Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
XVII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Ára 50 iillér I960 DECEMBER 8, CSÜTÖRTÖK a forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja világos és félreérthetetlen As országgyűlés szerdai ülése Szerdán délelőtt 11 órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Résztvett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az ML'ZM Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizotságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet. Dr. Sík Endre külügyminiszter beszéde — Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erő eltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményei gyors kibontakozását és nem utolsó sorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A továbbiakban megállapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett. Az Egyesült Államok agressziós világuralmi politikája egyik kudarcát a másik után szenvedi. Meggyőzően beszélt erről az amerikai elnökválasztás eredménye, amikoris a republikánus rezsim ellen mintegy 10 millióval több szavazatot adtak le, mint a megelőző választások alkalmával. Az imperializmus külpolitikájának válsága egyre világosabban megnyilvánul a támadó atlanti szövetség kebelében dúló ellentétek érződésében is. Az amerikai imperializmus partnerei egyre jobban rakoncátlankodnak. A tengerentúli bűvészinas bajbajutott: a szabadjára bocsátott szellemek nem hajlandók a bűvös korsóba visszabújni. Rámutatott a külügyminiszter, hogy a gyarmati rendszer bomlása is az imperializmus válságának megnyilvánulása. Az imperialista gyarmatosítók idelg- óráig elhúzhatják még a gyarmati elnyomás és kizsákmányolás minden formájának megszüntetését, de arra, hogy megakadályozzák, már nem képesek. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva a külügyminiszter megállapította a többi között: Az idei közgyűlés tőjellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az imperialista-ellenes front és kialakulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. 1945-ben 51 tagja volt a szervezetnek, ma pedig már 99. Amikor az ENSZ megalakult, tagjai közül csak a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország képviselték következetesen az imperializmussal szembenálló erőket, ma a szocialista tábor súlya, tekintélye, hallatlanul megnőtt, a fő kérdésekben csaknem mindig a szocialista országok a kezdeményezők. Igen számottevő erőt képvisel az ENSZ-ben az ázsiai-afrikai csoport. Ha ehhez hozzávesszük a szocialista országok és Jugoszlávia szavazatát, ez azt jelenti, hogy a potenciális antiimperialis- ta frontnak az ENSZ-ben ma már megvan az abszolút többsége. Az ENSZ-beli erőviszonyok Ilyetén alakulásának logikus következménye, hogy a leszerelési kérdések mellett a napirenden szereplő csaknem valamennyi főkérdés az imperializmus elleni támadás jellegével bír, s így az imperialistákat védekezésre, visz- szavonulásra kényszeríti. Eeszélt a külügyminiszter ezután arról, hogy az imperialista szavazógép mesterkedése még mindig hozhat olyan határozatokat időnként, melyek nem tükrözik a megváltozott erőviszonyokat, még kevésbé tükrözi ezt az ENSZ apparátusának, elsősorban a főtitkárságnak és a Biztonsági Tanácsnak az összetétele. Egyre világosabb, hogy nem odázható tovább az ENSZ felépítésének, működésének hozzáalakítása a tényleges helyzethez. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versedének a realizálását. Az imperialisták egyik agresz- sziót és provol-ációt a másik után hajtják végre. Űj formák között szeretnék fenntartani a gyarmati kizsákmányolást, de az imperializmus valamennyi provokációját felülmúlja az a megbocsáthatatlan Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés nem rendeződik — Mi magyarok — mondotta Sík Endre — különös aggodalommal figyeljük Nyugat-Német- ország agresszív készülődését. Az imperialisták támadó atomfegyverekkel sorakoznak fel azon a területen, ahonnan már az elmúlt két világháború kíméletlen és embertelen támadásai Indultak. Felháborodással és aggodalommal voltunk tanúi annak, hogy az egykori német militarizmus, a hitleri agresszív világhatalmi téboly mai örökösei ismét megjelentek francia földön, amelyet kevesebb, mint egy évszázad alatt három ízben özönlöttek el. Nincs biztosítva a béke, amíg a német kérdés és azon belül a berlini kérdés, az elmúlt háborúnak e maradványa nem rendeződik, A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről történelmi bűncselekmény, amelyet az agresszív német imperializmus és militarizmus feltámasztásával, Nyugat-Németorszag felfegyverzésével és a támadó atlanti szövetségbe való bevonásával követtek el. amíg a háború következtében beállott ideiglenes és veszélyes állapotot nem váltja fel a német nép igazi érdekeit figyelembevevő békeszerződés. A mondattokból szükségszerűen következik, hogy a háború elkerülhetősége nemcsak hogy nem teszi feleslegessé, de ellenkezőleg feltétlenül megköveteli az imperialista agressziós próbálkozások, provokációk, háborús készülődések és megtévesztő manőverek ellen állandó és kérlelhetetlen harcot. Az imperialista agresszió veszélye fennáll és fenn fog állni mindaddig, amíg imperializmus létezik. A béke megőrzéséért és a békés egymás mellett élésért folytatott harc tehát ugyanakkor harc az agresszió és annak minden formája ellen. szólt ezután a külügyminiszter. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja világos és félreérthetetlen. — Megvédeni a békét, szocialista építő munkánk e legfontosabb előfeltételét. — Leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szu- verénítása ellen irányuló minden imperialista kísérletet, visszautasítani minden beavatkozást, vagy beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. — A békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. — Baráti kapcsolatokat kiip'te- ni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. — Az elmúlt négy esztendőre visszatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. — Mindenekelőtt ki kell emelnünk a szocialista országokkal való gazdasági és műszaki együttfolytatta. — Mindenekelőtt mindent megtettünk, hogy a kapitalista országok budapesti követségeinek normális működését biztosítsuk. Ez — az amerikai követség kivételével — valamennyi viszonylatban sikerült is. A Budapesten működő kapitalista követségek száma eggyel meg is működésünknek ez alatt a négy óv alatt elért hatalmas fejlődését. A KGST vonalán végbement kedvező fejlődés meghozta gyümölcsét az egyes szocialista országokkal folytatott együttműKö- désünk magasabb szintre emelése formájában. Nagy jelentősége van a baráti szocialista országokkal fennálló kapcsolataink állandó javítása és fejlődése szemnont- jából kulturális kapcsolataink fejlődésének. — Nagyban elősegítették és intenzívebbé, bensőségesebbé tették kapcsolatainkat az országaink között az utóbbi, években rendszeressé vált párt- és kormány- küldöttség cserék, valamint párt- és kormányvezetőink egymás országában tett kölcsönös látogatásai. Többszörösére nőtt a baráti országokba kiutazó, illetve baráti országokból hazánkba érkező turisták és magánlátogatók száma is. A Szovjetunióba és a szocialista tábor többi országaiba a kiutazások száma 1955-ben 58 834* 1659-ben 166 654, ez év első tíz hónapjában 103 058 volt. A baráti országokból Magyarországra 1955-ben 33 354, 1959-ben 182 66* ez év első tíz hónapjában 171 486 látogató érkezett. — Igen jelentős változások mentek végbe az utolsó négy év alatt a szocialista országokkal való nemzetközi együttműködés vonalán. Ez az együttműködésünk aktívabbá, intenzívebbé és sokoldalúbbá vált. Az imperialisták és reakciós szekértolóik rossz prófétáknak, országunknak a szocialista táborból való kiszakadására irányuló reményeik hiú reményeknek bizonyultak. Mi jól érezzük magunkat a szó-' cialista országok családjában, s a velük kötött frigyünk örök időkre szól: szent és felbonthatatlan.] szaporodott, mert az elmúlt év«< ben diplomáciai kapcsolatot léte-j sítettünk és követeket cseréltünk!! Japánnal. A békés egymás mellett élés politikáját követve, a diplomáciai kapcsolatok mellett mindent megtettünk gazdasági és (Folytatás a 2. oIdaloa.fi A kapitalista országokkal való kapcsolatainkban a békés egymás mellett élés politikáját követtük Ülésezik az országgyűlés
