Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-19 / 16. szám
Vlféf proletárjai egyotdljefk XVIII, ÉVFOLYAM, J6. SZÁM Ára 50 fillér 1961. JANUAR 19, CSÜTÖRTÖK Téli teendők u gépállomásokon Az elmúlt esztendő a szövetkezeti járások gépállomásait a szokottnál nagyobb próba elé állította. Egyes gépállomások körzetében a szövetkezeti terület három-négyszeresére növekedett, a géppark pedig meg sem duplázódott. Természetesen az előző években sok ki nem használt kapacitás volt a gépállomásokon, amit az elmúlt tavaszon munkába tudtak állítani. Mindezek ellenére nagy feladat hárult rájuk és általában ezt jól is oldották meg. Ha a rendkívüli időjárás nem jön, mindenütt tervszerűen elvégzik a munkát. Ezen a télen az egész megyében fordulóponthoz érkezett a mezőgazdasági termelés átszervezése, tavasztól kezdve minden gépállomás körzetében csak nagyüzemek lesznek. Közel 300 ezer hold szántóval szaporodik a szövetkezeti terület, tehát majdnem kétszerese lesz a tavalyinak. Az új gépek száma ezzel egyáltalán nem áll arányban. Egyik évről a másikra, vagy még ennél is rövidebb idő alatt nem lehet a gépek ezreit „elővarázsolni”. A lovak ugyan fognak dolgozni, de az alapvető munka többsége ennek ellenére is a gépállomásokra vár. A feladat tehát sűrítve így hangzik: a területhez viszonyítva kevesebb géppel több munkát végezni. Hogyan? Jobban ki kell használni a gépeket, növelni az egy traktor egységre jutó teljesítményt. A múlt évi példáit azt mutatják, hogy ezen a területen egyes gépállomások között igen nagy különbségek vannak. A Nyírbátori Gépállomáson például minden traktoregységre 1040 normálhold teljesítmény jut, 950 normálholdon felül teljesítettek a Mátészalkai, Fehérgyarmati és Nagyecsedj Gépállomások, viszont három gépállomáson még a 800 normálholdat sem érték el. Kétszáz—kétszázötven r.or- málhold traktoregységenként, ez igen nagy különbség. Mi a teendő a mostani időszakban, hogy javuljon a gépkihasználás? Mivel tél van és a mezőn csak akkor lehet dolgozni, ha az időjárás engedi, első dolog a gépjavítás. A gépjavítással jól állnak a gépállomások. December végéig fő és folyó javításra 964 darab traktort irányoztak elő és 1031 darabot javítottak ki. Ekéből 930 helyett 1028 darabot és így sorolhatnánk tovább a vetőgép, kultivátor, sőt a kombájn és cséplőgépjavítást is. Az új esztendő első napjain még inkább meggyorsult ez a munka. Ha az alkatrészhiány egyes ( javításokat nem akadá- vczná, már előbb lennének. A legtöbb gépállomáson 6—8 gép ott áll készen csak az alkatrészt várják és félnap múlva már üzemképes is lesz. Az igaz, hogy golyóscsapágyat nem tudnak készíteni, de a gépállomások egy része az utóbbi években igen modern forgácsoló és egyéb gépeket kapott, amivel sok alkatrészt fel lehet újítani, használják hát ld ezeket a lehetőségeket maximálisan. A javítás számszerű ütemével nincs baj. A minőséget a nyilvánosságnak majd a tavasz mutatja meg, na újra munkába indulnak a gépek. A gépállomásokon azonban ma már olyan szakemberek vannak, akik a műhelyben is meg tudják állapítani, hogy egy gépet kijavítottak-e lelki- ismeretesen vagy csak „bezsírozták” és mehet. Nagy felelősség hárul a minőségi ellenőrzésre, mert a nagy teljesítmény első feltétele a jól kijavított gép. Nemcsak szégyen, hanem népgazdasági kár is lenne, ha úgy javítanának a gépállomások egyes munkagépeket, mint a tiszaszalkaiak tavaly, hogy az elevátorok mire megérkeztek a cséplési helyre, már hasznavehetetlenek voltak. A megnövekedett- terület azt kívánja, hogy a gépek szinte egytől-egyig két műszakban dolgozzanak. Ez a nagyobb igénybevétel is megkívánja az elmélyültebb, jobb minőségű munkát. A gépállomásokra érkezett és érkezik is új gép. Most van annak is az ideje, hogy a traktorosok megismerjék az új típusú gépeket, vagy az új traktorosok megismerkedjenek azokkal az alapvető dolgokkal, ' ami nélkül jó munkát végezni nem tudnak. A tanulásnak két módja van: egyik a tényleges oktatás, a másik pedig a gépjavításban való részvétel. Gyorsabban halad a javítás is, ha többen végzik, de legfontosabb nyereség, hogy a traktoros megismerkedik a gépének ..belsejével'’ is. Minden kis hiba javítására nem „teremhet’’ ott a körzeti szerelő. Javítani a gépieket, képezni az embereket, erre való a tél, de amikor engedi az időjárás a mélyszántást, a trágyahordást is végezni kell, mert minden hold felszántásával előbbre leszünk, kevesebb marad tavaszra, hamarabb kerülhet a mag a földbe. A fő munkaszezon a tavasz, a nyár és az ősz. de az alapot megvetni, a gépeket kijavítani és az embereket felkészíteni most keli; ezek a legfontosabb teendők mcst a gépállomásokon. Cs. B. Vigyázat: giccs! (1. oldal) Spuri Gjurs-, gépíró órán ismerkednek az adminisztrációval a Kölcsey-leánygimnázium tanulói. UJ orvosi kóssttlókek a rendelőben, — 5000 forint könyvre« — film vetítés ói ismeretterjesztés mellett Jót foglalkoznak szociális, kulturális kérdésekkel a doJaánytermentalógyórban Mindig is sok gondot fordítottak a dohányfermentálógyárban a dolgozók kulturális, egészségügyi kérdéseinek megoldására. Kitűnően felszerelt orvosi rendelő áll a betegségek megelőzésére. Most újították fel röntgenkészüléküket, 26 ezer forintból. Űj ÉKG szívvizsgálókészüléket vásároltak, foghúzószéket, s rövidhullámot is használhatnak. Az egészséges munkahelyek megteremtésével is harcolnak a betegségek ellen. A művelődési feladatokat is igényesen oldják meg. Ebben az évben például 5 ezer forintot áldoznak a könyvtár bővítésére. Az ismeretterjesz- tási előadásokon, amelyeket rendszeresen minden két hétben megtartanak az úgynevezett Munkásakadémia keretében, — filmeket is vetítenek. Most kedden a népművészet nemzetközi sajátosságairól hangzott el előadás. Kísérőfilmként a Pásztortánc és a Párnatánc című filmeket vetítették. Ezeket az előadásokat 40—60 hallgató előtt tartják meg. Kihasználják a klubhelyiséget is. Itt gyakorta a KISZ rendez teadélutánokat, ahol nemcsak szórakoznak, de hasznosan töltik idejüket a fiatalok. Nem véletlen, hogy a gyárban közel százan vesznek részt iskolai oktatásban, szakmai továbbképzésen. Közülük harmincán technikumot. heten egyetemet végeznek. Próbál, készül a tánccsoport, s a színiátszócsoport is. Legközelebbi programként az üzem farsangi estjét tűzték maguk elé. Nyfriit es Petneháza szövetkezeti Rozsig A bakta|órántházi járásból jelentették, hogy újabb két községgel gyarapodott a szövetkezeti falvak száma, Nyírtéten és Petne- házán a közös gazdálkodás mellett döntött a község valamennyi dolgozó parasztja. A megszilárdító bizottság már meg is kezdte az előkészületeket a közös gaz- dal kod as kialakítására. Versenyezzünk: ki gyűjt több hasznos buliadéüot Űttftrö röpgylilés a Nyíregyházi V. számú általános iskolában Az utóbbi időben gyakran szó- bakerül a takarékosság ügye. örvendetes. hogy az elhasznált anyagok gyűjtéséről is egyre több helyen beszélnek. Emlékeznek az iskolások a korábban lezajlott hulladékgyűjtési kampányokra; az ipar vezetői pedig arra, hogy nem volt jelentéktelen ez a mozgalom. Tegnap délelőtt, amikor a nyíregyházi V. számú általános iskolában Hertelendi Sándorné iskolaigazgató röpgyűlésre hívta össze az iskola úttörőit és elmondta nekik a fiait leírt sorokat, hamar kitalálták a pajtások, hogy itt nagy szükség lesz rájuk. Nagy érdeklődéssel figyelték azt az újságcikket, amelvet a Debreceni Napló január 12-i száma közölt a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola úttörőinek kezdeményezéséről. A cikkben tulajdonképpen arról van szó, hogy send előadátaorosat a nőtanáct i** a »eneiakola kiisöa rendezvényein az iskolák úttörői járjanak elől jó példával és végezzenek rendszeres hulladékgyűjtést. Havonta 1 napot szenteljenek erre a népgazdaság érdekében. Ugyanis a hulladékgyűjtést jutalék ellenében emberek végzik kisebb eredménnyel, mint amit az iskolák tanulói el tudnak érni, Brezina Annuska, Szalai Ibolya, Nagyturcsik Ilona, Józsi Mária, Balogh Erzsébet, Izsák Julianna, Bogár Éva, Burger Zsuzsi, Czirka Edit, Barát Ágnes, Tacali Mária, Ágoston Erzsébet, Greksza Edit és Kovács Márta a nyíregyházi V. számú iskola legjobb tanulói lelkesen vállalkoztak arra, hogy résztvesznek e társadalmilag hasznos munkavégzésben. A korábbi években élenjártak a hulladékgyűjtésben és megnyerték a Hajdú és Szabolcs megye iskolái között folyó versenyt is. Közülük többen kaptak értékes jutalmat. A hulladékokért kapott pénzből jutott táborozásra. Brezina Annuska mindany- nyiuk nevében javasolta Lukács Bélánénak, csapatvezetőjüknek, hogy hívják ki párosversenyre a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola úttörőit: Ki gyűjt több hasznos hulladékot 1961-ben. Már a röpgyűléscn szervezkedtek a pajtások a hulladékgyűjtésre. Az iskolában széleskörű propagandát fejtenek ki, s az a tervük, hogy minden iskolást bevonnak a mozgalomba. Konkrét vállalásukat csak később küldik el a debreceni versenytársnak, mert még nem számították be valamennyi iskolás részvételét és vállalását. Egyben megkérték a Szerkesztőséget, hogy jutassuk el felhívásukat a megye valameny- nyi úttörőcsapatához, iskolájához. Ennek a felhívásnak legfőbb üzenetét távmondatban továbbítjuk’ Csatlakozzatok a huVndrknyv v si versenyhez' zetésével még tovább egy-egy előadás témakörét, amennyiben megyei írókat szólaltatnak meg, továbbá néhány képpel bemutatják a megyei képzőművészek munkásságát is azoknak az asz- szonyoknak, akik más rendezvényekre keveset járnak el. Engedely-oki rátok a ki&vardai járás isz-miek A napokban szövetkezeti járás lett a kisvárdai. A járás területén korábban szövetkezetivé lett községek engedélyokiratai is elkészültek már. így a megyei tanács jóváhagy r és a működési engedélyt kiadta az anarcsi II. Rákóczi Ferenc, a rétközberencsi Egyakarat, a dögéi Rákóczi, a äz.aboicsveresmarti Tiszagyöngye, a fényeslitkei Kossuth, a sza- bolcshákat Budakalász és a kékesei fj filet termelőszövetkezeteknek. • Havonta egyszer kerül sor ar- [ ro az ismeretterjesztő előadásso- I rozat egy-egy előadására, amelyet J Nyíregyházán a nőtanács és a ze- J ne is kola rendez ősz óta. I Elhangzott már a magyar nótá- I tói, a népdal-műdal kapcsolatá- X ról, a magyar zene kiválóságairól » előadás, Áginé Bocskai) Ibolya, t Vikár Sándorné, és Sebest Gön- X ezt Judit tanárnők tolmácsolásait val. Most 20-án az V. számú is- í kólában Vikár Sándor tart elő- | adást a szovjet zene kiválóságai • címmel. A továbbiakban „Köny• nyű zene, ami mégis értékes". • ,.Költészet a zenében", „Hogyan • és mit hallgassunk a nehéz zené- 5 ben”, „Évszakok a zenében”, { „Közkedvelt operaáriák", „Nép- J szerű és kevésbé ismert hangsze• re':”, „Az opera eredete és fej- I lödése” címekkel tartanak elő- i adásokat a nőknek. | Egy-egy előadást, annak lartal- | ma szerint a zeneiskola növen- X dékei. vagy tanórai személyes J fellépésükkel is illusztrálják. Ter- í fezik, hogy Vikár Sándorné ve-
