Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
Képek a rakaniazi Szikra Tsz-bol A rakamazi Szikra Termelőszövetkezetben 240 hold szántóhoz 83 darab szarvasmarhát tartanak, minden három holdra egyet. Jó ez a sűrűség. Most azon Iparkodnak, hogy a minőséget javítsák. Azt szeretnék, ha minden jószáguk legalább olyan lenne, mint a képen látható Ibolya, amely a vcncscllői körzeti kiállításon az első díjat nyerte. Hetven év távlatából Még nem érkezett el a tényleges zárszámadási idő, de Bodnár Lászlóné, a Szikra Tsz. könyvelő.'/; inár rendezgeti a számlákat, a kimutatásokat. A rendezgetés ilyen helyen vidáman megy, hiszen negyven forint körül számítanak egy-egy munkaegységre. (Fotó: Hammel) Av idén több mint 106 e/géax eaiét betöltő .filmet exportált Csehszlovákia Csehszlovákia ez év első három negyedében a szocialista tábor országaiba, elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságba és Bulgáriába 106 egész estét betöltő és 135 rövidfilmet exportált. Ugyanezen idő alatt a nyugaii országokba 35 egész estét betöltő és 182 rövidfilmet szállított Csehszlovákia. A nyugat-európai országok közül elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságban, Olaszországban, Belgiumban és Franciaországban van a legnagyobb sikerük. Az amerikai országok közül főként Argentínában, Uruguajban, Brazíliában és az utóbbi időben Kubában nyilvánul meg nagyobb érdeklődés. Középkeleten Irak, Távolkeleten pedig Japán érdeklődik a csehszlovák filmek iránt. A csehszlovák rövidfilmeket elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság áz Amerikai Egyesült Államok, Japán, Bolivia, Kolumbia, Belgium és Anglia vásárolják. Ezek az országok számos csehszlovák bábfilmet, trükkfilmet, tudományos, népszerű és oktatófilmet is Vásároltak. A csehszlovák „Filmexport” ebben az évben Spanyolországba. Izraelbe, Marokkóba, Tuniszba, Ghánába, Maliba és Guineába szélesítette ki a' csehszlovák filmek exportját/ Csehszlovákia áfczel szemben ebben az évben 36 égesz estét betöltő filmet vasaiéit a Szovjetuniótól, 11-et a Német Demokratikus Köztársaságtól, 7-et Magyarországtól, 3-at Bulgáriától, 4-et pedig Jugoszláviától. A nyugati országok közül elsősorban Franciaország, Olaszország, Anglia, Svájc, a Német Szövetségi Köztársaság és Svédország került számításba. A? l 4 "N- _ Egyesült Államoktól és Mexikótól ebben az évben 3 filmet. Japántól, Ceylontól, Pakisztántól, az Egyesült Arab Köztársaságtól, Argentínától és Brazíliától pedig 1—1 filmet vásárolt Csehszlovákia. EZELŐTT HETVEN ÉSZTÉN-| DÖVEL, 1890. decemberében ala- . kult meg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Más, fejlettebb országok munkásszervezetei segítették a magyar proletariátust, hogy saját önálló politikai pártját megteremethesse. Különösen jelentős volt az a támogatás, amelyet a nagy forradalmártól: Engels Frigyestől kaptak. Marx e halhatatlan barátja és harcostársa kezdettől fogva figyelemmel kísérte a magyar munkásmozgalom sorsát és élete végéig helyes tanácsaival igyekezett a megfelelő irányban, a forradalmiság útján tartani a magyar pártot. A nemzetközi munkásmozgalom segítségével alakult meg hazánk szocialista pártja. A proletár internacionalizmus jegyében fogant a magyar munkásosztály politikai szervezkedése. Ehhez a nagy és szent elvhez igyekeztek a továbbiakban is ragaszkodni mindazok, kik szívükön viselték hazánk dolgozó népének sorsát. Hiszen kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy Magyarország népe csakis más népekkel való szoros harci szövetségben vívhatja ki szabadságát és léphet egy fejlettebb társadalmi rend útjára a nemzetközileg szervezett és immár az imperializmusba átmenő tőkés világgal szemben. A magyar szociáldemokrácia kezdetben harcos szellemű volt, becsületesen képviselte a dolgozó nép érdekeit. Terjedt is az eszme minden üldöztetés ellenére a munkások és parasztok körében. Ám néhány év múlva riasztó jelek mutatkoztak a mozgalom soraiban. A kispolgári gyávaság, a megalkuvás szelleme lett úrrá a szociáldemokrata párt soraiban. Opportunista vezetősége egyre inkább vitte tévútra a magyar munkás mozgalmat. S míg a tömegek készen álltak a forradalmi harcra, s 1905-ben, majd az 1912-es „vérvörös csütörtökön” nagyszerű akciókat hajtottak végre, — a szociáldemokrata pártvezetőség gyáván késznek mutatkozott a népi megmozdulások leszerelésére. S ez az árulás bete- teződött az első világháború vér- zivataros éveiben, amikor a magyar munkásosztály önkinevezte „vezetői” — sárbatiporva a proletár nemzetköziség magasztos eszméit — az imperialista kormányzat támogatóivá lettek. Méltán lettek elkeseredettek a tömegek.. Hát ezért támogatták ők a szociáldemokrata pártot? Ezért dolgoztak ők éveken át a mozgalomért? Ezért szenvedtek üldöztetést? Joggal vetődött fel a kérdés: van-e jövője, van-e kilátása ezek után a munkásmozgalomnak, nem volt-e minden hiábavaló? NEM VOLT az eddigi harc hiábavaló! 1917. dicső októbere új utat mutatott a nemzetközi munkásmozgalomnak, bebizonyosodott, hogy. nem a szocializmus bukott meg,, csupán az opportunista gyávaság bizonyította be csődjét. A forradalmi munkás- osztály az eddigi szociáldemokrata pártok helyett az új kommunista mozgalom köré kezdett tömörülni. A kommunisták adták vissza a háborúban elkeseredett, a szociáldemokrata vezérek árulásában csalódott tömegek hitét a szocializmusba. S az 1918—19. évi forradalmak során hazánk munkás osztálya is az új utat választotta: azok a harcos, becsületes munkások, kik eddig a szociáldemokrácia keretei között tevékenykedtek, többségükben a kommunisták pártjához. csatlakoztak. 1918. óta hazánk munkásmozgalmában a kommunisták folytatják tovább mindazokat a szép és jó hagyományokat, melyeket az előző időszak hagyott örökségbe. A kommunistákat azonban nemcsak úgy kell tekinteni, mint a haladó múlt folytatóit. Minőségileg újat hoztak ők a magyar munkásosztály harcába. Elvi szilárdság, tudatos forradalmiság, Fejlődik a kínai papírgyártás Kínában a népi hatalom megalakulása óta 15-szörösére emelkedett a papírtermelés. A Kínai Népköztársaság papírt importáló országból fokozatosan olyan országgá válik, amely nemcsak saját szükségleteit képes kielégíteni, hanem egyes papírfajtákat exportál is a délkelet-ázsiai országokba. A Szovjetunió nagyarányú segítséget nyújtott Kínának a korszerű papíripar megteremtésében és fejlesztésében. Szovjet segítséggel több nagy papírgyár épült a Kínai Népköztársaságban, így például az északkelet-kínai hatalmas papírkombinát, amelyben évente több mint 50 000 tonna papírt gyártanak. Erika küldetése —- Milyet? — Nem hivatalosat persze. Már tudja, hogy a II. kerület KISZ titkára vagyok, mostanában különösen sokan keresnek, telefonon, személyesen. — Bánja? — Cseppet sem. Szeretem az elfoglaltságot, van is benne módom, őszintén mondva, nehéz kerületi KISZ titkárnak lenni. Kicsit hasonlít a mi szervezetünk az átjáróházhoz. Az átjáróház is lehet barátságos. — A mienk az is. Huszonnégyen vagyunk, igaz néha egyenkcntkell összeráncigálni őket, de ha már együtt vagyunk megvan az összhang, s ez a legfontosabb. Megéri a fáradságot? — Feltétlenül. Bár néha elkeseredik, még sírok is de C3q,k addig tart... Megbántják néha? — Igen. Akkor, ha nem jönnek el, mikor hívjuk bátor kiállás jellemezte tevékenységüket. Bármennyire üldözték is őket a fasizmus huszonöt éve folyamán, — harcukat nem törhette meg senki és semmi. Az egyszerű emberek egyre nagyobb tisztelettel tekintettek rájuk, akik egyedül látták helyesen azt az utat, melyet a magyar népnek követnie kell. És a magyar szociáldemokraták soraiban is sokan rokonszenveztek velük, hiszen látták, hogy a barbár reakció ellensége minden munkásnak, minden parasztnak, minden haladó értelmiséginek. A német hódítók elleni nemzeti ellenállásban kommunisták és szocialisták vállvetve küzdöttek nálunk is, mint annyi más országban. A FELSZABADULÁS UTÁN — mikor a kommunisták és szocialisták közös akciókat hajtottak végre a reakció ellen, — a tömegekben egyre erősebbé lett a vágy: egyesüljön a két nagy folyam egy hatalmas áradattá, mely elsodor útjából mindent, ami elavult, és rossz,. S 1948- ban az egész magyar dolgozó nép üdvözölte a munkásosztály egységes pártjának megalakulását. S mindenki, aki helyesen tudott gondolkozni, belátta, hogy ez az egyesülés nem jöhetett létre a szociáldemokrácia alapján, melynek múltjában a jó és rossz eléggé vegyesen található, melynek történetében bátor kiállásra és árulásra egyaránt sok példa van. Az egységes pártnak a kommunista eszme alapján kellett létrejönnie, mely a múltban is következetesen képviselte mindig az újat, a haladót, mindazt, ami a dolgozó nép érdekeinek megfelelt. A pártegyesülés óta a szocialista építés óriási eredményeket ért el. Ma már nem vagyunk messze attól, hogy a szocializmus alapjait lerakjuk. A magyar munkásosztály pártjától, annak harcaitól és tevékenységétől elválaszthatatlanok az elért nagyszerű sikereit. Bátran elmondhatjuk: soha még a magyar munkásmozgalom történetében nem volt a pártnak akkora tekintélye, mint éppen napjainkban. S MOST, A HETVENÉVES évfordulón érdemes elgondolkozni azon, miért küzdött a munkás- osztály egykor és mire törekszik ma? 1890-ben még távoli célnak túnt a népi hatalom megteremtése. Ez- ma már élő valóság, mit milliók tapasztalnak napról napra. Valamikor olyan cél volt a szabadságjogok elérése a dolgozók számára, melyért tüntetni, a fegyveres erőkkel szembeszállni kellett. Ma már mindez olyan természetes, hogy ritkán is beszélünk róla. Hetven éve még követelni kellett a nyolc órás munkaidőt. Ma már hazánkban emberséges munkafeltételek vannak, és sok helyen már nyolc óránál kevesebbet kell dolgozni. „Föld, kenyér, szabadság” volt egykor a jelszó. Ma már erről nem beszélünk. Hiszen ami megvalósult, olyan természetes, annyira magától értetődőnek látszik, hogy nem is beszélünk ezekről. Pedig nem volt ez mindig olyan természetes. Sokat kellett ezért küzdeni a magyar munkásságnak hetven éven keresztül. S különösen sok energiát kellett e nagy célok eléréséért felhasználni a szabadság tizenöt éve alatt. Megdolgoztunk, megszenvedtünk, megküzdöttünk az elért eredményekért. S ezért tisztelettel gondolunk mindazokra, kik -a múltban bátran küzdöttek a szocializmus új világáért. Amiért küzdöttek, amiért fáradoztak, amiért vérüket ontották, — nem volt hiábavaló. Hálával gondolunk a magyar munkásmozgalom régi harcosaira most, a hetven éves évfordulón. (Merényi László) őket. Akkor nagyon... Tavaly ‘ nagy beteg volt. — Jól esett, hogy eljöttek meglátogatni a kórházba is, aggódtak értem. Nem tudnám már otthagyni, vagy cserben hagyni őket. Jó hírük van a fényszövnel... — Sokat számít milyen a kis közösségünk, a KISZ. Legtöbben innen vagyunk, KISZ-ta- gok, tanulók, segédek. Nálunk nincs pártszervezet... Kongresszusi küldött. Mi érdekli majd ott a legjobban? — Minden! Még soha nem volt részem ilyen megbecsülésben. Tervei? — Menyasszony vagyak, (felnéz,) szeretném, ha kárpótolnának mindent a hátralévő évek. Mi is ezt kívánjuk Döme Erikának. Érezze jól magát a KISZ kongresszuson és ne feledje m»jd ioéretét. maradion hű később is fiatal ba- i-á+riihoz, a kis közösséghez. Páll Géza — Kézügyesség, türelem... — Igen az nélkülözhetetlen. Néha órákig tartom a figyelmem egyetlen ponton, ugyanis a retusba kerültem. Ecset és ceruza a mesterségem szerszáma. Mit szeret formálni? — „Rossz” szakember vagyok. (Mosolyog.) Főleg arcokat, ott lehet szép munkát végezni. Igaz babrásabb, mint az alakok formáját kihozni. — Mennyit keres? — Váltakozó. Ha jól megy négyezret is, decemberben meglehet csak ezret. Darabbérben megyünk, a kereset attól is fi!gg. milyen forgalmas a műterem. Nem tudom miért, utóbb egy kicsit mellőznek bennünket. — Azért nem unatkozik. — Egyáltalán nem! Mér azt mondták a munkatársaim, írjam ki a ta^ra, hogy mikor tartok fogadónapot. t jslghtr; Döme Erika küldött a KISZ I. kongresszusán. — Valamit magáról... — Magamról? Hol is kezdjem? (Elkomorul.) — Mindig ilyen? — Nem! Tudom, vidámabbnak kellene lennem. (A földet nézi.) — Mi az oka? — Talán az, hogy kevés öröm jutott az életben. (Pír futja el.) Kevés? Mindössze hu- szonegyéves... — Nem az évek számítanak. Tudja én öt éves koromban árván maradtam... — Szomorú..* — Ez a szó kevés is erre. De ne is beszéljünk erről. — Inkább a máról! Mi vitte a fényképezőgép lencséjéhez? — Először fogász | akartam lenni. Sokan jelentkeztek, nem vettek fel. így kötöttem ki a fényképészetnél. — Szereti? — Megkedveltem. Arcokat, a'okokat, keltek életre a filmszalagon, papíron...
