Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-02 / 2. szám

Tyúkod vezet a mélyszántásban 1960. ltözségfejleszfési mérleget új kultúrházak, tantermek, több fény, jobb utak a községekben A Gépállomások Igazgatóságá­nak legutóbbi kimutatása alap­ján a megye 16 gépállomása kö­zül a Nyírmadai Gépállomás áll az első helyen, ha az egész évi teljesítményt vesszük alapul. Azonban mégsem ezt tekintjük most meg alaposabban, hanem inkább a mélyszántásra irányul a íigyelem. Ez ugyanis a leg­fontosabb a gépállomások mun­kái közül jelenleg. Egyrészt azért, mert tavasszal az a téesz lesz előnyben, amelyiknek a leg­több mélyszántása lesz, másrészt pedig azért, mert még sok he­lyen most is lehet mélyszántást végezni. A Tyukodi Gépállomás 00,5, százalékos teljesítménnyel áll az első helyen. Utána Nagyhalász következik 81,1 százalékkal. Minden dicséretet megéldemcl- nek a tyukodi traktorosok ezért az eredményért, hiszen senki sem vádolhatja őket azzal, hogy kedvezőbb helyzetben voltak, vagy vannak, mint a többiek. Náluk is annyi eső esett, mint másutt és talajviszonyaik sem jobbak, mint bárhol a megyé­ben. Néhány gépállomás még a fe­lét sem teljesítette a tervének, de a többiek is javíthatnak még a helyzetükön, ahogy az idő en­gedi. , 1960-ban a községi tanácsok nagy munkát végeztek a közsé­gek fejlesztése érdekében. A köz­ségfejlesztési alapon kívül nagy mértékben támaszkodtak a társa­dalmi erőforrásokra,1 a dolgozók önkéntes társadalmi munkájára is. így valósulhattak meg min­den járásban az új létesítmények, így gazdagodtak a községek sok újdonsággal. Gazdagodott a csengeri A csengeri járás 5500 folyómé­ter betonjárdát, kapott 5000 négy­zetméternyi területet parkosítot­tak, 5 új kút létesült, két orvosi rendelő, egy óvoda, művelődési ház épült Tyúkodon. Három köz­ségi tanácsházát felújítottak, két tantermes iskola épült a járás­ban. és vásárosnaményi járás A vásárosnaményi járásban 4722 négyzetméter szilárd burko­latú járda, 4335 négyzetméter kövesút épült, kultúrházat ka­pott Beregdaróc és Ilk továbbá három községet kapcsoltak a fa­luvillamosításba, egy orvosi ren­delő, két tűzoltószerlárat építet­tek. Kádfürdő Tiszalökön, neonosítás Nyírbátorban Jókedvvel, vidám hangulatban köszöntették megyeszerte az űj esztendőt Mátészalka, Kssvárda és Nyírbátor szilvesztere Nem volt hiány szilveszterkor cszem-iszomban, jó hangulatban. Népes, jókedvű tömeg jellemez­te mindenhol a megyében az idei szilvesztert. Mindenütt zsú­folásig megteltek a szórakozóhe­lyek, vidám társaságok gyűltek össze batyusbálozni a lakásokon, ez utcákon egész éjjel luftbal­lonok, papírcsákók virítottak, szóltak a papírtrombiták, s ta­lán még soha ennyi pezsgősüveg nem durrogott, mint most éjfél­kor. A dolgos, eredményes esz­tendő után jól szórakozhattunk, s vidáman, sok reménységgel köszöntöttük az új esztendőt. .. „Telt város“ nyíregyházán Nemcsak a szórakozóhelyek, az utcák is megteltek szilveszter éj­szakáján Nyíregyházán. Botrány­ról, verekedésről nem érkezett jelentés. Békésen, vidáman szó­rakoztak a nyíregyháziak. A nyíregyházi mozikban min­den jegy elkelt. Nagy sikere volt itt is — mint más szórako­zóhelyen •— a tombolának. A színházban ugyancsak mindhá­rom előadáson megteltek a szék­sorok és hálás tapssal jutalmaz­ták a vidám szilveszteri műsor előadóit, a miskolci színészeket. Robbanó zsákbamacska, rekord-bevétel a szórakozó­helyeken A 240 férőhelyes Szabolcs-ét- feremben külön 120 pótszéket állítottak be. de ez sem bizo­nyult elegendőnek. Az utcán százával várakoztak a bejutásra s szórakozni vágyó emberek. A szilveszter éjszakáján több mint 10 000 forintos bevételt könyvel­hettek el ebben az egy étterem­ben. A jó hangulatról nemcsak a zenekar, hanem a debreceni Csokonai Színház 11 tagú mű­vészbrigádja is gondoskodott. A kisorsolt szilveszteri malacokat Guszev telepiek, a pezsgőket, tortákat fiatal házaspárok nyer­ték. Nagy sikere volt a robbanó zsákbamacskának és mulatságos tartalmának: a miniatűr éjjeli­nek, gyűrűnek, fél fülbevaló­nak, totó-pénznek, műbajusznak. A mulatság tetőpontja éjfélkor volt. amikor kialudtak a villa­nyok, a közönség együtt énekel­te a Himnuszt, pukkantak a léggömbök, durrogtak a pezsgős­üvegek. Még az idegenek is megcsókolták, megölelték egy­mást és mindek! mindenkinek boldog új esztendőt kívánt. Ugyancsak telt ház, s hasonló szórakozás várt a vendégekre az Annában, meg a többi vendág- látóipari egységnél. A Béke cuk­rászdában kizárólag a fiatalok szórakoztak, reggelig táncoltak. Sóstóra egész éjjel telt, pót­kocsis villamosok hordták a ven­dégeket. Itt is jó hangulatban szórakoztak a vendégek, s mint­egy 36 000 forintot forgalmaztak a szórakozóhelyek, Nyíregyházához hasonlóan, a megye járási székhelyein, s a nagyobb községekben mind zsú­folásig megteltek a szórakozóhe­lyek. Mátészalkán nagy . tömeg vett reszt az üzemek mulatságain is. A KPVDSZ és a Vegyesipari Vállalat mulatságain vidám mű­sorokat rendeztek. A községi ta­nács a tanácstagoknak, a leg- iobb társadalmi munkát végzett dolgozóknak rendezett szilveszte­ri mulatságot. A szálkái kultúr- ház minden helyisége megtelt: mintegy 400 szálkái szórakozott itt vidáman, kulturált körülmé­nyek között. Jól töltötték a szilvesztert Kisvárdán is. A Fémszerelvény- árugyár, a KIOSZ, a ktsz-ek, s a kisebb üzemek dolgozói együtt szilvesztereztek üzemeikben. De jól szórakoztak a kisvárdaiak a járási tanács, a rendőrkapitány­ság, a földművesszövetkezeti ét­terem és a zenés cukrászda ren­dezvényein is. A nyírbátori moziban a Cse­hov regényéből készült „Kutyás hölgy” című nagysikerű filmet vetítették, majd kisorsolták az újévi malacot és egyéb nyere­ménytárgyakat. Az eszpresszóba 30 pótasztalt raktak, s a cuk­rászdában sem lehetett volna még egy tűt sem elejteni. A Kakukk-vendéglő, s az Utasellá­tó étterme is megtelt. A kultúr- házban szilveszteri bál volt, a tanács, a dohánygyár és a többi üzem dolgozói, vállalataiknál szó­rakoztak. Jó volt, kedves volt. Ilyen fogadtatás után bizonyára nem lesz szűkmarkú örömben, kaca­gásban 1961.. i Felépült a Tiszavasvári Szor­galmatos telepi kultúrház, kiló- métetes makadám út épült Tisza- dadán, Tiszalökön pedig 9 kádas népfürdőt létesítettek. Tiszado- bon két kilométerrel bővült a vil­lanyhálózat. Nyírbátor 1960-ban mentőállo­mást, kit tantermes Iskolát ka­pott és 1400 méteren neonosítot- tak. Nvírlugoson buszgarázs és óvoda, Nyírbátorban és Nyírmi­hálydiban politechnikai műhely- terem létesült, Nyírpilisen és Pi- ricsén pedig villamosítottak. A nagy káliói járásban 12108 folyóméterrel bővítették a vil­lanyt, 832 folyóméterrel pedig a műút-hálózatot. A járás területén 9000 négyzetméter járdát építet­tek, továbbá kilenc kádas meleg­fürdőt Nagykállóban, egészséghá­zat Biriben és kultúrházat Bal- kányban. Jéggyár, vízmű, sportpályák Új, előnyös általános vagyonbiztosítás a termelőszövetkezetek részére A fehérgyarmati járás terüle­tén is szép eredmények születtek. Felépült a kultúrház Cégénydá- nyádon, tanáesháza épült Penyi- gén, jéggyár Fehérgyarmaton, 8 kilométeres új villanyhálózat, három kút, 15 243. négyzetméter új járda. A nyíregyházi járásban új jár­dát kapott Gáva, Vencsellő, Ke- mecse és Rakamaz. Révház épült Tiszabercelen, új parkok létesül­tek Kótajban, Szabolcs községben, orvosi lakás Ibrányban, törpe víz­mű Vencsellőn, művelődési ház Nagyhalászom, Nyírturán három tantermes iskola, sportpályák Bal- sán, Gáván, Paszabon. Ezen kívül a járás területén hét új Xúrottkút létesült és 12 300 méterrel bőví­tették a villanyhálózatot. Szép eredmények születtek a községfejlesztés terén a többi já­rásban is, s minden remény meg­van arra, hogy 1961 még több kellemes meglepetést hozzon a szabolcsi községegnek. —Btí— Az Állami Biztosító 1961. ja­nuár 1-től vezeti be a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek álta­lános vagyonbiztosítását. Ez az űj, összevont biztosítási forma magába foglalja a termelőszö­vetkezetek teljes tűz-, vihar-, villám-, jég- és állatkár - elleni biztosítását és kiterjeszthető gép­járművek és szállítmányok biz­tosítására is. A korábbitól elté­rően fedezi a termelőszövetke­zetek részére az árvízkárok öt­ven százalékát — az árterülete­ken bekövetkezet vízkárok kivé­telével. Az összevont általános bizto­sítás díja kedvezőbb, mint a korábbi, külön-küiöu eszközölt biztosításoké volt s ugyanakkor a termelőszövetkezetben bekövet­kezett kárcscdások után a tsz egyben kapja meg a felmért ká­rok ellenértékét. Csak egy példát kiemelve: lé­nyegesen kedvezőbb a korábbi­hoz viszonyítva a tűzbiztosítás díjtétele. Az eddigi holdanként 5,20 forint helyett 4 forint a tűzbiztosítás! díj s ez kiterjed a mezőgazdasági épületeken, ter­ményen. felszeretésen kívül min­den termelőszövetkezeti lakóépü­letre és ipari létesítményekre is. Jégbiztosításnál biztosítási vé­delem alá kerül a termelőszövet­kezet minden növényfélesége — i várható terméshozam, vagy termelési érték alapján. Az ál­latbiztosításnál megszűnik az eddigi évközi szaporulatjelentés is a szaporulattól függetlenül védelem alá kerül minden saját ás idegen szaporulat — külön bejelentés nélkül. Ezenkívül szarvasmarhánál, lónál cs a ju- hoknál az eddigi hat hónapos kor helyett már három hónapos, sertéseknél a hat hónap helyett két hónapos kortól kezdve jár a kártérítés. A termelőszövetkezetek össze­vont általános vagyonbiztosítása esetén a biztosító külön biztosí­tási díjengedményt — tíz száza­ikét — ad. Ez az engedmény a külön-külön megkötött bizto­sítások esetében korábban nem T'ettc meg a termelőszövetkeze­teket. 210 holdon halastavat, 2450 holdon öntöző telepet létesítenek a termelő- szövetkezetek A Nyíregyházi Vízügyi Igazga­tóság területén — nem tartozik hozzá az egész megye — három helyen üzemelt halastó az elmúlt évben. A nagykállói, Dózsa, a nábrádi Békeharcos és a tiszabe- csi Űj Élet Tsz-ben 138 holdon volt összesen halastó. Egy he­lyen, az Ököritófülpösi Szabad Föld Tsz-ben létesítettek új ha­lastavat 48 holdon. Az idén már ez is üzemelni fog. Ebben az évben több mint két- szeressére növelik a halastavak nagyságát. A nagyhalászi Petőfi Tsz két éve nem működő 24 holdas tavát felújítják és 210 hold nagyságúra bővítik. A beru­vvy »ff» •* v <4 ^a^,aAAAAA,AAAAAAAAAAAAAAAAÄAAAAAAAAA>ä AZ ÖPÁLY1 KOSSUTH TSZ tanyaközpontját szorgalmas munkával teremtették a leikes szövetkezeti tagok. Ezt a két scríés- fiaztaíót is saját cpítőbrigádjuk készítette. Ebben 49 l'iaskocának van hely. / házás összege kétmillió fo­rinton felül lesz előrelátha­tólag. Ezzel a létesítménnyel együtt jö­vőre már közel négyszáz holdas területen tenyésztenek halat az igazgatóság területén. Természetes, hogy ennek nem­csak az illető téeszek jövedelme szempontjából lesz nagy jelentő­sége, hanem Nyíregyháza és az egész megye hal ellátása szem­pontjából is. Még nagyobb arányú a fejlő­dés az öntöző telepek létesítőé­ben. 1959-ben nem egészen 708 holdon működött öntöző berende­zés, 1960-ban pedig már 1404 holdon, tehát több mint kétszere­sére növekedett. Ebben az évben 2450 holddal növelik az öntözéses területet a tervek szerint. 1700 holdon permetező üzemelésű telepet, 500 holdon rizstelepet és részben takarmányos forgónak készülő telepet, 250 holdon pe-’ dig — a megyében először — szántóföldi barázdás öntöző tele­pet létesítenek. Idei üzemelésre már nem vál­lal az igazgatóság tervezést liléi­vé kivitelezést, az eddigi megren­delésnél nem bír többet a kapa­citás. A jövő évi létesítményeket azonban jó, ha már most tervbe veszik a termelőszövetkezetek, hogy az igazgatóság időben elvé­gezhesse a tervkészítést, az elő­készületeket, az anyagot besze­rezhesse. >

Next

/
Thumbnails
Contents