Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Ára 50 iillér I960 DECEMBER 8, CSÜTÖRTÖK a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja világos és félreérthetetlen As országgyűlés szerdai ülése Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az or­szággyűlés ülésszaka. Résztvett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az ML'ZM Po­litikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Po­litikai Bizotságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá Ist­ván, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz Já­nos, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügy­miniszter mondott beszédet. Dr. Sík Endre külügyminiszter beszéde — Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mér­tékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erő eltolódás­nak az okait keressük, mindenek­előtt a szocialista tábor országai­nak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növe­kedését, műszaki és tudományos eredményei gyors kibontakozását és nem utolsó sorban katonai erejük jelentékeny megnöveke­dését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — első­sorban a Szovjetunió — nem­zetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példát­lan megnövekedése. A továbbiakban megállapítot­ta, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus ál­talános válsága a legutóbbi évek­ben új, döntő szakaszába lépett. Az Egyesült Államok agressziós világuralmi politikája egyik ku­darcát a másik után szenvedi. Meggyőzően beszélt erről az ame­rikai elnökválasztás eredménye, amikoris a republikánus rezsim ellen mintegy 10 millióval több szavazatot adtak le, mint a meg­előző választások alkalmával. Az imperializmus külpolitikájának válsága egyre világosabban meg­nyilvánul a támadó atlanti szö­vetség kebelében dúló ellentétek érződésében is. Az amerikai im­perializmus partnerei egyre job­ban rakoncátlankodnak. A ten­gerentúli bűvészinas bajbajutott: a szabadjára bocsátott szellemek nem hajlandók a bűvös korsó­ba visszabújni. Rámutatott a külügyminiszter, hogy a gyarmati rendszer bomlása is az imperializmus válságá­nak megnyilvánulása. Az im­perialista gyarmatosítók idelg- óráig elhúzhatják még a gyarmati elnyomás és kizsák­mányolás minden formájának megszüntetését, de arra, hogy megakadályozzák, már nem képesek. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter megál­lapította a többi között: Az idei közgyűlés tőjellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialista-ellenes front és kialakulóban van az Egyesült Ál­lamok elszigetelődése. 1945-ben 51 tagja volt a szervezetnek, ma pedig már 99. Amikor az ENSZ megalakult, tagjai közül csak a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselték követ­kezetesen az imperializmussal szembenálló erőket, ma a szocia­lista tábor súlya, tekintélye, hal­latlanul megnőtt, a fő kérdésekben csaknem mindig a szocialista országok a kezdeményezők. Igen számottevő erőt képvisel az ENSZ-ben az ázsiai-afrikai csoport. Ha ehhez hozzávesszük a szocialista országok és Jugosz­lávia szavazatát, ez azt jelenti, hogy a potenciális antiimperialis- ta frontnak az ENSZ-ben ma már megvan az abszolút többsége. Az ENSZ-beli erőviszonyok Ilyetén alakulásának logikus kö­vetkezménye, hogy a leszerelési kérdések mellett a napirenden szereplő csaknem valamennyi fő­kérdés az imperializmus elleni támadás jellegével bír, s így az imperialistákat védekezésre, visz- szavonulásra kényszeríti. Eeszélt a külügyminiszter ezután arról, hogy az imperialista szavazógép mesterkedése még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, melyek nem tükrözik a megválto­zott erőviszonyokat, még kevésbé tükrözi ezt az ENSZ apparátusá­nak, elsősorban a főtitkárságnak és a Biztonsági Tanácsnak az összetétele. Egyre világosabb, hogy nem odázható tovább az ENSZ felépítésének, működésének hozzáalakítása a tényleges hely­zethez. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napi­rendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberi­ség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének és békés verse­dének a realizálását. Az imperialisták egyik agresz- sziót és provol-ációt a másik után hajtják végre. Űj formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperia­lizmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés nem rendeződik — Mi magyarok — mondotta Sík Endre — különös aggoda­lommal figyeljük Nyugat-Német- ország agresszív készülődését. Az imperialisták támadó atomfegy­verekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai Indultak. Felháborodással és aggodalom­mal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német militarizmus, a hitleri agresszív világhatalmi téboly mai örökösei ismét megje­lentek francia földön, amelyet kevesebb, mint egy évszázad alatt három ízben özönlöttek el. Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés és azon be­lül a berlini kérdés, az el­múlt háborúnak e maradvá­nya nem rendeződik, A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről történelmi bűncselekmény, ame­lyet az agresszív német imperia­lizmus és militarizmus feltámasz­tásával, Nyugat-Németorszag fel­fegyverzésével és a támadó atlan­ti szövetségbe való bevonásával követtek el. amíg a háború következtében be­állott ideiglenes és veszélyes ál­lapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembeve­vő békeszerződés. A mondattokból szükségszerűen következik, hogy a háború el­kerülhetősége nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de ellenkező­leg feltétlenül megköveteli az imperialista agressziós próbálko­zások, provokációk, háborús ké­szülődések és megtévesztő manő­verek ellen állandó és kérlelhe­tetlen harcot. Az imperialista agresszió ve­szélye fennáll és fenn fog áll­ni mindaddig, amíg imperia­lizmus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden for­mája ellen. szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai prog­ramja világos és félreérthe­tetlen. — Megvédeni a békét, szocia­lista építő munkánk e legfonto­sabb előfeltételét. — Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szu- verénítása ellen irányuló minden imperialista kísérletet, visszauta­sítani minden beavatkozást, vagy beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést kiala­kítani és fejleszteni kapcso­latainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — A békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. — Baráti kapcsolatokat kiip'te- ni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és af­rikai országokkal. — Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve jóleső érzéssel ál­lapíthatjuk meg, hogy a forra­dalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött vára­kozásokat, a külpolitika terén ép­pen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. — Mindenekelőtt ki kell emel­nünk a szocialista országokkal való gazdasági és műszaki együtt­folytatta. — Mindenekelőtt min­dent megtettünk, hogy a kapita­lista országok budapesti követsé­geinek normális működését biz­tosítsuk. Ez — az amerikai kö­vetség kivételével — valamennyi viszonylatban sikerült is. A Bu­dapesten működő kapitalista kö­vetségek száma eggyel meg is működésünknek ez alatt a négy óv alatt elért hatalmas fejlődését. A KGST vonalán végbement kedvező fejlődés meghozta gyü­mölcsét az egyes szocialista or­szágokkal folytatott együttműKö- désünk magasabb szintre emelése formájában. Nagy jelentősége van a baráti szocialista országokkal fenn­álló kapcsolataink állandó ja­vítása és fejlődése szemnont- jából kulturális kapcsolataink fejlődésének. — Nagyban elősegítették és in­tenzívebbé, bensőségesebbé tették kapcsolatainkat az országaink között az utóbbi, években rend­szeressé vált párt- és kormány- küldöttség cserék, valamint párt- és kormányvezetőink egymás or­szágában tett kölcsönös látogatá­sai. Többszörösére nőtt a baráti országokba kiutazó, illetve bará­ti országokból hazánkba érkező turisták és magánlátogatók szá­ma is. A Szovjetunióba és a szo­cialista tábor többi országaiba a kiutazások száma 1955-ben 58 834* 1659-ben 166 654, ez év első tíz hónapjában 103 058 volt. A ba­ráti országokból Magyarországra 1955-ben 33 354, 1959-ben 182 66* ez év első tíz hónapjában 171 486 látogató érkezett. — Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országokkal való nemzetközi együttműködés vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, intenzívebbé és sokol­dalúbbá vált. Az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz próféták­nak, országunknak a szocia­lista táborból való kiszakadá­sára irányuló reményeik hiú reményeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szó-' cialista országok családjában, s a velük kötött frigyünk örök idők­re szól: szent és felbonthatatlan.] szaporodott, mert az elmúlt év«< ben diplomáciai kapcsolatot léte-j sítettünk és követeket cseréltünk!! Japánnal. A békés egymás mel­lett élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtettünk gazdasági és (Folytatás a 2. oIdaloa.fi A kapitalista országokkal való kapcsolatainkban a békés egymás mellett élés politikáját követtük Ülésezik az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents