Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

Az országgyűlés szerdai ülése

Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sík Endre. — A forradalmi munkás-paraszt kormány fontos feladatának tekintette nemcsak diplomáciai kapcsolatok létesítését, de jó baráti viszony, élénk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítését a háború után létrejött és folyamatosan létrejövő új fiatal, független ázsiai és afrikai országokkal.

Ismeretette a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítésére tett lépéseket ezekkel az országokkal.

Dr. Sík Endre ezután az ENSZ- beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt az úgynevezett „magyar kérdésről” beszélt, megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ-ben. A „magyar kérdés” bizonyos mértékben bumeráng lett az Egyesült Államok számára.

Már 1956-ban leszögeztük álláspontunkat, amely úgy szólt, hogy magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés nem létezik, ami Magyarországon történik, az a magyar nép ügye;

a magyar nép és annak kormánya semmiféle beavatkozást nem enged meg a Magyar Népköztársaság belügyeibe senkinek, tehát az ENSZ-nek sem és tiltakozik minden ilyen beavatkozási kísérlet ellen. Mindennek ellenére — amíg az amerikai kormány fel nem adja jelenlegi hidegháborús politikáját — nem számíthatunk arra, hogy a magyar kérdés hamarosan le kerül az ENSZ napirendjéről. Számunkra azonban ez a kérdés nem bír jelentőséggel. Ha tárgyalni fogják, megmondjuk a magunkét: még egyszer fejükre olvassuk az amerikai imperialistáknak ellenünk elkövetett súlyos bűneiket, s tüta*.., kozunk az amerikai imperialisták Magyarország belügyeibe való durva beavatkozás ellen.

— Az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásából, résztveszünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. Támogattuk és támogatjuk a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az atomkísérletek megszűntetésére, úgyszintén a békés egymás mellett élésre vonatkozó minden javaslatát. Következetesen kiálltunk Kína ENSZ-tagsága melleit, és követeltük mindenkor a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ- ' be való felvételét.

A jelenlegi közgyűlésen Kádár elvtárs részvétele és fcN szólalása, beszédének határozott, magabiztos hangja, világos és logikus érvelése valamennyi küldöttségre egyaránt óriási hatást gyakorolt,

jelentékenyen növelte delegációnk tekintélyét, s egyben azok számára, akiket még érdekel a magyar kérdés, szemléltető bizonyítékát szolgáltatta annak, amit küldöttségünk mindenkor hangsúlyozott: a Magyar Népköztársaság ügyei már régen teljességgel rendben vannak, a magyar nép sikeresen' megbirkózott és megbirkózik a1 maga problémáival, hívatlan prókátorra nem szorul és ilyeneket nem hajlandó befogadni.

A külügyminiszter ezután rész-. , letesen szólt a magyar delegáció . munkájáról a mostani közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról beszéit.

Az elmúlt években közkegyelmet Is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bűn nem terhel. Sokan jelentkeztek is és nagyrésze azoknak, akik jelentkeztek, haza is tóit.’ Több mint negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visszatértek. A reakciós nyugati sajtó rémtörténeteket terjeszt róluk: börtönbe vetettük őket. sokukat kivégeztük és így tovább. Mindenki tudja, hogy ezek dajkamesék. Azok akikről szó van, jól derülnek, amikor ilyesmit hallanak. Ök tudják legjobban, hogy hazájuk megbocsáj- tassal és szeretettel fogadta őket vissza. íjra mur.kát és kenyeret adott nekik. De sokan vannak még, akik — hr eddig ilyen vagy alyan okból nem is tudtak hazatérni — nem adják fel a reményt, hogy az ő számukra is eljön a hazatérés napja.

A hazatérők számára hirdetett amnesztia ugyan már lejárt, de illetékes hatósági szer» veink minden külföldön élő becsületes magyar hazatérési kérelmét, legyen az régi emigráns, vagy nemrég külföldre szakadt megtévesztett ember — jóakaratú egyéni elbírálásban részesítik,

s ha az illetőt főbenjáró bűn nem terheli, vagy más különös ok nem szól hazatérése ellen, a kérelmét meg is hallgatják.

Befejezésül külpolitikánk további feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a következők.

kultúrális kapcsolataink fejlesztésére a kapitalista országokkal.

Kereskedelmi tárgyalásokat folytattunk és árucsereforgalmi megállapodásokat kötöttünk csaknem valamennyi, velünk diplomáciai kapcsolatban álló európai kapitalista országgal.

Ausztriával hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodást kötöttünk. Légügyi egyezményeket kötöttünk Angliával, Franciaországgal,

Olaszországgal. Svájccal, Ausztriával, Hollandiával, Belgiummal, Svédországgal, Dániával és Norvégiával.

Jelentékenyen megnőtt az utóbbi négy év alatt a turistaforgalom és általában a ki- és beutazások száma a kapitalista országok viszonylatában. 1955-ben a kapitalista országokból történt beutazások száma 17 354 volt, 1959-ben ennek több mint kétszerese: 37 740, ez év első tíz hónapjában viszont majdnem háromszorosa az 1955-ös egész évinek: 48 136. A Magyarországról az európai és amerikai kapitalista országokba történt kiutazások száma 1955-ben 8527 volt, 1959- ben 28 267-re — 1955-höz viszonyítva több mint háromszorosára — emelkedett.

— A mondottakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy kapcsolataink az európai és amerikai kapitalista országokkal általában normális mederben 'folynak és teljesen meg is felelnének a békés egymás mellett élés elvének, ha egy körülmény nem lenne, mégpedig az, hogy ezek az országok az Egyesült Államok állandó nyomása alatt egyrészt az ENSZ- ben és más nemzetközi szervezetekben rendszeresen résztvesznek

(Folytatás az 1. oldalról.)

az Egyesült Államok által kezdeményezett és szervezett, népköz- társaságunk ellen irányuló rágalomhadjáratban és egyéb manőverekben, másrészt sokszor saját gazdasági érdekeik rovására, — a velühk folytatott kereskedelmi kapcsolatot gátló, illetve korlátozó-intézkedéseket léptetnek életbe és tartanak fenn. Mi ezt a magatartásukat elítéljük és igyekszünk annak helytelenségét velük js megértetni.

Az egyetlen kapitalista ország, amellyel, bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok.

Sík Endre ezután rámutatott:

— Közismert, hogy hivatalos, és nem hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszottak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és támogatásában. Közismert, hogy az ellenforradalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisztematikus rágalmazó kampányokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kormánya ellen és ugyanakkor nyomást gyakorol háborús blokk-beli szövetségeseire, hogy a magyar népet, országunk szuverénítását mélyen sértő, bel- ügyeinkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alapokmányával szöges ellentétben álló. törvénytelen határozatokat szavazzanak meg és ne ismerjék el küldöttségeinek szabályszerűen, Alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és a nemzetközi jog követelményeinek is mindenben megfelelő megbízóleveleit

— Ismeretes az is hogy

meggyőződésünk, hogy semmi akadálya sem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen múlik, hogy ez mikor fog bekövetkezni.

— Néhány szót

osztrák

szóm széda i n W k a I valló kapcsolatainkról

mondotta a továbbiakban Sík Endre. — Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagyrészben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon — normális mederben folynak. Az országaink közötti kulturális csere terén ugyancsak értünk el javulást, bár a jelenlegi helyzet még sok kívánni valót hagy maga után. Jószomszédi viszonyunkat azonban időről-időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló, mesterségesen előkészített és szervezett határincidensek.

Nem véletlen, hogy ezek a határincidensek és az azokat követő hecckampányok már évek óla szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi reakció ellenünk irányuló akcióival.

Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg sem történt határincidens nyomán szinte karmesteri beintésre elkezdődött újabb hecckampánynak. A tények teljes figyelmen kívül hagyása, továbbá az a minősíthetetlen hang, amelyet egyes osztrák „újságírók” a kampány során használtak, elárulja ezen urak egyre jobban elhatalmasodó idegességét. Semmilyen erőlködéssel sem sikerül ugyanis feltartóztatni az osztrák és a magyar nép egyre nagyobb arányokban kibontakozó közeledését.

Hiába tesznek meg mindent, hogy ezzel a speciális osztrák hozzájárulással, a határ kérdésében szervezett hecckampányokkal segítsék az úgynevezett „magyar kérdés” napirenden tartását, a hidegháború felszítását.

Kísérleteik kudarcot vallottak és vallanak a jövőben is. A határincidensek megelőzése céljából régóta javasoljuk vegyesbizottság alakítását és határegyezmény kötését. \ annak jelek, hogy e téren eredmények várhatók.

A biztató jelek ellenére nem tapasztaltunk kellő viszonosságot a kölcsönös utasforgalom és a viziumok kibocsátása terén. Hozzánk minden korlátozás nélkül jöhetett például a legutóbbi válogatott labdarugó mérkőzésre ;s többezer osztrák túrista, más alkalmakkor munkásküldöttségek újságírók, stb. Ezzel szemben legutóbb például lehetetlenné tették hetvenegy Ganz-MÁVAG-belj munkás kiutazását és diszkrimi- u-.ciót alkalmaztak egyes magyar közéleti személyiségek — nőmozgalmi és szakszervezeti küldöttek — kiutazása során is. Kiküldötteinktől tevékenységüket korlátozó nyilatkozat aláírását követelték, ugyanakkor nem követelnek semmiféle nyilatkozatot azoktól a hazaáruló magyaroktól, akiknek megengedik, sőt akiket segítenek abban, hogy a Magyar Népköz- társaság ellen uszítsanak.

— E negatív jelenségek ellenére, mi a magunk részéről továbbra is azon leszünk, hogy a két ország közötti kapcsolatokat fejlesszük és javítsuk.

— Kormányunk külpolitikája az elmúlt négy év alatt helyes volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a

tisztelt országgyűlést, hogy tájé- r koztatásom vegye tudomásul és a beszámolót fogadja el.

(Folytatás a 3. oldalon.)

a budapesti amerikai körelség

vezetésére, az Egyesült Államok kormánya az ellenforradalom után követet küldött, aki több mint három hónapig tartózkodott Budapesten anélkül, hogy megbízó- levelét átadta volna.

így végül is kénytelenek voltunk neki feltenni a kérdést; vagy adja át megbízólevelét, vagy menjen vissza.

Erre az amerikai kormány a követet hazahívta és mást a helyére nem küldött. A követséget mind máig ügyvivő vezeti. Ez az ügyvivő résztvesz magyar kormányaktusokon és hivatalos rendezvényeken, tárgyalásokat folytat és jegyzékeket vált magyar kormányszervekkel. Ugyanilyen viszonyt tart fenn a washingtoni külügyminisztérium ottani követ- ségünjiv vezetőjével. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagyszámú követséget tart fenn és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgyszintén más hivatalos amerikai vezető személyiségek, egyre-másra nyilatkozatokat tesznek, amelyekben Magyarországról mint „rab nemzetről” beszélnek, amelyet fel kei] szabadítani.

Az amerikai követség egyes beosztottai viszont Budapesten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaélve kémtevékenységet folytatnak.

Az amerikai kormány pedig részben saját országában, részben Nyugat-Németországban ösz- szegyűjti szervezi és pénzeli nép- köztársaságunk legelkeseredetlebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat, háborús bűnösöket és más sötét, reakciós elemeket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalokból kém- és diverzáns osztagokat szervez népköztársaságunk ellen; anyagilag és erkölcsileg támogatja az úgynevezett Szabad Európa rádió Magyarország ellen irányuló adásait.

— És végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt alkalmaz Magyarország ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenné tesz mindennemű kereskedelmi kapcsolatot.

— Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnormálisabb viszonyt két ország között.

Hangsúlyozta a külügyminiszter ezután, hogy legutóbb az ENSZ most folyó közgyűlésén az amerikai kormány újabb bizonyítékát adta a Magyar Népköztársasággal szemben tanúsított ellenséges magatartásának, amikor

népköztársaságunk ENSZ- küldöttségét és annak vezetőjét, Kádár elvtársat, diszkri- miniációs mozgási korlátozásoknak vetette alá.

Az amerikai kormánynak ez a provokációs intézkedése nemcsak az egész magyar népnek, de az egész világközvéleménynek felháborodását váltotta ki.

— Mind ennek ellenére mi a magunk részéről nem egy ízben tettünk kezdeményezéseket a magyar—amerikai viszony megjavítására. Erőfeszítéseink nem jártak sikerrel.- Ma még nem tudhatjuk, történik-e majd és , ha igen, milyen változás az. amerikai kormány külpolitikájában az új elnök hivatalba lépése után. Mi, akik változatlanul a békés egymás mellett élés politikáját követjük,. készek ‘ vagyunk arra, hogy, kapcsolataink normális mederbe terelése és megjavítása érdekében bármilyen szinten tárgyalásokat kezdjünk. Szilárd

$

A kormány nem zárja 1c az ajtót a hazájukba visszatérni kívánó becsületes magyarok előtt.

Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal. ,f

Folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért.

A békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizálására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országgokkal.

Leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visz- szaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani mindenrendű beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe.

Kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársasá- t gunk külpolitikai céljait és állásíoglalásait és szorgalmazni azok , megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben.