Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-26 / 21. szám

Qubileuni A csecsemő éa terhaagondo- zási körben — ahogy a kis-’ várdaiak nevezik ezt az egész­ségügyi intézményt — a váró­szoba télé van fiatal mamák­kal, aranyos csöppségekkel, 3 olmn fiatalasszonyokkal, akik­nek a? arcáról leolvasható a boldott várakozás öröme... A mamik és gyermekek kö­zött ott sürgölődik egy ezüstös hajú idős nénike. Fekete ruhá­jában, hófehér kötényével könnyedén libben egyik hely­ről a másikra, hogy pár szót váltson a várakozó mamákkal. Mindannyian ismerik őt, azt mondhatnánk, születésük pil­lanatától. öt, a nyolcvanegy esztendős, özvegy Szűcs And­rásáé szülésznőt. ■k Pontosan hatvanegy eszten­dővel ezelőtt, egy hideg féli napon, reményteli szorongások­kal állt egy tizenkilenc éves fiatalasszony, Szűcs Andrásné, OZ ungvári kórházban a vizs­gáló bizottság, nagyhírű, pro­fesszorok előtt. Január 26-án, ma hatvan éve kapta meg, di­csérettel övezve az okleveles szülésznői bizonyítványt. Ezen « napon fogadta meg — nem a bizottság előtt, hanem — a hó­tol és napsütéstől gyönyörűen sziporkázó kórházi kert fát kö­zött, hogy egyszerű életét más életek világra segítésének szen­teli. S « vizsga uí4« két hétre Szűcs Andrásné Kisvárdán megkezdte az élet nagy misz­tériumával kapcsolatos áldásos tevékenységét■ Mennyi, de mennyi élet világrajötténél se­gített az ő hét dolgos „arany keze”, amellyel hét, később négy élő gyermekét is gondoz­ta ápolta? flány újszülöttre és kismamára jutott abból a vég­telen szerétéiből is gondosko­dásból, amit anyasága gyerme­keire is teljes szívével paza­rolt? Több, mint tízezer ágynál él­je át újra ó* újra hosszú per­ceken és órákon keresztül re­megve az Új élet születésének fájó nagyszerűségét. S fél év­századon át a saját magának vezetett „anyakönyviben” néni találni egy gyermekágyilázt, vagy egyetlen halálesetet. Fél évszázadi hóban, fagyban, eső­ben, napsütésben, éjjel és nap­pal, gondban és örömben! Fél évszázad! Mert az utób­bi tiz esztendőben itt dolgo­zik, segédkezik a „védőkörben". Uire-neve azonban most sem halványul. Szülés után sokszor elhívják a mamák; „Mert ha Szűcs néni rámnéz, megsimo- gat, az olyan megnyugtató■" Vzücs néni, korát meghazud­toló fiatalsággal dolgozik, mert á munka, ez a nagyszerű mun­ka a? életeleme, A nyugdíj? Még a gondolatától Is fél. Hogy nyugdíjba menjen? „Ez a lel­ki halálomat jelentené" — mondja Szűcs néni könnyes szemmel. „Élni akarok még és dolgozni hosszú ideig. Az én édesapám száz esztendőt ért meg.’’ Kívánjuk az általa, világra segített tízezerrel együtt Szües néninek hatvan éves munkás­sága jubileuma alkalmából, Hogy továbbra is jó egészség­ben tevékenykedjen a legna­gyobb kincs, a gyermek vilég- rgjötte érdekében. (s. a.) 3200 ipari tanuló ; tanul megyénkben Megyénkben az ipari tanulók' száma a három esztendővel ez- j előtti 2400-ról 1961-re 3200-ra nö- j vekedett. Az ipari tanulók Zöme mezőgazdasági gépszerelő, gépla-i kutas, villanyszerelő, autószerelő, , kőműves, szabó, asztalos és la* hatos szakmákéit' tanul, j. A j200 megyei ipari tanulóból mintegy 1200-a* állami képzés­ben vesznek részt, a többieket a helyi ipar, vágyét a tanácsi vól- lakttok, szövetkezetek, magénku iparosok, ’ termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomá­sok foglalkoztatják. Sok «bába* közt elvesz a bútor-üveg — Kérem, a műit év május 31-én vásároltam egy Gyulai KombináUszckrényt a uyirhá- teri földműves szövetkezeti bú- toriisletben. 5130 . forintért. Végre hozzájutottam a kelendő bútordarabhoz, azonban elment a kedvem, mikor köaftiták, hagy üveg nincs hozzá Bos*- szankodtam, de végülis bele­nyugodtam, majd megérkezik zz üveg. Még ma sínes üvegem. Legalább ne fizettették volna ki velem a nemléteaő árut». — az egyik csalódott bútorvásárló, Takács Zoltán mondta el mind­ezt, de rajta kívül még tizen­egy hasonló panaszt monda­nának el ass ugyancsak csaíó­Tizenöt tialal kérte felvételét a l^lí?Z<»be Pairoliáu Pátrohán az új terrnelőszövet-1 szervezetbe. Ezen a taggyűlésen kezeli községben a napokban a J határozták el, hogy ifjúsági mmv fiatalok KISE-taggyűlést tartót-! kacsapatokat alakítanak, a két tak. Tanácskoztak arról, hogy a j tcesz ifjúsági versenyre hívja Zöldmező és Rákóczi Termelő-; egymást, s kidolgozzák u vétel- szövetkezetekben, hogyan lásson kedés feltételeit is. munkához a KISZ-szervezet, Dorogi Mihály, A választás megtörténte után a kisvárdai járási 15 fiatal kérte felvételét a KISZ- KISZ-bizottság aktívája. AU A* ■ Nyireg) hírt gftt&psn I Vállalat Veres veeoseí- : löl üzemébe sUtemény- i sütésben Jim» dagasz- I ! tót és vetőt gzonnaU ‘ ! belépésre. Jelentkezés: ' NyíretyMw, vöröahsd' | sereg «. », (151) Poresalma es Vidéke : Körzeti l'öldmávessíö' ; vetkezet egyszemélyes' [ jutalékos botijába szak- í képzett boltvezetőt ka­rca felvételre. Jelentke­zés a fi'éldmövesszövel- kezet központi Irodájá­ban. Útiköltséget felvé­tel eseam térítünk. (139) HtZ-tM.AIIáN szélé, házhelynek is alkalmas eladó. Borbá­nya, Pipacs u. 9. Ér­deklődni: Kert «. 12, i • ,v (Unva-vMsi Hízott sertés eladd. ttröBklodni délután Damjanich u. 14. (301) ,,t o TdrraelSezSvetkezetek, Vállalatok, stb. figye­lem! Istálló ablakok, vasajtók, v&sszerkezetek kóejiténet vállalja a Tiszáink!, Vegjeaipart Vállalati Aramseoigáltato Vál­lalatok figyelem! Vas- szerkezetek (yjjeggesz- tését vállalja a Tisza­lökl Vegyesipari Válla­Nem less «unó a • taiír«, u* mdensRue sä dauer et, oatie» .set MhHiKA t»aie> drier «anmeutv» megaslniU«, Kis* itr­I nö U, 19- szám. (äS) j felsig,« i S5—08, Arany János u. 9. alatti bérbás l, emele­tén i szoba, i hálószo­ba és mellékhelyiségek 3 szóba összkomfortos­ra elcserélhető. Máríöl- cji Józsefjté. (196) dőlt és Üveg nélkül mwtt vásárlók. Ki a. hibás? KJ ft felelős? A MÉSZÖV tud » panaszok­ról, \ izsgáKák is, de nem tör­tént változás. Kevés az üveg, túlterheltek az üvegesiszoldák, nem mi vagyunk 4 Hibásak — válaszolták. A nyírbátori bú­torüzlet vezetője Bardóczl Jó­zsef szintén megerősíti, éa hoz­záteszi : Sokszor sürgették már a Bútorértékesítő Vállalatot Pesten, az egyik fővárosi üveg- csiszolóból is próbáltak szerez­ni üvegeket, de hiába. Már a/i Állami Keieskedelmi Felügye­lőség is vizsgálta az ügyet, 4 rádió is foglalkozott a pana­szokkal. Bardóczi József még megjegyezte; rengeteg gondot okoz 4 bútorüvegek eljuttatása a, vásárlókhoz. Hibáztatta a Bútorértekesííő Vállalatot is, ahonnan esetenként úgy továb­bítják az üvegeket, hogy bele­helyezik 4 bútor egy-cgy fiók­jába, de nem írják ezt a bú­torra, így az. a kevés üveg ts, ami érkezik, törött, használha­tatlan. Végülis a sok ludas közül kJ az „első számú” ludas? Véleményünk szerint as dsé számú ludas a Bútorértékesítő Vállalat« aki elfogad bútorokat a gyulai üzemtől üvegezés nél­kül, sőt az üveggel együttesen kalkulált fogyasztói áron disz­ponálja közt ellenül Gyuláról Nyírbátorba és más helyekre a szállítmányokat. Nagy gond az üveg-hiány, tudjuk, de tehe­tetlen allgpot, hogy a bútorok zömét el tudják látni üvegek­kel, míg egy-két ember fele­lőtlensége miatt az említett ti­zenkét vásárlót ilyen helyaetbíi juttatnak. Figyelemmel kísérjük a 13 panaszos ügyét, s addig Is azt tanácsoljuk a bútorüzletnek, fizessék vissza a vásárlóknak az, üvegek arat. Nem keres«- Ifllvihetetlen, Nyíregyházán >s előfordult, hogy nem volt ele­gendő üveg, akiknek nem ju­tott, azoktól nyilván csak a kombioáltszekrény árát bértől,, nem pedig a« üveg árát in. Csak jobban vásárlók szemé­vel kell nézni a dolgot a ke­reskedelem, embereinek js. Növekedett megyénkben az njságelvasék és a tataiétos emfcere t széna — fálieiiesüette tervét a pesia A nyíregyházi postahivatal dol­gozói számos vállalást tettek az élüzem feltételek további teljesí­tése érdekében. A vállalások ér­telmében az elmúlt félévben a postahivatal dolgozói 198 mázsa tüzelőt é? 8382 forint értékű ad­minisztrációs anyagot takarítottak meg. A posta bevételi tervét 107,9 százalékra, a? elmúlt félévi hír­lapterjesztési tervet 108 száza­lékra teljesítette. Érdekes, hogy megyénkben 1959-ben a posta dolgozói 5800 képeslapot adtak el, s ez a szám 1900-ban több mint 50 009-re nö­vekedett. Növekedett a takarékbetét-ál- j lomány is; e téren a postahivatal 1 1 189 440 forinttal teljesítette túl 1 tervét A takarékossági hónap í idején a hivatal dolgozói 500 új í betétest toboroztak, majdnem 300 000 forint értékű új betétállo­mánnyal. TETSZIK A FIÚKNAK, ami­kor mondom; hagyjuk most a nagyszavakat, a „hivatalos" for­mát amíg ki nem fut a kelő tészta, árulkodjanak egy kiesit egymásról, önmagukról. Hát akkor azt jegyezze fel elő­ször, hogy a „főnök’’ Birtha Sa­nyi vőlegény lett,,, Kótics mag bolondja a bőrkergetósnek, per­sze még csak az ifjúsági labda­rúgó csapatban ,,, Herezku Jancsi a motorkerékpárjára büszke. Kál­lai Gyuri pedig akkor a legboldo­gabb, ha új ruhát vehet magára. Abban meg nála nines hiány, mindig olyan pedáns, tiszta, mintha gyufásskatulyából ugrott volna ki... Nevetünk, jókat, eleveneket; meg- mondjuk, hogy na, csak semmi szégyenlősköcjés, hiszen ez az igazság. Közben Huri István, a Nyírbátori Sütőipari Vállalat műszaki vezetőjének arcára jól­eső elégedettség ül ki: íme, nem a levegőbe beszélt, az újságíró most maga is meggyőződhet ar­ról, milyen talpraesett, eleven le­gényekből áll az ő ifjúsági bri­gádjuk, a „Szocialista brigád" cím várományosa. HŐSÜK CIVILBEN? — Uhel- né most fel a kérdést bárki, aki úgy vélekedik, hogy a smciaidaíu brigádok tagjai vaiamif.de „föl­döntúli" lények. — Nohiszan, egyéb se kellone ezeknek a fiúk­nak! Szívből nevetni kezdenének, hogy csak úgy zengene a terem. Aztán m/g ezt rhondánák: „Ugyan HETEN, mini a 99^onossok^ 4 kérem, mi is csak emberek va­gyunk, mint sokan mások.” Mert sgy évvel ezelőtt, amikor össze­dugták a fejüket; itt a lehetőség, legyünk mi is szocialista brigád, — akkor még álmukban sem gon­doltak holmi fantasztikus ered­ményekre. Csak arra: becsület dolga, no meg a pénztárca se Igen bánja meg... És múltak a na­HOGY IS ÉRTELMEZIK hát ezek az eleven tekintetű, kémény izmú kenyérgyári fiuk a szocia­lista brigád fogalmát? Hiszen rá­nézésre nem hinné az ember, hogy nem is olyan alaptalan vá­rományosává megtisztelő címnek. — Ügy — szól szerényen a „fő­nök”, Birtha Sanyi, — hogy ver­senyre hívtuk az „öregcsapatot”: SISBEIS£SI9SSiaB' HÉT FKHÉRSAPKAS legény, így vannak ők, heten, akár a go­noszok. — De csak most — igazítja a szót Birtha. —, Mócsán Laci a nyolcadik, csak ő most egy sza- badságost helyettesit a másik mű­szakban. Bólogatnak a helyesbítésre, meg mondják, hogy rendes „srác” a Laci, — de a „gonoszok”, megszó­lítás észrevehetően jólesik. Mert mit szólok hozzá, ők már sánta éj­jel-nappal együtt vannak, akár egy család. Még a szilvesztert sem tudták volna elviselni egy­más nélkül. Meg ha úgy jön ki a lépés, legnagyobb örömük, ha együtt mehetnek moziba, előadás­ra. Erre is telik a havi 1700-ból. Munka közben meg azt mondják; igaz, a Tripsánsaki „öregcsapat’’ tapasztaltabb, de igyekezettel meg lehet leckéztetni őket is. A LECKÉZTETÉS még tart, március végén állítják majd ki a „bizonyítványt”. S mi tagadás, ha a Birtha Sanyi ifjúsági brigádja tovább „bírja” az iramot —- ezen is biztosan nevetnek, mert mlaa- hogy bírják! -sp akkor mielőbb el­érkezik a nagy nap. Az a nap, amikor ünneplőbe öltözötten áll­nak ki a gyűlés elé, a többiek tapssal gratulálnak és ők átve­szik «... — Node kedves riporter! Addig még jobb iramot kell diktál­nunk; mutassuk meg, ki a legény a da­gasztó gépek mellett, ki süt jobb ízű, szebb kenyeret. Közben min­dig egymáson a szemünk. Ha va­lamelyik brigádtagunknak gyen- t óbban megy, segítünk neki ... Mert ügye, ők is emberek. Né­ha jólesik munka közben néhány szippantás a cigarettából. JJjni^tt soha nem áll le a munka, szíve­sen helyettesítik egymást. Azt már a műszaki vezetőtől tudom meg, hogy a dicséretes teljesít­mény mellett minden csütörtökön este nagy szomjúsággal isszák magúkba a szakma újdonságait. Valamennyien képezik magukat, elsajátítják a kepyérgyártás leg­modernebb módjait. Ezért van az, hogy a munkájukat megkönnyítő új gépekkel szinte néhány óra alatt megismerkednek és parancsolni tudnak nekik. pok, a hetek, gonddal, örömmel. A csupa fiatalokból, álló „együt­tes” tagjai is várták a szombato­kat, a vasárnapokat) egy jó bálért, izgalmas futballmeccsért, És ilyenkor váratlan fordulatok s jöttek. — Fiúk! Húsz mázsával több renyér kell. Segítsetek, így mondta Kűri elvtárs, s ők -■ Birtha, Kótics, Herqzku, Kál- ai, Baraesi, Kocsis, meg Péntek Pali — nem sokat take túri áztak: — Meglősz! — „vágták rá" szín- < ,é egyszerre, s miközben az el- ,sala-z ott randevú, a moaielö- (dás kezdete, vagy éppen a báli , senekgr szignálja jutott szeszük- ; », gyorsult a kezük szorgalma. 1 bacsüiat dolga: holnap is kell 1 tenyér a? embereknek.., 1

Next

/
Thumbnails
Contents