Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-24 / 19. szám

Világító átjelző táblákat állítanak fel Nyíregyházán A Közúti Igazgatóság megren­delésére újfajta jelzőtáblákat gyárt a nyíregyházi Vegyes Sze­relő Szakipari KTSZ. A közleke­désrendészeti táblákból egyelőre harmincegy darabot rendelt a Közúti Igazgatóság, s a tervek szerint február közepére készül­nek el azok. Az elkészítés után ctzonnal felszerelik valamennyit Nyíregyházán, a négyes számú főközlekedési útvonal mentén he­gyezik el, a Debreceni utcától «gészen a Morgó-temetőig. A kükére is dekoratív kiál­lításé útjelző táblákat föld­kábel csatlakozással kötik be a közvilágításba. A táblák belsejébe fénycsöveket szerel­nek, s a közvilágítás időtar­tama alatt ezek a táblák is üzemelni fognak, jelzik a gépkocsivezetők számá­ra az útirányt, figyelmeztetik őket. A biztonságosabb éjszakai köz­lekedést szolgáló, világító útjelző táblák újdonságszámba mennek a keleti országrészben, sőt mond­hatni az egész országban, hiszen eddig hazánkban csupán Székes- fehérváron működtetnek ilyene­ket. Mit tesz a termelékenység növeJése érdekében az ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat ? loth Károly vállalati /«mérnöfc tálassal Vállalatunk 1960. évi tervének teljesítése során sok tapasztalatot szereztünk, amit felhasználunk további munkánkban. Az 1959- ben elért szinthez képest 1960- ban 14,8 százalékkal emeltük a termelékenységet. Ez a fokozott gépesítésnek, az előző évinél he­lyesebb műszaki és egyéb szerve­zési intézkedéseknek, a dolgozók nagyobb munkalendületének az eredménye. Sokat segített az épí­tési határidők lerövidítéséért in­dított munkaverseny. Befejezték a leltározást | * szaboleebákai Búzakalász Tsz'hrn Az űj termelőszövetkezeti köz­ségben szépen halad a munka. A múlt héten pénteken befejezték a leltározást is. A szövetkezeti útra lépett gazdálkodók 97 lovat, S3 szarvasmarhát, 9 vetőgépet, 157 szekeret, 71 lószerszámot, 72 ekét és boronát, 45 lókapát és 1 hengert vittek a Búzakalászba. Leltárba vették a 124 pajtát is, melyeket jól fognak hasznosí­tani a dohánytermelésével. Kö­zösbe került 45 vagon vetöburgo- nya, 130 mázsa szemeskukorica, 11 mázsa napraforgó,' 25 mázsa esillagfürt. Szabolcsbákán felké­szülve várják a tavaszt. Híradás Anarcsról A második ötéves terv idő­szakában a termelés emelke­désének kétharmadát a mun­ka termelékenységének növe­lésével kell elérnünk. E célkitűzés vállalatunk elé is fokozott követelményeket állít s további tartalékok felkutatását és feltárását teszi szükségessé. A nagy feladatot a vállalatnál egyrészt vállalaton kívüli ténye­zők érvényesítésével, másrészt vállalaton belülivel kívánjuk megvalósítani. További gépesítés szerepel a tervünkben. A gépkihasználási fokot 10—12 százalékkal akarjuk javítani. Többek között a prog­ramozásban meghatározott gépi ütemterv betartásával akarjuk ezt elérni, továbbá jobb TMK munkával, a gépjavítás tökélete­sítésével és a gépkezelők szakok­tatásával. Megköveteljük az épí­tésvezetőktől, hogy a munkahe­lyeken a legmegfelelőbb gépeket alkalmazzák és a gép folyamatos munkáját biztosítsák. Rendszeresen tovább végezzük s „veszte- ségido tanulmányok” készíté­sét és felhasználását. Januárban és minden hónapban j a vállalatnak egy munkahelyén egy kőműves, ács, segédmunkás és betonos brigádról veszteség­idő tanulmányt készítünk, A fel­színre kerülő hiányosságokat megszüntetjük. Az egyösszegű munkautalvá­nyozás fokozottabb mérvű beve­trágyázott földbe. A tagok saját istállójukban végzik el az elő- csiráztatást. Megszerveztük a munkaegységszámítási tanfolya­mot is, melyet Móré Imréné pe­dagógus vezet. ★ A REGI. AZ EGYETÉRTÉS Tsz-ben is többen beléptek az anarcsi gazdák közül. A tervek­ről Moldvai Ferenc elnök a kö­vetkezőképpen nyilatkozott: — Az átszervezés folyamán 124 taggal gyarapodtunk. Most 920 hold földön gazdálkodunk. Közepes lesz a zárszámadás, 28 forintot ígér egy munkaegység. Már befejeztük a leltározást, 40 lóval, 20 kocsival, 20 ekével, 10 fogassal és boronával gyarapod­tunk. Megkezdtük a takarmá­nyok összehordását is... Ügy döntöttünk. hogy ősszel 60 hold gyümölcsöst telepítünk, s így 120 hold gyümölcsösünk lesz. Az ötven hold csíráztatott burgonya mellett 20 hold diny- nyét is kívánunk termelni. Úgy gondolom, hogy a két szövetke­zet vezetősége segítve egymást szép eredményeket érhetünk el ebben a gazdasági évben. ß tavaszi parkosításra készülnek Bár még javában tart a hi­deg idő, kemény jégpáncél bo­rítja az utakat, a Városgazdál­kodási Vállalat kertészetének üvegházaiban már a tavaszra ké­szülődnek. Szaporítják a begó­niákat, agerátumokat, stb., szem­zik és szaporítják a magastör­zsű rózsákat, hogy a tavaszi par­kosítási munkák kezdetére meg­felelő mennyiségű virág és dísz­növény álljon rendelkezésre. Bíznak abban, hogy meg tudnak felelni a tavaszi parkosítás fel­adatainak, sőt azon igyekszenek,, hogy az elmúlt évinél is több virágot, növényféleségeket ültes­senek ki a város utcáira, tereire, hogy minél szebbé tegyék Nyír­egyházát. TAVASSZAL MÁR az új, Rá­kóczi néven alakult termelőszö­vetkezet is megkezdi közös mun­káját. Az új gazdaság tagjai egy­hangúlag ifjú Dajka Kálmánt választották elnöküknek, aki négy gimnáziumot és aranykalá­szos gazdatanfolyamot végzett. Az új elnök a következőket mondta terveikről: — Már megkezdtük volna a szántást, de sajnos a fagy „meg­érkezett’“. Ügy határozott a tag­ság, hogy 75 hold gyümölcsöst telepítünk, s köztesként rózsa- barackfákat ültetünk. Ezek addig hasznot hajtanak, míg az alma­fák termőre fordulnak... Tervbe vettünk 30—40 holdon csírázta­tott burgonya termelését is, jól Jegyzetek Nyíregyházáról 21 millió forintos népgazdnsági eredmény újításokból Szabolcsban A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa mellett működő műszaki és újítási bizottság értékelte a me­gyei újítási mozgalom I960, évi számszerinti eredményeit, közölte velünk Ribóczy Pál, a bizottság vezetője. Az 1959-es évhez viszonyítva, amikor az újításokból származó népgazdasági eredmény csak a nyolcmillió forintot haladta meg, az 1960-as évben a legfrissebb értékelés szerint 21 millió 287 ezer forintot eredményeztek a különféle újítások. Mindez csak úgy vált lehetsé­gessé, hogy a hároméves terv befejezésének időszakában jelen­tősen megnövekedett dolgozóink kezdeményezése, alkotókészsége. S ez az eredmény egyben feljogo­sít bennünket arra a reményre, hogy a második ötéves terv évei­ben ez az eredmény tovább fog javulni. Ezek után a gazdasági vezetőkön a sor, hogjr jobban ka­rolják fel az elfogadott javasla­tok bevezetését. zetése érdekében a most érvény- belépetetett új normáknál és ahol erre lehetőség van, a munkákat egyösszegű mun- kautalványozás alapján vé­gezzük el. Az eredményeket havonként ér­tékeljük és a célkitűzések gya­korlati keresztülvitelét rendsze­resen ellenőrizzük. Fokozott munkahelyi ellenőr­zések útján és nevelő munkával tovább szilárdítjuk a munkafe­gyelmet, különös figyelemmel a hétfői kezdésre és hétvégi befe­jezésre. Az igazolatlan mulasz­tás ellen hozott az üzemi tanács olyan szigorú határozatot, hogy egynapi igazolatlan mulasz­tásért a dolgozó nyereségré­szesedését 20 százalékkal csökkentjük. Szakmánként megvizsgáljuk a" béraránytalanságokat és ahol art tapasztaljuk, hogy az eddig al­kalmazott irányakordok nem eléggé ösztönzők a szorgalmas munkára, ott fnegfelelő intézke­déseket teszünk az ösztönzésre. A termelékenység emelése cél­jából az 1961. évi kezdéaű nyíregy­házi lakásépítkezéseknél meg­szervezzük és bevezetjük » folyamatos építésszervezést. A jobb gépkihasználási fok biz­tosítása, az önköltség csökkentése és az építési határidő lerövidítése érdekében a nagyobb építkezése­ken, — és ahol erre mód van — bevezetjük a kétműszakos mun­kát. Amikor leszáll Nyíregyházán a fehér éjszaka, elnéptelenednek az utcák... (—haitiméi) „Örömmel’’ olvastam a sajtó hasábjain a napokban, s bi­zonnyal „örömmel” vették tu­domásul a kezelés alatt álló be­tegek százai is azt a tényt, hogy az SZTK rendelési kör­zeteket újjólag fel —, illetve a körzeti orvosokat ismét el­osztották! Hogyisne örülne az ember! Holnaptól kezdve új körzeti orvosom lesz! Ismerkedhetünk egymással... Kezdheti rajtam, valami számtalan jelenleg is kezelés alatt álló új betegének megismerését, azok betegségei­nek, kezelési módozatainak „ki- tapogatását!” Kedves Illetékesek! Nem le­hetne az ilyen személyi cseré­ket, átcsoportosításokat ép­pen a kezelés alatt állók ér­dekében — a minimálisra csök­kenteni?!! REPÜLT A SZÁZAS, zengett a húr és a Balogh Zoli csere­bogár szeme úgy ragyogott, mintha legalábbis belülről ki- subickolta volna. Hogyne ra­gyogna, mikor három hete most húzza először, mert most mu­latnak igazán a magyarok! Tudniillik ez a falu most billent át, és olyan jó beleszór­ni a maradék izgalmat a Zoli muzsikája mellett a szélbe! Mikor aztán kifáradtak a torkok és a cimbalomra ke­rült a hegedű, Zoli nagy óva­tosan odasomfordált ahhoz az emberhez, aid a mulatók között volt ugyan, de nem ebben a fa­luban lakott. Más szóval még tegnap 6 is agitált. — Mondja már elvtárs — szólítja meg — hát mivelünk ezután mi lesz? — és olyan kétségbeesett arcot vág hozzá, mintha ezen a januári napon a búzáját verte volna el a jég? — MI LENNE — nevetett hö- työgve a kérdezett, mert soha nem volt elrontója a mókának — mentek kapálni és kész. Vhm, — keseredik el egyből Zoli, — de ha mégis hegedül­ni kell! — feszegeti tovább a dolgot, mint aki mindenáron a kaptafánál akar maradni. — Hát... azért is munkaegy­séget kaptok majd — vágja ki Munkaegység a választ minden gondolkodás nélkül az ember. Zoli szemével Htokban a banda felé int. — Dikháljátok mán te, — mond­ja vele, — ez visz bennünket vízre! — Hál azstán, mennyit ka­punk abból az egységből? Vagy mibül egy nótáért? Tessék mán mondani, — óvakodik elő a legfontosabbal a nagybőgős. Mert, hogy kapnak, hát kap­nak. Kaptak ők máskor is, de mennyit ez a döntő. — MENNYIT? Mennyit na. És most a kérdezett van baj­ban mert a tekintélyre nem­csak az íróasztalnál kell vi­gyázni! Mondjuk — folytattaj az ember, egy ugrás, azaz csór-! dds kettőtized, egy hallgatói nóta három, mondom attól függ,) mennyi benne az érzés. Hisz! értitek!? . .** I Hogyne értették volna, mi­kor hazafelé menet is azon vitatkoztak. Azon, amit olyan békésen hallgattak végig az öreg Szamos sokmindent meg­ért nyárfái. — Kettőtizsed, mi azs — mondja fitymálva Zoli. — Nem igazs, mert három. —Három az a hallgató, te. Mit kevered össze, igazítja helyre a konírás. — Hát azstán, akkor is... — Te... egyet meg elfelejtet­tünk, az anyámat... Mondja a nagybőgős nagy megijjedve. — Mii fe? — és úgy állnak az elmosódó holdvilágon, mint a kísértetek.• BIZONY, A DARU MADÁR? Mert abban aztán Zoli szerint is benne van minden, benne még az is, amit nem lehet egy­séggel mérni. De nem ám! Szállási TÁszló. Filmszínházaink elkövetnek mindent, hogy évről-évre emel­jék a nívót, s jobbnál-jobb- filmek bemutatásával elégítse;';, ki a közönség ezen a téren is egyre növekvő igényét, de... Kedves Moziüzemi Vállalat! Annyi bátor kezdeményező; mellett nem lehetne a négy filmszínházunk valamelyiké­ben, mondjuk minden félhó­napban 3—3 napig a friss ma­gyar-, világ-, valamint sporthír­adókat „esetleg” tudományos, ismeretterjesztő, s rövid kultúr- filmeket vetíteni önálló műsor keretében! Ügy érzem, hogy sok száz nyíregyházi' mozilátogató őszin­te elismerését vívnák ki ezzel. Kenyérbolt a Kossulh-leren! Polcai majd mindig tele van­nak friss, ropogós süteményfé­le Bégekkel, kenyérrel. — Csak, csak... egy kicsit szűk a ke­resztmetszete! Ügy értem, szűk maga az egész bolt erre a célra, s úgy néz ki a pillanat­nyi helyzet ráadásul, hogy fut- ballnyelven szólva , 3:0 a bolt javára a vevőkkel szem­ben! De miért... Az eddig be­vált gyakorlatot — hogy » kiszolgálónál fizetett egyenesen a vevő — megszüntették! Mert ugyebár higiénia is van a vi­lágon, bár városunkban a ha­landóság ebből kifolyólag az­előtt sem volt magasabb mint most! Viszont mi van ma?!! Mondjuk délután 5 óra: at dolgozók rohama hazamenetel előtt az élelmiszerboltok ellen. Most érkezik friss kenyér, eset­leg az a finom kilós! Hajrái! Egy bevetés a tömegbe, s rajta keresztül a pulthoz, hogy a ke­resett cikk van-e, utána sod­ródás a pénztárhoz, s végül újra a pulthoz, s még egy rö­vid közelharc. Majd testben- lélekben megtörve az utca for­gatagában!!! ÍR. V.f *

Next

/
Thumbnails
Contents