszövetkezetnek. S ha szük­séges a gép, azt a végleges szer­ződés megkötése előtt már ren­delkezésére bocsátják a szövet­kezeteknek. A tiszakanyári Ha­vasi Gyopár és a dögéi Zalka Máté Tsz-ben már dolgoznak a traktorosok, a dögéi Rákóczi Tsa pedig hét erőgépre jelentette ba az igényét egész évi munkára, Néhány helyen — új tsz-közsé- gekben —, mint a gépállomás vezetői elmondották, nem is­merve kellően a gépi munka jelentőségét, vonakodnak a gé­pek igénybevételétől a ezt olyan szövetkezetben is teszik, ahol a fogaterő nem biztosított mindrí« munka elvégzésére. | smert dolog, hogy a Kit- várdai Gépállomáson aa el­múlt években több szervezed hiányosság akadályozta a tervek maradéktalan teljesítését s « párosult a dolgozók . nem mindig kielégítő munkafegyelmével. A gépi munka megszervezése máv jobb, azonban a munkafegyelem még mindig ném mondható ki­elégítőnek. Ebhez járul még a?., hogy vannak kevésbe gyakorlott; traktorosok, akik, ha törekvőéin is, nem képesek megfelelő telje­sítményt nyújtani. A munkaerő mennyiségi ó* különösen minőségi problémáját! igen sokat segítenek majd « traktoros tanfolyamét tavaszig; elvégző dolgozókkal. Ügy terve­zik — már a jelentkezőket i* úgy válogatták meg a tanfolyam­ra —, hogy rn'nden traktoros« a saját községébe küldenek dol­gozni, hogy még nagyobb léé gyen a felelősségérzetük. Saját) falujuk terme lőMaövetkeaeU kol­lektívája Is nevelő hatással le­gyen rájuk. I T j, ás igén. megnövekedste feladat áll a Kisvárdt« Gépállomás előtt. De a fentieket» túlmenően nagy jelentőségű as is, hogy a termeiőszövetkeaetel* vezetőivel, tagjaival megszeret­tessék a gépi munkát, amely nek előnyei a nagyüzemi gazdálkod*1» viszonyai között mutatkozna!* meg igazán. S ezt nem elég c*ak a vezetőségnek hangoztatnia * szerződések megkötése előtt ét alatt. Ezt a gépállomás mindé-« egyes dolgozója tekintse egyik legfontosabb ügyének, hogy majd á termelő munka sorár, a munka minőségével és ered­ményességével arassák a nagy ­üzemi gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztok előtt a legna­gyobb sikert. Ezzel is hozzájá­ruljanak a nagyüzemi gazdálko­dás mielőbbi teljes lábon taka?.* tatásához. A termelőszövetkezetek pe- dig teremtsék meg messze­menőkig a gépi munka lehető­ségeit Mindenütt tegyék érde­kelté a traktorosokat — premi­zálással — abban, hogy jó év mindig jobb munkát végezzenek,, Mert a gépállomás akkor képes) valóban eleget tenni az előtte lévő feladatoknak, ha a termelő­szövetkezetek ehhez minden se­gítséget megadnak. haraa András * a célból az egyes szertárak anya­gát úgyszólván teljesen fel kell újítani. A nevelőkre is nagy feladatot hárít az új oktatási forma be­vezetése. Az intézetben jelenleg a tanári karhoz tartozik egy mezőgazdasági mérnök, két tech­nikus, két szakmunkás és feb­ruár elsejétől majd egy gépész­mérnök is. A szakoktatás elő­térbe helyezésével igen nagy je­lentősége van a tanárok szak­mai továbbképzésének, illetve a szakoktatók pedagógiai ismeretei gyarapításának. A TANANYAGRÓL A’ politechnikai oktatás, a szakmai képzés előtérbe helye­zése szükségessé tesz bizonyos, a tananyagban történő módosí­tásokat is. A tantárgyak egyes részeit csökkenteni fogják, más fejezeteit pedig fokozottabb gonddal oktatják. Matematikából például elsősorban a termelés­ben előforduló legfontosabb .szá­mításokat veszik fel a tanárok a példatárba, természetesen az elengedhetetlenül szükséges alap­vető ismeretek mellett. Kémiából az eddiginél is sok­kal jobban megismertetik a diá­kokat az ipari kémia ismeretei­nek elsajátításával. Fizikából ae ipar ágaiban használatos j fen­ségek, törvények oktatására he­lyeznek nagy figyelmet, biológiá­ban pedig a mezőgazdasághoz közelítik a tanulókat, elsősorban munka egészségtan formájában. Irodalomból és történelemből jelentősen csökkentik például az ókor és középkor irodalmát, il­letve történelmét, a ezek helyett • a legújabb kor irodalmának és történelmének oktatását helyezik előtérbe. Az idegennyelvi okta­tást is megreformálják, ameny- nyiben az eddigi irodalomtörté­neti jellegű oktatás helyett az élethez közéi álló anyag oktatá­sát vezetik be. Elsősorban az is­kola, a család, a város és falu, a termelési ágak és az illető nyelv irodalmának oktatását ve­zetik be. Az a cél a nyelvtaní­tásban, hogy elsősorban tarsal- sásra, a írón donna nos életben

Next

/
Thumbnails
Contents